Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-02-26 / 3. szám
1903. február 26. nagybanya 3 törvényes őrének kötelességei hű teljesítésében, hogy képes volna eltűrni vagy minden erélyes és gyors beavatkozás nélkül elnézni, hogy az irodalmi egylet czégére alatt csakugyan a hírhedt memorandisták próbálkozzanak meg a magyar állam integritásán rést ütni s itt tért hódítani ? Akkor nagyon, de nagyon csalódik! Ha levélírónak az irodalmi egylet iránt i táplált aggodalmait osztanék is s ha az egylet i tisztes czéljai iránt nem is nyújtanának teljes garanciát az előkészítés munkájában résztvevő ama tiszteletre méltó férfiak, kiknek egyéniségét és hazafiasságát már régi idők óta ismerjük — mit azonban teljesen kizártnak tartunk — az egyletet még akkor sem küldenők Karánsebesre, Naszódra, Balázsfalvára, Nagyszebenbe stb. gyülésezni, hanem Nagybányára hivnók, mert a mi törekvések Naszódon s a többi helyeken termékeny talajra találnának, itt Nagybányán bizonyára csúfos fiaskót vallanának ! Az orsz. bányászati és kohászati egyesület osztálygyülése. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya f. hó 21-én tartotta meg gyűlését a kir. bányaigazgatóság tanácstermében. Az o sztálygyülésen, melyen a tagok igen szép számmal voltak jelen, Neub au er Ferencz kir. bányaigazgató elnökölt, a jegyzőkönyvet S z e 11 e m y Geyza kir. főmérnök vezette. Neubauer bányaigazgató csinos beszéddel nyitotta meg az osztálygyülést s utalva arra az erőre, mely a tömörülésben rejlik, kéri a tagokat, hogy az egyesületet legjobb tehetségükkel támogassák. Mély részvéttel emlékezett meg az egyesület elhunyt tagjáról: Laszke Viktorról, Homola Gyuláról és Roberts Jánosról s indítványozza, hogy az osztály részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést (Általános helyeslés). Szeli emy Geyza titkár terjesztette elő ezután titkári jelentését, mely a legnagyobb részletezéssel hű képét tárta fel az egyesület működésének. Az osztály az elmúlt évben 4 osztály és 3 választmányi ülést tartott, melyen a folyó ügyeken kívül számos bányászati és kohászati kérdést vitattak meg. Az osztálygyülés elhatározta, hogy dr. Kádár Antalnak „A bányamunkások táplálkozásáról és a tüdővész és élősdiek elleni védekezéséről“ czimen tartott kitűnő felolvasását kinyomatja és a bányamunkások között kiosztatja. Az osztálygyülés tudomásul vette a pénztári előterjesztést s az 1903. évi költségelőirányéljenzésre. — Ewiva papa re! harsogja háromszáz torok oly lelket megrendítő rajongással, a mely szinte megdöbbentőleg hat idegeinkre. Mindaz, a mi az olasz szenvedélyében lappang, fellángol e pillanatban, az asszonyok szemei könyektől csillognak, a férfiak arcza kipirul s a megszeppent fekete fürtü bambinók izmos karoktól tartva, repülnek a levegőbe. A nemesi testőrök ragyogó csapata, a vörös talárba öltözött udvaripapok, közöttük egy deli szép spanyol kamarás, a svájczi alabár- dosok bezárult tarka csoportjában hozzák a sedia gestatoriát, a melyen hófehér reverendában, viaszfehér arczával megtörve ül, mint egy tüneményes látomány, a pápa. Első pillantásra, mintha nem is élő lény volna az a hófehérség, a mely csöndesen úszni látszik a hullámzó tömegen, csak amikor elhelyezik trónján és fekete szemeinek sugárai egy jóságos aggastyán tekintetével végig siklanak a a fanatizált tömegen, vetekedve gyémántos keresztjének ragyogásával, akkor látjuk, hogy az évek letiporhatták gyönge testét, de a lelke, az ifjú erővel él. A fogadtatásnak ünnepies programmja következik ezután. Egy siciliai pap olvasta fel hosszú olasz beszédét. A pápa figyelmesen hallgatja s néhol halk megjegyzésekkel kiséri. Környezetében ott látjuk Rampollát, a sokszor emlegetett pápa-jelöltet, a kinek sajátságosán bágyadt tekintetéből senki sem olvasná ki a Vatikán nagybefolyásu diplomatáját. Ott sürgölődik igazi talián fesztelenséggel Lapponi is, a pápa hires doktora. Lerí az arczárói, hogy zatot 782 kor. 45 fillér bevételben és 167 