Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-23 / 38. szám

Nagybánya, 1917. Szeptember 23. — 38. szám XLIIX. évfolyam NAGYBANYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ' Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K = - ■■ ‘ Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Főmunkatárs és h. szerkesztő RÉVÉSZ JÁNOS RÉVAI KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: = Felsöbányai-utca 20. szám alatt Telefon szám: 18. Nagybánya. Vízvezetékünk bajai. A háborús kellemetlenségekhez egy uj csatlakozott, hogy a napnak bizonyos sza­kaszaiban nincs vizünk. D. e. 5 órától d. u. 1-ig és d. u. 6 órától 10-ig el vagyunk úgy, ahogy látva vízzel vagyis 12 órán át. A nap másik 12 órájában tehát vagyis dél­után és éjszaka nincs viz. Képzelhető ezekből, mint kell igyekezni jó bőven gondolni előre a nélkülözés óráira s szedni ivó, mosó, mosogató és mosdó vizet kellő mennyiségben, mert vizet mégis csak kell innunk, annyival is inkább, mert a drága szeszes italokra és ásványvizekre nem telik. Újabban ezt a 12 órát sem bírja a vezeték. így 20-án, csütörtökön este a felső­bányái utcabeli házakba sem bírta felnyomni a vizet a mű, csak olyan helyen, ahol igen alacsonyan, pl. a földtől 1 m.-re van a ki­folyó cső. Mintha csak végelgyengülésben szenvedne ez a drága és nélkülözhetetlen nagy alkotás. Értesülésünk szerint a nagy szárazság miatt elapadtak a források. A „hármas for­rás“ nem is hármas többé, hanem csak ket­tős s már a kezdetnél oly kevés a viz, hogy az azután bekövetkező fogyásokkal együtt negyedrészére apad az Ígért mennyiségnek. Úgy állunk ma, hogy tulajdonképpen csak 20 liter jut naponként egy emberre városunkban, ami bizony édes-kevés ivásra, mosásra, mosogatásra, tisztálkodásra stb. Ily körülmények között, ha a város egészségét fönn akarjuk tartani — ami kö­telesség — alig van egyéb hátra, mint hogy be kell kapcsolni még 1—2 forrást Felső­bányán a vezetékbe. A testvér város bizonyára belátja, hogy óriási kiadásokkal létesített vezetékünknek nem szabad csődöt mondania s ha már megfizettük neki is a viz árát, sietni fog nekünk csakugyan vizet adni és nem leve­gőt, mert most többnyire csak ez folyik a csöveken. A város mérnöke nagy odaadással végzi a megfigyelő munkálatokat, addig, mig megint el nem viszik tőlünk, rendezni kellene ezt a kérdést, hátha a nagy szárazságra hirtelen fagy jön, akkor télen még kevesebb vizünk lesz. A háborús aggodalmak között nem utolsó helyet foglalnak el nálunk, a mi víz­vezetékünk bajai. A üli évi MMs Iflteailia. A m. kir. kormány uj rendeletet adott ki az 1917. évi burgonya termés zár alá vételéről, közszükségleti célra igénybevételéről és fölhasz­nálásáról. Az ide vonatkozó rendelet igy hangzik: 1. §. A termelőknek az 1917. évi termésből származó burgonyakészlete a jelen rendelet ere­jénél fogva zár alá helyeztetik és ilyen készlete felől a termelő csak a jelen rendeletben megsza­bott korlátok között rendelkezhetik. A zár alá vétel hatálya ama készletekre nézve, amelyek kiszedése már a jelen rendelet életbelé­pése előtt megtörtént, a jelen rendelet életbelé­pésével, egyébként pedig a földből való kiszedés időpontjával kezdődik. 2. §. Aki burgonyát termel, köteles azt a helyi szokáshoz mérten az időjárási viszonyoknak megfelelő időpontban kiszedni és azt a rendes gazda gondosságával kezelni s a romlástól megóvni. Ha a termelő ezeket a munkálatokat kellő időben nem képes elvégezni, köteles ezt a körül­ményt ideje korán a községi elöljáróságnak beje­lenteni. A községi elöljáróság köteles a bejelen­tésről az elsőfokú közigazgatási hatóságnak azon­nal jelentést tenni, ez pedig tartozik a bejelentést az Országos Burgonyaközvetitő Irodával közölni. Az elsőfokú közigazgatási hatóság közerő kirendelése utján köteles az ily készletek kisze­déséről és hetakaritásáról gondoskodni. A közerő költségei a termelőt terhelik. Burgonyának éretlen állapotban való kisze­dése tilos, kivéve, ha az időszak előrehaladottsága vagy hadműveleti .ck©kK.-Á szükségessé teszik. 3. §. Azt, hogy a termelő házi és gazdasági szükséglet (vetőgumó, takarmányozás, állandó és időszaki munkások és cselédek járandósága) cí­mén 1917. évi burgonyaterméséből mennyit tart­hat vissza és használhat fel, az Országos Közélel­mezési Hivatalt vezető miniszter, vagy felhatalma­zásával a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselője az általa történt megállapítást köteles az Országos Közélel­mezési Hivatalt vezető miniszternek bejelenteni. A termelő zár alá vett termésének azt a ré­szét, amelyet saját házi és gazdasági szükégletére visszatarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja. A zár alá vett termésének ezt meghaladó részét a termelő köteles a 7. §-ban meghatározott következ­mények terhe alatt a 6. §-ban megszabott össze­írás alkalmával a községi elöljáróság utján az Or­szágos Burgonyaközvetitő Irodának felajánlani. 4. §. A termelő zár alá vett termésének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét csak az alábbiak szerint idegenítheti el: 1. eladhatja közvetlenül — azaz az Orszá­gos Burgonyaközvetitő Iroda közvetítése nélkül is — olyanok részére, akik az 5. §. szerint ház­tartási szükségletük fedezésére a termelőtől köz­vetlenül vásárolhatnak: vagy 2. eladhatja az Országos Burgonyaközvetitő Iroda közvetítésével olyanoknak, akiket az Iroda átvevőül részére kijelöl. 5. §. Aki maga nem termelő, vagy akinek házi sziigségletét saját termése nem fedezi a községi elöljáróság (városi polgármester) által részére kiállított vásárlási engedély alapján jogo­sítva van a saját házi szükségletére burgonyát bármely községben, bármely termelőtől közvet­lenül vásárolni. A vásárlási engedélyt kiállító hatóság a háztartásban élelmezendő személyek részére az Országos Közélelmezési Hivatal vezető miniszter által megállapított fejkvóta szerinti mennyiségre adhat vásárlási engedélyt. A vásár­lási engedélyt a jelen rendelethez mellékelt A. minta szerinti űrlapon kell kiállítani. A kiállított vásárlási engedélyekről a B. minta szerinti űrlap felhasználásával tizennégy naponkint az Országos Burgonyaközvetitő Irodához kimutatást kell kül­deni. A jelen §. alapján vásárlásra jogosult köteles a hatóság által részére kiállított vásárlási engedélyt a vásárlás alkalmával az eladónak átadni. Az eladó köteles a vevőtől kapott vásárlási engedélyt meg­őrizni és a hatóság felhívására bármikor felmutatni. Más célra a termelőtől az 1917. évi termés­ből burgonyát bárki csak az országos Burgonya­közvetitő Iroda közvetítésével vásárolhat. 6. §, Az 1917. évi temésből várható bur­gonyamennyiség számbavétele végett a burgo­nyával bevetett területet községenkint és terme- lőnkint 1917. évi október hó 1. napjáig össze kell írni. Az összeírást a községi elöljáróság foganatosítja. Ezen összeírás céljára köteles minden termelő, akinek legalább egy kataszteri hold nagyságú burgonyával bevetett területe van, a következő bekezdésben megjelölt adatokat községi elöljáró­ságnál bejelenteni. A bejelentés alapjául az 1917. évi szeptember hó 1. napján volt állapot szolgál. Ebben az összeírásban fel kell tüntetni: a) a bevetett terület nagyságát, b) amenyiben a burgonya vagy annak egy része már kiszedetett, a kiszedett termés meny- nyiségét, c) a háztatásban és a gazdaságban élelme­zendő személyek számát, d) házi szükségletre és eladásra (tenyész­tésre) tartott-sertcsck, továbbá burgonyával íakar- mányozott tehenek stb. e) mezőgazdasági szeszfőzdével biró gazda­ságnál azon burgonyamennyiséget, amelyet a pénzügyminiszter által kiadandó rendelet szerint szeszfőzdéjében szesztermelésre felhasználni jogo­sult. Más mezőgazdasági üzemmel kapcsolatos ipari vállalatnál, amely saját termésű burgonyát dolgoz fel, az 1916—17. időszakban saját termé­sükből feldolgozott burgonyamennyiség felét, f) az összeírás alkalmával önként felajánlott burgonyamennyiséget. Az e) pont alapján visszatartható mennyiség csak a 8. §. intézkedései szerint, tehát a minisz­teri engedély kézhezvétele után, annak értelmé­ben használható fel és birtokosa mindaddig gon­dosan tartozik azt megőrizni. Az összeirást a C. minta szerinti űrlapon egyszerre négy példányban kell végezni. A négy példányból egy példány a község elöljáróságánál marad, három példányt a törvényhatóság első tisztviselőjének kell beküldeni, aki egy példányt megtart és két példányt legkésőbb 1917. évi okt. hó 5-ig az Országos Burgonyaközvetitő Irodának köteles beküldeni. Ha a termelő a burgonyát a bejelentés meg­történte után szedi ki, tiz napon belül köteles a kiszedett termésmennyiséget a községi elöljáró­ságnak bejelenteni. A községi elöljáróság köteles e bejelentéseket a D. minta szerinti űrlapon min­den hét végén az Országos Burgonyaközvetitő Irodának beküldeni. 7. §. Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter elrendelheti a burgonyakészletek feleslegének az Országos Burgonyaközvetitő Iroda részére való átengedését (rekvirálását). Az Orszá­gos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter ren­delkezése alapján átvett készletekért olyanok ré­szére, akik készletük feleslegét az országos Bur­gonyaközvetitő Irodának a 3. §-nak megfelelően felajánlották, vagy a felajánlást hibájukon kívül mulasztották el, térítési árként a 11. §-ban meg­határozott legmagasabb árt kell fizétni. Az igény­bevett egyébb készletekért csak a jelen rendelet 11. §-ában megállapított legmagasabb áraknál 20 százalékkal kisebb térítési ár fizetendő. Ott, ahol a burgonya igénybevétele elren­deltetett, az igénybevétel elrendelése előtt az 6. §. szerint kiadott vásárlási engedély csak az Or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom