Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
gári leányiskola négy osztálya stb.) Egyelőre tehát az egyetemet végzett doktornők, a kereskedelmi érettségivel rendelkező tisztviselőnők és a felsőbb leányiskolát járt nők esnének ebbe a kategóriába. Kiterjeszteni kívánnám továbbá a választó jogot természetszerűen szintén bizonyos alacsonyabb műveltségi kivánalom felállításával a háborúban elesett hősök özvegyeire, továbbá az anyákra is, ezzel az anyaság nagyszerű hivatását kívánván külön is jutalmazni. Mindez természetesen még nem általános választó jog volna, csak halaszthatatlan okszerű kiterjesztés, mely épen úgy kívánatos, mint a férfi elemnél. Angliában már az alsóház kiküldött bizottsága második olvasásban egyetér- telmüen megszavazta a nők választó jogáról szóló törvényjavaslatot, amely ott általános választó jogot jelent. Amit az erőszakos „suffragettek“ nem tudtak elérni a békés időkben elvetendő és helytelen viselkedésükkel, gyakran nyers és brutális föllépésükkel, ime szinte önmagától megvalósult a háború véres korszakában. És lám az orosz forradalom egyik első gyümölcse ugyancsak a nők választójogának behozatala volt. így fog ez történni Németországban is, a hol a „Frauenrechtler“-ek szorgalma szintén erőre kapott a háború alatt. A nőket elnyomni ma már végzetes bűn volna a haladásában úgy is évszázadra visszavetett emberiség ellen. A rettenetes világháború borzalmas rázkódásának szomorú szemléleténél önkéntelen is az a gondolatunk támad, hogy mily áldás lett volna, ha a háború kitörésekor már a nők Európa szerte szavazhattak volna. A háború és béke felett való döntésnél bizonyára nem ment volna oly egyszerűen keresztül a millió és millió élet föláldozását egykedvűen kimondó, háborúra szóló határozat. Egyben komoly intelmül szolgálhat a jövőre is. Vegyük be a választó-jog sánczaiba (2) \7 szám. _______ A 65-ik gyalogezred 24 tagú hatalmas zenekara a Rákóczi-induló nyitányát nagyszerűen játszotta. Sokszor hallottuk úgy a műsoros est alatt, mint azután is a kart az étteremben, a táncnál. Mondanunk sem kell, hogy ennek tagjai igazi művészek, akiknek összjátékában reánk nézve ritkán kínálkozó zenei g3'önyörüséget találtunk. Hálásan köszönjük a rendezőségnek, hogy ezt a kitűnő zenekart elhozatta, ami sok költségbe és áldozatba került ugyan, de mindkettőt megérdemelte. Alig zúgott el a harsány taps és éljenzés, Schumacher Sándor főhadnagy jelent meg a rivaldán és mint konferencier sok szellemes, egésségesen kacagtató dolgot mondott el, ami nemcsak azért volt jó, mert elmulattunk rajta, hanem azért is, hogy az alatt a közönség begyülekezett. Különben szigorúan estélyi ruhákban megjelent közönségünkről elismeréssel kell kijelentenünk, hogy nem dobogott, fészkelődött, nyikorgott, zajongott annyit, mint a mozikban szokás estélyi ruhák nélkül s igy Révai Károly szép prológját Szentmiklósy Dusika a legnagyobb figyelem közt szavalhatta el csinosan, ha- tástkeltően. Köny gyűlt a szemekbe, mikor a nagy csendben átható, csengő hangon szólott : Van egy nagy sirhant — most még pusztaság, Onnan hiányzik egy néhány virág. S egy emlékjel fényes márványa, mely Hirdesse, hogy ott kik véreztek el. ... És megindulnak sorban a bajtársak, Dallal köszöntnek, kérve muzsikálnak, Fillért fillérre gyűjt a szeretet, Hogy fölépítsék az emlékjelet. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE _____ 1917. Április 29. a nőket, a gyöngéd, a finom lelkű nőket, a kik éberen fognak őrködni majdan az örök világbéke állandó fennmaradásán. dr. Wlassics Tibor báró. Háborús gyermekkertek. Életrevaló mozgalmat kezdezményezett a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, A mozgalomnak az a vezető gondolata, hogy miután az ország férfi-közönsége a harctéren teljesiti a kötelességét és az asszonyra hárul a föld megmunkálásának a kötelessége, a társadalom viszont addig, a mig az asszony ve- rejtékes munkáját végzi, gondoskodjék a gyermekei felügyeletéről, hogy azok föl ne gyújtsák a házát s pusztulás veszedelmébe ne ejtsék a községet. A F. M. K. E. elnöksége mindjárt a kérdés megoldásának is megadja a kulcsát, a mikor fölveti az eszmét, hogy amig a családanyák a mindnyájunk kenyeréért munkában állanak, azokban a községekben, a hol intézetek nincsenek, gyűjtsék össze a gyermekeket (például a májustól októberig szünetet tartó iskolákban) és tartsák őket reggeltől estig felügyelet alatt. Az iskolát mindenesetre ingyen engedi át erre az istenes célra az állam, a község vagy a felekezet. A felügyeletet szintén ingyenesen elvállalná a község értelmisége fölváltva vagy, az iskolai szünetet élvező tanító, vagy tanítónő, legrosz- szabb esetben pedig a község elöregedett és munkaképtelen lakossága. Az élelmiség végezné a gyermekek szellemi és lelki vezetését, a község öreg és munkaképtelen lakossága pedig a gyermekek személyi, (tisztasági stb.) gondozását. Élelmezést szívesen ad a gyermekeknek az anyjuk, vagy a hozzátartozóik, vagy pedig a község melegszívű lakossága, a melynek bizonyára mindig lesz egy-egy kanálka levese, vagy főzeléke a szegényebb gyermekek számára. A F. M. K. E. elnöksége megtiszteltetésnek venné, ha ezt a tervét a testvér közművelődési egyesületek s a működési területén kívül álló vármegyék egyházi és politikai hatóságai is magukévá tennék. Részünkről nagyon okosnak, üdvösnek és helyesnek tartjuk a közművelődési egyesület eszméjét, mert bizony a mi vidékünkön is sok baj származott már abból, ha a gyermekek felügyelet nélkül maradnak. Ennél megfelelőbb, olcsóbb megoldást senki sem találhat. Igaz ugyan, hogy ismét csak áldozatot kíván tőlünk, de olyat, amit nem lehet, nem szabad megtagadnunk, mert a jövő nemzedékről van szó. Mi lehet ma jelentősebb feladat a gyermek védelemnél, mikor ifjúságunk seregestől áldozza drága életét a hazáért. Kik veszik át a jövő munkáját, ha az apró csemetéket veszni hagyjuk. Úgy helyben, mint vidéken a jó lelkű vezető emberek nagy becsir figyelmébe ajánljuk a megvalósítandó egészséges eszmét. Külföldi esetek. Az olasz király szalon képessége. Az orosz cárné Turinba érkezvén az Ápolló-szinházba ment. Viktor Emanuel, akinek a cárné érkezéséről nem volt tudomása, csak az előadás vége felé jelent meg páholyában és nagy zavarba jött, midőn Galetti ezredes jelentette neki az eseményt, mert véletlenül csak zubbony volt rajta s ily öltözetben nem jelenhetett meg a cárné páholyában. Arra nem volt idő, hogy otthonról hozassa el a megfelelő öltözetet, pedig tisztelegnie kel- i lett okvetlen a cárnénál. — A segédtisztek páholyából Ragnosco gróf kabátját hozassa ide rögtön - parancsolta ezredesének a király — az ő testalkata olyan mint az enyém. A fekete szalonkabát csakugyan megfelelt, fehérnyakkendőt a színház kapusától szereztek és az olaszok királya csak ily módon jelenhetett meg a cárné páholyában. Muszka gyomorba való rák. P. sziléziai városkába háromszáz emberből álló kozákcsapat érkezett. B. pékhez öt kozák szállásoltatott. A pék felesége, rendes gyomru tiz földijének, azaz németeknek megfelelő mennyiségű kenyeret, húst, kolbászt, vajat rakott az asztalra. Az éhes muszkák csakhamar elfogyasztották a rendelkezésükre bocsátott pompás ételeket, de bendőiket nem érezvén kellőleg megtöltve vártak a további tálalásra. — Készíts nekik kenyérlevest, de annyit hogy elég legyen — mondta a házi ur. Az asszony sietett a sütő-szobába és midőn a kenyérleves készen volt, a hatalmas tálat alacsony garádicsra helyezve, tányérokat vitt a kozákok által elfoglalt szobába. Hanem az étvágygerjesztő levesillatra a pékeknél otthonos svábbogarak vörös fajtája, az úgynevezett muszka bogarak előbujtak és a Társul szegődnek asszonyok, leányok, Szemökből tfiz, ajkukról méz szivárog . . . Szentmiklósy Dusika öltözéke igazi klasszikus motívumokkal ékes volt s pompásan illett a költői megnyitóhoz. Kapott is zajos, irigylésre méltó óvációt Révaival együtt. Glück Ilonka Beethoven C mól (Pathetik) szonátáját játszotta zongorán s művészi technikával brillírozó játékánál legfellebb azt sajnáltuk, hogy miért kellett neki azon a zongorán játszania. Legfőbb ideje volna, hogy közönségünk, vagy az István szálló bérlő r.-t. szerezne egy drága finom koncert-zongorát és azt kellően gondozná is. Dr. Szentmiklósy Ödö?i katona-orvos, aki a nagy világháborúban átélte az orosz fogság keserveit is igen érdekes és a figyelmet mindvégig lekötött felolvasást tartott a hadifoglyok életéről, ami az estnek szintén egyik kiemelkedő pontja volt. A komoly felolvasás után, amely sokaknak szivében bús gondolatokat is keltett, mintegy ellentétül Róka János főhadnagy chansonette énekesnőnek állott be s fess hölgyi toalettben, női hangon énekelt egy-két dalt Pásztor Marietta kifogástalan zongorakisérete mellett. Más kísérete is volt, t. i. az általános harsogó kacagás, amit pompás alakításával kiváltott. Ez még fokozódott akkor, mikor virgonc táncával is megszerezte előadmányát s a parókájával köszöngetett. A pukkadásig groteszk mutatvány a villamos világítást is annyira zavarba hozta, hogy mindjárt e pont után elaludt. Persze ez sokféle megjegyzésre adott alkalmat, Szkicsák főmérnök azonban személyesen a telepre sietett s rendbe hozta azt a szelepet, ami a baj okozója volt. Az előadás igy tovább folyhatott s a közönség dicséretre méltó higgadtsággal unatkozta át azt a 20 percet, amig olyan félhomályban kellett várakoznia, de hát a lövészárokban meg a sírban mégis csak sötétebb van. Gábor Andor „Sótartó“ cimü jelenetében alkalmunk volt Stella Aranka és Schumacher főhadnagy színészi képességeiben is gyönyörködni. A sótartó kidülése olyan hatalmas patáliát rögtönzött, ami majdnem emberhalállal végződött. Persze a komikus hatás annál nagyobb volt. Schumacher pedig nemcsak jó rendezőnek, de kitűnő színésznek is bizonyult. Pásztor Marietta a szobaleány kis szerepében kedves jelenség volt. Rónay Ödön budapesti operaénekes Romeo és Júliából énekelt egy részletet és a Koldus báróból egy dalt Berks Emmy korrekt zongorakisérete mellett. Hogy iskolázott hangja van, azt kiéreztük, betegsége miatt azonban ezen az estén nem volt egészen a hangjánál. Prohászka Sárika és Schumaacher Sándor igen ügyes és sikkes vanstepp táncával fejeződött be a műsor. Ez annyira tetszett, hogy meg kellett ismételni s bizony meg is ismételték, mintha csak a szak-ballett tagjai lettek volna, oly könnyedén és oly csodás kitartással. Erre a zenekar hangjai melleit az étterembe vonult a közönség, ahol igen nehéz volt helyet kapni, talán még egy másik olyan étterem is megtelt volna, de azért, vagy talán éppen azért jó mulattunk egész kivilágos kivirradtig.
