Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-21 / 3. szám
2 1904. január 21. kálatokat egyébként más előtérbe nyomuló kérdések sürgetően nem követelnék. A nyaralótelep ügyével a legszorosabb összefüggésben van a nagybányai-felső- bányai vasút kiépítése. A vasút ügye kedvező auspicziumok mellett halad előre. Az illetékes körök nagy áldozatokkal könnyítették meg e vasút financzirozását s most a nagy közönségen a sor, hogy túlcsigá- zott kapzsisággal ne akaszsza meg e vasút kiépítését a kisajátítási eljárásnál, mert ne feledjük egy pillanatra sem, hogy e vasút létesítése városunkat egy fél napi idővel viszi közelebbre az ország szivéhez, a fővároshoz. Hogy pedig ez mit jelent egy városra nézve, mely nyaralótelep jellegéből akarja régi, elapadt jövedelmi forrásait pótolni, azt hisszük, bővebben fejtegetnünk felesleges. Nagybánya gazdasági életében korszakos alkotás lesz a fernezelyi kénsavgyár s ennek kapcsán a műtrágya gyár létesítése. E kérdésnek mielőbbi rendezése leg- vitálisabb érdekeink közétartozik, nemcsak e vidék gazdasági viszonyait egészen átalakító nagy jelentőségénél fogva, hanem azon érzékeny károk tekintetében is, melyet a fernezelyi kohó sürti, nehéz, kéndioxidos füstje a vegetáczióban előidéz, másrészt a kohófüst által az idegen nyaralóknál keltett túlon-túli félelem és aggodalom eloszlatása tekintetében, mely bár igaz ok nélkül, de megakasztja, hátráltatja városunknak nyaralóteleppé való fejlesztését. A pénzügyminiszter meghallgatva a város kérelmét, kiváló szakféríiak tanácsára elhatározta a fernezelyi kénsav, illetve műtrágya gyár létesítését és még a múlt év szeptember havában felhivattak a magán vállalkozók állami támogatás mellett a kénsav, illetve a műtrágya gyár létesítésére. Nem tudom, hogy ez az ügy jelenleg mily stádiumban van, de tekintve ama fő- fontosságu érdekeket, melyek a kénsav és műtrágyagyár létesítéséhez fűződnek, talán magasabb helyen sem vennék rossz néven, ha a város annak mielőbbi megvalósítását illő tisztelettel szorgalmazná. Az elmúlt év tavaszán megszavazott, de csak késő őszszel jóváhagyást nyert 70.000 koronás kölcsön rendelkezésre állva felhasználásra vár. Nem volna-e itt már az ideje, hogy revízió alá vétessenek a foganatosítandó munkálatok, hogy azok kora tavaszkor megkezdhetők legyenek? A képviselőtestület a város jól felfogott érdekében a legmesszebb menő áldozatoktól sem riadt vissza, most a vezető férfiainkon a sor, hogy a közgyűlés határozatainak érvényt is szerezzenek. Nagy kontúrokban ime az 1904. év munkaprogrammja. Óriási feladatok, de nem kivihetetlenek s a legyőzött nehézségekkel egyenes arányban lesz a siker dicsősége is! ________ NAGYBANYA______ _____ Egy uj ipar meghonosítása. Január 20. A Gazdasági Egyesület legutóbb tartott választmányi ülésén egy igen életrevaló eszmét vetettek fel, mely sajnos, nem részesült a megérdemelt támogatásban. Az eszme azonban sokkal életrevalóbb, mintsem hogy azon egy választmányi határozattal átsiklani lehetne s nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy annak megvalósításához vidékünknek szo- cziális szempontokból is igen eminens érdekei fűződnek. A kosárfonó iparnak Nagybányán való meghonosításáról van szó. Minden félreértést elkerülendő, előrebocsátjuk, hogy nem műipari kosárfonásról szólunk, melyet a csehek majdnem utolérhetetlen tökélyre fejlesztettek, hanem egyszerű, gyümölcsszállitó kosarak készítéséről, melyet minimális intelligen- cziával is könnyen elsajátíthat bárki s amely egyszerű kosarakért most a mi vidékünkről tenger pénz vándorol idegenbe. A hiteles statisztikai adatok szerint az elmúlt évben 1.485.830 kg friss almát, 1.268.000 kg friss szilvát s 121.490 kg friss vegyes gyümölcsöt szállítottak el Nagybányáról. E tekintélyes mennyiségű gyümölcs elszállításához szükséges kosarakat mind idegenből hozták városunkba. A kereslet oly nagy volt, hogy a gyümölcsszállitás sokszor épen a szállító kosarak hiánya miatt szünetelt. E statisztikai kimutatás meggyőzhet mindenkit arról, hogy a gyümölcsszállitó kosár ipar meghonosításával nemcsak egy uj jövedelmi forrást nyitunk városunkban, de épen azon néposztálynak adunk azzal kenyeret, mely a legjobban reá van arra szorulva s amely néposztály most kereset hiányában nagy nélkülözéseknek van kitéve. S ez a háziipar a legcsekélyebb áldozattal, könnyen meghonosítható. A legelső lépés e háziipar bevezetésére a kosárfonáshoz szükséges anyag, a fűzvesszők termelése. A kosárfonásra alkalmas fűzfélék, akár a kecske-fűz (salix caprea), akár a kötő-fűz (salix viminális), akár a parti-fűz (salix helix) termelésére a mi agyagos földünk igen alkalmas s e czélból kevés, számba sem vehető javításra szorul. Ha a Gazdasági Egyesület, mint legilletékesebb tényező a kellő mennyiségű fűzvessző termelésére vállalkoznék, ezzel nemcsak saját jövedelmét fokozná, hanem már a termelés elvállalásával biztosítaná a kosárfonó háziiparnak Nagybányán való meghonosítását. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Gazdasági Egyesület e nagyfontosságu kérdés fölött napirendre tért, de hisszük, hogy behatóbb mérlegelés után nem fog az elől elzárkózni s jóindulatú táIsmerőseim — különben mind hires szárazföldi tengerészek — első kérdése az volt:- Szenvedtem-e már tengeri vihart ? — Voltam-e már tengeri betegségben ? Ilyen kérdések elől kitérni nem lehet, hisz különben el se hiszik, hogy tengeren járt az ember, azért az első kérdésre a következőkben válaszolok. A Fekete-tengeren igen gyakori, hogy vad démonkint üvölt, harsog az orkán s menydörgés hangján tombol a vihar. Sokan, kik többször tették meg ez utat, beszélték, hogy toronymagasságra zúdultak fel az óriási vizhegyek, hogy aztán menydörgésszerü robajjal és siketitő zajjal szédüljenek a hajót el- merüléssel fenyegető fekete mélységbe. Innen a Fekete-tenger elnevezése is. Beszélték azt is, hogy a hajó legutóbbi útja alkalmával a hullámok tajtékzó, fehér habja úgy sistergett, mintha százezer vulkán forralta volna a vizet, de én mindezekből semmit se láttam. A Fekete-tenger 15 órás utunk alatt nyugodt, csendes volt. Felséges látványt nyújtott a habok szivárványszerü játéka és ezek fodrozata. A habok csak enyelegtek a mi hajónkkal s a delfinek játéka igazi czirkuszi mulatság volt. Salto mortaleikkal igazi élvezetet szereztek. A másik kérdés az, volt-e tengeri betegséged ? Erre már nem lehet oly röviden felelni, mert hát a tengeri betegség individuális dolog, azaz emberi természettől függő. Vannak tengerészek, kik soha, de soha, még a legnagyobb vihar közepette sem kapták meg és viszont vannak olyanok, kik tengeri betes- ségbe estek abban a perczben, a mint a sík tengerre értek. Nelson, a tengerészek leghősebbje, a trafalgári csata alatt a korláton kihajolva adta meg a tengernek, a mi a tengeré. Viszont vannak, kik csak az ut kezdetén kapják meg a tengeri betegséget, aztán a legnagyobb orkánokkal is daczolni képesek. Vannak, kik egész életükben egyetlen egyszer szenvedtek csak betegséget, aztán soha többé. Sőt sokan, kik a hajón hősiesen ellent álltak a tengeri betegségnek, betegek lettek, a mint a szárazföldre léptek. Megemlitendők még azok, kik kiállják a hajónak jobbra, balra való ingását, de az előre meg hátra való bukdácsolásánál már betegek lesznek. Gáspár Ferencz >Hét év a tengeren« czimü könyvében azt mondja, hogy alig van ember, ki ment volna ettől a betegségtől, nem képez kivételt az sem, ki a tengeren született és élte javát ott töltötte el. Az orvosok is foglalkoztak e betegséggel s igyekeztek annak okait kifürkészni és úgy találták, hogy a tengeri betegség véreloszlási zavar az agyban és emésztő szervekben. Ez azonban csak theoria. Tengeri betegségben nem halt még meg senki s igy következéskép nem kerülhetett a bonczasztalra senki. Jókai szerint a tengeri betegség baczilusa a félelem. De hát nincs gyógyszere, ne volna orvossága a patikában? Gáspár Ferencz azt mondja nincs. Antipirin, antifebrin, kokain, bromkalium, opium, morgi- hium nem érnek semmit, de sőt ellenkezőleg ily boditó szerekkel élni a tengeri betegség ellen nagy oktalanság, mert az emberi szervezet- j ben úgy is meg van a fiziológus erő, mely ai- | kalmazkodni akar és tud a hajó szokatlan moz- j gásaihoz; mi értelme volna tehát ezen erőt bo- j ditó szerekkel lefokozni vagy teljesen megszüntetni. Egy gyógyszer van csak, ez pedig a morális akarat, az elhatározott szilárd föltevés, hogy a tengeri betegségnek ellene állunk. Én is igy gondoltam eljárni a fedélzeten s menet a legkellemesebb érzéssel szívtuk be azt a hajó sebessége által sűrített sós levegőt, mely fokozza az étvágyat s mely poharazás s jó társaság mellett a tengeri utazást szélcsöndben a legnagyobb élvezetté varázsolja. De visszajövet már volt egy kis hullámzás, mely a hajó fenekén még érezhetőbb volt, úgy, hogy a hajónak szokatlan mozdulatai, ringása előidézték a biztos jelként szolgáló szimptomá- kat, szédülést, émelygést, de az igazság kedvéért mégis ki kell jelentenem, hogy a katasztrófáig, explozióig nem jutottam. Azonban a hölgyeknek csak kis része lett megkímélve. Egyik sokat utazott utitársunk úgy véde- I kezett a baj ellen, hogy a 15 órát tartó tengeri ut alatt hányát feküdt a kabinjában s addig mig feküdt, meg lett kiméivé a bajtól, de azoa- ! nal mutatkoztak a rosszullét jelei, a mint a kikötőbe érve, a fedélzetre jött. Mikor a Bosporus szorosába jutottunk, mindnyájan a hajó ormára gyűltünk, hogy élvezzük azt a páratlan látványt, melyet az egymástól alig 500 — 1000 méter távolságra eső európai és ázsiai partok változatos képe nyújtott, mely partok tele vannak régi várromokkal, fürdőtelepekkel, gazdag főurak csodaszép kertjeivel és palotáival, itt-ott ágyukkal megrakott vársánczokkal, melyek a bejárást őrzik, úgy, hogy az egész 28 kilométernyi hosszú ut egy V areiszó: pArtoljuü a. hazai ipart i i Legolcsóbb és legjobb bevásárlási forrás kizárólag hazai gyártmányú árukban SZHPPAÜ¥OS JEüŐ vászon, divat és rövidáru üzlete. — FIGYELEM! A raktáron levő parket, karton, percto és szövetáruk a tavaszi idényáruk beérkeztéig rendkívüli olcsó árban árusíthatnak. U. m. Karton és parket 18, 20, 22, 25 kr. Kitűnő minőségű szövet 120 cm. 36, 44, 50 kr. — Remek kivitelű fehér és színes selyem franczia batizdek és egyéb világos báli kelmék dús választékban. I
