Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1903-02-26 / 3. szám

1903. február 26. NAGYBANYA 5 plébános választás ügye végérvényes elintézést nyer. A közgyűlés a tanács javaslatára árvaszéki nyomtatványok és bélyegzők költsége fejében az árvapénztár tartalékalapjából 231 kor. 07 fillért kiutal; ugyancsak a tanács javaslatára a veres- vizi iskolánál alkalmazandó tanitó lakbér illetmé­nyét 20%-ban állapítja meg. B i 1 c z István városi kiadónak fel nem vett iletményei fejében a jogügyi bizottság véleménye alapján a közgyűlés 81 kor. 86 fillért utal ki. Némi vitát keltett a zazari malomgát ki­igazításának kérdése. Ez ügyben a közgyűlés a javításra vonatkozó terveket s költségvetést el­fogadta s felhatalmazta a város tanácsát, hogy a javítási költségek viselése tekintetében egy méltányosabb arány megállapítása végett Incze György örököseivel tárgyalásokat folytasson. A bányabiráskodás ügyében benyújtott tanácsi javaslat általános tetszést aratott. A közgyűlés a tanács javaslatát, hogy a kér. bá­nyatörvényszékek létesítése s egy ily törvény­széknek Nagybányán leendő felállítása, nemkü­lönben a perrendtartás 587. szakaszának módo­sítása iránt az igazságügyi kormányhoz felirat intéztessék, lelkes éljenzéssel elfogadta. Ugyan­csak éljenzéssel elfogadták a már készen levő felirati tervezetet is. A felsőfernezelyi és zazari malmok eladása ügyében érdemleges határozat nem volt hozható, mert a képviselők nem voltak jelen a törvény által megkívánt határozatképes számban. Ez ügy harmincz nap közbevetésével tartandó újabb közgyűlés napirendjére tűzetett ki. A kiadandó munkálatok felett megtartott árverések kerültek ezután döntésre. A kereszthegyi hid kibővítésének munká­latát ifj. Prigya Mihály; a közvágóhíd melletti partvédmű helyreállitási munkálatát Kazamér János nyerte el. A hid-utczai elemi iskola mellett a Zazar-partján felállítandó kerítés munkálatára újabb árverést rendeltek el. A lénárdfalusi korcsma-épület eladása tár­gyában a polgármester felhatalmazást nyert, hogy az esetleg jelentkező vevőkkel tárgyal­hasson. Végül a kismalom bérlete ügyében döntött a közgyűlés. A bérletért megtartott árverésen Kornis Ernő 1650 korona évi bért, mig Stein- berger S. és társa 1651 korona évi bért Ígért. A közgyűlés tekintettel arra, hogy Kornis Ernő a városnak már régi, megbízható bérlője, ki fizetéseit mindig pontosan teljesítette, az ő aján­latát fogadta el. A közgyűlés */* 12 órakor ért véget. HÍREK. Február 25. Mély tisztelettel kérjük mindazon vi­déki olvasóinkat, kik lapunkra előfizetni szándékoznak, hogy erről egy levelező­lapon értesíteni szíveskedjenek. Az elő­jegyzés elmaradása esetén e számunkkal a lapküldést beszüntetjük. A kiadóhivatal. XIII. Leó pápa jubileuma. Folyó hó 15-én, csütörtökön és 21-én szombaton este harangzúgás jelezte a kath. egyház nagy ünnepét: XIII. Leó pápa negyedszázados jubileumát. Vasárnap ünnepi díszt öltött a város. A középületeken s igen számos magán házon nemzeti lobogók lengettek. A kath. templomokban hálaadó istentiszteletek tartattak, melyeken nagyszámú áhitatos közön­ség volt jelen. A főistentiszteletet a plébánia- templomban tartották, melyet Szőke Béla h. plébános végzett díszes segédlettel. Ez istentisz­teleten részt vettek a hatóságok képviselői, a városi tisztikar, élén Gell ért Endre polgármes­terrel, a bányaigazgatóság tisztviselői Neubauer Ferencz főbányatanácsos, bányaigazgató veze­tésével; továbbá megjelentek az istentiszteleten a bíróság, a bányakapitányság s más hivatalok képviselői; a tanári kar, a főgymnazium növen­dékei, a polgári leányiskola növendékei tanárnőik vezetése alatt. Mise közben Lakatos Ottó főgymnaziumi hittanár tartott magas számyalásu, kiváló szónoki erővel előadott szent beszédet, melyben a nagy egyházfejedelem: XIII. Leó pápa egyéniségét rajzolta meg rendkívül találó vonásokkal. Eljegyzés. Morvay Gyula nyomdatulajdonos, a „Nagybánya“ kiadó társtulajdonosa eljegyezte Kornis Ernő malom-bérlő bájos leányát: Ilonkát. Szabad lyceum. A főgymnazium fizikai hallgató termében folyó évi márczius hó 1-én vasárnap délután fél 4 órakor Kiss Gábor tanár tart szabad előadást a „fonográfról.“ A szatmári hangverseny. A szatmári Lorántffy Zsuzsánna egyesület vasárnap tartotta meg han- versenynyel egybekötött tánczestélyét Szatmáron, a Pannonia termeiben. Az estély igen fényesen sikerült; az egész vármegye intelligencziája ott szorongott a zsúfolásig megtelt termekben. Ben­nünket nagybányaiakat annyival közelebbről érde­kel a nemes, humánus czélokat szolgáló Lorántffy egyesület estélye, mert annak élén egy nagy­bányai előkelő úrasszony: özvegy Turman Olivérné állott. Az ő egyéniségének varázsa s fáradságot nem ismerő buzgalma volt csak képes oly gyönyörű és gazdag műsort összehozni, minőt még a legnagyobb városokban is csak ritkán élvezhetünk. S büszkeséggel konstatálhat­juk, hogy a műsor két számában nagybányaiak öregbítették városunk műkedvelőinek jó hírnevét. Schönherr Sándor volt az egyik szereplő. Sokkal jobban ismerjük mindnyájan az ő feno­menális hegedű játékát, mely sokkal magasabban áll a műkedvelői színvonalnál, semhogy dicsér­nünk kellene. Ch. Berioth 9. konczertjét ját­szotta azzal a nemes pathoszszal és brillians technikával, mely Szatmáron sem tévesztette el hatását. Mint érdekes kuriózumot megemlítjük, hogy e nagyszabású konczertet egy vadonat uj, saját készitményü hegedűjén játszotta el. A hang­versenynek egyik fénypontja volt a „Baleset“ czimü dialog, melyet Madán Tériké és dr. Koller János adtak elő. A kedves apróságot mindketten oly bensőségteljesen, annyi termé­szetességgel játszották, hogy vége-hossza nem volt a tapsnak, a kihívásoknak. Reméljük, hogy a nagybányai közönségnek is lesz ezután alkalma Madán Tériké játékában gyönyörködni, kit a szatmári hangverseny egy igen bájos megjelenésű, rutinos műkedvelőnek mutatott be. Ki kell emel­nünk még Mark ó Kálmánná gyönyörű énekszóló­ját, ki a szatmári dalegyesület nagybányai hangver­senyéből kedves ismerősünk. A hangverseny után .kezdetét vette a táncz, mely a reggeli órá­kig tartott. Az estélyen a nagybányai arany- ifjúság is tekintélyes számban volt jelen. A felsőbányái vasút. A felsőbányái vasútról szárnyra kelt rémhírekkel szemben, laptársunk a „Nagybánya és Vidéke“ legilletékesebb forrásból azon értesülést nyeri, hogy a vasút kiépítésének útjában mi akadá­lyok sincsenek. Nem felel meg a valóságnak az, mintha a bikszádi-szatmári vonal érdekeltsége a felső­bányái vasút érdekei ellen dolgoznék, mert a bikszádi vasútépítés a felsőbányái vasút ügyét nem is érinti. Remélhető, hogy még ez év folyamán megkezdhetik a felsőbányái vasút építését, mert az előmunkálatok folya­matban vannak s a rendes mederben haladnak előre. Németh József búcsúestélye. A kiváló tanár tiszteletére áthelyezése alkalmából tanártársai s jóbarátai hétfőn este búcsúlakomát rendeztek a Polgári-kör termeiben. Most tűnt csak ki valójában, hogy minő nagy a száma jóbarátainak, kik a legőszintébben sajnálják távozását. A hétfői estély egy szerény barátságos összejövetelnek készült s egy fényes banketté nőtte ki magát. A búcsúlakomán mintegy hetvenen jelentek meg. El lehet mondani, hogy képviselve volt e lako­mán a város minden társadalmi osztálya s a népszerű tanárnak oly meleg és szívélyes ünnep­lésben volt része, melynek kedves emlékei bizo­nyára feledhetetlenek lesznek előtte. A lakomán az első felköszöntőt a Kör elnöke : T o r d a y Imre mondotta, szép beszédben méltatva ama érdemeket, melyeket Németh tanár mint a Kör ügybuzgó titkára szerzett magának. Vida Aladár főgymnaziumi igazgató szólalt fel ezután. Lendületes beszédben vett búcsút az ünnepektől, ki kötelességeinek búzgó teljesítésével, rokon­szenves modorával kivívta tanártársai tiszteletét és szeretetét. Dergáts Sándor, mint a tanári kar legrégibb tagja búcsúzott el tanártársától. Németh József állott fel ekkor szólásra. Meleg szavakkal mondott köszönetét a nem várt ováczióért. ígérte, hogy az itt töltött napok em­lékét mindig legszebb emlékei között fogja őrizni; kérte barátait, hogy tartsák meg őt is emlékük­ben. Beszéde közben oly meghatottság vett erőt rajta, hogy utolsó szavai szinte könnyezésbe fúltak. Csak azután eredt meg igazában a toasztok árja. Szabó Miklós a jóbaráttól, Torday Imre mint dalegyesületi tagtól búcsúzott el Németh tanártól. Szabó Adolf erdőigazgató igen szép beszédben a szülők nevében köszöntötte fel az ünnepeltet, kit tanítványai a rajongásig szeretnek. Révész János szerkesztő kiváló munkatársáért emelt poharat, ki mint iró is derekasan meg­állotta helyét. Gell ért Endre polgármester igen szellemes beszédben Németh tanár család­jáért ürítette poharát. A redkivüli meleg tónu­sokban bővelkedő est jóbor mellett, czigány mel­lett legvidámabb hangulatban a késő éjjeli órá­ba nyúlt. Lakoma alatt a dalegyesület nehány szép ének előadásával tisztelte meg az ünnepeltet. Thoma László temetése. Az oly korán és váratlanul elhuny derék tisztviselőt: Thoma László vármegyei ülnököt f. hó 20-án temették el nagy részvét mellett Nagykárolyban. Teme­tésén gróf Hugonnay Béla főispán vezetése alatt testületileg megjelent a vármegye tisztikara s igen nagy számmal volt képviselve az állami és városi tisztikar is. A temetési szertartást dr. Brán Feliczián püspöki helynök végezte, ki könnyezésig megható beszédben búcsúztatta el a halottat. A koszorúk sokaságával borított ko­porsót a mesterrészi sirkertben helyezték nyu­galomra. Éhínség Szatmár vármegyében. Az elmúlt év szerfölött mostoha gazdasági viszonyainak hatásai már vármegyénkben is mutatkoznak. Avas vidé­kén, mint levelezőnk Írja, nagy éhínség van. 11 o s v a y Gusztáv főszolgabíró közvetlen tapasz­talás utján győződött meg az avasi nép nagy nyomoráról és sürgős segélyért folyamodott a vármegye törvényhatóságához, mert ha ideje­korán segítség nem érkezik, kiüt az éhtifusz. Arról értesülünk, hogy az inség-bizottság már megalakult és sürgős intézkedéseket tett, hogy az avasi Ínséges nép minél gyorsabban segély­hez jusson. Automobil közlekedés. Mint megbízható for­rásból értesülünk, egy budapesti részvénytár­saság még ez év folyamán Szatmár és Nagy­bánya között automobil közlekedést létesít. Hogy ez mily előnyére válnék a személyforgalomnak, azt csak azok tudják kellőleg méltányolni, kiknek a nagybányai vasútvonal mentén fekvő valamelyik községben gyakrabban van dolguk. A jelenlegi közlekedés mellett bármely községben is van dolga valakinek, egy teljes napot kell erre szen­telnie, kora reggeltől késő estig. Az automobil közlekedés ezt a mizerabilis állapotot meg fogja szüntetni, mert a részvénytársaság nyolcz motor­kocsival fogja a közlekedést gyorssá és kényel­messé tenni. Az automobilok közlekedését úgy rendezik be, hogy a gyorsvonatokhoz csatlako­zásuk lesz. Társasestély. Az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya szombaton este a nagyszálló kis termében igen sikerült társasestélyt rendezett. A vacsorán mint­egy hatvanan vettek részt s asztalbontás után csakhamar kezdetét vette a táncz, mely a leg­vidámabb hangulatban a késő reggeli órákig tartott. A négyeseket tizennégy pár tánczolta s igen érdekes volt, hogy Kádár Ilonka ez alkalommal mutatkozott be mint négyes rendező. Fessebb, snájdigabb rendezőt aligha láttunk valaha. Az igen sikerült társas estélyen jelen voltak :Neubauer Ferenczné, Szellemy Geyzáné, Oblatek Béláné, Weisz Lajosné, Weisz Györgyné, dr. Kádár Antalné, Bertalan Miklósné, Kondor Sándorné; Oblatek Juczika, Oblatek Sárika, Kádár Ilonka, Bertalan Tériké, Bertalan Rosán, Weisz Juliska, Egyed Margit. Közigazgatási bejárás. A nagybányai viczinális vasút­vonalnak Batizvasváritól Szatmárig terjedő része a m. kir. államvasutak tulajdonát képezi. Minthogy a szatmár- nagybányai helyi érdekű vasút részvénytársaság ezzel a közös állapottal sehogy sincs kibékülve, azzal a ké­relemmel fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy engedje meg a nevezett vonalrésznek a saját vágá­nyaival való kiépítését. A miniszter értesítette a várost hogy a vasúttársaság kérelmét teljesíti és megengedi, hogy Szatmár és Batizvasvári között a m. kir. állam­vasutak fővonalával párhuzamosan és annak töltéséhez simulóan tervezett helyiérdekű uj pályarészt kiépítse. Az építkezést közigazgatási bejárás előzi meg, melynek foganatosításával Korányi Kálmán miniszteri főmér­nököt bizta meg. A közigazgatási bejárás megejtése jövő hó 3-án d. e. 9 órakor lesz. A nagybányai dalegyesület zászlajának alapjára Almer Lajos és Károly czég 10 koronát ado­mányozott, melyért az elnökség ez utón is hálás köszönetét mond. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátaink, ismerő­seink, kik forrón szeretett kis leányunknak: Magdus- kának temetése alkalmából személyes megjelenésük­kel vagy Írásban részvétük nyilvánításával fájdalmunkat enyhíteni kegyesek voltak, fogadják ez utón is hálás köszönetünket. Nagybányán, 1903. február 23. Vetter Ambrus postafőnök és neje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom