Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-06-16 / 24. szám
1904. junius 16. NAGYBANYA 5 A vízvezeték. A vízvezeték ügyében kiküldött szükebb körű bizottság Oblatek Béla m. kir. főmérnök elnöklete alatt legutóbb tartott ülésében beható tárgyalás alá vette a földmivelés- ügyi kormány által kidolgoztatott vízvezetéki tervezetet s egyhangúlag konstatálta, hogy a tervezetben felhasználni szándékolt források vize a vízvezeték czéljaira nem elegendő. A bizottság a helyszínére történt többszöri kiszállás után meggyőződött arról is, hogy a vízvezeték czéljaira eredetüknél elegendő forrásvizek nem állanak rendelkezésre, miért is a nagy költségbe kerülő eredeti tervezet megváltoztatásával a bizottság azt javasolja, hogy a vízvezetéki mü a Limpegye és Zsidóvá patakok összefolyásánál állíttassák fel, hol elendő viz van s ahonnan a viz szűrés után vezettetnék be. Lapunk mindig ez álláspont mellett küzdött, melyet most a bizottság is magáévá tett s nincs kétség benne, hogyha e tervezetet, mely az összes megoldási módozatok között a legegyszerűbb s legtermészetesebb, elfogadja a közgyűlés, a vízvezetéki mü építése a csatornázással kapcsolatosan csakhamar megkezdhető lesz. A bizottság a vízvezeték megépítésének pályázati hirdetményét úgy javasolja közrebocsátani, hogy a vízvezeték építését ne a város, hanem magán vállalkozás eszközölje. A vízvezeték ügye legközelebb a város képviselőtestületét is foglalkoztatni fogja. Méhészeti közgyűlés Nagybányán. A vármegyei gazdasági egyesület kebelében megalakult méhészeti szakosztály a napokban Szatmárott igen népes ülést tartott, melyen a folyó ügyek elintézése után Pataki Béla szakosztály előadó tartott igen érdekes felolvasást: Létesítsünk 7néhlegelőket czimen. Az előadást mindvégig nagy figyelemmel hallgatták meg s az előadót zajosan megéljenezték. A szakosztály nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy őszi közgyűlését szeptember hó 8-án Nagybányán tartja. A város a méhészeket bizonyosan magyar vendégszeretettel fogja fogadni. Védekezés a hernyó pusztítás ellen. Az a borzalmas pusztítás, melyet az ocneria dispar nevezetű hernyó okoz a gyümölcsösökben, napról- napra ijesztőbb képet mutat. A város tanácsa a leirhatlan mennyiségű hernyók pusztításáról a vármegyei alispán utján jelentést tett a földmi- velésügyi minisztériumnak, kérve szakértő kiküldését, kinek az volna hivatása, hogy a védekezést ismertesse, mert jelenleg úgyszólván védtelenül vagyunk kiszolgáltatva e rendkívül falánk rovar milliárdjainak. Érettségisek bálja. A nagybányai m. kir. áll. főgimnáziumban 1904. évben érettségezett ifjak folyó évi julius hó 2-ik napján, a Nagyszálló dísztermében a főgimnáziumi segélyegylet javára zártkörű érettségi bált rendeznek. Belépő díj: Személyjegy 2 K. Család-jegy (3 személyre) 5 K. Karzatjegy 3 K. Kezdete este nyolcz órakor. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula és Hoffmann Árpád üzleteiben Nagybányán. Felülíizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Rendezők: Áchim Sándor, Almer Lajos, Berényi István, Brán János, Czelder Orbán, Demjén Endre, Gavallér Géza, Gerdenits László, Gózsa Sándor, Grillusz Jenő, Harausz Gyula, ^ Kalauz Illés, Kaucz Gyula, Károly Béla, Kirlig Ágoston, Koltó Demeter, Kopasz Bálint, Kornreich Fülöp, Marosán Demeter, Marosfy Gábor, Ossán Gábor, Pap Simon, Rákóczi Sándor, Rónai Ferencz, Surányi Virgil, Szabó István, Szabó János, Szelezsán János, Szerbák János, Székely Dezső, Szokol Edgár, Szopkó Lajos, Takács Sándor, Troplovits Imre, Ürmösi Zoltán, Vágó Károly. Mindazok, kik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek a rendezőséghez fordulni. Sorozás. Nagybánya város részéről az 1904. évre a sorozást f. hó 13. és 14-én tartották meg Ilosvay Aladár polgári és Fodor Pál m. kir. honvéd alezredes katonai elnöklete alatt. Bizalmi férfiak voltak : Szerencsy József és Égly Mihály. A sorozás eredménye igen kielégítőnek mondható. Összesen 47 legény soroztak be. A sorozás első napján Gellért Endre polgármester a sorozó bizottság tiszteletére fényes ebédet adott, melyen a sorozó bizottságon s bizalmi férfiakon kívül részt vettek: Neubauer Ferencz, dr. Lovrich Gyula, Oblatek Béla, Gellért Béla, Mikó Béla, Weisz György, Herczinger Ferencz, Bertalan Miklós, Mangu Béla, Fábián Lajos, Nagy János. Az ebéd kitűnő hangulatban az esti órákig tartott. Martin Gyula zongora-hangoló Nagybányára megérkezett. A kitűnő hangolót melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe. Bőséges istenáldás. Szerencsen nagy szerencse érte Paplogó István kubikost, ha ugyan Szerencsen is szerencsének lehet nevezni azt, hogy a gólya nem kevesebb, mint négy kis sivitó gyermeket felejtett szalmafödeles kunyhójában. Mind a négy apróság egészséges. IRODALOM. Székely Árpád könyve. Szatmár - nagybányai vasút részvénytársaság. JCirdelmény. I. Az 1904. évi julius hó 1-én esedékes elsőbbségi részvény 20=ik számú szelvénye egyenkint 16 koronával Budapesten a magyar általános hitelbanknál, Berlinben a Kovács Gyula könyvkereskedő kiadásában a napokban jelent meg Székely Árpád >Beszéd, és értelemgyakorlat leczkékben« czimü könyve. A beszéd és értelemgyakorlat az alsóbb fokú elemi iskolai tanításnak egyik legfontosabb tárgya. Czélja a beszélőképesség fokozása s az értelem fejlesztése, mely kettős czél megvalósulása eredményezi az okszerű gondolkodást s ezen gondolkodásnak értelmes szavakban való kifejezését. E kettős czélra való törekvés megkezdődik ugyan már a nevelés azon korszakában, mely a család körében mozog, a mikor a nevelés egész súlya apa-anya s a családtagok felelősségére nehezedik s azokhoz a viszonyokhoz és körülményekhez képest, melyek a család életét irányítják, fejlődik a gyermek értelme és beszélőképessége. A legtöbb családban azonban az e czélra való törekvés terv nélkül s mondhatni minden hozzáértés nélkül történik, mely dolognak eredménye feltűnő külömbségeket mutat a jó és hiányos családi nevelésben részesülő gyermekek értelmi fejlettsége között. Az értelem tervszerű fejlesztése pedig fokozza a gyermek tudásvágyát s a beszélés gyakorlása az önálló s helyes kifejezési képességet eredményezi s ez képezi alapját a szellemi fejlődésnek és előrehaladásnak. A gyermek ilyen irányú képzése kötelessége a szülőknek, különösen addig, mig az iskolai vezetés megkezdődik. Az iskolába lépéskor a gyermek nevelését az iskola veszi át; ezentúl a család, mint segítőtárs tartozik az iskola nevelési szándékait közvetlen ráhatással és a szülői kötelesség teljes érzetével elősegíteni s arra törekedni, hogy az az össz-hang, a mely a jó családi nevelés s az azt követő jó iskolai nevelés között fennáll, szülői okossággal és körültekintéssel csak erősitessék s állandóvá tétessék. így a családi nevelés kincses talaja az iskolai nevelésnek s az iskolai nevelés pedig áldásosán teljesítheti feladatát. E czélok elérését segíti elő Székely Árpádnak most megjelent könyve. Ötvenhat lecz- kében veszi fel az iskolába lépő gyermek fogadását, rendreszoktatását, a tanuló magaviseletét otthon és az iskolában, majd a test egyes részeinek ismertetését, irány és kézgyakorlatokat, Íráshoz előkészítést, imádkozást, virágot, kertet, továbbá a szobában levő bútorokat, napszakokat, évszakokat, szülőket, családot, az iskola berendezését, házi állatokat, imádságokat s végül tiz iskolai és hazafias dalt oly sorrendben, a mint a gyermek értelmének természetes fejlődése a tervszerű képzést megkívánja. Mindegyik rész, leereszkedve a 6 —7 éves gyermek gondolat- világába, bő tapasztalatokra mutató hivatottsággal van megírva. Megkönynyiti a tanító munkáját, ki feladatának teljes tudatában tanítja növendékeit s jó szolgálatot tesz a szülőknek, kik gyermekeik nevelését igazán szivükön viselik. Emeli e munka értékét nagyban az a körülmény is, hogy ily irányú munka nevelésügyi irodalmunkban nagyon kevés jelent meg s a megjelentek jó része az oktatásügyi irányzatok és elvek folytonos változása következtében, részint a tartalmuk, részint az anyag beosztásának és feldolgozásának czélszerütlen volta miatt ma már értéküket vesztették; mig e mű tekintetbe véve a beszéd és értelemgyakorlatok tanítása körül kialakult elveket, valamint a tantervnek e tárgy tanítására vonatkozó követelményeit, a gyermek nevelése iránt érzett igaz szeretettel és gonddal van megírva. A legteljesebb elismerés illeti tehát a szerzőt ez újabb művének megírásáért, nemcsak azért, hogy a tanítóság munkáján segített, hanem azért is, hogy e munkájával nevelésügyi irodalmunknak ezen nagyon elhanyagolt irányát egy értékes munkával gazdagította. A nagy csínnal kiállított munka a Morvay és Undy jóhirü könyvnyomdájából került ki. Sólyom Ferencz. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. „Nationalbank für Deutschland“ és Jaris- lowsky és Tsa (An der Schleusse 5. a.) uraknál beváltatik. II. A 20. sz. szelvény után fenmaradó szelvényutalvány uj szelvény iv ellen kicserélendő Berlinben a fent nevezett czégnél, Budapesten az igazgatóságnál (VI. Dávid-u. 8. sz.) III. A folyó évben törlesztésre kisorsolt elsőbbségi részvények számai; 681—690, 1511 — 1513, 2441 — 2450, 2801—2810, 3081—3090, összesen 43 részvény. Ezen kisorsolt elsőbbségi részvények, ha azokkal együtt a 22. számtól kezdődő szelvények is beszolgáltatnak: 1905. január hó 2-tól kezdve 200 korona és élvezeti jegy kiszolgáltatása ellenében beváltatnak: Budapesten a magyar általános hitelbanknál, Berlinben a Nationalbank für Deutschland és Jarislowsky és Tsa uraknál (An der Schleusse 5. a.) Budapest, 1904. junius havában. Á szatmár—nagybányai vasút igazgatósága. (Utánnyomás nem dijastatik.) Igen szép nagyszemü földi eper kapható: Erdélyi-ut 22. sz. a. Rák-utcza 23. számú házban három szoba, egy konyha és kamara folyó évi julius hó t~töí kiadó. Értekezhetni: Rák-utcza 19. szám alatt. köszméte, ribizli,|kerti málna s egyéb nyári gyümölcs megrendelésre a Felsőbányai-u. 64. sz. alatt (polg. leányiskolával szemben) kapható. A veresvizi oldalon, a Széchényi-ligettől negyed órai távolságra, kisebb területű .............. szőlőbírtok, ...... 50 0 tő uj szőlővel és nemes gyümölcsfákkal beültetve szabad kézből eladó. s Értekezhetni a tulajdonossal: ifj. Senkálszky Mihálylyal.
