Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)

1903-12-10 / 44. szám

2 NAGYBÁNYA 1903. deczember 10. A közgyűlés a leglelkesebb hangulat­ban végződött s mi erősen, rendithetlenül hisszük, hogy ez alapkövön, melyet a mai alakuló közgyűlés helyezett el, a magyar nemzeti kultúrának hatalmas védő­bástyája fog felépülni! Róma. Irta: Myskovszky Ernő. II. Visszatérve a Fórumhoz, tulajdonképeni ki­indulásom pontjához, a szép, fehér márványból készült Titus diadalivén túl látható az ó-kori Róma legnagyobbszerü emléke, a még romban is fenséges, arányaiban hatalmas Colosseum vagy mint régebben nevezték, az Amphiteatrum Fla­vianum. Ezen óriási, három emeletes ellyptikus épületnek, mely mellesleg szólva a világ leg­nagyobb épülete, több, mint kétharmada nincs többé; de az, ami látható, bámulatra ragadja az embert. Nagyságáról némi fogalmunk van, ha elképzeljük, hogy a nézőtéren kilenczvenezer ember fért el. Itt egykor gladiátor-játékokat tartottak s igen sok keresztény lelte halálát vad­állatok körmei között. Később erősségnek hasz­nálták, majd elhordták egy részét paloták építé­sére s köveiből épült többek között a mi nagy- követségünk palotája Rómában, a Palazzo Ve­nezia. A Colosseumot elhagyva, tegyünk egy meg­lehetős hosszú sétát Caracalla fürdőjének romjai­hoz. A régi dicsőségnek ez is csak sivár romja, mert a nagyszerű, ezerötszáz fürdőző számára épített s márvány padozattal borított fürdőnek csak oldalfalai állanak még. Kifelé haladva a régi Via Appián vagyunk; ezen több, mint két­ezer éves ut mentén számos ó-kori építészeti emlék van, közöttük legnevezetesebb a Cecilia Metellának messzire látható, hatalmas, henger- alakú síremléke és a „Domine quo vadis“ kápolna. Ezen az utón van a katakombákhoz szolgáló le­járat is. Legérdekesebb közöttük a San Callistóé, amelyben 14 pápa és állítólag mintegy 17 ezer ha már van, az ember hadd ismerje meg legalább az izét! (Iszik.) Nagyszerű, felséges egy ital! Ilyen lehetett az a hires aranysárga leszboszi bor is, amelyről Homérosz édes apánk énekelgetett. Vagy Horacius volt talán a’ ? Meg a falernusi. Hej öreg, ha itt volnál, még csak ettől dalolgatnál te szépe­ket ! De hová is tehetném el biztos helyre ? Igen, igen, a könyvszekrényembe teszem, ott jó helye lesz, ott talán észre se veszik. Na még egy kis ujjnyit búcsúzóul, aztán adjő holnapig. (Iszik.) Minő ital! Szinte érzem, hogy pirul ki tőle az arczom. Vidáman, dudolgatva vitte a jól bedugaszolt palackot a könyvszekrényhez s ott úgy helyezte el a fakó, elsárgult foliánsok között, hogy az első pillanatra észre sem lehetett venni. — így ni, itt jó helyen lesz ! Azután teljes kényelemmel végigheverészett a széles, ruganyos, tengerzöld szinü kanapén s át­adva magát az édes gondtalanságnak, illatos ha­vannájának bodor, kóválygó füstfelhőiben gyö­nyörködött. Közbe-közbe füttyre dudoritá ajkait s egyes rég hallott, fülbemászó keringő-részleteket fütyö- részgetett. S ez apró kiszakított keringő-strófák mind­egyikét egy-egy darabka múlt kisérte, egy-egy édes akkord, egy bűbájos reminiszczenczia, melyek így egymásba olvadva, tündéries kaleidoszkóp gyanánt varázsolták el szivét, lelkét, édes epe- déssel, vágygyal töltve el az iránt, mi elmúlt örökre, - mindörökre . . . Csöndes lemondással, mély érzéssel szavalta „Húsz éves nem leszek többé soha!“... keresztény nyert örökös nyugvóhelyet, akik az üldözés ideje alatt itt tartották vallási összejöve- I teleiket. A meghatottság érzetével léptünk be i égő viaszgyertyák fényénél egy trappista szerzetes vezetése mellett néhány földalatti folyosóba. Csupa sírok, halottak csontjai között vonultunk végig a szűk folyosókban. Rendkívül szokatlan volt reám nézve itt, a halottak ez országában a siri csönd, a beszélő némaság. A legérdekesebb a szent Czeczil kápolnája; két kőkoporsót láttam itt, belsejében még láthatók az elhunytak hajzata, csont- és ruhamaradványai. A katakombákból kiérve, a félórányira fekvő Szent Pál templomot kerestem fel. Ezen tem­plom, mivel a város szélén, a falon kívül fekszik, San Paolo fuori le mura néven ismeretes. A Szent Pál apostol sírja fölött épült templom stil- szerüség és gazdag díszítés tekintetében a világ összes templomait felül múlja. Gazdagon aranyo­zott, kazettás mennyezete nyolczvan óriási fehér ; márványoszlopon nyugszik; a mennyezet párká- ; nyán az összes pápák másfél méter átmérőjű ! mozaikképei ragyognak. A szentélynek mozaikkal ; borított diadalive alatt van a gótikus, négy vörös ' porfiroszlopon nyugvó baldachin a főoltárral és 1 szent Pál koporsójával. Minden csak úgy csillog itt a sok aranytól és színes márványtól, kék lazulitos, zöld malachit és tarka mozaik ornamen- tektől és dekoráczióktól s legkevésbbé teszi egy templom benyomását, hanem inkább egy palota ragyogó szalonjához hasonlít. Kiváló szépségű templom még a lateráni székesegyház. Pompás előcsarnokkal és nyitott loggiával díszített főbejáratából lépünk be a templomba a nehéz, Caracalla thermáiból való j bronz-ajtókon át, melyek sarkukon fordulva nem zavarják az istentiszteletet, hanem melodikus hangokkal nyílnak és záródnak. Nevezetes benne a pápai főoltár, melyen csak a pápának szabad misézni; itt őrzik szent Péter és Pál apostolok koponyáját, továbbá Péter állítólagos oltárát és az utolsó vacsora asztalát. A templom mögött van a baptisterio, keresztelő-kápolna, hol Szilvesz­ter pápa Nagy Konstantint megkeresztelte. Kö­zelében van a Sancta Sanctorum-kápolna, mely­hez a Pilátus lépcsőzete vezet fel, az úgynevezett Scala Sancta, szent lépcső. Ez a Pilátus jeruzsá- lemi palotájából eredő azon huszonnyolcz már­ványlépcsőből áll, melyre Megváltónk kihallgatása Egyszerre mintha villamütés érte volna. Fel­ugrott s izgatottan sietett a könyvszekrényhez, j — Teringettét ! Minő könnyelműség! Még jó, hogy eszembe jutott! Csak egy kis pech kell ! hozzá s olyan könnyen feldöntheti valaki az egész i szekrényt, hogy csak a rámái maradnak meg hírmondóul. Az egyik lábára úgy is sánta! A következő perczben Tokaj gyöngyét is­mét ott szorongatta kezeiben. — Ti értetek, öregek, nem kár, - szólott a porlepte, vaskos foliánsok felé, — de ezért, ezért! Kész tragédia volna. Hová tegyem, hová tegyem? töprengett magában s fürkészve tekintgetett szét a szobában alkalmas hely után. Majd a gyertya világa elé tartva az üveget, megrázogatta, hogy a bor színvonalának magas­ságát konstatálhassa. — Alig hiányzik még belőle valami! Ha már a kezemben van, ha a sors is úgy akarja---­It t megállt s úgy látszott, mintha erősen tusakodnék önmagával, hogy mitévő legyen. — Eh, mit! Egy fél pohárka ide vagy oda! kiáltá s a másik pillanatban már javában eről­ködött, hogy az erősen beszorított dugótól meg­szabadítsa a palaczkot. A félpohár csakhamar kiürült s Kovács Béla ismét ott heverészet a tengerzöld szinü ripsz- kanapén s mig egy-egy megelégedett pillantást vetett az asztal felé, azon gondolkozott, hogy mi történne akkor, ha most véletlenül egy-két isme­rőse betoppanna hozzá? Minden habozás nélkül arra a konklúzióra jutott, hogy okvetlenül megkínálná őket. Meg hát! Nem volna méltó a zsentlemén névre, ha ezt meg nem tenné. alkalmával felment. A hívők csak térden csúszva juthatnak fel rajta, honnét két oldalt más lépcsők szolgálnak a lejövetelre. Egy másik, szintén ereklyéiről nevezetes temploma a Piazza Venezián a minoritáknak a tizenkét apostolról elnevezett temploma szent Jakab és szent Fülöp apostolok sírjával. Az ereklye­tartókban a többek közt szent Fülöp mutatóujja látható, valamint egy kristály serlegben szent Jakab apostol folyékony vére. A világ legrégibb és legnagyobb Mária temploma a Santa Mária Maggiore, szent Máté apostol sírjával; ugyanitt őrzik a gyermek Jézus bölcsőjének néhány deszkáját. Megemlítem még a San Pietro in Aracoeli templomot. Fontosságát a benne lévő Bambino szobor adja; a fából fa­ragott s óriási vagyont érő drágakövekkel díszí­tett szoborhoz azon legenda fűződik - amihez a népköltészet még folyvást újakat told - hogy azt éjnek idején a templomból ellopták s egy másikkal kicserélték, de az igazi a következő éjjel magától tért vissza a templomba. A régi Rómának egyetlen épülete, melynek falai még teljes épségben madtak fent mai napig, a még Krisztus előtt épült, az összes isteneknek ajánlott Pantheon; innen a pantheon elnevezése. Az óriási körépület hatalmas oszlopcsarnokával s felül nyitott kupolájával megragadja az ember figyelmét, mert hozzá hasonlót keveset talál. Az előcsarnok tizenhat korinthusi gránitoszlopon nyugszik; falai terméskőből vannak és hét méter vastagok s igy nem csoda, hogy két évezred viharaival daczolva, még ma is teljesen ép álla­potban van. Ezen műemlék a VII-ik század elejéig pogány templom volt, de ekkor keresztény tem­plommá felszentelve, Santa Mária Rotonda nevet nyert. Belsejében Itália nagyjainak sírhelyei és emlékei láthatók; itt vannak elhelyezve néhány vértanú csontjai; itt nyugszik a halhatatlan Rafael s a pápaság megrablása óta itt nyugszanak a savoyai ház tagjai, köztük Viktor Emanuel s az anarchista merénylőnek áldozatul esett Umberto olasz király. Ugyancsak ez időből való Hadi-ián császár sírja, melynek megmaradt része a mai Angyal­vár magvát képezi. A kolosszális, köralaku épü­let tömör falaival a Tiberis mindkét partját uralja; tetején Mihály arkangyal bronzszobra áll, melyet a pápa annak emlékére készíttetett, hogy a mi­Eszébe jutott egyik volt önkéntes társa, aki a hazuról kapott sonkát eltitkolta, eldugta bajtársai elől. Minő megvetés tárgya lett az a fiú! Pfuj! Smuczigság! Na ő arra ugyan nem volna képes.-Furcsa, mormogá felállva, a mit mástól nem tudnék megtagadni, azt magamtól tagadjam meg! Kolosszális! De azt már csakugyan nem teszem! Töltött, de most már nem oly hajszálnyira menő mértékkel 10-20 cseppenkint, mint a patikusok szokták az orvosságot. Hisz neki még az öreg apja sem volt patikus! — Bolond ember, akinek van s még sincs! szólt önmagához, apró fekete bajuszát törülgetve. Jobb máma egy veréb, mint holnap egy túzok! S mint aki nagyon is meg van elégedve a filozófiájával, kimért, hosszú léptekkel sétálgatni kezdett a szobában fel-alá. Két karját hátrafüzte s mig hüvelykujjaival malmozni kezdett, újra fel­vette az előbbi eszmemenet fonalát. Ha most betoppanna hozzá egy-két isme­rőse, zicher, kétszerkettő négy, hogy egy ina- kula mákszemnyi sem maradna az egész üvegből. (Itt önkéntelenül ráfordította a zárat a szoba aj­tajára.) Miért vonná meg csupán csak magától, mikor úgy is elfogyna az egész, ha az a már említett bizonyos két ismerős betoppana. Gondolja azt, hogy azok lepték meg és . . . aztán ? — Nem, nem, ellenkezett önmagával, mára elég volt. Punktum ! Ha férfi vagy légy férfi, ne hitvány gyönge báb! Valami jól eső érzés futotta el arra a gon­dolatra, hogy ime, elég erősnek érzi magát arra, valódi orosz sárczipők! Csak valódi orosz sárczipőt vegyünk! Val6di °r05Z S!lrczíPők ■ WtF Férfials., nöK os gyermelteli irésssséire i 'W A legjobb minőségű orosz sárczipők raktára Xagybányán: RADÓ ANDOR czipő-, kalap- és férfi divatáru üzletében Nagybányán (Főtér 14. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom