Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-21 / 3. szám

1904. január 21 NAGYBANYA 3 mogatásával lehetővé fogja tenni, hogy a kosár­fonó háziipar vidékünkön megteremtessék s ez­zel állandó kenyeret biztosítson ép ama néposz­tálynak, mely most kereset híján a legnagyobb nélkülözésekben sínylődik. Az Ifjúsági Kör bálja. Január 16. Az Ifjúsági Kör bálja, mely régi időktől kezdve a farsang legelőkelőbb s legpompásabb mulatságainak egyike, az idén is várakozáson j felül sikerült. A drapériákkal s déli növényekkel gyönyörűen feldíszített diszterem parkettjén ! nemcsak városunk előkelő társadalma adott egymásnak találkozót, hanem ott láttuk a vidék számos zsentri családját is, kik viruló lányaikat e bálon mutatták be legelőször az úri társa­ságnak. A látvány, melyet a bálterem nyújtott el­ragadóan bájos leány seregével, viruló, szépséges asszonyaival, daliás aranyifjuságával, valóban felejthetetlen. A bál, mely a pajkos, fesztelen jókedv jegyében született, méltó hódolat volt Carneval herczeg őfensége előtt s mindvégig a legvidá­mabb hangulatban zajlott le. A négyeseket több mint száz pár tánczolta s a hosszú kigyódzó vonal el sem fért a visszhangos nagyteremben, hanem felszorult a színpadra is, de e bájos ka­varodás csak fokozta a jókedvet, mely pillanat­ról pillanatra magasabb fokra hágott. A bál jö­vedelme szép összeget juttatott az Ifjúsági Kör nemes czéljaira .... így vagy ehez hasonlóan kellene tudósí­tanunk az Ifjúsági Kör szombaton lezajlott báli mulatságáról. A legnagyobb sajnálatunkra azonban ezt a legélénkebb fantáziával sem te­hetjük. Ha stüszerüek akarnánk lenni, Jeremiás prófétát kellene megszólaltatnunk az 5 keserve­ivel, midőn e bálról Írunk. felséges panoráma. Ezt a felejthetetlen látványt dr. Szádeczki Lajos egyetemi tanár magyarázó szavai még élvezetesebbé tették. A Bosporus 38 kilométer hosszú s helyen­ként 500 méter széles. Ezen csatorna köti össze a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel. Legelőbb érjük Anatoli és Rumeli Hisszert festői várromokkal; ez azon hely, hol Dárius a görögök elleni harczban hidat veretett s meg- korbácsoltatta a tengert. Ezentúl mind a két part szakadatlan lán- czolata a falvaknak, villáknak és palotáknak, de én csak a nevezetesebbeket fogom emliteni. Az ázsiai parton van a Begberbég Serail, melyet Abdul Aziz szultán építtetett mórstilben. Itt lakott Eugénia császárné, mikor a suezi csatorna megnyitására utazott és itt lakott III. Frigyes császár trónörökös korában. Szemben vele az európai oldalon van a Czirogán-palota szinte márványból. Ebben ölték meg Abdul Azizt és itt őrzik a jelenlegi szultán által detronizált Muradot. Ennek a palotának homlokzata 750 méter hosszú és szépségben vetekedik bármely európai fejedelem palotájával. A Czirogán-palota háta megett a magas­laton van a szultán mostani palotája: a Jyldiz kioszk, magas kőfallal körülvéve. Alább a tengerparton ragyog a Dolma Bagcse császári palota, melyet Abdul Medzsid építtetett 1853-ban. Belül van egy trónterem, melyben a szul­tán a Bajrám-ünnep alkalmával fogadja országa hódolatát; népei ilyenkor megcsókolják köntöse szegélyét. Tovább hajózva egyszerre kitárul a világ legszebb panorámája és előttünk áll Kons­tantinápoly a maga teljes nagyszerűségében. Az Ifjúsági Kör báljainak hagyományos végzete utolérte idei mulatságukat is. Harmincz daliás ifjú udvarias meghívására alig 8-10 leány jelent meg a parketten s ha a megjelentek csekély száma nem is jelenti azt, hogy hiány volt a jó kedvben, de mindenesetre a báli mulatság kevésbbé sikerült voltára mutat. Nagyon csalódnék az, aki e sikertelenséget vagy nevezzük bárminek, az Ifjúsági Kör ro­vására írná, melynek tagjai dicséretre méltó buzgalommal, ötletességgel s valóban pazar ál­dozatkészséggel megtettek minden lehetőt a báli mulatság sikere érdekében. Én nem habozom kimondani, hogy e siker­telenség okát a társadalomban keresem és találom meg, mely beteges nagyzási hóbortjában, nevet­séges nagyképűségében már sokkal tovább ment azon vonalnál, a melyen túl a társadalom súlyos adóitól amúgy is roskadozó családjaink tovább követhetnék. A visszavonulásra használjunk bármi ürügyet, bármi elfogadhatóbb, szebb czimet, az igazság az, hogy a nagy terhet, melyet egy ily elit mulatság ró a családokra, fizetési pótlékok mel­lett sem bírjuk és ha valahogyan képesek is vagyunk az árral úszni, egy éjszaka legpompásabb hangulata sincs arányban a meghozott áldozatok­kal, melyekért még az édes emlékek hangulatos sokasága s a gondosan kibenzinezett s elraktá­rozott selyemruhák sem kárpótolnak. S csoda-e, ha ily körülmények között az elit mulatságok kora lejár s az ibolya-estélyek és batyubálok pedig egyre népesebbek ? A jókedv, a gyöngéd figyelem ezer meg­nyilatkozásai, a fiatalos gondtalanság édes mu­latozásai okvetlenül ikertestvérei-e a selyemru­hának ? Más nagyobb városokban is a keserű ta­pasztalatok, főleg egy elit bál mérlegének ösz- szeállitása már régebben megtermették a maguk egészséges gyümölcseit s a régi világ nagyhírű, legelőkelőbb zsentri báljai is ma már „karton­bálokká“ változtak, melyen ugyanaz a régi, elő­Előttünk az Arany-szarv a hajók árboczerde- jével, jobbra Galata, felette Pera, balra Stambul, a kisázsiai parton pedig Skutári, közbül a kék­tenger a Leander világitó toronynyal. Nápoly panorámája csak félkörü, Konstanti- nápolyé úgyszólván egészkörü, azért felségesebb, istenibb, teljesebb. A zsibongó kikötőt s az abban hullámzó életet leírni meg se kisértem, annyit azonban megjegyzek, hogy a hotelek megbízottjainak, a hordároknak, a piszkos bérkocsisoknak, vezetők- j nek éktelen lármája egy cseppet se volt biztató. Mindenek előre hirdetni látszottak, hogy a nagy fénynek lesznek nagy árnyai is. Szerencsére a mi podgyász és vámvizsgá­lati ügyeinket elvégezték a drágománok (tolmá­csok) s Rákóczit ábrázoló éremjelvényünk láttára mindenütt előzékenységgel fogadtak. Miután négy előkelő perai hotelbe elhelyezkedtünk, megkezdettük a város nevezetességeinek^prog- rammszerü megtekintését. A tolmácsok között volt egy Boni Zsig- mond nevezetű bácskai magyar. Már 15 év óta él Konstantinápolyban, mint tolmács. Beszél több nyelvet, a telet alsó Egyptomban tölti szintén mint tolmács. Jóravaló, értelmes öreg kis emberke volt, kitől igen sok adatot szerez­tem. A többi más nemzetbeli kevébbé meg­bízható volt. A baksis szerzésnek minden módját alkalmazták ellenünkben. Velem szemben pél­dául azt használták, hogy podgyászomat eltün­tették és nem is annyira magyaros káromkodá­somra, mint inkább egy csomó piaszteremnek köszönhetem, hogy megkeritették a biztos helyről. kelő közönség nem selyemben, hanem kötelezően viselendő karton ruhában ropja a tánczot, talán még ragyogóbb jókedvvel, mint valaha. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az elegans meghívókon az a tiszteletteljes kérelem, hogy „a hölgyek kéretnek minél egyszerűbb ruhában megjelenni“, - csak arra jó, hogy a hölgyek minél fényesebb toaletben jelenjenek meg. De ha az egyszerű ruha viselése már a bál jelle­génél, mely az elit jelleget korántsem zárja ki, minden megjelenőre kötelező, a hölgyek is szives örömest, a családapák még szives örömestebb mennének bele a dologba s bizonyára ez esetben referádánkat is más tónusban irhatnók meg. Vajha az Ifjúsági Kör az évről évre meg­ismétlődő tanulságokból levonná a konzekven- cziákat is! Az Ifjúsági Kör bálja egyébként a csekély látogatottságon kívül minden más tekintetben felségesen sikerült. A nagyszámú rendezőség a megjelent hölgyeket a gyöngéd figyelem ezernyi ezer jeleivel halmozta el. A diszterem nagy üressége a megjelentek jókedvén egy csepp nyomot sem hagyott. A táncz a legvidámabb hangulatban, fáradhatatlanul folyt a kora reggeli ' órákig s bizonyára e báli mulatságra a jelen­voltak a legkedvesebb emlékekkel fognak vissza­gondolni. A figyelmes rendezőség a hölgyeket oly díszes és művészi kivitelű tánczrenddel lepte meg, minőt még a nagybányai bálokon alig lát­tunk. A négyeseket tiz pár tánczolta. Jelen voltak: Asszonyok: Baltai Jánosné, Bertalan Miklósné, Csüdör Ferenczné, Drumár Jánosné, Gálfy Pálné, Géresy Jánosné, Hanzulovics Kristófné, Harácsek Vilmosné, Langer Sándorné, dr. Makray Mihályné, Molcsányi Gáborné, Moldován Antalné, Prihradny Kálmánná, Ré­vész Jánosné, Stoll Gáborné, Szűcs Károlyné, Soltész Elemérné, Virág Lajosné, Vásárhelyi Gyuláné. Leányok: Bertalan Mariska, Bilcz Valér, Gálfy Ilona, Géresy Gizella, Liptay Irén, Mikő Pálma, Molcsányi Adél, Szirty Rózsika, Sátor Jolán, Tor day Gizi. Elvesztett tízezer korona. Múlt év julius 30-án délután, Stoll Béla ügyvéd Felsőbányáról jövet elvesztette kis bőr­táskáját, melyben hivatalos iratok s 10.000 K készpénz volt. Az utón utitársával kedélyesen elbeszélget­vén, csak itthon vette észre, hogy a bőrtáska hiányzik a kocsiról: Az értékes táska elvesztésé­ről azonnal jelentést tett a rendőrségnél. Épen 1 ez időben jelentkezett a rendőrségen Tárcza György felsőbányái lakos s a bőrtáskát, melyet Tótfalu közelében talált az országúton, deponálta. A táskában az iratok hiánytalanul meg voltak, de a pénznek: hét darab ezer koronás és 150 darab húsz koronás bankjegynek nyoma veszett. Tárcza György, ki feleségével egy rozzant paraszt­szekéren edényekkel épen falura indult házalni, azt állította, hogy a táskát az országúton nyitva találta, a pénzt tehát már az előtt kilopta valaki a táskából. Az elvesztett pénz kinyomozására a legszélesebb csendőri s rendőri vizsgálat indult meg s bár Stoll Béla ügyvéd lapunk utján köz­zétette, hogy mindazok, kik a tettes nyomára vezetnek, a tízezer koronának teljes összegben való megkerülése esetén négyezer korona juta­lomra tarthatnak igényt, sőt e jutalomra a bűn­vádi üldözés beszüntetésével igényt tarthat maga a tettes is, ha a pénzt visszaadja, — az ismeret­len tettesnek teljesen nyoma veszett s remény sem volt arra, hogy ez ügy valaha felderit- tessék. VáMitczai műtermében fogad d. e. 8—12=ig, d. u. 2-5=ig Mindazok, kik közreműködését sürgősen igénybe venni óhajtják felkéretnek, hogy műtermét mielőbb felkeresni szíveskedjenek mert február hó közepén hosszabb külföldi tanulmányútra indul

Next

/
Oldalképek
Tartalom