Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-16 / 24. szám

4 1904. junius 16. a kép, melyet az idevaló ev. ref. eklézsia páratlan szépségű úrasztala-teritőiből és egyéb templomi szereiből összeállított csoportok tárnak felénk; hiszen ezekben a diszes térítőkben, amint azt a rajtuk látható felírások is mutatják, a városnak és környékének XVII. és XVIII. századbeli igaz hittel eltelt úrasszonyai, az anyáiktól ellesett magyar módon, legtöbbször saját kezük munká­jával örökítették meg egyházuk iránt táplált kegyeletüket. A falakról a város hatalmi jelvényei és egyes nevezetes lakóinak emlékei tekintenek le reánk. A II. teremben mindenekelőtt az izlésneme- sitő czéllal megindult művészeti gyűjteményre terelődik figyelmünk, majd a nagybányai családok birtokában fenmaradt iparművészeti tárgyakon és a most már szintén a múltak birodalmába költözött czéhvilág emlékein pihen meg a szemünk. Hogy a mesterségek között már régebben is a fazekasság virágzott a legjobban, azt a kiállított keramikai remekek mutatják. A terem mélyében a Nagybánya vidéke- beli magyar és oláh lakosság ethnografiai viszo­nyait feltüntető néprajzi gyűjtemény első csirái láthatók. E gyűjtemény egy része és a városnak a használatból rég kiment nagyobb kaliberű védelmi fegyverei, valamint az egykori Szent-István- templom dombormüveinek maradványa és egyéb kőrégiségek a II. teremből nyíló folyosószerü csarnokban leltek elhelyezést. Or. Semayer Vlllbald. HÍREK. Junius^lö. Uj pénzügyi biztos. A pénzügyminiszter az áthelyezett Lukács Ferencz helyére pénzügyi biztossá Cziffermayer Lőrincz h. biztost ne­vezte ki. Múzeumi őr választás. A városi múzeum őré­nek megválasztására kiküldött vegyes bizottság f. hó 9-én tartott ülésében múzeumi őrnek egy­hangúlag Myslcovszky Ernő főgimnáziumi tanárt választotta meg, kinek a múzeum rendezésében elévülhetetlen érdemei vannak. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye tör­vényhatósága f. hó 20-án rendkívüli közgyűlést tart. E közgyűlésen határoznak a nagybányai- felsőbányái h. é. vasút engedményeseinek kérelme tárgyában, melyben a megszavazott segélynek egy összegben leendő folyósitását kérik. Itt említjük meg, hogy a vasút építésének munká­latai javában folynak s az irányadó körök remélik, hogy e vasutat még ez évben megnyithatják. Hivatalvizsgálat. Nagy László alispán kép­viseletében Manyii Béla vármegyei aljegyző tegnap és tegnapelőtt megvizsgálta a nagybá­nyai anyakönyvi hivatalt s mindent a legtel­jesebb rendben talált Vinkler püspök köszöneté. Vinkler püspököt, a nagyváradi káptalan nagyprépost kanonokját gyémántmiséje alkalmából a város képviselő testületé feliratilag üdvözölte. A főpásztor most a következő szép és szerfölött meleg hangú levélben mondott köszönetét az üdvözlésért: Tekintetes Polgármester ur ! Kedves és feledhetlen szülővárosom igen tisztelt és nagyra- becsült közönségének megbízásából 60 éves aldozárságom emlékére küldött nagybecsű levelében kifejezett jókivánatokért fogadja tekintetes Polgármester ur az én legforróbb, leghálásabb, legőszintébb köszönetemet azon kijelentésemmel egybekapcsolva: hogy el­múlhatnak az évek, melyeket a jó Isten vég­telen kegyelméből nyerünk; változhatnak az idők, melyeket életünk hosszú folyamán át­élünk; elenyészhetik vagy átalakulhat minden, — de az én hálás érzetem soha sem fog el­enyészni, soha sem fog átalakulni vagy meg­változni az én szeretett szülővárosom s ennek igen fisztelt Polgárai iránt. Egyébként kitűnő tiszteletem s fogy­hatatlan hálám ismétlése s hazafias üdvözletem nyilvánítása mellett maradtam, Nagyváradon 1904. junius 12, tekintetes Polgármester ur­nák alázatos szolgája: Vinkler József v. püspök, gyémánmisés áldozár. Vizsgálati rend. A nagybányai áll. polg. leány­iskolában a záróvizsgálatok a következő sorrend­ben fognak megtartatni: Junius hó 16-án d. e. 8 órakor az összes felekezetek valástani vizsgá­lata; junius 21-én az I., 22-én a II., 23-án a III., NAGYBÁNYA 24-én a IV. osztály záróvizsgálata. 25-én az I., 27-én a II., III. és IV. osztályú magántanulók vizsgálata. 