Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-04 / 27. szám
másik vizsgálatra s azért maradi el a tarantella. Gróf Teleki Margit szintén kellemes jelenség volt. Schreiber Erzsébet a legjobbak közé tartozott s Bommersbach Margitnál is nagy zenei készséget állapítunk meg, aki tiszta felfogással, biztosan, erőteljesen játszik. ügy látszik Zsembery Ilona meg válogatja tanítványait s a kinél zenei talentumot nem sejt, azt egyszerűen nem veszi föl. Legalább ez a vizsgálat, amelyből akár négy koncertet is ki lehetett volna állítani, felcicomázve egy kis másszakbeli zenével, dallal stb., azt bizonyítja előttünk. Mi nagyon szükségesnek tartjuk az ilyen vizsgálatot, hogy a növendékek szokják meg & nyilvánosságot már korán, mert hisz a zene éppen úgy, mint a művészet minden más neme, nem csupán a művész gyönyörködtetésére való. Helyeseltük azt is, hogy belépő dij nélkül lehetett meghallgatni az érdekes műsort, mert hisz a közönség úgyis eléggé igénybe van véve hadsegélyei és sok egyéb hazafias közcéllal. A vizsgálatokon nem szokás sehol sem belépő dijat fizetni s itt is különös lett volna, ha a szülék azért fizetni tartoztak volna, hogy meghallgassák a tulajdon gyermekeiket. A vizsgálat, noha 22 darabból állott, gyorsan pergett le, úgy hogy 10 óra után, ugv féltizenegy felé már megkezdődött a hazavonulás, mert természetesen semmi szórakozás nem volt utána a mai háborús időben. Zsembery Ilona pedig alig győzte a hálás szülék köszönését, elismerő nyi'atkozataií, gratulációit fogadni, akinek igazán hálás lehet egész Nagybánya városa, hogy a zeneélet terén ily hatalmas fejlődést produkál. A debreczeni Kamara véleménye a piaczi helyzetről. A debreczeni ipar és Kereskedelmi Kamara azt látja hogy hadviselésünkre és úgy saját közfogyasztásunkra, mint szövetségesein hasonló igényére nézve a legnagyobb jelentőséggel biró kérdés az idei termés forgalombahozási körülményeinek körültekintő megállapítása. Az ország kormánya felelősége teljes érzetében tartja e kérdés megoldási jogát, előzetes rendelkezései a termés előre való eladásának hatálytalanításáról, a gazdáknak a termésre nyújtható elő!egekről már megjelentek, a további intézkedései is soron várhatók. Az egyes érdekek is nyilatkozni kezdtek már, a mezőgazdák javasolják a gabonavámok visszaállítását, a maximális árak feloldását, a forgalomnak felszabadítását és annak a szabad kereskedelemre való bízását. Ily körülmények közt az elnökség szükségesnek látta, hogy a kereskedelem és termelés tényezői is megszólaljanak véleményüket nyilvánítsák. A gabonakereskedelem és malomipar képviselői szakértekezletet tartottak a kamarával s véleményüket a következőkben körvonalozták : A szabad kereskedelem igényeinek a mai helyzetben tejesen háttérben kell szorulniok. A hadsereg, ellátás és a közfogyasztás szociális szempontjai, beleértve az országon kívül Ausztria és Németország jogos igényeit is, a közérdekből történt korlátozásoknak a tapasztalatok szerint módosuló fentartását teszik szükségessé. A gabonavámok visszaállításáról szó nem lehet. A maximális termény- és lisztárak fentartandók és pedig oly általános érvénnyel, hogy kivételes vagy visszaéléses vásárlások a megszabott árakon felül sem az országban, sem Ausztriából vagy Németországból ne történhessenek. Az áru gyors piacra jutása érdekében julius és augusztus hónapokra 3 koronától csökkenőiig 2 és 1 koronás praemiu- mok legyenek. A malomipar érdekében 2 heti átmeneti időhatár adandó szeptember 15-ig A termést az államnak rekvirálnia kell és pedig a vidéki fogyasztó központok (vármegyék) szerint decentraüzáitan, a vidéki megbízható kereskedők bevonásával, kik a rekvirálási jutalék fejében i vállalják a minőségi garanciát. A termelő a rek virált árura az államtól egyelőre előleget kapjon. Végleges vételárfizetés az áru szállításával arányban fokozatosan