Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-05 / 14. szám
(2) 14. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE gyár hajóállomásról Belgrád, Obrenovac és Sabac szerb határállomásokra kedvezményt biztosit társas kirándulásoknál. (1011/3539. sz. a. 1910. febr. 10 k, átirat.) 9. Kassán a Schalkház-szállóban az egyesületi tagok az utcai szobaárakból 15^. az udvari szobaárakból 10%-nyi kedvezményt kapnak. 10. A kassai Európa-szálló hasönló kedvezményt nyújt. 11. A kassai Gőz- és Kádfürdő Részvénytársaság a gőzfürdőjegyek árát tagjaink számára 1 K 20 fillér helyett 80 filléres kedvezményes árban állapította meg. 12. Ránkfürdőn az egyesületi tagok az elő- és utóidényben 10%-nyi, a főidényben 20%-nyi kedvezményt kapnak a szobaárakból. (A földmi- velésügyi miniszter 1910. febr. hó 23-án kelt 20603. sz. rendelete.) 13. Eperjesen, az eperjesi osztályvezetőség közvetítésével, az egyesületi tagok a turista- szállóban 80 fillérért éjjeli szállást, ellátást pedig kedvezményes árban kapnak. 14. Eperjesen ifjúsági kirándulások résztvevői az ottani diákszállóban — előzetes bejelentés mellett — 20 fillérért éjjeli szállást és kedvezmenyes ellátást kaphatnak. A diákszálló 40 tanulót fogadhat be. 15. Rártfán, az ottani osztályképviselőség közvetítésével, az egyesületi tagok 80 fillérért éjjeli szállást és kedvezményes ellátást kapnak. 16. Rártfafürdöben 1 koronáért éjjeli szállást kaphatnak a tagok ; hosszabb lartózkodásuak az elő- és utóidényben lakásnál 15%, gyógy- és zenedijaknál 50%, fürdőknél 30%-nyi, a főidényben pedig a lakásnál 10%-nyi engedményben részesülnek. 17. lglín, a városi Vigadóban éjjeli szállásnál a szobaárakból 15%-nyi engedmény van. 26. Iglófüreden a tagok 10%-nyi kedvezmény mellett kaphatnak éjjeli szállást. 27. Feketehegyen a fürdőtulajdonos özv. Lomniczyné május 15-től juiius 1-ig és augusztus 25-től szeptember 30-ig a tagoknak ingyen ad éjjeli szállást és elengedi a mellékdíjakat. 28. Thurzófüreden özv. Menesdorfer Ká- rolyné fürdőtulajdonos elengedi a gyógydijat és a szobaárakból 10% kedvezményt ad. 29. A dobsinai jégbarlang belépti-dijaiból 25%-nyi engedmény van. 30. Poprádon a Tátra-szállóban az utcai szobaárakhói 15%, az udvariakból 10% 31. A szepesszombati Grébpark-ban a szobaárakból 15%-nyi kedvezményben részesülnek a tagok. 32. Felkán a Turistatelep és nyaralóhelynél Krompecker László örökösei a szobaárakból hasonló kedvezményt adnak. 33. Késmárkon a Brumayer-féle szállóban tünk, nem kényeztettek minket. Magunk rendeztük a mulatságot. Ha ez így folyik, jövőre már a bányai leányzók bandériumba fognak verődni. A hazajövő leendő tanároknak, orvosoknak, ügyvédeknek, mérnököknek és akiket elől kellett volna említenem, a kadétoknak ünnepélyes fogadtatásban lesz részük a vasútállomáson. Azon az állomáson, ahol jövőre már faggyúval világítanak, mert attól még úgy se lehet látni, mint a petróleum-világítástól. Meglesz az a haszon, hogy szagmentes lesz a környék. Az ünneplők »Minek is van villámvilágitás a városban« dallal borulnak a hazajövőkre este 10 órakor. A nőegyletet azonban a legnagyobb dicséret illeti azért, hogy nemes feladata mellett még az ifjú sziveket is igyekszik közelebb hozni. Mert azok soha sincsenek elég közel. . . Egyre kérem a nőegyletet: ne legyen a beléptidij csekély, hanem csekélyke. Vagy legyen nagy, de a későn jövők ne fizessenek. * A múlt nyár a magyar Barbizonban. Örökké kedves, különben semmitmondó szavak jutnak az eszembe: jó lesz viszzanézni. És én visszanézek a múlt nyárra. Milyen más is volt ez a Bánya. Eljöttek hozzánk a piktorinák, a piktorok; a nagyok, a kicsinyek, a bárónők, az exbárónők, a feleségek, a modellek, a tennisz-tehetségek, az akadémisták, a rajztanár-jelöltek. Valamennyi bohém jókedvű embere a művészetnek. Bizony oldalba volt akkor rúgva a komolykodás. Magam is fontos személyiség lettem: a lo- vagias ügyek lebonyolítója, A lebonyolító társ a tagok az utcai szobaárakból 15%, az udvariakból 10%-nyi kedvezményt kapnak. 34 A késmárki Korona-szállóban hasonló kedvezmény vehető igénybe. 35. A Dávid Antal-féle vendéglőben Késmárkon az ételek árából 15% kedvezmény kapható. 36. Nagyszalókon a Weszter-parkban a szobaárakból 15%-nyi engedmény van. 37. Gsorbatónál 1 koronáért kapható éjjeli szállás. 38. Felsőhágin a szobaáraknál 15% kedvezményt nyújtanak. 39. Tátraszéplakon mellékdíj nincsen és a szoba és fürdőárakból van 10%-os engedmény. 40 Ujtátrafüreden dr. Szontagh M fürdőtulajdonos 1—3 napi tartózkodás esetén a gyógy- és zenedijat elengedi és a szobák árából 15%, a fürdőknél pedig 20%-nyi kedvezményt nyújt. 41. Ótátrafüreden 1 korona 60 fillérért kapható éjjeli szállás kiszolgálással; gyógy- és zenedij nincsen. 42. A Sziléziai házban a Felkai tó mellett, éjjeli szállásnál 33% nyi árelengedés van. 43. Tarpatakfüreden a szobaárakból 10%-os engedmény van. 44. Tátralomnioon a Lomnic- és Betlenház- szállókban 10%-os kedvezmény élvezhető. 45 Matlárházán a szobaárakból 15%-os kedvezményt kapnak éjjeli szállásnál. 46. A Zöldtavi Frigyes menedékházban éjjeli szállásnál 33%-nyi árelengedés van. 47. Barlangligeten a főidényben a szobaárakból 10%. az e'ő- és utóidényben 30% nyi engedmény kapható. 48. Lucsivnafürdő a szobaárakból 15%-os kedvezményt nyújt. 49. .Gánóeon a fürdőárakból 20%-nyi kedvezményt nyújtanak. 50. Az újonnan belépő tagok az egyesületi Évkönyv régebbi évfolyamait kötetenkint 60 fillérért kaphatják. 51. Az Öttavi Téry-menedékházban éjjeli szállásnál 33%-nyi áreleúgedés van. 52. A tátrai h. é. villamos vasutakon és a tarajkai siklópályán tanintézetek tanárai és tanulói csoportos tanulmányi kirándulások alkalmával féláru utazási kedvezményben részesülnek. A tanintézeti igazgatóságok által kiállított hivatalos igazolvány a vasúti pénztáraknál bemutatandó. — (1911. dec. 19. átirat.) És van még sok más kedvezmény ezeken kívül is. Az egyesület segítene gondozni a mi kiránduló helyeinket, a jelzéseket eszközölné stb. Szóval a turista élet kedvelői ne habozzanak tovább, hanem lépjenek be végre-valahára a Kárpát egyesületbe. legendás piktoralak volt. Széltében mesélték róla, hogy mindszentek napján gyertyát szokott vinni az adóhivatal képzeletbeli sírjára. Az ügyeket bámulatos tapintattal kellett intézni. Számítván arra, hogy a pimasz, gazember, antitalentum, szobafestő, giccer, tubus tolvaj, fényképész, templomküszöb, álnok pénzcsaklizó és nyomorult mázoló másnapra már ismét testi és lelki jóbarát is lehet. Az ilyenekért provokálják egymást ... levél ... és kibékülés. A vérbeli piktor egyre azonban nagyon dühös. Nem provokál, de szóba se áll többé veled. Ez a sejtelmes mondat: úgy csinálod, mint egy rajztanár-növendék. Szegényeknek még a laikusoknál is kevesebb volt a tekintélyük. Hja, a művészet egész embert kíván. Ilyenformán volt ok a súrlódáshoz. Micsoda ügyek keletkeztek! A francia vígjáték helyzetei semmik ehez képest. A szolidból egyet: . . . Egyszer az egyik piktor azt mondta a másik piktorról, hogy egy harmadik piktornak a talpnyalója. Mintha bizony a piktorok talpán cukor, vagy protekció volna. Fühöz-fához elmentünk.. Gyártottuk a leveleket. Először féliveo, aztán az István-szálloda képével diszitett papirkán, végül jó volt a szeletke is. így ismertelek meg piktor költő barátom. A föpiktor úrral is ilyen utón ismerkedtem meg. Váltig kérdeztük, hogy hol lakik. Végre a ben- fentese útba igazított: Virághegy, gesztenyefa öblében. Nem akadván a talpoyaló szónak gazdája, az ügy befejeződött. Azaz mégsem fejeződött be, Munkácsy Mihály jubiláns kiállítása az Ernst-Muzeumban. Ez a kiállítás arról az ötven esztendőről beszél, melyen a legmagyarabb, legdicsőségesebb festőnk, Munkácsy Mihály irta le asztalosinas- ságnál kezdődött, világhírnévhez iveit pályáját. Az a tehetségében és a festői hivatottságában kételkedő révéteg szemű fiatal ember, ki ölven évnek előtte Pestre gyalogolt, hogy beteljesítse vágyainak-vágyát, hogy festő legyen, megajándékozta ezt az országot a XIX század legnagyobb- szerü festői szensatióival. Hosszú — szomorú és kilátástalan kezdet után ráköszöntölt a siker, mely hozzá szegődvén, végig kisérte kápráztatóan gazdag és termékeny életéD, Az idegenbe szakadt fiát babérokkal várta a milleneumi kiállítással ünneplő ezeréves Magyarország. Legutolsó legemberfelettibb erővel megfestett képét hozta magával: a honfoglalást. Azután szomorú és nehéz csend lett. Néhány év múltán halott lett ez a nagy ember . . . Az uj festészet hálátlanul hamarkodta el Munkácsyról való Ítéletét, úgy, hogy ma tízegynéhány évvel halála után »a rég túlhaladt« jelzőt kezdik használni, ha Munkácsy festészetéről van szó. Körülbelül az a sorsa mint Jókaié,akit életében »a legnagyobb magyar iró« jelzővel tiszteltek meg, halála után pedig hirtelen feledés köde borult alakjára. Mindkét »nagyunk« igazi és végleges értékelésétől manapság még el kell állnunk, részben, mert oly közel állunk még alkotásukhoz, hogy a megfelelő távlat hiányzik, mely pontos megállapításhoz elengedhetetlen, részben pedig, mert a mai művészeti forrongás annyira felforgatta az értékről alkotott fogalmakat, hogy csak az évtizedek múlva bekövetkező lehiggadás tiszta üvegén át láthatjuk majd kink — mink is volt nekünk tulajdonképen Munkácsy Mihály. A két ellentétes irány addig hadd kavarogjon — hadd forrjon, hadd dőljön el a kérdés, hogy szabad-e a vásznon lírának, intuitiv- lélekhez szóló akciónak lefolynia, vagy csak tisztán szín és rajz, mozdulat és forma abstrak- tumok után való kutatás foglalja le. Akármint is dől el a dolog, az tény, hogy Munkácsyt illetőleg méltatlan volt a céhbeli utókor, s mint Jókainál nem árt, sőt nagyon kívánatos, hogy a »hivatottak« Ítélete ellen minél gyakrabban in- téztessék appellata azokhoz, akik ma is hívek e genikhez, akik ma is hatása alatt állnak e suggestiv nagy névnek; Munkácsy Mihály. És ilyenek héla istennek, vagyunk igen sokan. A milleneumi kiállítás óta most került először bemutatásra Munkácsy Mihály festészete. Elszórtan ugyan láttunk itt is ott is egy-egy müvet, de igy collektiv kiállításban azóta nem láttuk alkotásait. Az Ernst muzeum felkutatta és 1914. Április 5. mert a szálak egy bájos piktorina felé tornyosultak. A mélyen sértődött piktor elment a piktorinához. Hogy mint magyarázkodtak, nem tudom, deniqae kimagyarázkodtak. Napsütéses vasárnapon boldogan lejtettek egymás mellett a piacon. Mikor a lovagias ügyek alább hagytak, képvásárlónak csaptam fel. Öten kúszunk Sándor barátunkhoz az István tetejére képnézőbe. Megmutatja összes festményeit, az egyik nagyon tetszett. — Mennyiért adod ? — Csupa barátságból hatvan koronáért. — Jó, megadom. Az összeget tíz koronás részletekben fizetem. Kikötöm, hogy csak az első részletet keli megfizetni. Sándor undorral rám néz — add ide a tiz koronát. — Mit gondolsz? Nem vagyok én képhiéna — válaszoltam — nem veszem a lelkemre. — Nem bánom, hogy veszed, csak add már ide a tiz koronát. — Öregem, nem lehet. Tudod, a lelkem nem visz rá. — Te nyomorult, neked egy szagos vasad sincs — gyertek le az Istvánba, van még egy koronám. Bizarr dolgokról vitatkoztunk. Megállapítottuk, hogy a művészembernek kiéltnek kell lenni. Ez az egy módja, hogy zavartalanul élvezhesse a természetben rejlő harmóniát. Elköltöttük a koronát, aztán az én tiz koronámat, amit valami égetően hasznos dologra tartogattam. Képem se volt, tiz koronám se.
