Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-16 / 16. szám
segélyezési akciónak a kamara munkáját rendkívüli mérvben megnövelő vezetését, irányítását, valamint a segélyek kiosztását a kamara magának tartotta fenn h e tekintetben fáradságot nem ismerve felelt meg feladatának. Köszönettel kell megemlékeznünk e tekintetben a városi, községi hatóságok és az ipartársulatok és kereskedelmi testületek közreműködéséről. A kerület iparosai, kereskedői, ipari munkásai és kereskedelmi alkalmazottai között a kamara törvényhatóságonként az alább felsorolt összegeket osztotta ki, részint közvetlenül, részint a helyi hatóságok utján: Bereg megyében 105,973 — koronát, Hajdú megyében 56,413.— koronát, J.-N.-K.-Szolnok megyében 115,045.— koronát, Szabolcs megyében 111,942 — koronát, Szatmár megyében 105,482.— koronát, Ugocsa megyében 40,664.— koronát, Dabreczen sz. kir. városban 66,281.— koronát, Szatmárnémeti sz. kir. városban 21,038.— koronát, más kamarai kerületben 781.—koronát. Működése kiterjedt a kereskedelmi ée ipari érdekeltség szervezetei részéről felvetett szoczi- ális kívánalmak megvitatására, igy behatóan foglalkozott a háborúból visszatérő kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők jogviszonyának rendezésével. A kamarakerület feldúlt közlekedési viszonyainak, a vasúti forgalom nehézségeinek é* a pos'ai szállítás anomáliáinak, valamint a személyforgalom bajainak enyhítése a háború egész fo iyamán különös feladatát képezte a kamarának s e tekintetben gondosan előkészített, konkrét javaslataival járult hozzá a helyzet orvoslásának nehéz és hálátlan munkájához. A hadirokkantak gazdasági elhelyezkedésére irányuló társadalmi tevékenységbe legjobb erejével igyekezett a kamara belekapcsolódni s e kérdésnek a jótékonyság kereteiből kiemelését és jogi alapokra helyezését hangoztatta. Az általános drágaság, az élelmipiac visza- élései, különféle kihágások, de különösen a hus- és zsirdrágaság többszörös alkalmat szólgáltattak a kamarának sürgős és fontos közbelépésre. A rendkívüli gazdasági állapotoknak egyik kisérő tünete, a váltőpénzhiány, oly fenyegető mérvet öltött, hogy a kamara felterjoastésileg fordult es ügyben orvoslásért a kormányhoz. A termés biztosításának kérdései közé égető sürgősséggel ékelődött be az aratással és csép- léssel kapcsolatos munkálatok biztosításának, valamint az országszerte mutatkozott benzin- ás nyersolajhiány megoldásának kérdése, mely kivánalmaknak a szükségletek pontos felvétele és a rendelkezésre álló készleteknek arányos elosztására vonatkozó javaslatával igyekezett a kamara eleget tenni. A rézgálic ős tüskésdrót készletek rekvi- rálása folytáD effektiv károsodást szenvedett kereskedők kártalanítása iránt felterjesztéssel fordult a kamara a miniszter úrhoz s kilátást nyert az igazolt károk kiegyenlítésére. 1916. Április 16 akkord után tisztába jöhet az ember azzal, hogy ennek a versnek lelke, ihletőjo, tüze, szárnya: a Petőfi halhatatlan emléke. >Te jöjj ma hozzám léngszavu elődöm : Szép, glóriáé poéta, hős halott! írja a bevezető akkordok után Hangay s a vers befejezéséhez közeledve, ismét Így: Segesvár féltett álmodója, jöjj hát. Most harcba szálljon élő és halotti Ti kürtösök, Lehelnek unokái Halott-ébresztő kürtbe fújjatok « Ennyi t vonatkozás Segesvár dicső halott- ! jára s mégis az egész versen átvonul a tű;, erő, i lendület, lelkesüli elszántság, fajbüszkoség, izzó hazaszeretet, mint Petői! goriózus emlékének fői- | magasztositő örök hatása ... Hangáit Petőfi emlékénél a fegbensöbb mo- í ieg érsós lendíti, ragadja minden szabályosabb forma mellőzésévé!, mig ellenben Gyóni szabályos strófákba önti eszméit, minden strófa végén megismételve : »Petőfi lelke jár.* Igaz. hogy ezt a refrént frappáns költői erővel, színező* és ötlet gazdagsággal g*övé versének Rierves részévé, — dó mégis es a szellem virtuőzkodás&t mutatja be, a moly végeredményben mégis csak tz elme technika tornija, mig Hsngayt Petőfi omlóke tisztán ez érzés fokozódó lendülete ragadja szárnyaló magasságba. NAQYBÁíiEA ÉS VIDÉKE 16. szám. (3) Rokonszenvesen foglalkozott a kamara a német vámunió általánosságban megpendített gondolatával s a lehetőségek mérlegelésénél el- sősórban a kölcsönösség elvének alapján állva, sz alapról vezette le kiindulási vonalait. A Pénzintézeti Központ nagyjelentőségű kérdésében annak a reményének adott kifejezést a kamara, hogy az ország gazdasági életének vs- zetői alkalmat találhassanak arra, hogy a minden pártokat egybefoglaló élet a háborúból való gazdasági kibontakozásnak ezt a szervét ne nélkülözze s a Pénzintézeti Központ a tervezet szerint mielőbb iétesüljön. A* Ausztriával leendő kiegyezési tárgyalások s az önálló vámterület nyílt kérdéseire vo- natkoEÓlag a kamara főbb vonásokban már előírta a maga elvi álláspontjait, mely magatartását irányítani fogja. A háboru-sujtoita északkeleti vármsgyék moratóriumának feloldása tárgyában a kamara széles alapon éa személyes tapasztalatgyűjtés nyomán megejtette s azok eredményéről a pénzügyminiszter úrhoz kimerítő emlékiratot intézett. A Galicziáb&a és Bukovinában megnyílt kereseti lehetőséget a magyar kereskedelem és ipar javára biztosítandó, a Siankin, Lawocznén és Kőrösmezőn át menő vonalokon az áruszállítás felvételére szolgáló intézkedések megtételét sürgette a kamara. A hadifoglyoknak ipari munkára való engedélyezése iránt kérelmet intézett a kamara az illetékes szakminiszter úrhoz s mint kívánalmat, azt jelölte meg, hogy a szokásos 30-as létszámturnusoktól eltekintve, 4—5 fogoly is alkalmazható legyen, hogy abban kisipar és nagyipari vállalat egyformán részesedjen. Rendszeres akcióját a háziipar fejlesztésére ez évben a ksmara a szokottnál is szélesebb keretek között folytatta. Az Országos Hadsegályező Hivatal 26,000 koronát kitevő hozzájárulásával aa északkeleti országrész károsult városaiban a hadbavonultak hozzátartozói részére népfoglalkoztató műhelyeket létesített s ilyenformán e néposztályt a téli idő alatt szerény napszámkeresethez juttatta. Az ipar ás kereskedelem általános érdekében, valamint egyes szakmabeli ágak érdekei tárgyában ezenkívül is számos felterjesztést intézett a kamara, melyek felsorsolásának azonban ez áttekintés szűköt keretei szabnak határt. Jelentős anyagi és munka&ldozattal törekedett a kamara a szakoktatás fejlesztésére s elsősorban a hadszíntér közelsége által érintett szakiskolákat és tanfolyamokat támogatva a segélyek és ösztöndíjak tömegét osztotta ki. Igen élénk és a háború időszerű kérdéseinek ssaporodtával egyrs intenzivebbé váló érintkezést tartott fenn a kamara kerülete szakkép- viseletéivel, a társkamarákkal, az I. és II. fokú iparhatóságokkal, iparteatületekkcl és kereskedő társulatokká!, melyek intencióinak mindenkor megértői és a kamara törekvéseinek szives elő- sogitői voltak. Végül gyakori alkalma nyílt a kamarának a véleményezése alá bocsátott különféle szabályrendeletekben lefektetett köveset- éa vásár-, hid és kompvám ügyökben, valamint kereskedelmi és iparjogi vonatkozású kérdésekben a kereskedelem és ipar érdekeinek védelmére kelni. Külföldi esetek. Cár mint leendő após. IV. Kristóf dán király és Mihály orosz car abban állapodtak meg, hogy Valdemár Kristóf dán herceg, aki Irén főhercegnő — s cár legfiatalabb leányának kezét kérte meg, na újév ünnepre Moszkvába érkezik és az esküvőt megtartják. Valdemár a kitűzött időben megérkezett; a cár lakosztályába való lépése előtt figyelmeztették, hogy az üdvözlés alkalmával el ne mu'.asz- sza megcsókolni a sceptrumot, mert ea orosz szokás, természetes, hogy s háziszokásnak elegeit tett. A fiatal pár néhány nap múlva az oltár felé igyekezett. As oltár 'lépcsőjén tudtára adták a vőlegénynek, hegy sz eskütétel előtt, orosz vallásra kell neki áttérni. A herceg tévedésnek tartotta a dolgot, mórt & megállapodásoknál ily feltételről szó sem volt. Ily értetemben tett megjegyzésére felvilágosították, hogy a sceptrumnsk megcsókolésa következtében, a cárnak feltétlen engedelmességgel tartozik. Valdemár herceget az áinok eljárás any- nyira kihozta sodrából, hogy menyasszonyát az oltár lépcsőjén hagyva távozott a templomból és lakására érkezve, rögtön intézkedett, hogy mielőbb utazhasson el. A város kapujánál a harceget és kíséretét letartóztatták. A dán királynak, csak Mihály cár elhunyta után sikerült fiát az orosz börtönből kiszabadítani. Mac Mahon szórakozottsága. A hires francia marschall sokat adott arra, hogy megmutassa, mennyire jártas minden katona ügyben. Az egyik katonai kórház meglátogatása alkalmával, egyvelöbajban szenvedő betegnél a törzsorvos magyarázta, hogy ily betegek min dig bigveiőjüek maradnak. — Tudom válaszolta Mac Mahon, magam is szenvedtem ily bajban. Az angol mágnás elmulasztotta, magát bemutatni Duberton lord aa angol felsőháa legelbizs- kodtabb tagjainak egyike s mezőn sétált, ás ottan legelésző ökör megtámadta és csak négy nehezen sikerült neki a legközelebbi kert kerítéséig menekülni, a hol a bérlővel, illetve az ökör tulajdonosával találkozott. —• Micsoda dolog az ? Hogy engedhetik meg hogy ily dühös bestia szabadon járjon? — Ds uram — válaszolta a bérlő — ón azt hiszem, hogy az Ökörnek éppen annyi joga van a mezőn futkosni, mint önnek. — Tudja az ur hogy ki vagyok ? A bérlő tagadólag válaszolt. — Én Duberton lord vagyok — — Miért nem mondta ezt lordsigod az ökörnek?— válaszolta mosolyogva a bérlő. Gazdálkodás. Április Közepétől Kezdve vethető, ültethető KonyhaKerti növényeK: Csemegetengeri. Asztali fogyasztásra az u. n. caemegetengerit vetjük május közepéig több ízben. Sok, jobbnál-jobbnak hirdetett fajtája van, melyek közül nálunk jól bevált a Mauthner- féle cukortengeri és a korai Minnesota. A csemegetengeri meleg fekvést, jó erejű, mélyen munkált földet kivón. Nem táblában, hanem köztes vetamónyként termeljük zöldségsorok közt, vagy táblák szélén 1 m. távolra. Egy fészekbe 2—3 szem kerül. A tengeriszáron gyakran fellépő »üszög« nevű gombabategség ellen célszerű a magot 1 százalékos rézgáiic oldatban csávázni félóra hosszáig. Az igy előkészített magot azonnal el lehat vetni. Kelés után megkapáljuk és a nyár folyamén többszöri gyomirtásban és talaj- porhanyitásban részesítjük. Feltölteni fölösleges, legfeljebb nedves talajon indokolt a föld tőkörüli felhalmozása. Az asztali tengeri fajtákat nem szoktuk fattyazni, mert általában bokros nöró- süek s a később előtörő mellékhatások is teremnek, bár apró csöveket. A csemegetengeri fajtáknak jellemző tulajdonságuk, hogy igen édes ízűek és sokáig maradnak gyenge tejes állapotban. Beérve szemük töppedt, ráncos. A cékla vagy vörösrépa. Szokták meieg- &gyi palánták által is szaporitni, de általánosabb a szabadba való soros vetése. Könnyű összetételű, tápdua földet kíván és s napos helyen nagyobb, ixesebb gyökeret növel. Vetése 40 cm.-re húzott sekély barázdába történik, ritká- gan szórva a magvakat. A sűrűn kelt vetemónyt ez első eső után tenyérnyire megritkitjuk s a palántákat e hiányzók pótlására használjuk fel azonnal elültetve. A túlnőtt cékla kevésbé ízes és téiálló, azért a nagyon kövér földbe való vetését vagy a tenyászidő alatti trágyalével való hizlalását — ami több véleménynél beválik — kerüljük. Ajánlható fajták a sötótvörös lapos egyiptomi és a Mauthner-fóle feketevörös körte- alakú. Szárazságban bőven öntözzük, nyár folyamán többször kapáljuk és gyomláljuk. Retek van hónapos, nyári és téli. Az elsőt kertészek termelik melegágyban városok közeié