történjék. A rekvirált áru átvé tele és leszállítása is részletekben történjék, mert az egyszerre való átvételének jelentékeny akadálya (elhelyezés, zsák, vasút, kifizetés) vannak. A nagyobb fogyasztó központokon ideiglenes barakszerü elhelyezési raktárak létesiteudők. A keverés a terméskilátásokhoz mérten a mainál enyhébb mérvben, de fentartandó s a helyzet alakulásához képest később enyhíthető. A fogyasztás korlátozása hasonló szabályozás alá esik. A bévetett és learatott területekről, a cséplósi 1 eredményekről, készletről adott időpontokban nagy büntetésekkel (Németország) biztosított megbízható statisztika készüljön. Minőségbevallási hibák és készleteltitkolások hasonló szigorral bűntettesének. Fölmerült az értekezleten o’y megoldási gondolat is, hogy a termésnek csak egy harmada kerüljön rekvirálás és ártmximálás alá, második harmada legyen a szabadkereskedelemé, harmadik harmada fölött psdig a fejleményekhez képest később határozzon a kormány. Az elnökség javasolja, hogy a kamara közgyűlése tegye magáévá a szakértekeslet véleményét s iiy értelemben intézzen fölterjesztést a kereskedelmi miniszter úrhoz. Javasolja e fölterjesztésében a kamara, hogy amennyiben a kérdés megoldásának ajánlott módja a kormány szempontjait kielégíti, lehetőleg ne hivatalos gépezetre, hanem a kereskedelem által délelőtt várja, várja délután, de hiába. Időközben elkölti a borjújában levő konzervet, aztán vár, vár ... de hiába. Nem jönnek. Fázik, didereg, a hideg majd megveszi, de nem mehet vissza a századhoz, mert a parancs parancs. Tovább is ott áll, fegyverére támaszkodva. Érzi, hogy ereje egyre fogy, már nem bir megmozdulni. A havat nem tudja lerázni magáról. Gondolata ismzt és újra vissza szá'l az erdélyi havasok közé, a kandaló meleg tüzéhez és a hó esik, esik ................. Ké t aviatikus. (Elbeszélés.) Reggeli köd borul a tájra. A hó gyengéu szitál. Sehol semmi hang, csak a szél fú; visítása kísértetiesen hangzik. A tisztás, melyen két napja tábort vertünk, eleveuedni kezd. A rözse lángja fdiobog, piros képű, vidám magyar fiuk állják körül, valami szép, megható dalt énekelnek. Hogy vau kedvük ilyen időben, mikor csak úgy ropog a hó lábaik alatt, mikor nem tudhatják, hogy nem pottyan e közibük egy-két muszka gránát. A tisztás másik szélén az. ágyuk állanak, mint valami bosszús óriások úgy tátogatják szájukat. Ép most fogják be beléjük a jó muraközieket. Szegény lovak, olyan bánatosan, csüggedten hajtják le fejüket. A sátorban cseng a telefon. — Halló! 46-os gyalogezred. — Igen. — Ellenség a radomi erdő mögé vonult tartalékához; számuk kikémlelendő. Induljon a 63 as pilóta. Nagy János őrmester. — Igen. A repülőgépet kihúztuk rögtönzött, faágakból összetákolt hangárjából. Gróf Kelényi megvizsgálja az acélsodronyokat, megnézi a motort, a benzintartályt, megolajozza a csavarokat, kezet fog a tisztekkel, beleül és szszszss . . . sz, a gép elindul. Egyideig a jégkeménnyé fagyott havon fut, aztán szép lassan emelkedik, mind feljebb- feljebb. Egyre kisebbedik, végre csak akkorának látszik miut egy turul. Ott kóvályog fenn a magas felhők között. Egyszerre psz psz psz psz, a muszka észrevette, lövöldözni kezdik. De a turul tovább is ott repked méltóságteljes lassúsággal, nem ijjed meg a sok vadásztól. így lövöldözik vagy húsz percig, aztán egy másik sas repül az égbe. Az ellenség is felröppentett egy madarat. Sokkal hatalmasabb, szárnyai jóval hosszabbak. Megkezdődik a hajsza. A mi gépünk merész fordulatokkal, le s fel való ugrálásokkal menekül a hatalmas oro3z sas körmei elől. Az utána. Már-már eléri, de gr, f Ke- leuyi hátrafordul a nyeregbe, céloz és lő. A pilótát célozza, de helyette a motort találj». Szörnyű robbanás. A gép bukik, éppen a mi táborunk közepébe. Alig tudunk félreugrani Szerencsére csak a hóra esett. A pilóta össze volt égve, csak 1915. Julius 4. saját keblökből szervezendő elosztó központra bizassék a rekvirált áru forgalombahozatalü. mert csak ily módon kerülhetők el a gyakorlatiatlan- ságuak, nehézkességeknek, bürokratikus lassúságnak azok a hibái, melyek az első rekviráiást oly rossz emlékűvé tették. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az elnökség javaslatához. Á'talános drágaságról jön panasz a kamara- kerület minden részéből. Ez a háború velejárója, melyet orvosolni alig, büntetni pedig csak mesterséges irányzatú visszaéléseiben lehet. A kormányáét sok óvintézkedéssel elkésett, mert túlbecsülte az ország erejét s rövidre a háború tartamát. A háború minden erőt, értéket, munkát leköt, embert, állatot, fuvarszerszámot, eleséget s igy az áruk hiánya párosulva a szállítás nehézségeivel, a hitel zavaraival és a lebotozhatatat- lan emberi önzéssel, szüli s növeli a drágaságot. Egyes czikkek — a föfogyasztási elemi szükségletek — indokolatlan drágák, vannak más czikkek, melyeknél a ^drágaságra semmi indok nincs s az volna rendeltetésük, hogy enyhítsék amazok drágaságát. Ehelyett hidegvérrel lemérik viszonylagos értéküket s a megfele ő vonaima- gassógban csatlakoznak az előbbiek drágaságához, így alakul ki áz általános drágaság. Ebben a kérdésben most keiületszerle tanácskozások folynak, — legutóbb a Jásznagykun- szolnok vármegyein vett részt a kamara, — ki hágási eljárások indulnak, kivált az élelmiszerek árfelhatása miatt s a kamarának a pártatlan biró szerepében kell visszanyesnie a tu'hajtásokat úgy a visszaélések, mint az azokat üldöző eljárások terén. Napi munkájának jelentékeny része sürgősen nyújtott tanácsadásokból és tájékoztatásokból áll. A közfogyasztás érdekéből a kormány rendkívüli intézkedések sorát foganatosította. Elzárta a kivitelt, a vámok felszabadításával megnyitotta a behozatalt, felfüggesztette a fizetéseket (moratorium), visszaállította a vámhiteit, munkákat osztott ki (hadseregszállitások), vásárolt, mindezzel pénzt hozott forgalomba, a főbb élelmi cikkeknek megszabta a maximális árál, rekvirált, engedélyhez kötötte az elszállításokat, letiltotta a jövő termés eladását, hiteleket nyújt rájok a gazdáknak s végül le is foglalja, hogy maga rendelkezzék a szétosztás felett Bizalmi rendelkezésre jogosította fel a rendőrségeket, hogy a piac és kereskedelem aránytalan áremeléseit kihágásokként kezeljék (5600 sz. rendelei) s legutóbb a belügyminisztert a hatósági ármegállapításokra is feljogosította. A kormány munkájához kell alkalmazkod- niok a városoknak s élniök kell az adott jogokkal. Veszélyes jelleget a drágaság a közélelmezés zavaraival a városokban fog okozni. A városoknak vigyázni kell tehát a mximális árak megtartására, élniök kell az 5600. sz. rendelet nyújtotta jogokkal, állandóan vigvázniok kell a piacot, az üzletet s kérniök a hatósági ármegszabást.. A piacoknál nekik is meg kell szüntetniük a vámot, a helypénzt s arra kel! ügyelniük, hogy a az arca maradt ép, egy merész vágású arc, nagy fekete szemekkel. A gróf talán elbizakodottságból talán, mert nem tudta eléggé kikémlelni az. ellenség hadállását és énjét, visszarepült a muszkák felé. Nagyon aggódtunk érte, hátha véletlenül őt is leszedi egy golyóbis. De nem 1 Visszatér. Ép leszállásra alkalmas helyet keres, mikor a motor felrobban és az égő váz, közénk esik, oda a másik mögé Még élt, mikor kiszedfük gépe roncsaiból. Még élt. — A rad-omi erd-ő me mellett va-agy húsz ezer o-orosz. Öt-ötvenhét ágyú. Mikor az orosz pilótát meglátta, felkiáltott: »Ahxej, kedves sógorom! téged öltelek meg. Óh, mi lesz feleségemmel, ha megtudja, hogy gyilkosod vagyok I«. Szeméhez kapott, felegyenesedett és aztáu karjainkba hanyatlott. Meghalt. Szegény Dénes! * A tábor felpakolt, előre vonulunk. Semmi nyoma nem marad ittlétünknek csak egy sirdomb, rajta fehér kereszt: »KÉT ROKON. HAZÁJUK ÁLDOZATAI. 1915 «