29-én évzáró ünnepély. A tanulók rajzai és kézimunkái a vizsgálati idő alatt meg­tekinthetők. Az iskolával kapcsolatos női kézi­munka-tanfolyam kiállítása jun. 23-tól 29-ig a délelőtti órákban tekinthető meg. Úgy a vizsgá­latokra, mint a kiállításra a szülőket és általában a tanítás ügye iránt érdeklődőket tisztelettel meg­hívja a tanítótestület nevében : Waigandt Anna, I igazgató. Adomány a honvédeknek. Özv. Csorna Jó­zsefné fehérgyarmati lakos, kinek férje mint honvédtiszt szolgálta 1848-ban hazáját, 100 ko­rona összeget adott át dr. Fekete Samu vár­megyei t. főorvosnak, hogy a szatmármegyei honvédegylet tagjai között ossza szét. A múzeum megnyitása. A nagybányai városi múzeum rendezésével teljesen elkészültek s a i múzeum ünneplő köntösben várja megnyitását. A 19-iki megnyitó ünnepi közgyűlésre a meghí­vókat most küldték szét. Akik esetleg nem kap­tak volna s arra igényt tartanak, forduljanak az elnökséghez. Gellért Endre polgármester igen szép levélben mondott köszönetét a közoktatás- ügyi kormánynak s a város nevében meghívta a megnyitó ünnepségre. Berzeviczy miniszter valószínűleg Fraknái püspököt fogja képvisele­tével megbízni. A megnyitásra a fővárosból kö­rünkbe érkeznek: Fraknói Vilmos püspök, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügye­lője, Szalay Imre min. tanácsos, a nemzeti mú­zeum igazgatója, György Aladár, Krenner Jó­zsef udvari tanácsos, dr. Schönherr Gyula, dr. Semayer Villibáld. Az ünnepi megnyitó közgyű­lésen hölgyek is szívesen láftatnak. A király csókja. Az E—s Írja: Érdekes asz- szony hunyt el a napokban Nagybányán. Gla- vitzky Károlyné született Székely Róza egyike volt ama kevés igazi székely asszonyoknak, kik felett a nélkül suhan át az idő, hogy csak valamit is változtatnának vagy újítanának régi szokásaikon, amely életmódot szüleitől örökölte és magával vitte egész a sirig. Mint fiatal me­nyecskét hozta ki az ura Székelyországból és Verespatakra költöztek, hol az ura bányahivatal­nok volt. Itt élték át a negyvennyolezas idők rémséges napjait, mert egész Erdélyben e vidé- j ken garázdálkodtak leginkább az oláhok. A nagy napok elvonulása után Zalatnára kerültek és itt érte az a ritka szerencse, hogy megcsókolta a király. Az ötvenes években ugyanis mikor ő felsége körutat tett az egész országban, Erdély e gazdag aranytermő vidékeit is meglátogatta. Nagy előkészületeket tettek fogadására és a székely nők külön járultak elébe, hogy a hódo­latukat bemutassák. Utána nagy ünnepségek voltak, melynek keretébe egy kirándulás is fel volt véve. A fényes társaság ő felségével együtt a szabadban uzsonnázott, a mikor is egy eredeti székely ételt mutattak be ő felségének. A király megkóstolta és annyira Ízlett, hogy csaknem mind elfogyasztotta. Aztán az iránt érdeklődött, hogy ki készítette el a különös ételt. Egy piruló szé­kely menyecskét vezettek elébe, ki térdre eresz­kedve a felség előtt, megcsókolta a ruhája sze­gélyét. A királyt annyira meghatotta ez a jelenet, hogy lehajolt hozzá s megsimogatva szőke haját, megcsókolta a siró menyecskét. Gíavitzkyné később elvesztette urát s mint nyugdíjas özvegy Nagybányán telepedett le, hol gyermekeit fel­nevelte s nagy tisztességben élte le hátralévő napjait. A király csókjára azonban mindig nagy büszkeséggel emlékezett és soha sem hagyta ki, ha elmesélgetett a múltakról az ifjabb nemze­déknek. f Özv. Simkó Józsefné. Megrendítő csapás érte Robelly Lajos nyug. honvédszázadost s ne­jét Thaisz Fannyt. Egyetlen leányuk: özv. Simkó Józsefné, szül. Hesseni Humzer Korné­lia egész fiatalon, rövid szenvedés után elhunyt. Férjét Simkó József honvédszázadost csak nem­rég temette el s most maga is követte szülei­nek leírhatatlan fájdalmára. A boldogultat ma, szerdán délután 4 órakor temették óriási rész­vét mellett. Koporsóját szcbbnel-szcbb koszorúk borították. A porig sújtott szülők iránt város­szerte nagy a részvét. Kitüntetett iró. A kalocsai, érsek száz ko­ronát küldött dr. Csókás Vidornak, „A tanítók védőszentje“ szerzőjenek előhzetéskép a neve­zett műre. Ez újabb bizonyítéka a munka sike­rének. Az első 500 példány már elfogyott, úgy, hogy nemsokára második kiadásban fog megje­lenni az életrajz. Adomány a múzeumnak. A megnyitás küszö­bén levő városi múzeum újabban ismét szép gyüjteménynyel gyarapodott. Hosszú Borbála