Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-20 / 3. szám
I Nagybánya, 1918. Január 20. — 3. szám XLIV. évfolyam. NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ tAb.sabai.jssi hetilap. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET hivATai.OS MEGJELENIK MINDEN VAt « T» Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K Egyes szám 20 fillér. i Cl. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁIMOS. s^rkesztöség és kiadóhi»^..i,. *•»vai-utca 20. szám alatt =s Nagybánya. KIM m iBiltl 1 «ins ilisisül lüi Iliül liísisz? Nagybánya városa a Berzeviczy minisztersége alatt oly szerződést kötött az állammal, hogy az 5°/o iskolaadónak életbeléptetése és a város által az államnak fizetendő évi 25000 koronája ellenében az állam átveszi a város területén a népoktatást. Az állam ebből a város által évenkint fizetendő 25000 koronából annyit enged vissza a városnak, amennyi szükséges azon annuitás fizetésére, melyet a város által építendő iskolák törlesztésére igényel. Az állami tervek elkészültek, az építést azonban csak 20 % ráfizetéssel lehetett foganatosítani. Az ügy sürgős volt, a polgármester személyesen ment Pestre Tóth János államtitkár úrhoz; aki szóbelileg azt az utasítást adta, hogy csak adja meg a város a 20%-kal magasabb építési költséget, mert a kormány azt megtéríti. A kormány illetékes képviselőjével szóbelileg megkötött megállapodást, illetve szerződést a pplgármester a közgyűlésnek bejelentette. Építés közben folyton újabb és újabb átalakításokkal és nagyobbitásokkal állott a kultuszminisztérium elő, úgy, hogy a felveendő kölcsön kamatját nem csak hogy nem fedezte az állam által megtérítendő évi 25000 K, hanem a város még 124372 koronát fektetett az iskolákba, jóllehet, a feketepatak-telepi iskola még fel sincs építve. Ennek az összegnek a megtérítését hiába kérte a város a kormánytól. A város jogos kérésével el lett utasítva, jóllehet a polgármester bebizonyította, hogy a többlet- befektetés az államtitkár egyenes utasítására történt. Hasztalan volt minden kérelem, a város a befektetést megtette, a kormány j pedig nem akart tudni az államtitkár szó- i beli utasításáról. így járt el a kultuszminisztérium akkor, amikor gróf Apponyi volt a miniszter, aki személyesen hozta le dr. Földes Bélát annak idején képviselőjelöltnek s aki akkor tőle telhető minden támogatást megígért a városnak. Természetesen akkor is választás előtt állottunk. Ez a kézzelfogható eset fényes példa: mint lett az ezrek fülében most ismét visszhangzó ígéret megtartva. Ismételten kérte a város jogos követelését, de hiába. A közgyűlés határozatiig utasította a polgármestert, hogy dr. Földes Béla képviselő ur utján keresse igazát. Az eredmény semmi. A város káros maradt. Az én szerény indítványomra a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Tóth János és dr. Földes Béla uraktól kérendő nyilatkozat alapján felség folyamodvány utján kérje a város jogos követelését, illetve a reá parancsolt befektetéseknek ellenértékét I s ha ez nem sikerül, indítson pert a kultuszkormány ellen. Ez az ügy addig húzódott, mig a tulipán kormány megbukott. Gróf Zichy János — Nagybánya város érdekében oly szívesen és sokszor mozgósított diósadi mandátum közbenjárására —* megtérített a városnak a gazdasági iskolába fektetett összegből 20000 koronát, a város többi kiadásának megtérítésére azonban nem érezte magát kötelezettnek. Így károsodott a város jóhiszeműségéért és azért, hogy a polgármester nem mondta meg az államtitkárnak, hogy szóbeli utasításait elfogadja, de verba volant, scripta manent, írást kérek. Tárgyilagosan szoktam minden közügyet elbírálni és mindenkinek belátására bízom annak elbírálását, hogy az itt előadott köztudomású tények után, ma, mikor ugyan azon szereplőkkel áll szemben a város, nem jogos-e a városnak az a kívánsága, hogy a jámborul elvesztett pénzét kérje vissza attól a minisztertől, aki oka volt annak, hogy a város azt polgársága terhére az államtitkár szóbeli utasítására kiadta. Az akkori kormányeljárás felett az itt előadott köztudomású tények alapján mondjon kiki belátása szerint Ítéletet; nekem azonban jogom van itt, a nyilvánosság előtt számon kérni az egész ügyet, mert én Írattam alá Berzeviczy miniszterrel, minisztersége utolsó napjaiban a városnak jó szerződését, amit a jogutódnak, miután két szerződő félről volt szó, vagy meg kellett volna tartani, vagy a város hozzájárulásával megváltoztatni, de „quia sum leo“ úgy eljárni, hogy a várossal ebben a kérdésben eljártak, azt szavakkal eléggé elítélni nem is tudom. Miután a város közönsége a városi vagyon kezelését illetőleg teljes apátiában | van, kötelességemnek tartom föleleveniteni ezt a dolgot s e tárgyban hozott, de nem foganatositott közgyűlési határozat alapján vagy az ügy reparálását, vagy a felségfolyamodvány beadását, vagy a per megindítását követelni. A nyolc milliónyi adósággal biró város érdekében elvárjuk a vezető emberektől s igy a város képviselőjétől is, hogy ezt meg is teszik ; hisz minden gróf Apponyi Alberttól függ, aki annak idején Nagybányára hozta Földes Bélát képviselőnek. Mi állja hát útját, hogy a város jogos követeléséhez jusson? Legfeljebb a jóakarat hiánya, amit még nem tételezek fel. * A Nagybánya és Vidéke előbbi számában Stoll Béla ügyvéd ur hosszú cikket irt „A Lapos erdő visszhangja" címen. Az illusztris cikkiró személye iránt érzett minden tiszteletem mellett sem vagyok abban a helyzetben, hogy a cikkben foglaltakkal érdemleges. -m. Nem tudom, a nyomdai szt*.. >sége, vagy a stilizáld: hiányaira vc*.v e vissza: tény az, ho ríkk a maga egészében zavarosnak lulu id előttem. Annyit azonban mégis sikerült megállapítanom, hogy az ügyvéd ur az általam fejtegetett témát Földes képviselő ur iránt érzett régi hódolatteljes szimpátiából mellékvágányra óhajtja terelni, amibe én nem engedem magamat belevitetni. Maradjunk csak egyelőre a fővágányon, L. Bay Lajos. Színészet, Az elmúlt héten ismét kellemes, élvezetes előadásokban volt részünk. A színtársulat a közönség meleg pártolását viszonozva, állandóan jó kedvvel, igyekezettel játszik. Most már a társulat jobb erőit ismerjük: M. Kovács Terus, Szigethy Irén, Parlaghy Margit, nap-nap után megfelelő alakításokat nyújtanak. A férfiszemélyzet tagjai közül: Miklósy Gábor, Fe- leky, Ágotay, Máthé és Miklósy Aladár tűnnek ki állandó jó játékukkal. Két uj erőt is kapott a társulat, Bartos Ernőt és Rónay Gézát, reméljük ezután ők is rendszeresen föllépnek. Szombaton Legénybűcsu c. Operette került szinre. Máthé (Ottinghausen báró) szépen, erőteljesen énekelt s játéka minden tekintetben kielégítette a nagyszámú közönséget. Méltó partnere volt Szigethy Irén (Stella) úgy énekszámai, mint táncai jól sikerültek. M. Kovács Terus (Stefi) a tőle megszokott kedvességgel, rutinirozott játékával nagyban emelte az est sikerét. Nagy előnye* hogy mindig kellő készültséggel éz tanulással lép a lámpák elé. Feleky (Bachmayer) a meggazdagodott „uj földesur“ szerepét juttatta teljes érvényre. Ágotay Lőrince sikerült alakítás volt, látszik, hogy gyakorlott színész, úgy tánczával, mint csattanós él- czeivel áliandó derültséget szerzett. Miklósy Gábor az ideges Muki bárót személyesítette hatásos közvetlenséggel. Meg kell említenünk a társulat ügyes és szakavatott karmesterének Papp Barnabásnak kiváló szerzeményét a Tarantella táncot, ezt mint betétet Miklósy Juliska oly sikerrel lejtette, hogy kétszer is ismételnie kellett. Vasárnap délután Mágnás Miska ment. Vasárnap este Szigligeti Szökött katonáját adták. Jól esik a sok újdonsült operette közt egy- egy régi dallal fűszerezett népszínművet is látni. Sajnos éppen a „Szökött katona" úgy tartalmánál, mint beosztásánál (6 felv.) fogva nem a sikerültebbek közül való. Az előadás gördülékenysége és az ügyes rendezés (Miklósy Aladár) élvezetessé tette mégis az estét. A címszerepben Máthé gyarapította eddigi sikereit. M. Kovács Terus (Kamilla) és Miklósy Gábor (Völgyi) jól átérzett játékban a darab drámai részét oidolta meg kifogástalanul. Szigethy Irén Julcsája — kissé unott játékától eltekintve — szintén megfelelt a Szigligeti által elérni óhajtott követelményeknek. Miklósy Aladár (Gróf Monti) úgy öltözékével, mint csinos megjelenésével és behízelgő játékával meleg tapsokat aratott. Hétfőn újra Legénybűcsu ment, az Otting- hausen báró szerepét azonban Bartos Ernő sze- mélyesitette meg és mindjárt ez alkalommal (Nagybányán első fellépte volt) behizelgő hangjával, finom könnyed játékával megnyerte a közönség tetszését.
