Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-29 / 48. szám
(2) 48. szám. 1914. November 29. A polgári őrség szervezését a belügyminiszter engedélyezi. 2. § A polgári őrség — mint a helyi közrend és közbiztonság fentartására és fontos rendészeti feladatok teljesítésére alakult őrtestület — közvetlenül az elsőfokú rendőrhatóságnak van alárendelve és mindenben annak utasításai és rendelkezései szerint köteles eljárni. A polgári őrség községenkint (városon- kint) külön alakul és az illető hely neve szerint: »községi (városi) polgári őrség« nevet visel. A polgári őrség szervezése a m. kir. csen- dőrség működését és hatáskörét nem érinti. 3. §• A polgári őrség a szolgálatra önként és díjtalanul vállalkozó polgári egyénekből alakúi. A polgári őrség tagja csak feddhetetlen jellemű, 18-ik életévét betöltött, józan és erkölcsös életű, testileg és szellemileg egészséges magyar állampolgár férfi lehet. A katonai szolgálatra alkalmasaknak látszó 19—22 éves ki nem képzett és az összes A) osztályú népfelkelők rendszerint nem lehetnek a polgári őrség tagjai. A jelentkezők közül az alkalmasakat az elsőfokú rendőrhatóság vezetője (rendőrkapitány, főszolgabíró) választja ki és látja el írásbeli megbízással. A megbízás rendszerint az illető polgári őrség fennállásának egész idejére szól. Azonban az elsőfokú rendőrhatóság vezetője a megbízást bármikor visszavonhatja. A polgári őr szolgálatától előzetes 8 napi bejelentés után bármikor visszaléphet. A polgárőri tagság a hadi (népfelkelői) szolgálat alól nem mentesít és azonnal megszűnik. ha az illető polgári őrt bárminő katonai szolgálatra behívták. 4. §. A polgári őrség az elsőfokú rendőr- hatóság hozzájárulásával saját kebeléből parancsnokot és parancsnokhelyettest választ. A parancsnok hatáskörébe tartozik a polgári őrségi szolgálat vezetése és intézése (szolgálatbeosztás, a szolgálati idő és heiyek megállapítása, a polgári őrök felváltása stb.) E részben a polgári őrség választott parancsnokai szigorúan az elsőfokú rendőrhatóság utasításai szerint járnak el. Sürgős szükség esetében a polgári őröknek az elsőfokú rendőrhatóság közvetlenül is adhat utasítást. A polgári őrök egyébként egymással szemben föl és alárendeltségi viszonyban nem állanak. Többeknek együttműködése esetében azonban a polgári őrség parancsnoka (esetleg a rendőrhatóság) a polgári őrök valamelyikét a vezetéssel esetről-esetre megbízhatja. Az ilyen megbízottnak a vezetése alá rendelt polgárőrök Mély, kábító álomba merült s csak arra ébredt fel, mikor a hüs hajnali szellő feilebbentette sátora falát. Borzoogva burkolódzott szorosabbra a katonapokrócba. Ä mint behunyt szemekkel a pokróc széleit kereste, puha tárgy érintése felrettentette fél álmából. Felugrott s a tábori mécsest meggyujtva fekhelyét vizsgálta. A szalma szélén, oldala mellett hófehér, göndör bárány feküdt gomolyagba gubbaszkodva. Nézi közelebbről — ez a Sztanka báránya. A bárány nyakán kopott, fekete szallag volt. A szép piros szaiíag eltűnt a nyakáról, Szólítja az állatot s ez az ismert dünnyögő bégetéssel simult lábaihoz. K. hadnagynak ki ment az álom a szeméből, n- m aludt ö többet ez éjszaka. Mint gyengélkedőnek szabadsága volt s reggel az volt az első dolga, hogy pár bakát maga mellé véve siessen fel a hegyekbe a kulához. A bárányt s legényét vissza hagyta. Komor sejtelmei voltak. A mint felért, a pázsitos téren megdöbbentő látvány tárult szemei eié. Leparkolt, kormos fű s e kormos fü közepén néhány uégyszögméternyi területen hamu. Semmi egyéb. Ilyen nagy lehetett a kis kula, mint a hamu területe. Szófián, tompa fájdalommal, szívfacsaró önváddal dőlt a tiszt a mohos sziklára, melyen először ölelte át a vadmacskát. Keserű elmélyedése sokáig tartott. Nagy sokára elhatározta, hogy távozik embereivel ez elátkozott helyről. Mielőtt bement volna a táborba, valami bizonyságot akart szerezni a történtekről. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE az illető szolgálat tartama alatt és annak kere- i tében feltétlenül kötelesek engedelmeskedni. 5 § Az elsőfokú rendőrhatóság gondoskodik arról, hogy a polgári őrség tagjai szolgálatuk megkezdése előtt jogaik és kötelességeik tekintetében megfelelő kioktatásban részesüljenek. A polgári őrök a fegyveres erőnek nem tagjai és ezért különösen is figyelmeztetni kell őket arra, hogy esetleges ellenséges betörés esetében fegyvereiket és polgárőr! jelvényüket a rendőrhatóságnak szolgáltassák be, nehogy őket az eltenség részéről fegyvereik miatt bán- tódás érje. Ott. ahol szervezett rendőrség van, az illető rendőrség szolgálati és egyéb szabályai az ottani polgári őrökre is irányadók azzal az eltéréssel, hogy a polgári őr a szolgálatból erre vonatkozó Írásbeli bejelentésének időpontjától számított 8 nap elteltével feltétlenül kiléphet. Az előbbi bekezdés értelmében a polgári őrökre is irányadó szabályokat minden polgári őr rendelkezésére kell bocsátani, esetleg az említett szabályokból a polgári őrök részére kivonatot kell készíteni. 6 § A polgári őrök szolgálatuk megkezdésekor az elsőfokú rendőrhatóság vezetője előtt az alábbi szövegű esküt (fogadalmat) teszik le : »Én N N. esküszöm az élő Istenre (be- j csületemre fogadom) hogy Ő Felségéhez, apos- j toli királyunkhoz és Magyarország alkotmányához hű leszek; polgári kötelességeimet pontosan és lelkiismeretesen teljesítem ; az elöljáróim által polgárőri feladataim körében adott rendelkezéseknek feltétlenül engedelmeskedem ; a tudomásomra jutott hivatali titkot megőrzőm. ■ Isten engem úgy segéljen,« (fogadalom' eseté- ; ben az utolsó mondat elmarad.) Az eskü (fogadalom) letevését a megbízó okiratra vezetett záradékban az esküt kivevő hatóság igazolja. 7. $• A polgári őrség tagjai polgári szol gálatuk közben hatósági közegek. A polgári őrminőségének felismerhetővé tétele végett szolgálatközben baíkarján »Polgári' őr« feíirásu nemzeti szinü karszaiagot vagy más megállapítandó jelvényt (kokárdát, vállszailagot stb) visel. Azt, aki a nélkül, hogy polgári őr volna, a polgári őrök részére megállapított jelvényt viseli, kihágás miatt az 1879. XL. t -c 44. §-a alapján keli büntetni. A polgári őr szolgálata közben lőfegyvert és kardot viselhet. Fegyvert a hatóság ad, j vagy azzal a polgári őr látja el magát. A polgári őr szolgálaton kivül a polgári őri jelvényt és fegyvert nem viselheti. Felkapaszkodott egy pár kilométerre fekvő szomszédes kulához. Véa banya tehenet fejt a kula e,őtt. Kérdi tőle, mi történt a kulával f Hogy égett le? Hol vannak lakói? A banya kíváncsian vigyorgott rá sárga fogai közül s csak nagy sokára, meggondolva, megfontolva ejtette ki a szót: — Nye znám, gospodia! Nye znám! Bogami! nye znám! (Nem tudom uram, istenemre ! nem tudom!) Különben ennyit is tesz, hogy : igen is tudnék a kérdésedre felelni, de ha izzé-porrá törsz, még akkor se tudsz meg tőlem semmit I Nagyon is ismerte a tiszt ennek a hunyász- kodó feleletnek értelmét. Belátta, hogy minden kérdezősködés hasztalan, haza ment. Otthon sátorába ieborult. a fekete szallagos bárányra s érezte, hogy könnyei szivére hullanak vissza. Reggelre önkívületben, lázban hadonászva találta az ezred orvos. Kimondta, hogy ha csak egy napig itt marad, megöli a kiima. Felpakoiták, els/.álitották Sarajevoba, innen meg tovább haza — Magyarországba Soha se láttuk többé. Én ezt a történetet onnan tudom, hogy legénye visszamaradt s a bárányt, mint gazdája rámaradt örökét eladta a tiszti-menázsinak. Mikor már megettük, akkor fecsegett a fickó egyet-mást a bárányról, meg a gazdájáról, meg valami kutyabetegségröl, meg valami lányról. Be rosszul esett az a báráuy. A fegyvert a polgári őr csak felettes rendőrhatóságának konkrét utasítására vagy önvédelemből használhatja. Azonban ott, ahol szervezett rendőrség van. az ottani szervezett rendőrség fegyverhasználata tekintetében fennálló szabályok a polgári őrök fegyverhasználatára nézve is irányadók. A szabályellenes fegyverhasználat súlyos büntetőjogi következményekkel járván, a polgári őröknek mindig szem előtt kell tartaniob, hogy a fegyvert csak végső esetben, tehát csak akkor lehet használni ha a szelidebb eszközök sikertelenek maradtak; hogy a fegyverhasználatot az erre vonatkozó figyelmeztetésnek mindig meg kell előznie; hogy a fegyvert sohasem szabad azon a mértéken túl használni, amely a támadás visszaverésére, az ellenszegülés legyőzésére, vagy a kivédés biztosítására elkerülhetetlenül szükséges; hogy lőfegyvert csak az élet vagy testi épség megvédése érdekében szabad használni; hogy végül a fegyverhasználattal ártatlan személyek testi épségét nem szabad veszélyeztetni. 8. §. A polgári őrség tagjai rendőrhatósági jogokat nem gyakorolhatnak. Ha tehát szolgálatuk közben rendőrhatósági intézkedés (rendelkezés) szüksége merül fel, a megfelelő in tézkedes megtétele végett a felettes rendőr- hatósághoz kell fordulniok. Sürgős szükség esetében azonban a rendőrhatóság rendelkezé! séig a törvény, szabályok és kapott utasítások I keretében a polgári őrök is megtehetik a köz- ! biztonság fenntartására okvetlenül szükséges | intézkedéseket. A polgári őröket lehetőleg olyan szoigá latokra kell alkalmazni, amelyek különösebb rendőri szakképzettséget és jártasságot nem igényelnek, igy például őrjáratokra, közüzemek, középületek, intézmények stb. őrzésére és védelmére, tömegesen fellépő rendzavaró elemek szétosziatására stb. Jelentősebb rendészeti feladatok végzésére a polgári őröket rendszerint csak szakképzett egyének (hivatásos rendőrközegek) vezetése alatt, vagy ilyenekkel együtt lehet alkalmazni. 9. § A polgári őrség megalakulását és működésének megkezdését a helyi szokásoknak megfelelő módon közhírré kell tenni. Ugyanakkor a lakosságot tájékoztatni kell a polgári őrök hivatásáról és különösen fel kell hívni a lakosság figyelmet arra, hogy a polgári őrök szolgálatuk közben hatósági közegek, akiknek épp úgy engedelmeskedni kell, mint más közbiztonsági közegeknek és akiknek bántalmazása vagy a velük szemben tanúsított ellenszegülés szigorú büntetés alá esik. 10. §. A polgári őrség működésének meg szünáse és feloszlatása iránt — az 1 § értelmében tett előterjesztésre vagy anélkül — a belügyminiszter intézkedik. täBBBBBBBBBliE B ■ B B ■ ■ mr Ne igyunk többé “ b francia cognacot! a SHHBBBBBBBHBB E BBB A moziról. íi. A mozi meg a háború. A mozin is megérzik a háború. Mióta az általános mozgósítás megtörtént, a mozikban csak elvétve, véletlenül lehet francia meg angol filmeket látni. Annál több azonban a német film. A közönség pedig úgy látszik nem igen érzi meg ezt a változást. Legfeljebb csak annyiban, hogy kevesebb a színes film. A franciák a felvételeknél a fősuiyt mindig a kü'ső fényre, a pazar kiállításra fektették. Nem egy esetben másodrendű szinerök által lejátszott film oly kitűnő rendezést és szinváltozatosságot kap, amelyet ez távolról sem érdemeit volna. A francia darabok majdnem kivétel nélkül sok szellemi ötlettel rendelkeznek. Mindig több bennük a szellemi ötlet, mint a mimikái furfang. Drámájuk sokszor oly gazdag szellemi képletekben, kiállításuk oly pazar fényt, visel magán, hogy ha az alakítás is ezekkel volna egyenrangú, egyenesen u'olérhetetlenek volnának. Csakhogy a francia szinészek játékai örökösen magukon viselik aat, ami szinte népük jellemzőjévé vált
