Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-12-10 / 44. szám
1903. deczember 10. NAGYBANYA 3 dőn egy alkalommal körmenet élén a hidon keresztül akart haladni, hogy a dühöngő pestis megszüntetéséért a szent Péter templomban imádkozzék, megpillantotta ott fent Mihály arkangyalt, amint kardját hüvelyébe dugja be, jeléül annak, hogy az Ur haragja s ezzel együtt a vész is megszűnt. Városi közgyűlés. Deczember 9. A város képviselőtestülete ma délelőtt tiz órakor tartotta rendes havi közgyűlését, melyre a képviselők szokatlanul nagy számban jelentek meg. Ami teljesen érthető is, hiszen a mai közgyűlés feladata volt az 1904. évi költségvetési előirányzat megállapítása. A költségvetési előirányzat végső eredményében meglehetősen nagy deficzittel végződött, a minek okozója az volt, hogy a Laposerdő vételárának tizenhét évre felosztott részleteit a képviselőtestület régebbi határozataival a takarékpénztárba rendelte helyezni s nem engedte e részleteket a költségvetésben felhasználni, jóllehet a vételár tizenhét évre felosztott részletei a város rendes évi bevételeit képezik. így azután az 1904. évi előirányzatban 16.298 K 23 f deficzit állott elő, melyet vagy pótadóval kellett volna fedezni vagy pedig a félretett s megtakarítani rendelt Lapos-erdő vételárából. A képviselőtestület beható mérlegelés után az utóbbi módot választotta, igy a pótadó sötét felhői ismét elvonultak városunk egéről. Nagy örömmel konstatáljuk, hogy lapunknak Thorma János Aradi vértanuk ez. képéről írott czikke visszhangot keltett a képviselőtestületben is. A közgyűlés is magáévá tette az eszmét, hogy e nagy művészi alkotást, mely hazafias tárgya miatt még mindig eladatlanul valamelyik műterem padlásán hever össze- göngyölgetve, meg kell szerezni közadakozás utján Nagybánya város múzeumának. A közgyűlés legelső adományul e czélra kétszáz koronát szavazott meg. A közgyűlés igy folyt le: Gellert Endre polgármester pont 10 órakor nyitja meg a közgyűlést; a jegyzőkönyv hitelesítésére a tisztikar részéről Marosfy Dezső számvevőt, a képviselők közül Szász Józsefet és Glaviczky Károlyt kérte föl; a hitelesítés idejét f. hó 30-ának d. u. 3 órájára tűzte ki. A közgyűlés tudomásul vette, hogy Szat- j márvármegye alispánja a választás alá nem eső j képviselők 1904. évre kiigazított névjegyzékét j jóváhagyta. A Vida Aladár lemondásával megüresedett I ; községi iskolaszék elnöki állásának betöltésére J nézve a képviselőtestület úgy határozott, hogy a választást a legközelebbi közgyűlésen fogja | I megejteni. Nagy vitát provokált a városi fürészmalom : bérbeadásának ügye. A megtartott árverésen két árverelő jelentkezett zárt ajánlattal: Farkas j Lipót nagybányai lakos, ki a fiirészmalomért j 1800 K bért ígért és Sala inon Márton és neje I szül. Findling Aranka kovási lakosok, kik a í fűrészért 302Ó K évi bért ajánlottak. A város | j erdejében termelt rönkökért mindkét ajánlattevő 1 a kikiáltási összegen alól maradt. A közgyűlés ! épen ez ügyet vette tárgyalás alá, midőn Farkas \ Lipót nyalt ülés alatt pótajánlatot adatott be, [ melyben a fűrészért 3100 K évi bért Ígért meg. Hosszú ideig tartó s meglehetősen heves vita után a közgyűlés úgy döntött, hogy a bérletet Salamon Mártonnak adja oda azzal a ki- ! kötéssel azonban, hogy köteles 3000 köbméter bükkfát a várostól feldolgozásra évenkint megvenni, mig a város csak oly mennyiségű bükkfa- szállitásért vállal obligot, amennyit termelni bir. Ha esetleg az uj feltételt Salamon Márton el nem i fogadná, a fűrész bérlete fölött uj árverést tar- j tanak. A sertéskonda legeltetési jogának bérbe- i adása tárgyában szerkesztett árverési feltételeket j a közgyűlés jóváhagyta s a kikiáltási árt 150 i koronában állapította meg; nemkülönben jóváhagyták a községi iskola alatt levő II. sz. pincze bérletére vonatkozó árverési feltételeket. Kikiáltási ára 40 korona. A külső felsőbányai-utezai parlag földek eladása ügyében most sem lehetett érdemlegesen határozni, mert nem voltak jelen a törvény által megkövetelt számban, igy ez eladási ügyet 30 nap közbevetésével tartandó közgyűlés napirendjére tűzték ki. Az 1904 évi költségvetési előirányzatot tárgyalta ezután a képviselőtestület beható rész- I letességgel. A költségvetés tárgyalása során elhatározták, hogy Rónai Géza közgyám 400 korona I tiszteletdiját 800 koronára emelik föl; Matieska Jenő festőnövendéknek még egy évre 240 ko- ! róna ösztöndíjat, Nagy Sándor szobrásznöven- \ déknek pedig 100 korona segélyt adnak tanulmányaik folytathatására. hogy a kisértésnek ellentálljon, hogy akaratának ura, parancsolója lehessen. S mig a dugót tenyerével beverte a palaczk szűk, vékony nyílásába, büszkén, felemelt fővel mondá :--Ezt nevezem én aztán erélynek. Ilyennek szeretem én látni a férfit. A ruhaszekrény alját találta legalkalmasabb helynek, hova a drága ajándékot elhelyezheti. Oda is helyezte s az elkopott és kimustrált esernyőkből és sétabotokból olyan barrikádot emelt körülötte, hogy még a vizsgálódó szem sem vehetett észre semmit. — No itt pompás helyen van! Gondosan becsukta a szekrény ajtaját s a kulcsot magához vette.-Teringettét! Még ilyen dalolhatnékom sem volt soha! csodálkozott önmagán, két ujjá- val taktusra csettentgetve. Egymásután jutottak eszébe a bácskai nóták, szomorú is, meg vig is vegyesen s mig halkan eldudolgatott, úgy érezte, hogy ő talán most sirni is tudna! A másik perezben pedig egy-egy gyors- tempójú csárdás ropogós ütemeinél meg szerette volna megölelni az egész világot. Oh most talán még a halálos ellenségének is meg tudna bocsátani. De hallga! Az átelleni kávéházból muzsikaszó hallatszik lágyan, elhalóan. Az ablaküvegek felfogták az erős, intenzív hangokat; csak visszhangkép hangzik a dal, át- szürődve, halkan, csendesen, mint sürü erdő mélyéből a busuló juhászlegény melancholikus, sir- dogáló furulyája. Épen az a nóta járja: „Mély a Rima, zavaros, ha megárad ...- Az ő nótája! kiáltott fel ragyogó szemekkel, az ő nótája, Margité! S mig elmerengve hallgatta az átszürődő hangokat, gondolatai ott kószáltak valahol messze, messze, a Szamos partján, a rózsaszínű ruhás, szöszke, kékszemü kis Margitnál, aki ha nem is a Rima partján, de a szőke Szamos mentén busul ő utána. Egy pohárral az ő egészségére! kiáltott fel hévvel s idegesen keresni kezdte a ruhaszekrény kulcsát. De a kulcsot mintha a föld nyelte volna el, ! nem találta sehol.- Eh nyomorult, hitvány kredencz, azt hi- : szed, kifogsz rajiam? dörmögte bosszúsan s egy j rántásra felszakitá lezárt ajtaját. Szinültig töltötte a poharát s odakoczczintva a j paiaczkhoz, éljenezte Margitot, a szőke Margitot, majd mintha egy más valakit is biztatna az ivásra, hangos „echt“ szóval fenékig ürítette a poharat.. * tf: * Éjfél rég elmúlt. A Rákóczy-induló utolsó akkordjai is rég- elhangzottak már. Elsötétültek a kávéház hatalmas i üvegtáblái s az utczára mély csend ült. Ki-ki nyugalomra! Béla ismét barrikádot rak a kimustrált esernyőkből az üres üveg köré, de most inkább csak a vitriolos vignetta kedvéért.- Még azt hinné a sok ostoba népje, hogy csakugyan vitriolt ittam ! Bibulus. A költségvetés keretében Az aradi vértanuk megszerzésére első adományul 200 koronát szavazott meg a képviselőtestület Stolt Béla indítványára. A költségvetést 683.483 korona 48 fillér bevétellel, 699.781 K 71 f. kiadással és 16.298 K 23 f. hiánynyal azzal fogadták el, hogy e hiányzó összeg a Lapos-erdő félretett vételárából fedeztessék. Ülés vége V* 2 órakor. (Folytatjuk.) ____ Sz ínház. Tóvári/ színigazgató szerencsés ember. A mi csak nagyon kevés direktornak sikerült, azt ő bravúrral megcselekedte: meghódította a közönséget. Nap-nap után elég telt házak előtt folynak az előadások, ami pedig Bob herezeg előadása alkalmával történt, azt a legrégibb színházi ha- bituek is álmélkodva látták. A színházi pénztárt a szó szoros értelmében megostromolta a közönség s a nézőtér oly zsúfolásig megtelt, hogy csak a legjobb boxolók juthattak helyeikhez. Hogy az előadáson a mentők is nem szerepeltek, annak oka csak az, hogy nincsenek mentőink. Pedig Tóvári/ színigazgató nagybányai vendégszereplése nem a legkedvezőbb auspicziumok mellett kezdődött meg. Kórusából a legszemre- valóbbak (minő kár, hogy nem megfordítva történt) ideutazásuk alkalmával Budapesten szó nélkül veitek búcsút bálványozásig szeretett igazgatójuktól; zenekarának nehány tagja pedig csak egy spriczczerre távozott budapesti kiszállásuk alkalmával, de azóta még mindig spricz- czereznek, úgy, hogy helyüket a Józsi bandájából kellett betölteni. Ez azonban a legkevésbbé sem baj, mert e derék barna fiuk, kik a szó szoros értelmében véve, úgy olvassák a kottát, mint a „viz“, kiválóan beváltak arra, hogy némileg ellensúlyozzák a színpad hatását. Ha a szomorujáték már-már könnyeket csal az ember szemébe, elég, hogy e méltóságosan komoly arczu, kotta forgató barna fiukra ránézzen az ember, hogy felviduljon (Józsi prímásuk már nevető-görcsökbe esett); ha pedig valamelyik pajkos operett tulvidám hangulatba ringatna valakit, a barna fiuknak egy- egy hangfogása elegendő arra, hogy illő komolyságba zökkenjen vissza a hallgatóan néző vagy nézőén hallgató. Denikve auspiczium ide, auspiczium oda, a színházi évad igen sikerültnek Ígérkezik s valóban Tóvári/ társulata meg is érdemli a közönség támogatását. Az első előadáson szerzett impresz- sziónkat megerősítették a következő előadások. Tóvári/ színigazgató, ha nem is rendelkezik elsőrangú erőkkel, de jó színészei és színésznői vannak, kik vidéki színpadokon derekasan megállják helyüket s akarnak is, tudnak is kerek, összevágó előadást nyújtani. Erről győzött meg bennünket a Doktor ur, a Czigánybáró, a Bob herezeg, Régi szerető, a Zsába előadása. Miklósi/ Gábor, neinkülömben Pilisi Lajos igen intelligens és rutinirozott színészek, kik bármely szerepben képesek sikert elérni; Szigetiig Antal, Ungvári Mór, Fehér Vilmos, Kovács Kálmán ügyesen mozognak a színpadon s nagyban hozzájárulnak az ensemble sikeréhez. A nők közül elsősorban IJerczegh Eugéniát kell felemlítenünk, ki a Czigánybáró Szaffi czi- gánylány szerepében s Bob herezegben nagy sikert aratott úgy játékával, mint szép terjedelmű hangjával. A Czigány báró-ban méltó partnere volt Barinkay Sándor szerepében Szigethy M., ki a Bob herezeg előadása alkalmával Bob her- czeget adta s ha e szerepben sikert is ért el, de még sem oly nagy hatásút, mint Herezegh E., kinek különösen a felsőbb régiókban erősen csengő hangja ki bírja a kart is, az orchestert is. Igen kedves és minden szerepre használható tagja a színtársulatnak P. Szapolcsy Jozefái, ki eddig is már nagy mértékben élvezi a közönség rokonszenvét. M. Erdélyi Kornélia eddigi szerepeiben nehány énekszámmal ért el tetszést. Erősen megrögzött színházi szokás és gyakorlatból kifolyólag még arról kellene számot Ékszerek, REZSŐ GYULA Ól*ák, u§yszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a legjutányosabb árak mellett kaphatók órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér. —
