Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-09-17 / 32. szám
N A G Y B A N YA 1903. szeptember 17. ■ % /<ásel járult hozzá a Sz. E. H. É. V. ha- % 30% szállítási ár-kedvezményt is nyújt. Tehát ne igyekezzünk a termelők nyakába varrni egy nyerészkedő vállalatot, mely a vámon szedi el tőle azt, amit a réven nyert, hanem a nagybányai gyümölcs értékesítése czéljából szövetkezzünk mi, a nagybányai gyümölcstermelők, miután a szövetkezetben egyforma jogokat élvezünk, egyforma kötelességek terhelnek, ügyeinket magunk intézzük s az elérendő jövedelem-többletet nem kell busás fizetéses direktoroknak vagy nyereményre vágyó tőkepénzeseknek odaadnunk. Sozánski Mik rí ly, az Országos Központi Hitel- szövetkezet ellenőre. Teleki-kör Nagybányán. Szeptember 16. Révész János szerkesztő kollegámnak és e lap szerkesztőjének régi közös ideánk, hogy Nagybányán egy irodalmi társulatot alakítsunk, mely itt a végvidéken a magyar irodalmat, a magyar kultúrát s igy a magyarság ügyét szolgálja. E régóta beczézgetett tervünk közeleg a megvalósitáshoz. Révész János szerkesztő társam már zászlót bontott s a Nagybánya és Vidéké-ben közzé tett, kitűnő tollal megirt czikkben ismerteti a Teleki Sándor nevével ékeskedő irodalmi kör czéljait, úgy, amint azt magunk között alaposan megvitattuk. Midőn e czikket egész terjedelmében közöljük, örömmel üdvözöljük a kibontott zászlót s szives örömest sorakozunk alája, hogy szerény erőnkkel, de rendithetlen hűséggel szolgálhassuk a magyar kultúra szent ügyét. Révész János czikke igy hangzik: Beszélgetjük már rég egy idő óta s mindjobban meggyőződéssé válik bennünk, hogy Nagybányán feltétlenül szükség van egy irodalmi és közművelődési egyesületre. Egly Mihály barátommal, aki éppen oly régen forgatja a tollat, mint én, ki is színeztük már magunknak szépen, hogy társadalmi életünk betetőzését fogja képezni ez az uj egyesület. A ki tudja, ismeri, mily óriási eredményekkel működik Eperjesen a Széchényi- társulat, Pozsonyban a Toldy-kör, Nyíregyházán a Bessenyei-kör, stb. az nem ké- telkedhetik benne, hogy a magyar köz- mivelődés fejlesztése körül mi is igen szép haladást mutathatnánk fel egy ilyen egyesület keretében. Névért, czimért nem kell messzire mennünk. Teleki Sándor ezredes, mint iró, a legjelesebb alakok közé tartozik, én mindjárt Jókai után sorozom. Az ő tö.mör, magyaros, keresetlen és mégis gyönyörű irályát bátran lehet mintának venni s nevét bízvást föl lehet írni egy j irodalmi társulat czimlapjára. Nagybányán iró és művész, hála Istennek van elég s nincs mit tartani attól, hogy szellemi erők nélkül maradunk a hazafias munkában, aztán kifelé is van nekünk sok derék fiunk, kikről fölteszszük, hogy országos nevükkel is szívesen sorakoznak a mi zászlónk alá. A kör czélja volna a közmivelődésnek nemzeti szellemben való fejlesztése. Ennek elérése végett rendezne szépirodalmi és ismeretterjesztő felolvasásokat, zene, sza- valati estélyeket, műkedvelői előadásokat, előmozdítaná művészek, színtársulatok szereplését, pártolná a nemes irányú szellemi vállalatokat, irodalmi pályázatokat nyitna, a történelmi becscsel biró dolgok iránt az érzéket fejlesztené, ápolná a magyar nyelvet s elősegítené a magvarosodást. Természetesen csak főbb vonásokban ! jeleztem itt a működési tért, úgy a mint I én gondolnám, majd azok, akik fölkarolják az eszmét, szebben és jobban megállapíthatják. A körnek volnának szákválasztmányai és pedig I. irodalmi, II. művészeti és III. a magyar nyelvet s a magyar nemzeti szellemet ápoló szakválasztmány, kevés számú (6—8) taggal, kiket a nagy közönségből álló egyesület tisztelne meg azzal, hogy őket megválasztja. A széthúzó elemekből álló, valóban rideg nyíregyházi társadalmat a Bessenyei- kör körülbelül ilyen szervezettel annyira pezsgésbe hozta pár év alatt, hogy (néha drága) estélyein már hetekkel előre le vannak foglalva a helyek s minden szereplését a körnek a lehető legnagyobb érdeklődés kiséri, hogy nincs elég tágas terem már a városon, hova beférnének a kör iránt érdeklődők. Készen vagyok rá, hogy sokan megmosolyogják ezt az én ideális tervemet, kételkedve rázzák fejüket s talán némely egyesületek már születése előtt féltékenykedve is tekintenek reá. A magyarság legszentebb jogaiért való küzdelem, a legerősebb fegyverrel, a tollal, az irodalom és művészet hatalmával, nem mosolyt, hanem lelkes támogatást érdemel, a kételkedés : kishitűség; akarni kell s az „akarat előbb vagy utóbb, diadalt arat“, féltékenykedésnek pedig itt nincs helye, hiszen a létező egyesületeket nemesen kiegészítené és támogatná ez az uj kör. Legyen elég ezúttal ennyi. Müveit közönségünknek annyiszor tapasztalt nemes gondolkodásához, hazafias lelkesedéséhez fordulunk indítványunkkal s ha meggyőződünk róla, hogy szavunk visszhangra talál: megteszsziik a további lépéseket is. Révész János. A jogügyi, gazdasági és pénzügyi bizottság ülése. Szeptember 14. A jogügyi, gazdasági és pénzügyi bizottság f. hó 14-én délután 3 órakor Torday Imre h. polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen társadalmi osztályban szívesen forgott. Előkelő megjelenése és férfias szépsége utat nyitott minden körbe. De halljuk őt, a kit mindenekelőtt a nők érdekeltek és daczára annak, hogy ezeknél aratta legnagyobb diadalait, tapasztalatai és a róluk való megemlékezés nem válik előnyükre. Az előkelő származású hölgyek, tekintettel őseik nagy rendjére, jóllehet törzsfájukban egynémely .hiány és hiúságból eredő tévedés is előfordul, tartózkodó s feszes magatartásuak, hogyha másranguakkal érintkeznek. Nem az igazi műveltség jellemzi őket. Nagyon szeretik a ruhát, a cziczomát és az ékszereket. Van szeretőjük s ezt nyíltan el is ismerik. Nagyon kedvelik a kártyajátékot, különösen, hogyha nagy összegbe megy és hazárd. Néha egy óráig is szellemesen tudnak társalogni szellemes férfiakkal, de saját nemük iránt féltékenyek és irigyek. Rajongnak mindenért, a mi bécsi, de azért meghódolnak a párisi divat és szokások előtt, sőt az angolt sem vetik meg. Ily vegyes szokásu társaságban aztán a vidéki arisztokraczia, jóllehet személyes érdemeinél fogva sokszor előkelőbb és életmódja s modora is dicséretreméltó, mégis rosszul érzi magát. Hozzá kell szoknia a bécsi szertelenségekhez. S ha ilyen vidéki arisztokrata még azonfelül nem is kártyázik, akkor érdektelen, sőt értéktelen terhe e társaságnak. Ezenkívül van egy külön női kotteria, a mely tökéletesen anglomán. Szokásait és gondolkodását London irányítja. Még a született angolok előtt is visszatetsző társaság, melynek fő jellemvonása a nemtörődömség, a nil admirari, a politikai és társadalmi eseményeknek semmibe vevése s keveset hajt arra, hogy érdemes vagy szellemes emberekkel társalogjon. Sokszor végnélkül udvariatlan, minek egyik jele tettetett siketség, melylyel a komolyabb dolgokkal való foglalkozást, meghallgatást és mérlegelést köny- nyedén elkerüli. A személyes érdemet nem méltányolják, az ünnepeltetést mégis követelik. Az e társasághoz tartozó férfiak jó pénzért bárkit is magasztalnak s az asszonyokkal szemben ildomtalanok és szemtelenek. Van egy másik előkelő kotteria, mely erkölcsi tekintetben a leghitványabb. Főjellege a tettetés és bohóczkodás. Komoly dolognak itt nincsen értéke, csak az önzés és a magánérdek érvényesül. Egymásnak ellenségei. A ki ebben szerepelni óhajt, annak le kell vetkőznie minden tisztességes érzelmet. Itt korlátlanul foly az ízetlen mókázás és a hiú tetszelgés. Ezek más körökben csak akkor jelenhetnek meg, hogyha meghívottak. Léhaságuk rendkívül unalmas. Jóllehet egymásnak legkellemetlenebbek, mégis érintkeznek. A nap nagy részét mulatozás,.evés és ivás- sa! töltik el, beszélgetésük tárgya vegyes összevisszaság: irodalom, színház, pletyka, kétértelmű gorombaságok és durva megszólás. Elsőrangú hölgyek is tartoznak ide, hol divat a jótékonyság, hol szibarita és szikófanta erkölcsök otthonosok. Nagyon szeretik a nagy ebédeket, melyeket illendőségből adnak a gazdagok, az idegen miniszterek és nagykövetek. Egyéb szórakozásuk a nyilvános mulatóhelyek, a premierek, melyeket inkább látszatból, magafitogtatásból, mint élvezetből keresnek fői, hol illendőségből unatkoznak, ruhájukkal, gyémántjaikkal és nem leplezett testi bájaikkal kérkednek, melyeket reggel óta javítgattak, foltozgattak és kendőztek. Kac?ér- ságuk mérhetetlen. Toilette és kozmetikus művészetük elérhetetlen. Mintha nem is vénülnének : negyventől ötven éves korukig fiatal lányok módjára öltözködnek s a ruházkodás minden kétes szimbólumát és rafinériáját kiaknázzák. Az igazi, a „haute noblesse“, büszkesége mellett, jobbára szív és szellemtelen. Ifjúsága lusta és léha, a sportot nem kedveli, még a nemes embert jellemző lovaglást is elhanyagolja, pedig a régi nemest ez tünteti ki. A másodrangu, a „seconde noblesse“-t a „Herrn von . . .“ alkotják. Ide tartozik sok idegen és a magasabb rangú katonaság. Jóllehet ez az előbbit utánozni iparkodik, még sem oly szertelen vágyu és a nők kevésbbé Ízléstelenek. A harmadik, a „troisieme noblesse“ kamarai és miniszteri titkárok, kerületi hivatalnokok és katonatisztek. Ezek is nagyban utánoznák a legfelsőbb köröket, de nagy része keresetéből él s igy a költekezésnek sok korlátja akad. Mig e három osztály bizonyos esetekben érintkezik, egymáshoz jár, addig a negyedik, a „quatrieme noblesse“, a polgárok, ügyvédek s másféle hivatalnokok nem jutnak a felsőbb köfi ßäJ mm j,. i j M. JL JL ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint Kano Annor1 cziporaictarai! a legolcsóbb bevásárlás f0rrást.= Nagybánya és viciéKe legnagyolDlD cjzipöraütára! Az őszi újdonságok megérkeztek kalapok, nyakkendők és fehérneműekben. Utazó bőröndök nagy választékban.1 Figyelmeztetés!!
