Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-02-26 / 3. szám
4 NAGYBANYA 1903. február 26. leti összetartozandóság érzetét; lehetetlenné tenni a kontárok versenyét; megvitatni a szakosztályt közelebbről érintő ügyeket s azoknak miképen leendő eldöntésére elhatározó befolyást gyakorolni; a szakbeli munkákhoz szükséges olcsó nyers anyagraktárt, a kész munkákra pedig áruraktárt létesíteni; közös műhelyt állítani oly munkák elvégzésére, melyekhez drágább, az egyesek által csak nagy nehezen megszerezhető gépek szükségesek; végül esetleges állami vagy nagyobb arányú megrendeléseknél közösen munkát vállalni! A szakosztályok megalakításának, hogy e valóban nagy feladatoknak megfelelhessenek, mi sem áll útjában. A megalakuláshoz szükséges pénz az iparszövetkezet s a várható államsegély utján rendelkezésre áll, ami azonban nem azt jelenti, hogy az iparosoknak mi áldozatot sem kell hozni saját boldogulásuk érdekében. Ellenkezőleg. Az első áldozatot maguknak az iparosoknak kell meghozniok s a meghozott áldozat arányához mérten várható azután az állam támogatása, az államsegély. Csakhogy ez áldozat meghozatala igen könnyű s oly tőkebefektetés, mely rövid idő alatt busásan kifizeti magát. Általános fejtegetés keretében nem lévén a kérdés egész világosan áttekinthető, egy-egy szakosztály ügyeivel külön-külön fogunk foglalkozni s megvilágítani azon előnyöket, melyek a szakosztály megalakításából várhatók. az ipar pangása miatt heteken, hónapokon át megrendeléshez nem juthatnak s csak apróbb javításokból tengődnek úgy ahogy. A közös műhely szükségét érzi minden iparos, hol a modern technika mindazon gépei rendelkezésre álljanak, melyek szükségesek ahoz, hogy a verseny a nagyobb városok iparosaival felvehető legyen s e gépeket az állam bizonyára segélyképen adja a szakosztálynak, ha a szakosztály némi eredményes működésről fog beszámolhatni. A mint ezt már az iparügyi kormány kilátásba is helyezte. Ezek volnának azon nagy vonásokban vázolt irányelvek, melyeknek mielőbbi megvalósítására a szakosztálynak törekednie kellene. S ezeknek megvalósítása mellett a helyzet alakulásához képest a szakosztálynak mindenben szolgálnia kell a szakiparosok érdekeit s javukra esetről-esetre a viszonyokhoz mérten gyümöl- csöztetnie kell ama erőt és befolyást, mely a tömörülésben rejlik. Ismételjük, hogy az iparosok ne mindent az államtól várjanak; a saját jóvoltukért áldozatot kell hozni maguknak is, de ez áldozat oly csekély, hogy esetleg az ipari hitelszövetkezet közvetítésével a legszegényebb iparos is könnyen meghozhatja. Ha azután a szakosztály már eredményes működésre hivatkozhat, az államsegély is fokozottabb mérvben várható. Ezekre akartuk asztalos iparosaink figyelmét fel- j hívni, midőn közvetlen a szakosztály megalakítása előtt i állanak. Az asztalosok szakosztálya. Már az elmúlt évben megtörténtek a kezdeményező lépések, hogy az asztalos iparosok érdekeik védelmére és istápolására szakosztályt létesítsenek. E szakosztály égetően sürgős feladatai közé különösen három nagy kérdés megoldása sorolható. A nyers’'anyagraktár létesítése, a közös műhely részére a finomabb s értékesebb munkákhoz szükséges drága gépek beszerzése s végül az áruraktár létesítése. * Asztalos iparosaink tudják legjobban, hogy minő nagy nehézségekkel kell megküzdeniök a nyers anyag beszerzésénél. így, szervezetlenül teljesen védtelenül állanak az anyagraktárosok kapzsiságával szemben s a legtöbb esetben méregdrágán kénytelenek megfizetni a selejtes, rósz anyagot; kénytelenek, mert más beszerzési forrásuk nincsen. Mi máskép alakulna a helyzet, ha az asztalos iparosok nyers anyaggal maguk látnák el magukat. Kitűnő száraz anyag állana rendelkezésükre s a nagybani beszerzés és az önkezelés csekély költsége mellett az árakban oly eredményt érnének el, mely lehetővé tenné, hogy a legkisebb bevásárlásoknál is legalább harmincz-harminczöt százalékkal olcsóbban vásárolhatnának, mint jelenleg. Már ez is oly vívmány volna, hogy már csak ezért meg kellene a szakcsoportot alakítani. Az anyagraktár létesítésénél nem csekélyebb jelentőségű a kész áruraktár megalkotása. Egy előző czikkünkben részletesen megtárgyaltuk, hogy a vevő közönség nemcsak városunkból, de a közeli vidékről is az iparos hitelszövetkezet áruleszámolása utján miképen volna rábírható arra, hogy minden szükségletét nagybányai iparosoknál fedezze. Ez ideát, mely széleskörben talált rokonszenves fogadtatásra s mely már a legközelebbi időkben éreztetni fogja üdvös hatását, ez ideát volna hivatva szolgálni a kész áruraktár intézménye is. Ha bárkinek, mondjuk egy házasságkötés alkalmával, gyorsan és több szoba berendezéséhez bútorra van szüksége, még ha a legjobb indulattal van is a nagybányai iparosok iránt, kénytelen nagyobb városok bútorcsarnokaiban selejtes és méregdrága árukkal kielégíteni szükségletét, mert helybeli iparos rövid idő alatt nagyobb megrendelésnek eleget tenni nem bir. Ez utón, hogy mennyi pénz vándorolt és vándorol idegen iparosokhoz, azt bizonyítani fölösleges. Ha kész áruraktárunk lesz, ha egyelőre csak csekély választékkal is, meglepő erdeményeket érhetünk el. A vásárlási kedvet fokozni fogja s a vevő, ha látja a csinos kiállítást, a szolid bútorokat, bizonyára nem fogja pénzét idegenbe vinni, főleg akkor nem, ha az árucsarnok az ipari hitelszövetkezet áruleszámi- tolása utján oly kedvezményt nyújt a vevőnek, hogy magasabb összegre rugó megrendeléseit csekély kamatfizetés ellenében éveken át apró részletekben tör- leszthetL De az árucsarnok munkát ad az iparosnak akkor is, ha egyébként megrendelése nincsen. Az árucsarnok ! részére állandóan dolgozhat minden iparos s ha mun- j káját a szakbizottság kifogástalannak találja, akár meg- veszik gyorsan, akár nem, az iparos a készített munka 1 értékének háromnegyed részét az ipari hitelszövetkezet- j tői azonnal készpénzben megkapja. Szükséges-e méltányolnunk e rendkívüli előnyöket a mai helyzettel : szemben, midőn megtörténik, hogy jónevü iparosok is j A kalikó-estély. Február 24. A farsang hagyományosan legvidámabb napja ; a húshagyó szerfölött morozus, kedvetlen arczczal köszöntött be. Piszkos, szürkés fellegek borították az eget s egész nap szitáló eső segédkezett abban, hogy a kegyetlenül hosszú télnek szennyes hava mielőbb eltakarodjék. Estére hűvösre fordult az idő. Nyirkos köd borult a városra s a metsző szél ugyancsak vastag udvariatlansággal vágta az ember ar- czába a hideg esőcseppeket. . . Kedvetlen impressziókkal s nem a legvidámabb húshagyói hangulatban gyülekeztek a nőegyesület kalikó estélyére. A fagyos hangulat azonban a diszterem enyhe, illatos levegőjében csakhamar felengedett. A nagy leleményességgel és Ízléssel díszített tükörtisztaságu terem meglepően kedves benyomást tett mindenkire. A színpadon délszaki növények tengersokasága pompázott s a bársonyosan lágy, süppedékes kerevetek, fotelek keleties kényelemmel kínálkoztak az estély közönségének. A terem oldalfalait az estélyre készített reform-kosztümök színeit viselő drapériákkal díszítették, mig a karzatot a dús szőnyegdisz- szel egy hatalmas páholylyá varázsolta az ötletes rendezőség. Kilencz óra tájban jelentek meg a tükör- fényességü parketten az első kalikósok. Az aranyfiatalság nagy lelkesedéssel konstatálta a reform-kosztüm győzelmét az egész vonalon s látva azon bájos, elragadó látványosságot, melyet a szebbnél szebb hölgyek feketével díszített, pipacspiros, diszkrét ruhájukkal s ugyancsak feketével díszített piros bébé-kalapjukkai nyújtottak, még azok is szívből örvendtek a reform győzelmének, kik ezelőtt egy-két héttel a szatanel- lára esküdtek . . . A kalikó-estélyt igazán a hangulatok estélyének lehet nevezni. A külömböző impressziók egymást váltogatták. A nyomott hangulat derűsre vált a legelső benyomásokra s majd úgy tiz óra felé, midőn a közönség sehogyan sem gyülekezett s a diszterem hatalmas méreteiben csaknem elvesztek a tánczoló párok, ismét valami deprimált hangulat fogta el a kedélyeket. Valóban érthetetlennek találjuk a közönség bántó, közönyös hidegségét a nőegyesület iránt, melynek áldásos, eredménydús működését hosszú időkön át csak becsülni, tisztelni tanultuk. Hiszen mi olyan szívesen mulatunk, tánczolunk bárminő jótékonyczélra s csak épen derék nőegyesületünkkel tennénk kivételt ? Sajnálattal láttuk, hogy polgári társadalmunk teljes távollétével tündökölt az estélyen, pedig a nőegyesület nem egy társadalmi osztályé, hanem magáé az egész társadalomé. A melancholikus gondolatokat csakhamar ismét a jókedv váltotta fel s a fiatalság oly tűzzel, oly hévvel járta, mintha most is küzdenie kellene egy kis helyért ott a pódium előtt. . . I A jelenvolt csekély számú, de igen előkelő : közönség otthonias fesztelenséggel, pompásan mulatott, sőt még a szatanellás eszmékkel telitett ; t. férjek is versenytánczolással hódoltak a re- ; formnak. A jelenvolt hölgyeknek igen Ízléses táncz- renddel kedveskedett a rendezőség. Jelen voltak : Asszonyok: Bonis Istvánná, (reformban), Drumás Jánosné, Gálfy Pálné, Harácsek Vilmosné, Hoffman Árpádné (reformban), dr. Kádár Antalné, Kende Dánieiné, Lukács Ferenczné, Muzsnay Ferenczné (reformban), Mikes Jánosné, ifj. Merzenich Hubertné, Oblatek Béláné, özv. Prickné Kosztka Viki, Posch Al- bertné, Révész Jánosné, Stoll Gáborné, Szokol Pálné, Weisz Lajosné (reformban). Leányok: Egyed Margit, Gálfy Ilona, Hudoba Etus (reformban), Kádár Ilonka (reformban), Kende Erzsiké, Mikes Anna (reformban), Oblatek Juczika (reformban), Oblatek Sárika, Szokol Margit (reformban), Szokol Jerta (reformban), Stoll Edith (reformban), Waigandt Anna. Városi közgyűlés. Február 25. A város képviselőtestülete Gellért Endre polgármester elnöklete alatt f. hó 25-én d. e. 10 órakor tartotta ez évben első rendes havi közgyűlését. A városatyák a közgyűlés iránt nem túlságosan nagy érdeklődést tanúsítottak, pedig a napirend eléggé érdekes volt. Több jelentősebb ügy került tárgyalásra, melyekkel némi vita után igen gyorsan végeztek. Napirend előtt Gellért polgármester kegyeletes szavakban emlékezett meg Tóth Sándor képviselő elhunytáról. A boldogult egyike volt a képviselőtestület legrégibb tagjainak. Meleg érdeklődéssel viseltetett a közügyek iránt s azok intézésében tevékeny részt vett. Mint a ref. egyháznak presbiterje hű fia volt egyházának s az egyház ügyei körül kiváló érdemeket szerzett magának. Az 1869-iki toronyégés alkalmával a róm. kath. templom és plébánia-lak megmentésében annyira kitüntette magát, hogy a város képviselőtestülete jegyző- könyvi elismerésben részesítette. Indítványozza, hogy a képviselőtestület elhunyta fölött érzett részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. (Általános helyeslés.) Tóth Sándor elhunyta folytán a város képviselőtestületébe dr. Weisz Ignácz póttag fog behivatni. A napirendre tértek át ezután. A közgyűlés tudomásul vette Szatmárvár- megye törvényhatóságának azon határozatát, melylyel az 1903. évi költségvetési előirányzatot 791.012 korona 41 fillér bevétellel, 788.657 kor. 20 fillér kiadással és 2356 kor. 39 fillér remélhető felesleggel jóváhagyta. A belügyminiszter határozata van csak még függőben a beruházási jelleggel biró kiadásokra felveendő 70.000 korona köjcsön jóváhagyására vonatkozólag, hogy a költségvetés keretében eszközlendő nagyobb város szépitési és rendezési munkálatok azonnal foganatosíthatók legyenek. Élénk érdeklődést keltett a gör. kath. papválasztás ügye. A közgyűlés tudomásul vette, hogy Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága a gör. kath. plébános választás ellen Km. Pap Sándor képviselő által beadott felebbezést a városi tanács indokolása alapján elutasította s a választást helybenhagyta. Szabó János püspök felebbezését pedig a közigazgatási bizottság alaki okok miatt utasította vissza, mert elkésve adatott be. A közgyűlés e véghatározatot íelebbezőkkel közölni rendeli s az ellen a kézbesités napjától számított 15 nap alatt adható be felebbezés. Újabb felebbezés esetén tehát még hónapok elmúlhatnak, mig a gör. k. ártoljuk a hazai ipart! Legolcsóbb bevásárlási forrás mindenféle vászon-, = divat-, kézmű- és rövidáru-czikkekben = Sas&pp&sayos «Jenő vászon- és divatáru-üzletében Nagybányán, Főtér (Minorita-rend ház.)