és Rozália urhölgyek Nagysomkutról ugyanis 54 drb értékes műtárgyat juttattak az elnökség ke­zéhez a múzeumban való elhelyezés céljából. A felajánlott tárgyak jobbára üveg- és porcellán- régiségek és igy a múzeum iparművészeti anya­gát fogják igen szépen kiegészíteni. Művészestély. Krémer Jenő és K. Hegyi Lili, a debreczeni színház ismert művészei s Huber Miksa zongoraművész a nagyszálló dísztermében f. hó 19-én művészestélyt rendeznek. A műsor igen változatos. Párjeleneteket, magánjeleneteket, hang­versenydarabokat, népdalokat, kuplékat adnak elő, sőt a „Hajdúk hadnagyáéból előadják a hires tánczkettőst is. A művésztársaság estélyei­ről a vármegyei lapok igen kedvező hangon Ír­nak. Előadás kezdete este 8 órakor. Helyárak: I. rendű támlás- és oldalszék 2 K. II. rendű támlásszék 1 K 60 f. Állóhely 1 K. Egy szinlap ára a pénztárnál 20 f. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében s az előadás napján este 7 órától a színházi péntárnál. A zazari templom. A zazari régi templomot nemsokára lebontják, hogy egy uj diszes templo­mot építsenek helyébe. A lebontandó régi templo­mot a napokban tekintette meg Myslcovszky Ernő főgimnáziumi tanár, múzeumőr s több S szépművészeti emléket talált a templomban, me­lyeket minden valószínűség szerint megszerez­nek a nagybányai múzeumnak. így többek kö­zött a csillárt. A művészi kivitelű, gyönyörű iko- nostász képeiből is válogatott ki nehányat a mú­zeum számára. A templom a múlt század elején épült s 1825-ben szenteltetett fel az ikonostász falán olvasható következő felírás szerint: „Ő felsége I. Ferencz császár és Leó római pápa idejében, Rudikán munkácsi esperes, Terebesi Sándor nagybányai, Herskovits János helybeli lelkész, Szaszarán Makove mint egyházi főkura- tor, ezeknek jelenlétében szenteltetett fel ezen szent templom s evvel az ikonostázzal ékesitte- tett fel 1825-ben. Az egyházfi volt akkor Ka­tóka Omucz.“ Vidéki zsurnalisztika. Dr. Komáromy Zoltán ügyvéd a Szamos szerkesztőségébe társszer­kesztőül lépett be. Választmányi ülés. A múzeum-egyesület választmánya f. hó 9-én népes gyűlést tartott a Kaszinóban. A napirend előtt Lakatos Ottó alelnök szép szavakban méltatta az elhunyt Tf. Pap Zsigmond, az egyesület tiszteletbeli tagjá­nak és volt elnökének érdemeit A folyó ügyekre áttérve új tagokul megválasztattak: Fábián Lajos, Szepesházi János és Winkler Jenő dr. A gyűjtemények az utolsó választmányi gyűlés óta 441 darabbal szaporodtak. Meszlényi püspök és Szniik Antal nagyobb küldeményei mellett érté­kes ajándékokat küldöttek még: Gurszky Já­nos, Lupán Miklós, Kovács László (Budapest), gr. Teleki Gézáné (Pribékfalva), özv. Gfrerer Jakabné, Tömlő Jánosné, Thuróczy Vilma, özv. Kapusinszky Jánosné, Racsek János (Tépe) stb. A választmány továbbá helyeslőleg vette tudomásul az egyesület vezetőségének intéz­kedéseit a múzeum ünnepélyes megnyitására vonatkozólag. A múzeum és könyvtárak országos tanácsát György Aladár előadó-titkár fogja képviselni. Az egyesületet üdvözölték a múzeum megnyitása alkalmából: Wlassics Gyula, az országos tanács nevében; Fehérpalaky László, Szalay Imre, Wosinszky Mór. Sok szó esett továbbá a könyvtár megfelelő elhelyezéséről s megnyitásáról, mely kérdés még mindig nem nyert kielégítő megoldást. A városi tanács a maga részéről az egyesület választmányába ki­küldötte : Gellért Endre polgármestert, Torday Imre h. polgármestert, Csüdör Lajos, Bálint Imre tanácsosokat. Azután a választmány örven­detes tudomásul vette, hogy a vegyes bizottság egyhangúlag Myslcovszky Ernő főgimnáziumi tanárt választotta meg múzeumi őrré. Végül köszönetét szavazott Úrbán Andor kir. kincstári mérnöknek, ki a Svaiczer-íéle bányamüszaki rajzokat (körülbelül 300 drb ), szakszerüleg ren­dezte. A pénztár állapota 794 K 25 í. bevétel mellett 714 K 25 f. kiadással zárult. Halálozás. A körjegyzői kar egyik kiváló tagja hunyt el a napokban Erdőszádán : Hengye Gergely körjegyző, ki általános tiszteletben és szeretetben állott s kit kartársai s a falubeliek őszinte, igaz részvéttel kisértek ki utolsó útjára. A boldogultban dr. Hengye Titusz jeles járás­orvos édes atyját gyászolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom