Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-03-17 / 11. szám
1904. márczius 17. NAGYBÁNYA 5 Torday Imre elnöki megnyitója volt, ki meleg szavakkal üdvözölte az ünneplő közönséget. A dalegyesület énekelte el ezután a Himnuszt, majd Nits Pál minorita rendi áldozár lépett a felolvasó asztalhoz s megtartó gyönyörű, költői szépségekben gazdag ünnepi emlékbeszédét. A nagy közönség zajos, viharos óváczióban részesítette. Az ünneplő közönséget ekkor igen kedves meglepetést érte. Bonis Istvánná urhölgy. jelent meg az emelvényen s elszavalta Jakab 0. Márczius 15. ez. költeményét. Művészi előadásával oly frenetikus hatást ért el, hogy perczekig zúgott a taps, az éljenzés, A dalegyesület nagy tetszés mellett a Talpra magyard énekelte, majd Bartha György ev. ref. segédlelkész szavalta Incze Lajos gyönyörű költeményét: Márczius 15. Úgy az irót, mint a kitűnő szavalót zajosan megéljenezték. Nagy tetszést aratott Muzsik Jakab is, ki tárogatón kuruez dalokat adott elő óriási lelkesedést keltve. A szép ünnepély a dalegyesület által gyönyörűen előadott Kossuth- dalok-kal ért véget. Az ünnepély lezajlása után a nagyteremben kétszáz teritékü vacsora volt. Az első felköszöntőt Torday Imre elnök mondotta a szabadság-serleggel kezében, éltetve a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget. Szabó Adolf igen szép beszédben a 48-as honvédeket köszöntötte föl. Szerencsy József a szabadság- harezot dicsőítette emelkedett hangú beszédében s a honleányokra ürítette poharát. Rébay Károly 48-iki tüzérhadnagy, nyug. járásbiró a 48-as eszmék bajnokait éltette. A rendkívül jól sikerült mulatság a leglelkesebb hangulatban a késő éjjeli órákig tartott. Osztálygyülés. Az Országos Magyar Bányászati- és Kohászati-Egyesület nagybányavidéki osztálya folyó évi márczius hó 24-én délután 4 órakor Nagybányán a kir. bányaigazgatósági tanácsteremben osztálygyülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki bejelentések. 2. A szepesi osztály indítványa a magán bányászati és kohászati tisztviselők szolgálati viszonyai, nyugdíj és baleset biztosítási ügyében. 3. A titkár évi jelentése. 4. Pénztárnok évi jelentése. 5. Az 1904-ik évi előirányzat. 6. Indítványok. 7. Az elnök, tisztviselők és a választmány leköszönése és újból való választása. 8. Előadás a bányatörvény előadói tervezetének indokolásáról. Tartja: dr Makray Mihály. Gyűlés után társas összejövetelt tartanak hölgyek részvételével a Nagyszálló termeiben. A nagybánya-felsőbányái vasút építő vállalkozója Mandel és Révész fővárosi építő ezég lesz, ugyanaz, mely a zsibó - nagybányai vasútvonalat is építette. E megbízható, derék ezégnek már a neve is elég garanczia arra, hogy az építkezési munkálatok késedelem nélkül megindulnak és remélhetőleg gyors és kedvező befejezést nyernek. A minoriták bérháza. A kik hallották, bizonyára örömmel vettek tudomást arról, hogy a helybeli minorita-rendház a conventi épület egyik legszebb és legforgalmasabb vonalán, a Magyar- utczában egy nagyobbszabásu és teljesen modern berendezésű bérházat szándékozik építtetni. A terv kivitele eddig késett, mert nagy akadályok gördültek útjába; - most azonban — mint örömmel halljuk — az akadályok jó részben elhárittattak s igy az ügy biztos lépésekkel halad a megoldás felé. A napokban ugyanis a magyarországi minorita-rend tartományi főnökének megbízásából itt járt Tabakovits Emil aradi műépítész, kinek nevéhez nemcsak Aradon, de az ország több más nagy városában is sok nevezetes alkotás fűződik s a helybeli rendház tagjaival egyetértőleg véglegesen megállapította az épület tervezetét. így a kérdés kedvező megoldása most már tisztán a felsőbb hatóságok jóváhagyásától függ. Mi részünkről nem tudjuk eléggé helyeselni a minorita-rendnek ezen életrevaló vállalkozását, mert meg vagyunk győződve, hogy az építendő bérház nemcsak emelni fogja városunkat, hanem a régóta érezhető, de különösen alegutóbbi időkben már csaknem elviselhetetlenné vált lakáshiányon is nagy mértékben segíteni fog. Húsvéti mulatság. Aprilis hó 4-én, husvét másodnapján az ág. ev. egyház nagyszabású estélyt rendez, mely a már is tapasztalható nagy érdeklődésből Ítélve páratlanul fényesen fog sikerülni. Az esztély kiúja az Eleven Újság megjelenése lesz, mely már újdonságánál fogva is nagyhatásúnak Ígérkezik. A nyomdafesték helyett ezúttal bájosabbnál bájosabb hölgyek fogják a lap rovatait hírül adni, melyet ez alkalomra kipróbált erők szerkesztenek. Az eddigi megállapodások szerint a méltóságos vezérczikket Szokol Margit fogja ünnepélyesen előadni; a tárczát Homola Elvira; a lírai költeményt Jam- nik Etel; a regényt Bányay Ida; a krónikát Torday Mimi; az újdonságokat Mikó Pálma; a színház és művészetet Ábrahám Mariska; a különféléket Szaitz Irén; a nyiltteret Kassay Margit; a szerkesztői üzeneteket Torday Gizi; az apróhirdetéseket Oblatek Juczi. Az egyes rovatokat dr. Haráesek Imre, Incze Lajos, Révai Károly, Szabó István, Zempléni Árpád, Bojtner Károly, Révész János és Égly Mihály fogják szerkeszteni. A bizonyára szellemesen szerkesztett újság »Eleven Újság« czimen nyomtatásban is megjelenik s az egyház javára az estélyen árusítani fogják. Az estélyen a díszteremben lesz felállítva a japán és orosz sátor, hol mindenki japán vagy orosz rokonszenve szerint theázhat, pezsgőzhet, vagy szép leány szemekből kábító ópiumot szívhat, Lesz tombola is szép és értékes nyereményekkel. Ez a tervezet természetesen még változás alá eshetik, de a nagyszabású estélynek ritka érdekességét már a vázolt Programm is elárulja. Petőfi utolsó levele. Petőfi nagy napjának, márczius tizenötödikének alkalmából érdekesnek találjuk közölni Petőfi kevésbbé ismert utolsó levelét, melyet Tordára, Miklós Miklós ref. papnál időző feleségének irt. A Marosvásárhelyről keltezett levél, mely jelenleg a Törökcsalád birtokában van, egész terjedelmében igy hangzik: „Kedves édes Juliskám, e szempillantásban értem ide vissza hat napi szakadatlan utazás után. Fáradt vagyok; kezem úgy reszket, alig bírom a tollat. Megkaptad-e előbbeni két levelemet? Egyiket innen, a másikat Kézdi- vásárhelyről írtam. Elmondom röviden utamat. Itt hallottuk, hogy Bem egy csapattal Moldvába ment. Utána rugaszkodtunk Udvarhely, Csik- szerda, Kézdivásárhely, Bereczk felé; ott találkoztam vele, már visszajött Moldvából, hova lázitó proklamácziókat vitt be s ráadásul kegyetlenül megdöngetett négy ezer oroszt egy zászlóaljjal. Bereczken jön hozzá a tudósítás, hogy Szászrégennél megverték a mieinket s ezek borzasztóan szétfutottak. Vágtatott tehát ide a bajt helyrehozni, Kézdi- vásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, az Erdővidéken, Udvarhelyen keresztül; én vele. Rohantunk szinte megállás nélkül. Iszonyú ut volt. Most vagy két napig itt leszünk, mig a sereget^egy kissé rendbe szedi, aztán mit teszünk ? 0 tudja. Előbbeni levelemben Írtam, hogy Csíkszeredának és Kézdivásárhejynek gyönyörű vidéke van ; Sepsiszentgyörgyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék. Bemmel Bereczken találkoztam; megálltam hintája mellett s köszöntem neki, ő oda pillant, megismer, elkíáltja magát és kinyújtja felém karjait, én felugróm, nyakába borultam, összeöleltük és csókoltuk egymást, „Mon fils, mon fils, mon fils!“ szólt az öreg sirva. A körülálló népség azt kérdezte Egressi Gábortól, hogy „fia ez a generálisnak ?“ Most még sokkal nyájasabb, szívesebb, atyaibb irántam, mint eddig, pedig eddig is az volt. Ma azt mondta a másik segédtisztnek: „Melden Sie dem Kriegsministerium, aber geben Sie Acht, melden Sie das wörtlich: Mein Adjutant der Major Petőfi, welcher abgedankt hat wegen der schändlichen Behadlung des Generals Klapka ist wieder in Dienst getreten.“ — Szinte ma az útban mondta, hogy neked itt Máros-Vásárhelyt csináljunk szállást, idehozzalak. Nekem is ez a fő vágyam, de mig erősebb lábra nem állunk a szomszédban levő oroszok irányában, addig ezt tenni nem merem. Csak két mért- földnyirre vannak innen s az idevalók a napokban is szétfutottak, mint a csirkék. De mihelyt némileg biztos lesz e hely, az lesz az első dolgom, meglehetsz felőle győződve. Hogyan vagytok, kedves imádott leikeim ? Ha én hallhatnék valamit felőletek! Ha lehet, ha valahogy szerét ejtheted, irj csak egy szócskát is, édes angyalom. Én nem mulasztom el az arra menő alkalmakat. Szopik-e még a fiam? Válaszszátok el minél előbb s tanítsd beszélni, hogy meglepjen. Csókolom a lelketeket és sziveteket milliomszor, számtalanszor ! Imádó férjed : Sándor. A gazdasági egyesület választmányi ülése. A nagybányai gazdasági egyesület választmánya f. hó 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Szabó Adolf elnöklete alatt ülést tartott, melyen a tagok szép számban jelentek meg. A választmányi ülés napirendjére két tárgy volt kitűzve: a füz- termelés kérdésének megvitatása s az alapszabályok módosítása. A füztermelést Bernhardt Adolf titkár ismertette, azon véleményének adva kifejezést, hogy füzestelepet a gazdasági egyesület nem létesíthet, mert arra sem alkalmas helye, sem pedig pénze nincs. De különben sem fizetné ki magát a füztermelés, mert amint számbeli adatokkal kimutatta, a termelés mintegy évi négy korona deficzittel járna. Az e tárgyban megindult vita meglepő s nem várt eredménynyel végződött. A vélemények annyira szétágazók voltak s annyira nem sikerült az egymás kapaczitálása, hogy Bernhardt Adolf titkári állásáról és Vásárhelyi Gyula választmányi tagságáról még az ülés alatt leköszöntek. A legnagyobb sajnálattal látnok e két kiváló szakerő kilépését a gazdasági egyesületből s hiszszük is, hogy a vitatkozás hevében élére állított kérdést sikerülni is fog közmegelégedésre, békésen elintézni. A füzestelepek létesítésének kérdésében a választmány úgy határozott, hogy ily telepek létesítésére a várost fogja felkérni, melynek erre alkalmas területei és megfelelő segédeszközei vannak. Végül az alapszabályok néhány pontját módosították. Halálozás. Megrendítő csapás érte dr. Schönpflug Richárd Szatmárvármegye t. főügyészét. Bálványozásig szeretett kis leánya, a tizenhárom éves Magduska f. hó 9-én hosszas szenvedés után Nagykárolyban elhunyt. Hiába követett el mindent a szülői rajongó szeretet s az orvosi tudomány, Magduskát megmenteni nem lehetett. F. hó 11-én temették el Sárköz- újlakon a családi-sirkertben. — Koblicska József nyug. kincstári épitőmester, az ezüst érdem-kereszt tulajdonosa f. hó 14-én, életének nyolczva- nadik évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. F. hó 16-án temették nagy részvét mellett. - Súlyos, megrendítő csapás érte özv. korodi Katona Jánosnét szül. Czárich Irmát. Gyönyörű kis leánya: Iduka f. hó 14-én három heti kinos szenvedés után elhunyt, váratlan halálával mély gyászba borítva édes anyját, nagyszüleit, testvéreit, kiknek boldogsága, szemefénye volt. Á kis halottat f. hó 15-én temették nagy részvét mellett. — Hajnal István, a nagybányai főgimnázium VI. osztályának jeles tanulója, ma hajnalban hosszas, kinos szenvedés után életének tizenhetedik évében elhunyt. Halála hírére a főgimnázium épületére kitűzték a gyászlobogót. Holnap csütörtökön d. u. 4 órakor temetik a szülői házból. Feddésre ítélt kir. közjegyző. Klopper Gyula magyar-láposi kir. közjegyzőt a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla kötelességmulasztás és hanyag eljárás miatt írásbeli feddésre Ítélte. E fegyelmi ügyben hozott ítéletet a kir. kúria most jóváhagyta. Segédtilkár választás a debreczeni kamaránál. A debreczeni kereskedelmi s iparkamara holnap csütörtökön tartandó közgyűlésében tölti be megüresedett segédtitkári állását. Az állásra tizenhatan pályáztak, kik közül a kamara hatot jelölt. A választók dr. Rédei Rezső kamarai fogalmazó és Tóth Kálmán debreczeni ipartestületi jegyző jelöltek körül csoportosulnak. A választó közgyűlésre városunkból Glaviczky Károly és Kapás Mihály kamarai tanácsosok utaztak el. Sorozás. Most, hogy az 1903. évi ujonezozási törvényjavaslatot pár kormánybukás s anyi vész és viszály után végre megszavazták, az 1903. évi ujonezozást is csakhamar megtartják. A nagybányai járásban f. hó 21, 22, 23 és 24 napjain lesz a sorozás a volt járásbirósági épület helyiségeiben. A sorozó bizottság polgári elnöke Ilos- vay Aladár vármegyei főjegyző. Nagybánya város ápril hó 18 és 19-én soroz. E sorozáson a polgári elnök Nagy Sándor vármegye t. főjegyző. Előadás az Ipartestületben. Vasárnap nagy hallgatóság előtt Riszdorfer Imre máv. hivatalnok tartott szabad előadást az Ipartestületben a vasút befolyásáról az iparra és kereskedelemre. Érdekes előadását nagy tetszéssel fogadták. F. hó 20-án, vasárnap d. e. 11 órakor lesz az idei cziklusban az utolsó szabad előadás.
