Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-16 / 16. szám
(2)16. szám. Nem érzik-é a sánták, kiknek mankót, de ezzel együtt kenyeret és megélhetést adott kezükbe az emberszeretet, vagy nyomorúságukat épen el is takarja a tudomány, hogy elvesztett tagjaik okozta bánatuk megenyhül az őket körülvevő szeretet tüzének melegénél, hogy ereiben roskadozó tagokkal bár, de mint a nemzeti nagy küzdelem dicsőséges mártírjai fölemelt fővel járhatnak embertársaik között s hogy reájok kegyelettel tekint a körülöttük levő társadalom ? És nem úgy van-é vájjon, hogy a virágvasárnap Jézusa, az örök hatalmú nagy orvos, arra tanít minket a mi Jeruzsálemünk templomaiban, sziveinknek mélyén, hogy tehetségeink szerint mindany- nyian gyógyitgassuk mi is a háború által ütött sebeket, mert különben mi leszünk a vakok és a sánták, akik nem látjuk a kegyelem útjait s csak a rideg embertelenség ösvényein sántikálunk? Czárich Ida. Ma reggel kínos fájdalom után meghalt állami iskolánk buzgó, szorgalmas tanítónké, Czárich Ida, aki 1876 óta szolgálta városunk nőnevelését derekasan, hűen, olyan odaadással, amilyen a jó, a kötelességét fáradozásig teljesítő nőnek sajátsága. Szerette az iskolát, pályáját, ismerte a szépségeit. Rajongott a gyermekekért. A gyermekléleknek apró megnyilatkozásai különös örömmel ragadták meg. Ha tőle függött volna, a gyermekólet rózsásahb, szebb lenne még annál is, mivé a gyermekkor varázsolja. Érzékeny lélek volt. A nyomor, az emberek nélkülözése gyakran megindította. Szegény tanítványainak anyagi küzdelme sokszor csalt ajkára panaszt s igyekezett enyhíteni a nyomort, igyekezett anyagi segéllyel támogatni a reászorultat. Nem volt hosszú az élete, de példa arra, hogy az ember miként éljen nemesen, okosan, miként használjon másoknak, miképpen tegye a jót. Ennek az életelvnek megbecsülése, megértése vezette halálig. Igaz volt s emléke örök. # * # Mi, a nagybányai állami elemi iskolák és óvodák munkásai a Czárich életelvének megértésével maradandó emléket óhajtunk állítani az ő nevének, hogy koszorú megváltás címén adakozunk azzal a céllal, hogy a begyült ösz- szeg az ő neve alatt mint iskolai alapítvány A gimnázium márc. 15-iki ünnepélyénNémeth Béla gimn. tanár, mélyen járó, magvas értekezésben, finom elmeéllel méltatta a nemzeti szellemű lyra nagy erkölcsi értékét, a hazafias érzések mélyítésére, szilárdítására ható erejének magasabb jelentőségét ... Az elméleti fejtegetések után röviden ismertette a jelen háborús költők fiatalabb gárdájának termelését, névszerint említve a kiemelkedőbbeket s rövid citátumokkal illusztrálta költészetük jellegét . . . Különösen kiemelte a legnépszerűbbé vált Gyóni Géza költészetét. Kissé röviden végzett Kiss Menyhért költészetével, holott Kiss Menyhért is legérdekesebb megéneklője a világháborúban oly erős tényezőként álló magyar katonaság világszerte megcsodált glóriozus szereplésének. (Kiss Menyhért kötetét más alkalommal fogom ismertetni) Németh Béla cikke megemlíti még Mezei Sándort, Farkas Imrét, Sassy Csabát, Móra Ferencet, Szász Károlyt s koszorús költőnknek. Szávay Gyulának méltó utódját Szávay Zoltánt, a kiválóbb fiatal háborús poéták csiilagkcszorujában, nem említette Hangay Sándort sem, ki psdig háborús költészeti termelésének nemcsak mennyiségével, de főként minőségével méltán igényelhet helyet a hírnevesebb fiatal költő gárdának nyújtandó, bárhonnan is jövő elismerésben . .. Nem tudom, a fentebb sorozatos egymásutánban említett fiatal poéták mind adtak-é már naqydAnya és vidéke kezeltessék örök időn át s annak kamatjaiból évente szegény, jó magaviseletü tanuló segit- tessék évről-évre. Ha ő jót tett, tegyünk jót az ő nevében mi is. Nagybánya társadalmához, volt tanítványaihoz és ismerőseihez fordulunk, hogy e célra adjanak s a mások segítésének gondolatát megvalósítani segítsenek. E célra minden adományt