kor. 78 fillér kiadásban állapította meg. A nagybányavidéki osztály tagjainak száma 121. A napirend legfontosabb tárgyai az indítványok voltak. Két nagy jelentőségű kérdés került megvitatás alá: a bányatörvényszékek felállításának s a magán kézen levő ezüstbányák megmentésének kérdése. Géllé rt Endre polgármester két indítványt terjesztett elő : 1) „Határozza el az osztálygyülés, hogy Nagybánya város képviselőtestületének az igazságügyi kormányhoz intézendő kérelmét, melyben bányaügyekben való kizárólagos bíráskodásra kér. törvényszékek létesítését s egy ily törvényszéknek Nagybányán való felállítását kérelmezi, az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesületnek pártolásra terjeszti elő.“ 2) „Határozza el továbbá, hogy a polgári törvénykezési perrendtartás uj tervezetének 587. §-át a maga részéről is oly értelemben kívánja módosítani, hogy bányaügyekben az elsőfokú bíráskodást a bányaügyekben bírói hatáskörrel felruházott törvényszékek és a bányahatóságok székhelyein levő járásbíróságok gyakorolják. Az osztálygyülés Nagybánya város képviselőtestületének ez iránti kérelmét szintén magáévá teszi s annak támogatására a m. kir. igazságügyi miniszterhez sürgős felterjesztést intéz.“ A kettős indítvány hosszas és igen élénk vitát idézett föl. A bányabirósági hatáskör mostani beosztása mellett fenálló anomáliákat mindenki elismerte, csak azon kérdésben voltak nézeteltérések, hogy nem volna-e jobb, ha specialis bányatörvényszék helyett rendes törvényszéket kérne Nagybánya, mely bányabirói hatáskörrel volna felruházva ? Égly Mihály, Stoll Béla, Weisz Lajos és Farkas Jenő felszólalásai után az osztály- gyüjés úgy döntött, hogy a kerületi törvényszékek felállítása tárgyában benyújtott indítványt tárgyalás és pártolás végett megküldi az összes vidéki osztályoknak, nemkülönben a központnak ; mig az uj polgári törvénykezési perrendtartás 587. szakaszának módosítása tárgyában, tekintettel arra, hogy a tervezet már az igazságügyi bizottság tárgyalása alatt áll, közvetlenül felír az igazságügyi kormányhoz s hasonló feliratok küldésére úgy a vidéki osztályokat, mint a központot sürgősen felkéri. Nagy, általános érdeklődést keltett Neubauer Ferencz bányaigazgatónak széleskörű közgazdasági ismeretekre valló, rendkívül értékes tanulmánya az ezüst-vám behozatala tárgyámegszokta már e látványosságokat s a mi a fő, félti magas pacziensét a vele járó izgalmaktól. A beszéd véget ér. A sedia gestatoriát a pápai szolgák óvatosan leemelik a trónról. A nemesi testőrök és a svájcziak szoros körbe fogják a pápát és kezdetét veszi a hagyományos cercle. A korláton kívül sorakozott zarándokok mindegyike előtt megáll egy pillanatra a menet. Az érintkezés a lehető legfesztelenebb. Felhangzik a dallamos olasz szó, a megtört öregek, mosolygós gyermekek fejét végig simítja, mig az asszonyok, férfiak fanatikus hévvel csókolják kezeit. A fárasztó körút véget ér, a pápa ismét trónján ül és most következik az ünnepség legfontosabb pillanata az áldás. Az egyházfőt udvari papjai fölsegitik, a jelenlevők térdrehulla- nak, az olvasók, imakönyvek, képek halmaza kerül elé, mire a pápa kellemes csengő hangján elénekeli a benedictiót. Ezután látható sietséggel ragadják fel a szolgák a sedia gestatoriát és a menet úgy a mint jött, halad a kijárat felé. Igen ám, de itt vannak a siciliaiak, a kik oly frenetikus tom- bolásban törnek ki, hogy az emberi rajongásnak ez az elementáris ereje egy pillanatra meghökkenti még a pápa menetét is. Kezével int és környezetének izgalmas kérése daczára újra visszahozzák a trónra. Olasz vérének piros viszfénye akkor már elönti fehér arczát, szemeiből még fényesebben ragyognak a szeretet sugarai, kezével áldást hint s akkor környezete forma szerint kiröpiti az ámuló, lelkesedő tömeg szemei elől. ban. Az indítvány szerény elnevezése alatt vette föl a polémiát Farbaky István nyug. m. kir. főbányatanácsos, volt országgyűlési képviselő azon állásfoglalása ellen, hogy a magán kézen levő ezüstbányák a tengerentúli dúsgazdag ezüstbányák hatalmas versenye ellenében csak úgy menthetők meg az elpusztulástól, ha az importált ezüstre vámot vetünk. Ez a polémia szerfölött érdekes volt; minden állítását, minden czáfolatát tudományos alapokon s meg nem czáfolható statisztikai adatokon építette föl, s e mellett oly világos, határozott és könnyen áttekinthető volt érvelése, hogy nemcsak a szakférfiakra, de a laikusokra nézve is meggyőző erővel hatott. Neubauer bányaigazgató nem az ezüst vám behozatalában, hanem a magánbányák államosításában vagy az állami segély állandóvá tételében látja a fenyegető veszedelmek villámhárítóját. S ez álláspontját a szakosztály is magáévá tette. Tanulmányát, melylyel lapunk más helyén foglalkozunk érdemlegesen, nagy tetszéssel és zajos éljenzéssel fogadták s azt kinyomatva megküldik a vidéki osztályoknak, a központnak, nemkülönben a kereskedelmi s iparkamaráknak. Szünet után György Gusztáv kir. kohómérnök tartott felolvasást a fernezelyikohó- füst á r t aim asságáról. A nagyon is aktuális kérdés tudományos taglalását igen nagy figyelemmel hallgatták. Ismertette a kohóüzemből kivonuló gázok, szálló porok s a tökéletlen elégés terményeinek a vegetáczióra való káros hatását. Mint számtalan kísérlet igazolta, a mérges anyagok közül a kénioxidnak van a legpusztítóbb ereje. Nagy készültséggel fejtegette, hogy a növények mérgezési processzusa mikép megy végbe s meghatározta azon távolságokat is, melyekre a kohófüst mérges anyagai károsan hatnak. Hogy a fernezelyi kohófüst mérgező hatása a távolabb eső helyeken is észlelhető, annak okát a sajátos légáramlatokban találja. De a mi vidékünkön a kohófüst távolabbi légáramlatában élő növények pusztulásának nem mindig a kohófüst az oka, hanem az, hogy a talaj nem megfelelő a növényi életre s a rósz talaj megjavításával nem törődnek semmit. Sokszor olyan agyagos földbe, mely csak téglagyárba való, a legnemesebb növényeket, fákat ültetik s azután ha a nemesfajta fák csenyevészednek, pusztulnak, a kohófüst rovására Írják. Pedig nem az, hanem a rósz talaj az oka a növény, fa pusztulásának. Kétségtelen, hogy a fák elpusztulását a kohófüst is sietteti, de nagyobb oka mégis a rósz talajban keresendő; hiszen kísérletileg beigazolt tény, hogy a jó talajban élő növények mily ellentálló képességet fejtenek ki a kéndioxid mérgezése ellen. A kohófüst ártalmatlanná tételére a kénsav gyár felállítását alkalmasnak nem tartja, mert lehetetlen felfogni a szálló porokat, a tökéletlen elégés terményeit, melyek már telítve vannak kéndioxiddal. Hanem legczélszerübb volna a füstcsatornát és kéményt ujonan telepíteni más irányban, nagyobb hosszúságban és különös tekintettel a Femezelyen uralkodó sajátos légáramlatokra. Azt azonban felolvasó határozottan kétségbe vonja, mintha a kohófüst megmérgezné a rozsályi ozondús levegőt s a legcsekélyebb mértékben is befolyással volna Nagybánya egészségügyi viszonyaira. Az érdekes felolvasást megéljenezték s Neubauer elnök igen szívélyes és elismerő szavakban mondott a felolvasónak köszönetét. IPARÜGYEK. A szakosztályok. Meg lévén alakítva az iparszövetkezet s az ipartestület is már legközelebb megkezdvén hivatalos működését, legfőbb törekvésünket az ipari szakosztályok vagy szakcsoportok megalakítása kell, hogy képezze. A szakosztályok megalakítása nélkül csak félmunkát végeztünk; mert a mily védője, támogatója az ipartestület az iparosok egyetemének, ép oly istápolója a szakosztály vagy szakcsoport az ipartestület keretein belül ugyanazon szakiparosok érdekeinek. Nagy és magasztos feladatai vannak a szakosztályoknak. Éberen őrködni a szakbeli tanonczok nevelésére ; fejleszteni a szakképzettséget s a testüH. I. úgyszintén mindennemű arany- és ezüstneműek = a legjutányosabb árak mellett kaphatók Briesenbach Gyula órás- és ékszer-üzletében Nagybányán, Főtér. Ékszerek, órák, Óra- és ékszerjavltások Jutányos árba számíttatnak!
