Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-27 / 26. szám
Li Nagybánya, 1915. Junius 27. — 26. szám. XLI. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE IVLEOJ'DSX.ilE] 1ST UK 'V.A.S/ KISTÁJ? Előfizetési árait : Egész évre 8 K. Félévre «1 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér, ===== Felelős szerkesztő és lapiulajdonos: SÉVÉS12. JÁNOS, ^ Szózat. — Irta: Rákosi Jeni». — Az Európát dúló világháború borzalmasan gazdag képsorozatai feleli egy asszonyi alak lebeg, mintha e báb ru I(izein kereszlülmenve emelkednék tőlünk egy jobb világba. De bánatos szeme itt csügg az elhagyott földön, a maga szegény árváin, akiknek anyja és százezer más árván, akinek patronája volt .életében. Hohenberg Zsófia bercegasszony volt a Z ófia Gyermekszanatórium védőasszonya és most árván maradt tőle. a szanatórium maga is. Mert hiszen azért, amiért e rettentő háborúban a magyar vitézek halálmegveléssel küzdenek : az ő vére hullott el elsőnek azért a nagy szent célért. Azt hittük, hogy a béke munkáiban várja őt egy nagy históriai küldetés nemzetek boldo- gilása körül, mert lám, aki a szerelem csodás és titokzatos lobogója alatt formálta a maga és fenséges férje életét, rakta meg családi fészkét és készült a feladatra, hogy egy koronás főnek legyen gond enyhítő menedéke és biztató angyala : azt váratlanul egy durvább kéz kegyetlenebb történeti küldetésbe laszitotla át könyörtelenül Ő volt a gondviseléstől kiszemelve arra, hogy holttestén át lépjen közibénk a háború réme, amelynek véres feladata, hogy igazságot le gyen népek, nemzetek, országok és fejedelmek közölt És most, amikor hadaink páratlan kitartása és vitézsége folytán ennek az igazságnak közeledő lépteit mintha már hallanék: gondolatunk odaszáll a fejedelmi asszon}hoz, árvák anyjához, árvák patronájához és idézzük elszállt alakját, hogy felmutassuk fogékony szivek előtt Mert emléket szántunk neki, hozzá méltó emléket, nem kőbe, hanem szivekbe, hálás gyermekszivekbe vésve. Testi élete meghalt egy világkatasztrófa zord előjátékában; lelke éljen elmulhatallanul a jótékonyságban, a segítségben, a szereidben, a hálában. Hohenberg Zsófia nevére gyermekvédelmi alapot kívánunk létesíteni s ebben fordulunk a magyar nemzet gyermekeihez, hogy segítsenek meg bennünket. Aki valaha boldog volt anyaságától, aki mint árva valaha könnyet ejtett és ' érezte felebarátja simogató kezét, avagy aki meglátta vigasztalás nélkül az árvaság keserves ábrázatát : a boldog boldogságának okáért, aki boldogtalan, az azért, mert tudja, mit jelent árvának, betegnek, szegénynek, boldogtalannak letud, mindenki a saját jó szivéért és Hohenberg Zsófia boldogsága teljében átlőtt anyai szivéért jöjjön és segítsen adományával nemes és szent célunkban A háborúban elfolyt vér, a békében folyandó köny-özön keserveit akarjuk enyhíteni és egy mártyrasszony tragikus halálának emlékébe kapcsoljuk a jó cselekedetet, melyre társul kérjük a magyar társadalom szivét, lelkét, eszét és becsületes két kezét, Isten és az árvák nevében. tv atal -* " Hiatt. ir._-~ i'atas biztosítása. j n nwwví u következtében Deállőtt munkáshiány pótlása s ez által az idei arafás I biztosítása ma a legsürgősebb és legaktuá- j lisabb kérdés, melynek sikeres megoldása úgy a kormányt, mint egyesületünket, va- : lamint az illetékes tényezőket legelső sorban foglalkoztatja. A m. kir. honvédelmi minisztérium a napokban 7256—1915. számú körrendeletével megengedte, hogy a hozzáértő legénység aratási és cséplési munkálatok zavartalan elvégzése céljából 14 napi időtar- I tamra szabadságoltassák. Szabadságoltatnak úgy a közösök, mint a honvédség, valamint a népfölkelők közül: önálló mezőgazdák, mezőgazdasági munkások, valamint a hadiszolgáítatások- nál igénybe vett munkások. Mindezek sza- badságollatásukal személyesen, kihallgatáson (rapporton) kérelmezzék. Ezen kívül községek saját, valamint erkölcsi testületek tulajdonában levő földek, harctéren lévő mezőgazdák és egyes földbirtokosok ingatlanainak megművelteté- sére, illetőleg az aratás és cséplés elvégzésére 20 katonából álló munkáscsoportok is rendelkezésre bocsáttatnak 14 napi időtartamra következő feltételek mellett: Elszállásolás, élelmezés munkaadót terheli, a vidékre megállapított élelmezési dijat azonban a katonai parancsnokság azonnal a helyszínén nyugta ellenében megfizeti. Dénes Sándor legújabb könyvéből.*) i. Tisztelet példány, a derék semmittevő, a háborús tudományok tudora, a sajtó önzetlen támogatója megfog az utcán és a következő kérdéseket intézi hozzám : — Jött ma valami érdekes távirat? — Nem. — Ápszolute semmi ? — Semmi. — Az északi harctérről nem jött valami? — Nem. — És Szerbiából ? — Semmi. — Szolgája. — Szolgája. Két lépés avance-szal távozunk egymástól. Azután utánam kiált: — Kérem csak ! — Tessék. — Arról nem jött valami, hogy a németek közei vannak-e Parishoz? — Nem. — És a tengeri flotta ? — Nem tudom. — Románia hallgat? — Hallgat. Szolgája. *) Dénes Sándor. Egy komitáesi újságíró följegyzései. Huszár Aladár kiadása Szatmár. Ara 2 korona. — Mondja, mit jelent az, hogy kivonultunk Lembergből ? — Hogy kint vagyunk belőle. — É3 Szabács? — Abból is. — Hm. — Hm. Szolgája. — ön nem katona? — Nem. — Miért nem ? — Mert nem vettek be. — Miért nem vették be? — Mert untauglich voltam. Szolgája. — Mit siet úgy ? — Mert dolgom van. — Hova siet ? — A szerkesztőségbe. — Persze, persze, sok a dolga. És az utcán is mindenki megfogja. Kíméletlenek az emberek. — Nem baj. — Nn&, nem is tartóztatom tovább. Hát nem jött semmi ? — Semmi. Szolgája. Tíz perc múlva a szerkesztőségben megszólal a telefon: — Halló, kibeszél? — Halló, itt Tiszteletpéldány. Nem jött valami azóta? — Nem. — Ápszolute? — Ápszolute. — Zó, nem jött semmi? Mondja kérem, mit jelent az, ha nem jön semmi? — Az azt jelenti, hogy nem adtak fel semmit. — Tehát semmi? — Semmi. — De még jöhet ? — Jöhet. — Akkor majd későbben felhívom. Talán még most is kérdez, ha meg nem balt. II. Delatyn. A katonavonatok, amelyek nagyrészt állomásaikra visszatérő galíciai vasutasokkal vannak telve, ideggyilkoló lassúsággal haladnak előre a felszabadult sfanislaui vonalon, ügy látszik, hogy nem sürgős már a csapatszállitás, derék katonáink egyelőre segitség nélkül is elbánnak a Halicsot kétségbeesetten védelmező oroszokkal, egyelőre sokkal sürgősebb, hogy a felső állomásokon veszteglő üres szerelvényektől megtisztítsák a pályát. Háború idején legkedvesebb a társaság, amelyben azonban utazom : ágyukat visz fel a vonatunk. Megnyugtató, hogy ezeknek sem sürgős az ütjük: Szigetkamara állomáson 11 óra 75 perc a tartózkodási időnk. Mármarosszigetről Ds- latynig 39 óra alatt tettük meg az utat. A vasúti állomásokon, amélyeknek nagy részét a kőrösmezői, tartarovi, delatyni nagy állomási épületekkel együtt felgyújtották az oroszok, — vig katonai élet folyik. Minden állomáson katonák, trének, százszámra menő marhaszáiütmáT