Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)

1903-09-17 / 32. szám

1903. szeptember 17. NAGYBANYA 3 a bizottsági tagok a nagy hőség daczára is igen szép számban jelentek meg. Tárgyalás alá került a vásárrendtartásra, a a heti és országos vásárra, valamint a helypénz- szedésre és a városi gyámhatóság alatt álló kis- j korúak és gondnokoltak pénzei gyümölcsöztetése s értéktárgyai kezelésére vonatkozó újonnan alkotott szabályrendeletek tervezetei, melyeket . a bizottság minden változtatás illetve módosítás ! nélkül a képviselőtestületi közgyűlésnek elfoga­dásra ajánlott. Kats Ferencz nagybányai háztulajdonos, tüzkárosultat uj-utczai háza felépítéséhez épiilett'a \ díjmentes kiutalása iránti kérelmével a bizottság j a képviselőtestületi közgyűlés azon határozatára ; támaszkodva, hogy épületfa díjmentesen csakis a városban polgárjogot nyert egyéneknek adható, j elutasítani javasolja. A nagybánya — felsőbányái h. é. vasút elő- j munkálati engedményese Hollós Jakab ny. vasúti j főfelügyelő által aláírás, illetve eredeti kiállítás végett benyújtott azon nyilatkozatára, melyben kéri, hogy miután a létesítendő vasút a széna- j téren, agyag-utcza, rákosi-ut s rákos-dűlői dűlő- ; utón fog átvezettetni, ezen területeket azonban I a város mint közlekedési köztereket örök tulaj- j dónként a vasút czéljaira át nem engedheti, 2 j korona jogdij fizetése mellett engedje meg, hogy i a jelzett területeken a vasút átvezettessék, a bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy mind- j addig, mig a vasút nyomjelzésére vonatkozó j határozott terv be nem nyujtatik, a bemutatott ! nyilatkozatot még csak a tárgyalás alapjául se ; fogadja el s jelentse ki már most, hogy az út­iránynak tervbe vett utczákat és úttesteket, mi- j után azok a közlekedésre föltétlenül szükségesek > s annyira szükek, hogy feladni abból semmit I sem lehet, a vállalat rendelkezésére egyáltalán j nem bocsátja. A nagybányai lövész-egylet azon kérelmére, j hogy a jelenleg fennálló s az egyesületet terhelő 2200 korona tartozást a város vállalja el, a bi­zottság tekintettel arra, hogy a liget rendezése ; alkalmával az egyesület saját telkét oly méltá­nyosan engedte át a városnak s az uj lövőtér tetemes költségbe került, azt javasolja, hogy a város a jelenlegi lövész-lak birtokba vétele mel­lett a lövész-egyesületet terhelő 2200 korona tartozás törlesztését vállalja el s a nevezett egye­sület által az épület haszonbérébe felajánlott évi 100 korona haszonbért fogadja el. Az Ekstein-féle telken emelendő korcsma­épületre vonatkozó tervrajzot s költségvetést a bizottság a város tanácsának azzal adja vissza, hogy az ott levő rozzant épület lebontását azon­nal eszközölje, de ezúttal is elvileg kimondja, hogy az építkezést a közel jövőnek fenntartja s azt a nagybánya - felsőbányái vasút mikénti épít­kezésétől teszi függővé s az ott levő árok be- boltozását az építés foganatosítása alkalmával feltétlenül szükségesnek tartja. Végre Stoll Béla biz. tagnak a Széchenyi- liget fen tartására, a régi fasor helyreállítása, a Diószeghy és Kovács Lőrincz-féle telkek között fekvő ut megnyitása, az ut- és építkezési-vona­lak megállapitása és a gör. kath. templom és a Zazar között fekvő szabad tér befásitása s an­nak Erzsébet -sétány névvel leendő jelzése tár­gyában beadott indítványait a bizottság a város tanácsának azzal adja vissza, hogy azok a szük­séges építkezési költségvetések beterjesztése végett a városi mérnöknek adassanak ki. Ezzel az ülés d. u. 5 órakor véget ért. A TÁRSASÁGBÓL. Névnapok. A háztartás súlyos gondjai nem kiméinek ; meg engemet sem. Nap-nap után nekem kell összeállítani