elfogadunk, kérünk s annak becsületes megőrzéséről és kezeléséről gondoskodunk. A begyült adományokról időnként a helyi lapokban számolunk el. Az adományok alulírotthoz vagy igazgató társaihoz küldendők. A tanítótestület nevében Nagybánya, 1916 évi április hó 16 án Székely Árpád. A debreceni keresk. és iparkamara múlt évi munkássága. A kamara múlt évi munkásságának főirányát a változott életviszonyokat szabályozó rendkívüli kormányintézkedések szabták meg. A köz- fogyasztás és a hadsereg állandó ellátásának érdekei a különféle kormányintézkedések tömegét léptették életbe, melyek a hadviselés céljaira igényelt nyersanyag- és készárukészleteknek a magántulajdonban levő lefoglalását rendelték el. Ily készletfelvételeket eszközölt a kamara: a nyersbőr-, gyapjú-, köíszövőü-, kőtszorészáruk, nyersolajkészletek, fémek és ötvözetek, nitrogéntartalmú anyagok, bőrkészletek, salétrom-, nyers- gummi-, rézgálicz-, pamut-, készruha-, posztó- gyanta stb. stb. készleteket illetőleg. A kamara tevékenységének másik iránya volt, hogy a kerület iparosai és kereskedői részére uj munkaalkalmak szervezésével újabb kereseti lehetőségeket biztosítson. Legélénkebb volt az iparosok törekvése a hadsereg részére szükséges bakancsok és csizmák, szíjgyártó cikkek szállításában való részvételre, igy a kamara elsősorban ezen munkaalkalmak biztosításán fáradozott. A háború folytán minimumra redukált igények kedvezőtlen hatását esősorban a szabóipar érezte meg, igy a kamara a vidéki szabóipar szállítási törekvéseit, a legmelegebben támogatta s a szállítások megszervezése által e mellőzött iparágat tisztességes kereseti lehetőségekhez juttatta. Abból a körülményből kiindulva, hogy a ha- diszüksegletek beszerzését intéző katonai hatóságok elzárkóznak a termelőkkel való közvetlen érintkezéstől, ismételtjén hangot adott a kamara a kerülete érdekeltségéből felhangzó panaszoknak s ennek eredményeként a kerékgyártó, kovács, szíjgyártó, kocsigyártó, építő, ács és egyéb, itt helyszűke miatt fel nem sorolható rokonszakmák panaszai nyertek méltányos orvoslást. Hadseregszállitásök egyszerűsítése és ellenőrzése céljából a hadügyminisztérium kebelében szervezett központi nyilvántartó hivatal részére, a kerületében levő gyárakról, telepekről, kereski háborús verskötetet, vagy csupán egy-egy értékesebb alkotásukkal vonták magukra Németh Béla figyelmét, de Hangay Sándor — bár még nem adta ki kötetben a háború kitörése óta gyűlt költői termelését — ez a termelés, mint már em- litetíem, mennyiség, de minőség szempontjából is figyelembe vevést érdemei. Annál inkább, mert úgyszólván a háború kitörése óta nemcsak lantjával, de mint a szerb harctéren küzdő katona, a háború tűsében teljesített fegyverszolgálattal is részt vett a mostani mérhetetlen nagy nemzeti küzdelemben .. . Végig küzdötte úgy az első, mint második véres hadjáratot, részt vett a montenegrói hadjáratban is s költői erővel, közvetlenséggel, színes, gazdag invencióval, mély, forró érzésekkel s mindenek fölött erős, tüzes, büszke fajszeretettel telitett — úgy gondolom szerződés folytén — mind a Pesti Hírlap vasárnapi mellékletének íárcarova- tában jelentek meg, négyes ötös verscsoporto- zaíokban. Hangay verseiből mintegy 28-at tudtam összegyűjteni s megőrizni; körülbelül mőgegyszer ennyit tesznek ki az összes eddig megjelent háborús versei, bár biztosan nem tudhatom, nem-e többet? De még ha kevesebb lenne is, mint ötvenhat költemény, ha csak negyven ötven lenne is az eddig megjelent háborús költeményeinek száma, akkor is már számottevő költői termelés másfél óv alatt, pláne a harctéri fegyverszo’gálat 1916. Április 16 kedelmi és iparvállalatokról, különböző szakmák és teljesítőképesség szerint csoportosított kimutatásokat szerkeztett a kamara, mely törzslajstromok a központi nyilvántartásnak képezik alapját. A minden irányban növekedő drágaság emelkedésének megakadályozására való törekvés irányította a kamarának a kereskedelem és fő- képen az élelmiszerpiac szabályozására irányuló intézkedéseit. E tekintetben főleg az élelmiszeruzsora s az egyes terményekre és lisztre megállapított maximális árak betartásának ellenőrzése növelte intózkedésseinak számát. E közérdekű és elsősorban a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó intézkedéseiben az a törekvés vezette a kamarát, hogy egyfelől s fogyasztó közönség jogos érdekei minden tekinfetbon kellő védelemben részesüljenek, másfelől pedi az ipar és kereskedelem megkiméltcssék a megokolatlau zaklatásoktól. A kamarakerület közgazdasági érdekeinek lehető védelme vezette a kamarát a tömegesen jelentkező katonai mentesítési igények elbírálásánál. E tekintetben azt az elvet hangoztatta a kamara, hogy az ipari és kereskedelmi tevékenység folytonosságának megóvása nemcsak a felmerülő szükségletek kielégítése érdekében szükséges, hanem azért is. mert az ipar és kereskedelem az ország lakossága tekintélyes részének keresetforrása. A kamara 1539 felmentési ügyet bírált el. Az ipari és kereskedelmi élet zavartalan menetének fenntartása érdekében felterjesztést intézett a kamara az iránt is, hogy a munkáscélokra történő behívásoknál a hatóságok részéről elsősorban a munkanélküliek hivassanak be, ilymódon a munkanélküliek száma is csökkenthető lévén. A hadikölcsönök jegyzésének eredményessége érdekében a kerület kereskedelmi és ipari intézményeihez, testületéihez s a kereskedelmi és ipari élet vezetőihez intézett felhívásokkal és jó példa adásával igyekezett a kamara a jegyzés sikerét előmozdítani. A különböző moratóriumok megjelentetésével kapcsolatban tett célszerű és gyakorlati értékű javaslataival hozzájárult ahos, hogy az intézkedések a kereskedelmi és ipari élet szempontjából megnyugtatólag voltak keresztülvihetők. A kamara tevékenysége kiterjedt a háborúval összefüggő kereskedelmi és hiteljogi kérdések rendezésére is, igy a csődjogi reformokra vonatkozó javaslatát és a reformmal szemben táplált kívánságait kimerítő tanulmány kíséretében terjesztette a kereskedelemügyi kormány elé. Isméteken alkalma nyílott a kamarának a háborús szociálpolitika kérdéseinek tanulmányozására s az ekként nyert tapasztalatoknak a gyakorlati életbe való átültetésére. Legtöbbet foglalkozott a háböru által Ínséges helyzetbe került iparosok é6 kereskedők segélyezési akciójával, melynek gyakorlati tartalmat a hadsegé- lyezés céljaira szolgáló jövedelemadónak e segélyezés céljaira történt felajánlása adott. Az egész fáradalmai és viszontagságai közepeit, de főként a költemények qualitásai, irodalmi értéke folytán is. Ha a kiemelkedett háborús poéták valamelyikéhez akarnám Hangay költészetét hason- litni, akkor leginkább Gyóni költészetéhez mérhető, nemcsak poémáinak némi hasonlósága révén, de mert lyrájok tónusában a komor erőtől a játszi könnyed hangig itt-oít mutatkoznak rokonvonások (bár mélyebb jelentőségű eltérések is) főként mert a lyrai elem dominálja költészetüket, ellentétben pl. Kiss Menyhért lantjával, a melyen az elbeszélő elem az uralkodó vonás, (bár témáiban hivalottsággal kezeli a lyirai hangot is) Ha párhuzamot akarunk vonni Gyóni és Hangay költészetének egyéni jellege között, főként ami az eltéréseket illeti, erre legalkalmasabb ama versök, melynek tendenciája Petőfi emlékének hatása minden idők minden hazafias küzdelmeire a magyar költők lelki világában . . . Gyóninak is. mint Hangaynak eme poémája egyike a leghatásosabb munkáiknak ... A poéma azonosságán kivüi azonban semmi más rokon vonás nincs a két költeményben, szembetűnő ellentét azonban, hogy mig Gyóni költeményében minden strófának ez a refrénje: »Petőfi lelke jár« — s ez mintegy hatszor ismétlődik — ezzel szemben Hangay versében egyáltalán elő asm fordul Petőfi neve s mégis egy pár bevezető
