Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-02 / 27. szám
Nagybánya, 1916» Julius 2. — 27. szám XLII. évfolyam TÁRSA DALMI HETILAP. ,Cít “ I GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 91 EÜ . éti i árak: Égési évre 8 K. Félévre 4 K. Negyed' v Egyes szám 20 fillér. E»C=r«r3E3XjES2SrH3L 3VIXZNTX313W Felelés szerkesztő és Isplulajdooos RÉVÉSZ JÁNOS BBEm í mrurr ’nrrágÍBPtraW»rTá-‘ B<ü«äinK2— Főmunkatárs és h. szerkesztő RÉVAI KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatalt = FelsőbiVnyni-utca 20. szám alatt — TELEFON SZÁM : NAQYBÁNYA, 18. Csak egy hetivásárunk les-... A minisztérium a vásárokra nézve julius elsejétől, vagyis a mai naptól uj rendet szabott. Kevesebb lesz ezután a hetivásár és csak egy napig fog tartani az országos vásár. Ez az uj rendelet lényege. Nálunk Nagybányán pl. kedden már nem lesz hetivásár, amennyiben ezután itt péntek a hetivásárok napja. Az István király ünnepe után következő országos vásár pedig csak egy napig és nem háromig fog tartani. Sokakat érzékenyen érint ez a korlátozás, de a kormánynak az a célja vele, hogy a falu népe maradjon otthonn és dolgozzék. Itt az aratás, a nagy betakarítás ideje, ne járjon pletykálni a városba az asszonynépség, hiszen a munkánál a nőkre is olyan nagy a szükség. Nemrégen Szatmáron történt meg, hogy a megyei gazd. egyesület egy igen üdvös tejszállitó mozgalmat nem tudott nyélbeütni, mert a vidék asszonyai nem akartak lemondani róla, hogy traccsolni bejárjanak a központba még két liter tejjel is, holott sokkal több pénzt kaptak és a drága idejöket megtakarították volna. A nép még a legjobb napszámot is otthagyja egy vásárért, mert ez mulatság, olyan bálféle neki. Világos tehát, hogy ha nem lesz mulatság, otthonn marad dolgozni. Mi is kénytelenek leszünk az uj rendhez alkalmazkodni s egyelőre elbúcsúzni a keddi hetivásártól, bár azok a beszer- ; zést a családoknak nagyon megkönnyítették. A rendeiet maga teljes szövegében igy hangzik: 1,933/1916. A vásári alkalmaknak a háború tartamára való korlátozása, illetőiéi a vásároknak a háború tartamára való ide.glenes áthelyezése. A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §, Uj országos és heti vásárokat a háború tartama alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister egyáltalában nem engedélyez. 2. §. Az országos kirakó- és állatvásárokat, valamint a havi kirakó- és állatvásárokat, továbbá az országos vásárjellegü bucsuvásáro- kat, ha azokat eredetileg egy napra engedélyezték, a háború tartama alattt is a vásár rendes napján, illetőleg a rendelet kibocsátása előtt kivételes áthelyezéssel engedélyezett vásári napon kell megtartani. Ha azonban az említett vásárokat eredetileg tő) b napra engedélyezték, ezeket a háború tartama alatt csak egy napon át és pedig az eredeti engedéllyel, illetőleg kivételes áthelyezéssel engedélyezett vásári napok első napján kell megtartani. — Az úgynevezett bucsu-cikkek árusítására szorítkozó vallási jellegű búcsúkat ez a rendelet nem érinti. 3. §. Olyan helyeken, ahol eddig hetenkint több hetivásárt tartottak, a háború tartama alatt csak a hét kezdő napjához (vasárnaphoz) közelebb eső hetivásárt szabad megtartani. 4. §. Azokra a helyekre nézve, ahol eddig hetenkint egyszer tartottak hetivásárt, elhatározhatja a törvényhatóság a hetivásároknak két- hetenkint való megtartását, feltéve, hogy ez az illető hely élelmicikkekkel való ellátása szempontjából nem hátrányos. — A törvényhatóság ilyen határozata ellen a vásárjogtulajdonos a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez íeleb- bezhet. 5. §. Vásáráthelyezéseket vagy pótvásárokat a kereskedelemügyi m. kir. miniszter csak feltétlen szükség esetében, illetőleg olyankor engedélyezhet, amikor elmaradt vásároknak közszükség parancsolta pótlásáról van szó. Az ily irányú kérvényeket a szomszédos vásártartó községek nyilatkozatának mellőzésével a felterjesztő törvényhatóságnak körülményesen meg kell okolnia. 6. §. Ez a rendelet 1916. év julius hó 1. napján lép életbe. Hatálya Budapest székesfőváros és Fiume város területére, valamint Hor- vát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1916. junius hó 15-én. Gróf Tisza István s. k. m. k. miniszterelnök A kishitüek. Mig hős fiaink északtól-délig, kelettől-nyu- gatig vitézül küzdenek s érckarokkal verik visz- sza megvadult ellenségeink bősz támadásait, azalatt itthonn újra lélekzethez jutottak a kishitüek. Suttogva, titokzatosan járnak-kelnek a kurta eszű pesszimisták, az ijedős vén asszonyok és azok, akiknek vagyoni helyzete gondtalan megélhetést biztosítana, ha háború nem lenne. S mindez miért történik? A harctéri helyzetnek egyetlen fronton való hullámzása miatt. Boszankodva hallgatjuk a pesszimisták térkép magyarázatát, a következtetéseket, a jövendő helyzet kialakulásának megfestését, szóval : a rémképek alkotó művészeit, kik máris tanulmányozzák a vasúti menetrendet, nehogy A krisztusi nagy szeretet.*) — Irta: Révai Károly. — A zár fölpattant a pokol kapuján S kitódult rajta az ördög sereg; Bősz Belzebubok egyetlen szavára Fegyvert ragadtak mind az emberek. Párolgó vértől piroslik a föld, Vad indulatok jajszava üvölt; Eltűnt a Béke, mint egy rövid álom: Arat a halál az egész világon! Anya siratja fiúgyermekét, Gyermek az apját, lány a vőlegényt: A nagyapák is csatasorba álltak, Hogy odaadják éltök a hazának. ... És jön a hir a harcmezők felől: Apánk, fiunk, itt is, ott is kidől I Szaporodnak az özvegyek és árvák, Kik a tövises Kálváriát járják. Jönnek a csonka, megbénult fiuk, Mankón bicegnek, vérzik homlokuk, Világtalanok, akiket vezetnek, Hogy aki látja a szive reped meg! O, van-e, aki meleg szeretettel Bekötözze a vérező sebet ? Van-e, ki akkor fölüditse őket, Ha szomjuhoznak, vagy ha éhesek ? Van-e, — ki mikor végsőt nézne szét, Lefogja a hős elborult szemét ? * _________* * *) Előadta Magyar Erzsiké, a V«-- soros estélyén. Az ágyú dörgés torzalmas zajában Egyszerre csak egy édes hang susog ; A szívtelen, vad Belzebubok ellen Szent csatasorba állnak angyalok A vérező hőst tánogatják, óvják S hogy áldást ossion, mindenütt kibontják A Vöröskereszt fehér lobogóját! E jelben győz az ördögök felett: A krisztusi nagy szeretet! Aktuális strófák. A Péter-Pál napi vörckereszt estélyen énekelte: Bálirt: László. Huszonnégy szereplő sivárja, Hogy rímeket faragja: rája. Tizenkilenc nő kapott egy öltözőt, Mig öt fiú más szobám költözött. Váltig hívtuk ugyan ; nőket, Hogy arányosan osszik be őket, Nem kellett a fiuk sabája: Maguk hibája. A prológról mért madjak versikét, Hisz’ nem kell megdtsérnem Erzsikét. Nagy tapsot ő legelőzör kapott, — Közönség tenyere mg nem volt kopott. Stella mind? bájos, Tj- A csók mégse vöt szabályos, i ért a függöny gyonan szalad szét: Nem elég diszkrét. Sikkes szobacica a Dalma, A japánban kedves volt Pálma És Böske, meg Magda, Malvinka, Pista, Miként ön a műsorban tán olvasta. Ám fentebbi „Palma“ nem gumisarok, De jók voltak a kabaré dalok, Nem én énekeltem mert ó: A Kovács Ferkó. A legértékesebb műsor-részleten Túl vagyunk tudniilik, a szüneten. Magamnak például értékes volt, Sejtik, hogy nótám erről miért nem szólt. (A többit törölte a cenzúra.) Papp Mucu, a bájos kis Ámor, Még nem ir, nem olvas, nem számol. És mégis betanulta a szerepet, Bátorságával mindenkit meglepett. Erzsiké, Pőtyi, Ilonka, Magda Könnyen táncoltak, mint a labda, Mig Sztrácsányek színekkel játszott Egy másik táncot.