az étlapot. Aminek azután természe­tes folyománya az, hogy ha az étlap kitűnő, minden | dicsőség a feleségemé. Ha pedig az ebéd vára- kozáson alul marad, minden gáncs az enyém. Ünnepszámba megy nálunk, ha az étlap első és utolsó pontja gyanánt a tejbe főtt griz szerepel, mert ez azt jelenti, hogy a ház ura nem lesz otthon ebéden, a konyha tehát ünne­pet ülhet. Ha a ház ura pedig nincs otthon ebéden, I annak oka a legtöbb esetben az, hogy név­nap van. Mert névnapkor ki is ebédelne otthon ? Azzal azonban még semmi sincs konstatálva, hogy névnap van. A fő az, hogy a névnap ki és micsodás ? Egy jó és rendes háziasszony a névnapokat is osztályozza, aszerint, amint az ünnepeltek száma tizen alul vagy tizen, felül van. Tizen alul: az kis ünnep, mert ekkor csak az ebéd marad el. Tizen felül már sátoros ünnep, mert ekkor a vacsorával sem kell bíbelődni, sőt másnap, har­madnap is elegendő, ha egy kis savanyú-leves kerül az asztalra. Ezen tanulságos elöljáró beszéd után indul­junk el egy ily gratulácziós útra. rökbe, mégis ezeket fogadják el követendő min- j tául. Egyszóval Fekete felfogása szerint az egész társadalom romlott alapokról sülyedt ennyire, mivel a nagyzási hóbort, az utánzási vágy szerep­lési és az élvezeti viszketeg minden rétegébe elhatott. Ezeken az általános benyomásokon kívül mélyebben érdeke! a tulajdonképpeni udvari élet, melynek levegőjében Fekete János a legtöbbet forgolódott. Őt az udvar az ő francziás könnyedségével, sima formáival, kellemes mulatságaival, ledérsé- gével vonzotta. A szép és „soha nem vénülő“ asszonyok, a csinos és kápráztatóan fölékszerezett lányok, a színházak, maskarás bálok, holdas estvéli szánkózások, lovasjátékok, kocsizások, az időt ölő és izgató kártyázás, de főképen az udvarnál élő bohém lelkületű férfiak társasága: mint Ligre herczeg, Eszterházyak, a még bohé- mebb katonák: min Ayrenhoff, Ried, Laudon, Lacy, Pellegrini barátsága és ezeknek a költészet és művészet iránt viseltető hajlandósága köti Bécshez. Az élénk élet mindennapi újdonságaival, szóra­kozásainak csillogó változatosságával, a külföld­ről naponkint el-elható híreivel, a gazdagság és úri passziók hidegvérű mutogatásával más ma­gyar főurakat is vonzott Bécsbe az udvarhoz. Bűvös varázsló hatása volt e városnak. Ez köti ide és ápolja is egyúttal a magyar főnemesek dinasztikus érzelmeit. Hiszen Magyarországon az egy Pozsony is alig nyújtott egy évben annyi szórakozást, a mennyit Bécs egy nap alatt. Pozsony csakis az országgyűléseken mutatott Bécshez valami hal­ványan hasonlót, Pest katonai gyakorlatok al­kalmával élénkült föl, Budának szűk utczáin az udvar rosszul érezte magát. S bárhogy szenve­dett is a magyar Bécs nyűge alatt, ezt a „rom­lott csuda-várost“ még a köznemesség, a polgár­ság is fölkeresi. A bécsi asszony Heléna, Írja a XVIII. századbeli magyar verselő, a férfi csinos, de puha és durva, a mesterember csaló. Sok benne a csapszék, sok a csavargó. A magyar urfi sok pénzt költ el itt és a „manér kedvéért esztendőket töltenek, de jó a bor, az asszony“. A szép és roppant város magas építkezéseivel, a vár közepén emelkedő Szt-István tornyával, a magas házak, „melyekre szemmel is fel ne­hezen hágnak“, a füstös császári ház, az udvar könyves tárja, „a természet csudatételei“, a ré­giségnek művei, Printz Eugenius kertje, „hol a magyar Apellesnek, Kupetzkynek is ott függ képe“, a szép magyar testőrsereg, „kinn a német sohasem bámul eleget“, a ház, hol a némák jel­lel szólnak, a siketek hang nélkül hallanak, a palota, hová azok szállnak, kik eltávozó eszek­től megválnak, a fegyveres ház, a Prater és Au, az állatkert - mind oly vonzó tárgy az egyenes és naiv magyar lélekre, hogy: bár gyű­löli, megnézi. Onnét gőzölt az a dögös pára, mely erköl­cseinknek terjedt romlására.... Az első helyen jóformán még kifejezést sem adtunk jó kívánságainknak, már is a dúsan terí­tett asztalnál találjuk magunkat, amint egyszerre négy-öt bájosabbnál-bájosabb asszony vagy leány faggat: Mivel szolgálhatok ?- Egy kis snapszszal ?- Egy kis sörrel?- Bort tetszik parancsolni ?- Nem, előbb ebből a sonkából!- Kitűnő rántott csirke is van! Salátával?- Talán csak nem ad kosarat? Valódi bécsi virsli! Tormával!- Hát ebből a halból ? És folyik szakadatlanul a kinálgatás. A kitanult és megfelelő prakszissal biró kö­szön tős azonban nem ül fel a kinálgatás kedves és szives össze-visszaságának, hanem sorren­det tart. Először is jól fog egy pohárka papramorgó, azután a sonka, vajas-kenyér, kemény-tojás, hideg­kolbász, meleg virsli, felvágottak. Ekkor már kidukál egy-két pohár sör. A rántott csirkére, liba pecsenyére, fiiékre csak azután kerül a sor, mikre természetesen jól esik a bor. De ekkor kondul az óra, tovább... tovább... Még tiz ünnepelt van hátra ! Akik Karlsbaddal, Bikszáddal vagy Sztojká- val még nem állottak közelebbi ismeretségben, azok a második helyen is a legtöbb esetben meg­ismétlik a fejedelmi villásreggelit, mely mellett a leglukullusibb ebéd is csak szerény falatozás számba megy. Sőt ismerek irigylésre méltó férfiakat, kik a harmadik helyen is kitartanak. De itt már a legtöbbje letörik s ami azután következik, az már nem a gurmand inyenczkedése, hanem kényszer falatozás és ivás a legnagyobb össze-vissza- ságban. A művelt névnapozónak a legelragadóbb mosolygással kell kihörpentenie egy pohár bort az előző helyen a házikisasszony egészségére megivott három csillagos konyakra. S ha itt egekig magasztaltad a pirosra sütött csörögét, ott a muszka-halat sem szabad megvetned, melyre ki­tünően Ízlik a sör. A legédesebb ezukorkákra pompásan kell hogy essék a savanyu lére készí­tett nyul-aprólék s ez legkevésbbé sem ok arra, hogy ismét egy pohár szilvorium elfogyasztása után meg ne dicsérjük a következő ünnepelt hagymával és eczettel inarinirozott halát, mely valódi specziálitás. De a halra bor dukál. S ha komoly haragot akarsz felidézni, úgy próbáld meg, hogy meg ne kóstold a másik ünnepeknél a gombával elkészített báránypaprikást, hol már ismét sörrel kell koczczintanod. S ez igy megy késő délutáni órákig, de a továbbiakra már maga a gratuláló sem emlék­szik, csak ijesztő össze-visszaságban kavarog előtte: bor ... hal . . . sonka . . . ezukorka . . . virsli . . . pálinka . . . torta . , . sör . . . muszka . .. bárány-paprikás . . . méz . . . hering-saláta ... az­után megint bor . . . snapsz . . . sör ... * Az ünnepelt pedig a késő esti vagy a korai hajnali órákban halálra fáradtan elvánszorog a vendéglőbe s alázatosan kér egy kis pörköltöt, hogy névünnepén ő is egyék valamit . . . * Az ünnepeit felesége pedig az ünnepektől három napi szabadságot kér, melyet ágyban tölt, hogy kipihenje a köszöntős nap gyönyörű­ségeit. Hí Három napig pedig minden háznál hol az orvos, a patika, hol a káposztás savanyú-leves járja. . . * Jól van-e ez igy ?-..-. Bibuiu*. HÍREK. Szeptember. 16. Sacemélyí hírek. Nit» Glitzer, kit spirituális és látsz íi.oknak a nagybányai minorita renclházhoz he­lyeztek át, városunkba megérkezett. — Dr. Schönherr Gyula, ki több hetet városunkban töltött, tegnap Buda­pestre utazott. Ékszerek, órák 5 REZSŐ G YULA úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg- ----------jutányosabb árak mellett kaphatók órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom