Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-07 / 1. szám

1904. január 7 NAGYBANYA 3 egyáltalán nem vegyültek, hanem szavazott mindenki legjobb belátása s aszerint, amint a I város jól felfogott érdekében jónak látta. A szavazás két kerületben reggeli kilencz órától délután négy óráig tartott. A szavazók mindkét kerületben igen gyéren szállingóztak s a választási bizottságnak bizony egyik kerület­ben sem kellett magát megerőltetnie. Az első kerületben több volt a szavazó, a másodikban több volt a vendé;/, amire volt ok bőségesen. A választásról győztesen kikerült képvise­lők között sok az uj ember. Örömmel látjuk, hogy a választók a város több érdemes, régi, egyszerű polgárát megtisz­telték bizalmukkal, mig másrészről több fiatal, tettekre vágyó erőnek engedtek tért. Bár a volt képviselők egynémelyikének kimaradását sajnál­juk, a végső eredménynyel mégis meg lehetünk elégedve, mert képviselőtestületünk oly értelmes, intelligens egyénekkel ujhodott meg, kiket bár- : mely város megirigyelhetne tőlünk. A választás lefolyásáról a következőkben ; tudósítunk: Szatmárvármegye törvényhatósága által ki- j küldött elnök: Gellert Endre polgármester, a városháza tanácstermében pont kilencz órakor I nyitotta meg a választást számos választó jelen­létében. Felolvasta az alispán rendeletét, melylyel a j választást a mai napra, január 5-ére tűzte ki s figyelmeztette a választókat, hogy miután a sza­vazók száma a 600-at meghaladja, a szavazást a kibocsátott hirdetmények szerint két kerület­ben: a keleti és nyugoti kerületben kell megej­teni. A keleti kerület választ 19 rendes és 8 póttagot ; a nyugati kerület 13 rendes és 6 póttago t. A nyugati kerületben, melynek választási helyiségéül a volt járásbirósági épület első eme- ! leti helyisége tűzetett ki a hirdetményekben, a választás vezetésére Torday Imre h. polgármes­tert kérte föl. Jegyzőknek fölkérte a keleti ke­rületben Smaregla Jánost, a nyugatiban Bereg- szászy Kálmánt. Bizalmi férfiak lettek a keleti kerületben: Dr. Fass Gyula, Gyöngyösy Gyula, Kuhajda József és Mendihovszky József; a nyugati kerületben: Virág Lajos, Beregszászy Samu, Wienerberger Géza és Lakatos Ottó. A szavazás lassú vontatottsággal vette kez­detét. Választók igen gyéren jelentkeztek s már tizenegyre járt, midőn még alig szavazott le egy- egy kerületben 20-30 ember. A szavazó helyiségek csak a déli és délutáni órákban élénkültek meg némileg, de a szavazók egy igen tekintélyes része nem jelent meg az urnánál, minek oka bizonyára abban keresendő, hogy a hetivásár s a küszöbön levő román ka­rácsony elvonta a választókat a közügyektől. Mindkét kerületben délután pont négy óra­kor rekesztették be a szavazást s hozzákezdtek a szavazólapok összeszámlálásához. Késő este lett, mire az összeszámlálással elkészültek s kihirdették a választás eredményét. A keleti kerületben leszavazott 153, a nyugati kerületben 77 választó. Megválasztattak: I. (keleti) kerületben. Rendes tagoknak: Dr. Kádár Antal 153 szavazattal. Wienerberger Géza 153. Szűcs Károly adótárnok 152. Spinetti Sándor 150. Szirty Vilmos 148. Kupás Mihály 147. Galló Antal 146. Dr. liaráesek Imre 143. Bereg szászy Samu 139. Nagy János orvos 139. Dr. Vass Gyula 138. Ifj. Incze József 137. Kuhajda József 137. Abrugyán Antal 135. Gyöngy ösy Gyula 134. hudoba Gusztáv 134. Karnis Ernő 134. Mendihovszky József 123. Vigh János 118. Póttagoknak: Hoffmann Árpád 144. Rozsos István 142. Buda Gyula 142. Nagy Samu 140. Pothorszky József 133. A török tudott kolossális moschekat, mina- retteket épiteni, de addig egy sem vitte, hogy általános posta-intézményt tudott volna szervezni. Ma is minden követségnek meg van a maga külön postája s a hányszor levelet Írtam haza, a szálloda postaszekrényének azon fiókjába tettem, melyre az volt Írva, hogy Ausztria. A török posta sem nem gyors, sem nem biztos. A hajózási és vasúti társulatokat is mind az idegenek hozzák létre, szóval a görög, olasz, franczia mindenütt dominál. Ahmed szultán hat minarettes mecsetje előtt van egy koczkakőből rakott oszlop. Erről azt hiszi a török nép, hogy mikor az elapad, végkép ledől, akkor neki is ki kell köl­tözni Európából. A török pedig erős hitü, hát be is követ­kezik. Törökországban a társadalmi osztályokat erősen elkülönítő válaszfalak nincsenek. Itt arisztokratikus osztály egyáltalában nincs. A családi nevek hagyományát se ismerik. Csak hivatalnoki osztály létezik. A töröknél nincs vezetéknév. Az ő nevük­nek legtöbbször vallási jelentőségük van, az ké­pezi a vezetéknevet s összetévesztés elkerülése végett hozzá teszi az atyja nevét, p. u. Ozmán Pacha, Sove Izmail. Szép jellemvonások a töröknél a becsüle­tesség, a könyörületesség és a vendégszeretet. Ez utóbbira legnagyobb példa Abdul Med- sid, ki a magyar emigracziót vendégéül tekintette s képes volt inkább háborúba bocsátkozni, mint­sem őket Ausztriának kiadni. A kereskedelemben becsületes, mert a ko­rán is azt mondja: „Ne csalj meg senkit, mér­jetek tisztességesen, igazat szóljatok és az esküt megtartsátok !“ A ki másét elcsalja, tűzzel táplálkozik, mely beleit égeti. Nincs koldus, kinek a török alamizsnát ne adna, de ha neki sincs, akkor szép szavakkal vigasztalja. A szegények gyámolitása a mecsetek fel- i adata, a melyekhez csatolva vannak a népkony­hák, a kórházak, az őrültekháza és fürdők, a j melyek alapitványnyal vannak ellátva. A nyilvános kutakat is a szegények javára állítják fel, mert a karán szerint is ily cselek­mény kedves Állának. Tudjuk, hogy Vilmos császár is állított fel ily kutakat nem messze a Hippodrom-tértől. Habár a korán a töröknek négy törvényes feleséget enged, mégis a legtöbben csak egyet tartanak. Erre a nagy pipáju, kevés dohányu bará­taim csodálkozva kérdik, miért ? miért ? Ők bi­zony négyet tartanának. Az lehet, de a töröknek is van esze és ő is tudja, hogy a kedves házi béke csak ér va­lamit, lehet azonban, hogy más ok is járul hozzá. A török legény 18 éves korában megnősül, vagy vesz magának rabnőt, a ki azonban első gyermeke után a törvényes feleség jogaiba lép. Ha a házasság gyermektelen, elbocsájthatja a feleségét, de tartozik ellátásáról gondoskodni, Házassági elválást legtöbbször a férfi kö­vetelhet, úgy, hogy ennek folytán 12-20-szor is nősülhet. Ugyanazon asszonytól háromszor válhat el, de negyedszer csak akkor veheti el, ha az idő­közben más férfi neje volt és attól elvált. Virágh Bálint 132. Troplovics Márton 132. Muzsik Jakab 124. II. (nyugati) kerületben. Rendes tagoknak: Gellert Béla 75 szavazattal. Glaviczky Károly 75. Almer Károly 73. Székely Árpád 73. Lehr ígnácz 72. Frits Sámuel 71. Incze Lajos tanár 70. Smaregla Mihály 63. Szász József 63. Id. Égly Mihály 60. Stein féld Samu 60. Kovács Lajos (kovács) 56. Virág Lajos 49. Póttagoknak: Kovács István 74. Károly Imre 64. Gurnesevics Lajos 62. Bereg szászy Kálmán 61. Szűcs Károly fogyaszt, hiv. 52. Égly János 48. A keleti kerület póttagjainál két sorsolás vált szükségessé a szavazatok egyenlősége miatt. Az első sorsolásnál Rozsos István, a második sorsolásnál Virágh Bálint neve került ki az urná­ból s igy előzték meg hasonló szavazatot kapott társaikat. Színház. Újév első napján a szinlapok ünnepi elő­adást hirdettek és valóban ez egyszer zsuffolásig telt ház előtt ünnepi volt maga az előadás is. Az est legfőbb attrakcziója az volt, hogy a zenekarban az előadáson nagybányai hegedűsök közreműködését Ígérték a szinlapok. Az ötlet bevált s az utóbbi időkben szerfölött szánalma­san látogatott nézőtér zsuffoltán megtelt. Mindenki kíváncsian várta a történendőket. A zenekarban a barnaarczu „kottás“ fiuk helyét Schönherr Sándor, Homola László, Incze Béla és Németh Béla foglalták el 8 kik ismerik városunk zenei életét, azok előtt már ez urak megjelenése az orchesterben bizonyossá tette, hogy a közönségnek ritka zenei élvezet­ben lesz része. Es tegyük mindjárt hozzá, hogy volt is. Bár csak egy próbát tartottak, az orcnester oly kitünően, egybevágóan működött, hogy bármely nagyobb színpad is méltán meg­irigyelhette volna. Lehár bájos zenéjü operettje: A drótos tót került színre, most már másodszor. De a két előadás között minő mérhetetlen volt a kü- lömbség. Most érvényre jutott az operett ze­néjének minden szépsége s ez a szereplőket is annyira felvillanyozta, hogy mindenikük egy­szerre nagyot nőtt a színpadon. Ilyen egységes, összevágó, jó előadást e társulattól egyet sem láttunk még. A főbb szerepeket Herczeg Eugénia, Pilisi és Miklósy játszották bravúrosan, de igen jók voltak valamennyien s a tapsbór bőven kijutott úgy a zenekarnak, mint a szereplőknek. Felvonás közökben Fülöp Riza opera­énekesnő a kitűnő zenekiséret mellett igen nagy hatással, pompás hanganyaggal és virtuóz iskolázottsággal énekelte a Traviata opera nagy áriáját, majd a Staccato polkát. A zugó tap­sokra ráadásul még elénekelte a Bob herczeg- bői Dal a csókról. Szombaton Gorkij rémdarabja: Éjjeli \ menedékhely került színre igen, igen rósz elő- j adásban. Hirtelenében magunk sem tudjuk, mi Vár=utczai műtermében fogad d. e. 8—12=ig, d. n. 2-5=ig. Mindazok, kik közreműködését sürgősen igénybe venni óhajtják, felkéretnek, hogy műtermét mielőbb felkeresni szíveskedjenek, mert február hó közepén hosszabb külföldi tanulmányútra indul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom