Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-07 / 1. szám

2 NAGYBANYA 1904. január 7. haltenyészetnél értékesíthetné s miután a hal­tenyésztésnél az ember illetménye teszi a fő­kiadást, a halak táplálását pedig a mesterséges tenyésztéssel járó nagyobb eladásra kerülő tömeg értéke bőven kárpótolja, a mesterséges meden- czékben való tenyésztés ajánlatos. A mesterséges haltenyésztés két módon volna létesíthető: vagy egyszerűen a pataknak gáttal elzárása által keletkezett tavakban, vagy pedig mesterségesen létesített medenczékben, amelyeket a patak bevezetésével vízzel táplálunk. Az előbbi módon készített tavak építési költsége kisebb ugyan, de tekintettel arra, hogy a Bérczes-erdő nagyesésü patakjaiban három ily tó csak egymástól nagyobb távolságra létesíthető, a tavak kezelése, a halállomány táplálása és az emberek s állatok pusztítása ellen megvédése csak nagyobb költséggel és nehezebben volna eszközölhető; ezenkívül az egyik halastóból a mesterséges táplálás hulladékai, erjedésnek indult maradványai által megrontott, szennyezett viz folyik a másikba, a tisztítás pedig ily tavakban nem lévén keresztülvihető, a halállomány pusztu­lását idéznők elő; miért is a mesterségesen, közvetlen egymás mellett fekvő, czementezett medenczék építése kívánatos, ami által a vizet úgy vezethetjük a medenczékbe, hogy mindegyik közvetlen a patak üde részét kapja s a tavak bármikor kitisztíthatok. Ez esetben közvetlen a medenczék mellé építhető a költő kamara és a halőr lakása, a mi által családja segítségét is a halak táplálása és felügyeleténél igénybe veheti. Ily módon létesített három czementezett medencze, a költőkamara és a halőr lakása 5457 koronából felépíthető. Az évenkénti költség ösz- szesen 1500 koronára rúg. Miután az első három évben az a feladatunk, hogy a medenczéket halállománynyal benépesítsük és mivel 3-4 éves értékesíthető pisztránggal kezdetben külömben sem rendelkezhetünk, az első három évben természetesen jövedelemre sem számíthatunk s ez a három évi kiadás a halállomány felszaporodásában találja meg ér­tékét. Tehát 4500 K. még a befektetési ösz- szeghez számítandó, amely igy összesen 10.000 koronára emelkedik, amelynek 5%-os kamatjával az évi kiadás összege 2000 koronát tesz ki. Vájjon képesek leszünk-e ezen összeget a föl­nevelhető és eladásra kerülő pisztrángból be­szerezni ? Az ikrákból elpusztul az első év végére az eddigi tapasztalati adatok szerint 70°/0, a második év végéig 30°/0, a harmadik év végéig a megmaradtaknak 20 százaléka, vagyis 20.000 drb. halikrából számíthatunk 6000 drb. egyéves, 4000 drb. két éves és 3000 drb. három éves halra. Jó táplálás mellett a pisztrángok az első évben 5 — 5 cm. hosszúságot érnek el; a máso­dik évben 100 — 200 gr. a harmadikban 500 gr. súlyúak s igy 3000 drb. pisztrángból legalább 1000 kgr. halra számíthatunk, amely 2 korona vételár mellett fedezné a felszámított kiadásokat. A halikrát a földművelésügyi minisztériumtól az országos halászati főfelügyelő utján évenkint kell kérelmezni s azon kötelesség mellett, hogy a felnevelt ivadékból arra alkalmas vizeinket óhajtjuk benépesíteni, kevés költséggel besze­rezhetjük. Az országos halászati főfelügyelőség mi­előbb az ikrákat díjmentesen adományozná, megvizsgáltatja vizeinket, vájjon alkalmasak-e pisztrángtenyésztésre ? Azt hiszem tehát, hogy az első lépés, mit tennünk kell, az orsz. halászati főfelügyelőségnek bejelenteni szándékunkat, megvizsgáltatni vize­inket s a továbbiakra nézve kikérni a főfel­ügyelőség tanácsát. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta Bálint Imre elaboratumát s elhatározta, hogy a pisztrángtenyésztés ügyében a halászati főfelügyelőséghez fordul az elő­adó javaslatához kepest. Megtörtént tehát az első lépés arra, hogy vidékünkön egy uj nemzetgazdasági iparág honositassék meg, mely a későbbi időkben igen becses és jelentékeny ér­tékforrását fogja képezni e vidéknek. Városi képviselő-választás. Január 5. Múlt év végén járt le azon képviselőtes­tületi tagok megbízása, kiket 1898. évben válasz­tottak meg. y A hat évi cziklus lejártával a következő városatyák léptek ki a képviselőtestületből: Dr. Kádár Antal, Spinetti Sándor, Szirty Vilmos, Gellert Béla, Sziebert Adolf, dr. Pap Elemér, Szűcs Károly, Beregszászy Samu, Szervirth János, Virág Mihály, Kupás Mihály, Virág Lajos, Víg János, Szász József, ifj. Incze József, Wienerberger Géza, Sipos Géza, Petky Károly, dr. Harácselc Imre, Steinfeld Samu, Hudoba Gusztáv, Weinberger Samu, Gállá Antal, Kőröst/ Károly és Glaviczky Károly. E kilépett huszonöt városatya helyét kellett betölteni s még hét uj képviselőt választani, mert a városi közgyűlés a változott népességi viszonyok számarányához mérten a törvény ren­delkezése szerint a képviselőtestület tagjainak számát 98-ról 112-re emelte föl, melynek fele: ; 56 választott képviselő s igy a választott kép­viselőknél a szaporulat 7. Harminczkét rendes és tizennégy póttagra folyt tehát a szavazás a választáson, melyet ma ejtettek meg. A választás egész csöndben, minden nagyobb emoczió nélkül zajlott le. Bár a törzsgyökeres polgárság hivatalos listájával szemben más szavazó listák is forogtak közkézen, nem voltak heves párttusák s amit különösen ki kell emel­nünk és ami a választó közönség nagy érettségére vall, hogy e választásokba politikai momentumok templom kuyoláján, láttam Nápoly öblét s mind­ezek látása elragadott, exaltált, de ily panorá­mát csak álmodni lehet, vagy csak a legköltőibb lélek fantáziája rajzolhatja meg. És most mindezeket én rajzoljam meg ? írjam le azokat a képeket, melyek a fehér márványban, a fekete cziprusokban, a zöldes habokban, az azur-kék égben és az ezüst, leve­gőbén vannak megtestesülve ? Egy színtelen, egy gyakorlatlan toll csak kisebbíteni fogja azok fenségét, de azért mégis megkísérlem. Hej pedig értem, nem az én mesterségem az irás, mégis hozzá fogok, mert meg vagyok győződve, hogy Konstantinápoly szépségét nem ronthatja le a legavatatlanabb toll sem, a mint­hogy nem homályosithatja el a természet szép­ségét az utczák rondasága, a kövezet elképzel­hetetlen hiányossága, az utakat ellepő kutyák ma­rakodása, a házak elé szórt összes szemét, me­lyet ember, szekér tovább hord, hogy bűzt és penetráns szagot terjesszen el az egész városban. Konstantinápoly azért mégis a világ leg- sebb fekvésű városa lesz, mig a világ világ lesz. Ezek a kutyák ott hevernek az utczák kö­zepén, a járdákon, álmosan, éhesen, mert hisz senki kutyái. A tramvay kerekei súrolják a há­tukon a szőrt, a világ legnagyobb lármája zaj­lik körülöttük s ők alszanak; egy óra alatt ezer ember rohan el mellettük, felettük s ők alszanak. Csak az utczára kiszórt szemétből táplál­koznak, de éjjeli bolyongásunkban láttuk, hogy ezen szemétdombokon is osztozniok kell a sze­gény emberrel, ki lámpással kezében kotorássza a szemétben, hogy neki való étel s egyéb ma­radékokat kiböngészve, a szemétdombokat csak azután hagyja teljesen a kutyák birodalmává. Ezt a kutya gazdálkodást európai ember nem szokhatja meg soha, pedig hát az egész az állat védelmén alapszik, melyet a korán ir elő s melyet a prófétától örököltek, kiről a legenda azt mondja, hogy volt egy kedvencz macskája, mely vele együtt aludt a kaftánja szélén. Ha a próféta előbb ébredt fel, mint a czi- cza, a világért sem zavarta volna meg kedvencz állatjának az álmát, hanem lenyirta a kaftánjá­nak azt a részét, melyen a macska aludt és úgy távozott. Innen van, hogy a törökök a vadászatot nem ismerik, állatokkal rosszul bánni épen vé­tek, sőt bizonyos apró féregnek is, melyek el­len mi európaiak féreg-porral védekezünk, ők sajnálatból megkegyelmeznek. Gyakran lehet látni, hogy az állatkereske­désben vesznek állatokat a hívők, csak azért, hogy nekiek szabadságát visszaadják. A sírok köveibe lehet látni apró mélyedé­seket, ezeket az igazhivő megtölti friss vízzel, hogy a szegény madaraknak legyen mindig friss vizök. Ott van a Bajazid vagy galamb-mecset, hol a Bajazid alapítványából galambokat tartanak. Hatezer galambnak kell lenni. Megvan-e mind nem tudom. A galambok mind szürkék. A hagyomány szerint Bajazid egy mekkai zarándoktól kapta az első párt, de azon kikötés­sel, hogy azokat ápolni fogja. Vallásosabb és becsületesebb nép nincs, mint a török. Hódításra volt hivatva, nevelve, de midőn már hódítani nem birt, hanyatlani kezdett. Hozzá volt szokva népeket leigázni, meg- sarczolni, abból élt, most idegen népek fölött nem uralkodhatván, saját népét zsákmányolja ki. Ma már dekadencziában van, napjai szám- lálvák s csak az tartja fenn, hogy nem tudják, kié legyen az örökség. Midőn a nagy Szolimán mecsetje vagy a hét torony falai alatt állottam, eszembe jutott, hány magyar fogoly hordhatta a követ s hány magyar hős szenvedett e tornyok fenekén. Azért nem érzek részvételt a török iránt s Widinért, a hol a magyar emigránsokat oly nagylelkűen fogadták, nem bocsájtom meg ne­kiek Mohácsot. A görög nemzet szép történeti múltjánál fogva is legvalószínűbb örököse az ő uralmának, de ha ez nem következnék be, legyen Konstan­tinápoly a népek szabad városa, de semmi esetre kettős kereszt ne kerüljön az Aja Sofia tornyára. Az izlam az egyedüli vallás, mely még fa­natizálni tud, az egész vallás egy ösztönné vált hit, nincs abban tettetés. Még az üvöltő és tánczoló dervisek között sincs képmutató és merem hinni, hogy azok is üdvöt éreznek az önkinzásukban. A törököt az ő vallásos szertartásában nem zavarja semmi, ép úgy nem az üvöltő, mint a tánczoló derviseket, bár hányán bámulják vagy nézzék le őket. Yallásos őrjöngés az egész. Ötször kell naponkint imádkozni és mosa­kodni a töröknek, ilyenkor kelet felé fordul és végzi hajlongásait és ő ezt megcselekszi a ház­ban, az utczán, a templomban, az üzletben vagy bárhol az idő utoléri. De ép ezért a vallása el is szigeteli őt a többi nemzetbeliektől. Innen van, hogy más idegen nemzetbeliek saját országában is háttérbe szorítják és még a kereskedelem teréről is leszorítják. V Jelszó s PAR.TOLJTJI5L A HAZAI IHAR.T ! ! Legolcsóbb és legjobb bevásárlási forrás kizárólag hazai gyártmányú árukban SZAPPAÜYOS JENŐ vászon, divat és rövidáru üzlete. — FIGYELEM! A raktáron levő parket, karton, percto és szövetáruk a tavaszi idényáruk beérkeztéig rendkívüli olcsó árban árusittatnak. U. m. Karton és parket 18, 20, 22, 25 kr. Kitűnő minőségű szövet 120 cm. 36, 44, 50 kr. — Remek kivitelű fehér és színes selyem franczia batizdek és egyéb világos báli kelmék dús választékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom