Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1903-02-26 / 3. szám

1903. február 26. nagybanya 3 törvényes őrének kötelességei hű teljesítésében, hogy képes volna eltűrni vagy minden erélyes és gyors beavatkozás nélkül elnézni, hogy az irodalmi egylet czégére alatt csakugyan a hírhedt memorandisták próbálkozzanak meg a magyar állam integritásán rést ütni s itt tért hódítani ? Akkor nagyon, de nagyon csalódik! Ha levélírónak az irodalmi egylet iránt i táplált aggodalmait osztanék is s ha az egylet i tisztes czéljai iránt nem is nyújtanának teljes garanciát az előkészítés munkájában résztvevő ama tiszteletre méltó férfiak, kiknek egyéniségét és hazafiasságát már régi idők óta ismerjük — mit azonban teljesen kizártnak tartunk — az egyletet még akkor sem küldenők Karánsebesre, Naszódra, Balázsfalvára, Nagyszebenbe stb. gyülésezni, hanem Nagybányára hivnók, mert a mi törekvések Naszódon s a többi helyeken termékeny talajra találnának, itt Nagybányán bizonyára csúfos fiaskót vallanának ! Az orsz. bányászati és kohászati egyesület osztálygyülése. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya f. hó 21-én tartotta meg gyűlését a kir. bányaigazgatóság tanácstermében. Az o sztálygyülésen, melyen a tagok igen szép számmal voltak jelen, Neub au er Ferencz kir. bányaigazgató elnökölt, a jegyzőkönyvet S z e 11 e m y Geyza kir. főmérnök vezette. Neubauer bányaigazgató csinos beszéd­del nyitotta meg az osztálygyülést s utalva arra az erőre, mely a tömörülésben rejlik, kéri a tagokat, hogy az egyesületet legjobb tehetsé­gükkel támogassák. Mély részvéttel emlékezett meg az egyesület elhunyt tagjáról: Laszke Viktorról, Homola Gyuláról és Roberts Jánosról s indítványozza, hogy az osztály rész­vétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést (Álta­lános helyeslés). Szeli emy Geyza titkár ter­jesztette elő ezután titkári jelentését, mely a legnagyobb részletezéssel hű képét tárta fel az egyesület működésének. Az osztály az elmúlt évben 4 osztály és 3 választmányi ülést tartott, melyen a folyó ügyeken kívül számos bányá­szati és kohászati kérdést vitattak meg. Az osztálygyülés elhatározta, hogy dr. Kádár Antalnak „A bányamunkások táplálkozásáról és a tüdővész és élősdiek elleni védekezéséről“ czimen tartott kitűnő felolvasását kinyomatja és a bányamunkások között kiosztatja. Az osztálygyülés tudomásul vette a pénz­tári előterjesztést s az 1903. évi költségelőirány­éljenzésre. — Ewiva papa re! harsogja három­száz torok oly lelket megrendítő rajongással, a mely szinte megdöbbentőleg hat idegeinkre. Mindaz, a mi az olasz szenvedélyében lappang, fellángol e pillanatban, az asszonyok szemei könyektől csillognak, a férfiak arcza kipirul s a megszeppent fekete fürtü bambinók izmos ka­roktól tartva, repülnek a levegőbe. A nemesi testőrök ragyogó csapata, a vörös talárba öltözött udvaripapok, közöttük egy deli szép spanyol kamarás, a svájczi alabár- dosok bezárult tarka csoportjában hozzák a sedia gestatoriát, a melyen hófehér reverendá­ban, viaszfehér arczával megtörve ül, mint egy tüneményes látomány, a pápa. Első pillantásra, mintha nem is élő lény volna az a hófehérség, a mely csöndesen úszni látszik a hullámzó tömegen, csak amikor elhe­lyezik trónján és fekete szemeinek sugárai egy jóságos aggastyán tekintetével végig siklanak a a fanatizált tömegen, vetekedve gyémántos keresztjének ragyogásával, akkor látjuk, hogy az évek letiporhatták gyönge testét, de a lelke, az ifjú erővel él. A fogadtatásnak ünnepies programmja kö­vetkezik ezután. Egy siciliai pap olvasta fel hosszú olasz beszédét. A pápa figyelmesen hallgatja s néhol halk megjegyzésekkel kiséri. Környezetében ott látjuk Rampollát, a sok­szor emlegetett pápa-jelöltet, a kinek sajátsá­gosán bágyadt tekintetéből senki sem olvasná ki a Vatikán nagybefolyásu diplomatáját. Ott sürgölődik igazi talián fesztelenséggel Lapponi is, a pápa hires doktora. Lerí az arczárói, hogy zatot 782 kor. 45 fillér bevételben és 167 kor. 78 fillér kiadásban állapította meg. A nagybányavidéki osztály tagjainak szá­ma 121. A napirend legfontosabb tárgyai az indít­ványok voltak. Két nagy jelentőségű kérdés került megvitatás alá: a bányatörvényszékek felállításának s a magán kézen levő ezüstbányák megmentésének kérdése. Géllé rt Endre polgármester két indít­ványt terjesztett elő : 1) „Határozza el az osztálygyülés, hogy Nagybánya város képviselőtestületének az igazságügyi kormányhoz intézendő kérelmét, melyben bányaügyekben való kizárólagos bíráskodásra kér. törvény­székek létesítését s egy ily törvényszék­nek Nagybányán való felállítását kérel­mezi, az orsz. magy. bányászati és kohá­szati egyesületnek pártolásra terjeszti elő.“ 2) „Határozza el továbbá, hogy a polgári törvénykezési perrendtartás uj terveze­tének 587. §-át a maga részéről is oly értelemben kívánja módosítani, hogy bányaügyekben az elsőfokú bíráskodást a bányaügyekben bírói hatáskörrel fel­ruházott törvényszékek és a bányaható­ságok székhelyein levő járásbíróságok gyakorolják. Az osztálygyülés Nagybánya város képviselőtestületének ez iránti ké­relmét szintén magáévá teszi s annak támogatására a m. kir. igazságügyi mi­niszterhez sürgős felterjesztést intéz.“ A kettős indítvány hosszas és igen élénk vitát idézett föl. A bányabirósági hatáskör mos­tani beosztása mellett fenálló anomáliákat min­denki elismerte, csak azon kérdésben voltak nézeteltérések, hogy nem volna-e jobb, ha spe­cialis bányatörvényszék helyett rendes tör­vényszéket kérne Nagybánya, mely bányabirói hatáskörrel volna felruházva ? Égly Mihály, Stoll Béla, Weisz Lajos és Farkas Jenő felszólalásai után az osztály- gyüjés úgy döntött, hogy a kerületi törvény­székek felállítása tárgyában benyújtott indítványt tárgyalás és pártolás végett megküldi az összes vidéki osztályoknak, nemkülönben a központnak ; mig az uj polgári törvénykezési perrendtartás 587. szakaszának módosítása tárgyában, tekin­tettel arra, hogy a tervezet már az igazságügyi bizottság tárgyalása alatt áll, közvetlenül felír az igazságügyi kormányhoz s hasonló feliratok küldésére úgy a vidéki osztályokat, mint a köz­pontot sürgősen felkéri. Nagy, általános érdeklődést keltett Neu­bauer Ferencz bányaigazgatónak széleskörű közgazdasági ismeretekre valló, rendkívül érté­kes tanulmánya az ezüst-vám behozatala tárgyá­megszokta már e látványosságokat s a mi a fő, félti magas pacziensét a vele járó izgalmaktól. A beszéd véget ér. A sedia gestatoriát a pápai szolgák óvatosan leemelik a trónról. A nemesi testőrök és a svájcziak szoros körbe fogják a pápát és kezdetét veszi a hagyományos cercle. A korláton kívül sorakozott zarándokok mindegyike előtt megáll egy pillanatra a menet. Az érintkezés a lehető legfesztelenebb. Felhang­zik a dallamos olasz szó, a megtört öregek, mosolygós gyermekek fejét végig simítja, mig az asszonyok, férfiak fanatikus hévvel csókolják kezeit. A fárasztó körút véget ér, a pápa ismét trónján ül és most következik az ünnepség leg­fontosabb pillanata az áldás. Az egyházfőt ud­vari papjai fölsegitik, a jelenlevők térdrehulla- nak, az olvasók, imakönyvek, képek halmaza kerül elé, mire a pápa kellemes csengő hang­ján elénekeli a benedictiót. Ezután látható sietséggel ragadják fel a szolgák a sedia gestatoriát és a menet úgy a mint jött, halad a kijárat felé. Igen ám, de itt vannak a siciliaiak, a kik oly frenetikus tom- bolásban törnek ki, hogy az emberi rajongásnak ez az elementáris ereje egy pillanatra meghök­kenti még a pápa menetét is. Kezével int és környezetének izgalmas kérése daczára újra visszahozzák a trónra. Olasz vérének piros viszfénye akkor már elönti fehér arczát, szemeiből még fényesebben ragyognak a szeretet sugarai, kezével áldást hint s akkor környezete forma szerint kiröpiti az ámuló, lelkesedő tömeg szemei elől. ban. Az indítvány szerény elnevezése alatt vette föl a polémiát Farbaky István nyug. m. kir. főbányatanácsos, volt országgyűlési képvise­lő azon állásfoglalása ellen, hogy a magán kézen levő ezüstbányák a tengerentúli dúsgaz­dag ezüstbányák hatalmas versenye ellenében csak úgy menthetők meg az elpusztulástól, ha az importált ezüstre vámot vetünk. Ez a polé­mia szerfölött érdekes volt; minden állítását, minden czáfolatát tudományos alapokon s meg nem czáfolható statisztikai adatokon építette föl, s e mellett oly világos, határozott és könnyen áttekinthető volt érvelése, hogy nemcsak a szakférfiakra, de a laikusokra nézve is meg­győző erővel hatott. Neubauer bányaigazgató nem az ezüst vám behozatalában, hanem a ma­gánbányák államosításában vagy az állami segély állandóvá tételében látja a fenyegető veszedel­mek villámhárítóját. S ez álláspontját a szakosz­tály is magáévá tette. Tanulmányát, melylyel lapunk más helyén foglalkozunk érdemlegesen, nagy tetszéssel és zajos éljenzéssel fogadták s azt kinyomatva megküldik a vidéki osztályoknak, a központnak, nemkülönben a kereskedelmi s iparkamaráknak. Szünet után György Gusztáv kir. kohó­mérnök tartott felolvasást a fernezelyikohó- füst á r t aim asságáról. A nagyon is aktu­ális kérdés tudományos taglalását igen nagy figyelemmel hallgatták. Ismertette a kohóüzemből kivonuló gázok, szálló porok s a tökéletlen elégés terményeinek a vegetáczióra való káros hatását. Mint számta­lan kísérlet igazolta, a mérges anyagok közül a kénioxidnak van a legpusztítóbb ereje. Nagy készültséggel fejtegette, hogy a nö­vények mérgezési processzusa mikép megy végbe s meghatározta azon távolságokat is, melyekre a kohófüst mérges anyagai károsan hat­nak. Hogy a fernezelyi kohófüst mérgező hatása a távolabb eső helyeken is észlelhető, annak okát a sajátos légáramlatokban találja. De a mi vidé­künkön a kohófüst távolabbi légáramlatában élő növények pusztulásának nem mindig a kohófüst az oka, hanem az, hogy a talaj nem megfelelő a növényi életre s a rósz talaj megjavításával nem törődnek semmit. Sokszor olyan agyagos földbe, mely csak téglagyárba való, a legneme­sebb növényeket, fákat ültetik s azután ha a nemesfajta fák csenyevészednek, pusztulnak, a kohófüst rovására Írják. Pedig nem az, hanem a rósz talaj az oka a növény, fa pusz­tulásának. Kétségtelen, hogy a fák elpusz­tulását a kohófüst is sietteti, de nagyobb oka mégis a rósz talajban keresendő; hi­szen kísérletileg beigazolt tény, hogy a jó talajban élő növények mily ellentálló képességet fejtenek ki a kéndioxid mérgezése ellen. A kohófüst ártalmatlanná tételére a kén­sav gyár felállítását alkalmasnak nem tartja, mert lehetetlen felfogni a szálló porokat, a töké­letlen elégés terményeit, melyek már telítve vannak kéndioxiddal. Hanem legczélszerübb volna a füstcsatornát és kéményt ujonan telepí­teni más irányban, nagyobb hosszúságban és különös tekintettel a Femezelyen uralkodó sajá­tos légáramlatokra. Azt azonban felolvasó hatá­rozottan kétségbe vonja, mintha a kohófüst megmérgezné a rozsályi ozondús levegőt s a legcsekélyebb mértékben is befolyással volna Nagybánya egészségügyi viszonyaira. Az érdekes felolvasást megéljenezték s Neubauer elnök igen szívélyes és elismerő sza­vakban mondott a felolvasónak köszönetét. IPARÜGYEK. A szakosztályok. Meg lévén alakítva az iparszövetkezet s az ipartestület is már legközelebb megkezdvén hi­vatalos működését, legfőbb törekvésünket az ipari szakosztályok vagy szakcsoportok megala­kítása kell, hogy képezze. A szakosztályok meg­alakítása nélkül csak félmunkát végeztünk; mert a mily védője, támogatója az ipartestület az iparosok egyetemének, ép oly istápolója a szak­osztály vagy szakcsoport az ipartestület keretein belül ugyanazon szakiparosok érdekeinek. Nagy és magasztos feladatai vannak a szakosztályok­nak. Éberen őrködni a szakbeli tanonczok neve­lésére ; fejleszteni a szakképzettséget s a testü­H. I. úgyszintén mindennemű arany- és ezüstneműek = a legjutányosabb árak mellett kaphatók Briesenbach Gyula órás- és ékszer-üzletében Nagybányán, Főtér. Ékszerek, órák, Óra- és ékszerjavltások Jutányos árba számíttatnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom