Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-07 / 49. szám
1913. December 7. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 49 szám. (3) úgy most segítségemre legyenek a karácsonfa örömeinek megteremtésében. A helyzet nyomorúságait legnehezebben a gyermek viseli, még eddig sohasem kellett ruházattal, élelemmel any- nyi gyermeket ellátnom, mint ez esztendőben. 158 beirolt gyermek közül 100 játékot, 20 némi ruházatot kap és élelmiszert. — A tavaly vásárolt 100 korona értékű hinta hátralévő részletét is ivünkön gyűlt összegből fedezzük. Szokott karácsonfa ünnepélyünket, ha nem is olyan nagyszabásuan, mint tavaly, — megtartjuk, melynek programmját e lap legközelebbi számában közöljük Érdeklődőket mindig szívesen látunk Nagylelkű adakozásukat kéri: Nagybányán, 1913. deczember hó 2-án. Pap Izabella, áll. óvónő. Fejes István ref. püspök vasárnap meghalt A boldogult sógorsági viszonyban volt a helybeli Buday családdal. Az érdemes, tudós püspök haláláról a napi lapok részletesen megemlékeztek Mi hozzuk most a család gyászlapját: Alulírottak a maguk és a nagyszámún rokonság nevében is megtört szívvel jelentik a legjobb férj, apa, testvér és rokonnak Fejes István a tiszánineeniref egyházkerület püspökének, sátoraljaújhelyi ref. lelkésznek, Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága és Sátoraljaújhely rend tan. város képviselőtestülete tagjának f. hó 30. napján esti IOV2 órakor, sátoraljaújhelyi lelkészsége 49. évében, 76 éves korában, legboldogabb házasságának 32. évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A drága halott földi maradványai december hö 3-án d. u. 2 órakor fognak a ref. templomban tartandó gyászisten'isztelet után a helybeli köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Sátoraljaújhely, 1913. év december hó 1. Özv. Fejes Istvánná sz. Tóth Karolina mint neje. Fejes Béla, özv. Buday Ákosné sz Fejes Ilona, Fejes I abella, Fejes Ernő mint gyermekei. Fejes Ernőné szül. Székely Rózsa mint menye, Fejes Ilona, Fejes István, Fejes Margit, Buday Ákos dr., Buday Károly, Buday Sándor, Buday István mint unokái. Kovács Jánosné sz. Fejes Emma, özv. Kolozsváry Sámuelné sz. Fejes Mária, özv. Hatvány Lászlóné sz. Fejes Katalin, Fejes József, özv. Horkay Jánosné sz. Fejes Terézia mint testvérei, özv. Somossy Istvánná sz. Tóth Maria, özv. Szívós Gézáné szül. Tóth Erzsébet mint sógornői. Megnyitás. Szatmárnémeti szab. kir. város Kossuth-kerti müteremházának ünnepélyes megnyitása holnap, december hó 7-én, délelőtt 11 órakor lesz. A város az ünnepélyre mérsékelt számú meghívót bocsátott ki. Az idealizmus még nem veszett ki. Most, a mikor mindenki a megélhetés után futkos és azon aggódik, hogy az ünnepre valót sem tudja összekuporgatni, Schaltz Károly okleveles erdőmérnök egy verskötetet akar kiadni. Sajnos, séges arcát számtalan szolgával és szolgálóval ismét útra kelt Sztambul felé. Mikor a kádi szine elé járult, emilyen ékes mondókához fogott: Hogy meggyőződjél óh bölcsek bölcse, hogy milyen fényes eredménye lett tanácsodnak és a botoknak, amikkel engem, alázatos szolgádat megajándékoztál, ime elhoztam bizonyságul őt magát, az én szépséges Fatimámét, aki oly csöndes azóta, mint itt ez aranyak, amiket az igénybe nem vett ötödik bot végére kötve elhoztam néked, amiként azt te bölcsen megparancsoltad. — Okosnak, bölcsnek, nem tartja magát azóta? — Oh nem, a világért sem, véleménye egyáltalán nincsen semmi dologról, sőt Ígéretet tett, hogy szólani sem fog addig, mig te óh uram, kérdezni nem fogod. — Hívjad őt elém, hadd lássam az alakját legalább. A török háromszor tapsolt, mire az ajtó nehéz függönye szét nyillott s belépett a bájos Fatime. A kádi elsősorban férfi volt s csak azután volt bölcs és bámuló, csodáló tekintettel mustrálta a leány fejedelmi, karcsú alakját. Édes gyermekem — mondá halk, behízelgő hangon — fátyolodon keresztül, amely arcodat takarja, sejtem, hogy te igen szép vagy és most már urad meg is van veled elégedve, amióta női tulajdonságaidat ismét vissza szerezted, vagyis az okosságot, bölcsességet s főként az utolsó szót a férnem láttunk, nem olvastunk egyet sem belőle I s igy nem szólhatunk a tárgyhoz, annyit azon- ! ban a hozzánk küldött felhívásból tudunk, hogy ezer előfizetőre van szüksége, egy kötet I ára 2 korona 50 fillér. 100 darab után 10°/0 I engedményt ad. Tanulóknak, egyetemi hallga- ! toknak 2 K. Tessék hozzáfordulni. Cim: Huszt. Járási erdőgondnokság. A Tiszántúli R9formátus Egyházi Értekezlet Debrecenben 1913. nov. 19-én dr. Baltazár Dezső püspök elnöklete alatt tartott közgyűlésén a 42 tagból álló nagyválasztmányba a nagybányai egyházmegye részéről Turman Olivérné úrnőt, Széli György esperest és gróf Degenfeld Sándor erdőszádai nagybirtokost, volt egyházmegyei gondnokot, az Értekezlet jegyzőéül pedig Soltész Elemér nagybányai lelkészt választotta meg. Az értekezlet a maga közgyűlését évenkint az egyházkerület különböző pontjain (legközelebb Beregszászban) tartja. Tagok lehetnek azok a református férfiak és nők, akik az Értekezlet célját előmozdítani akarják. Ez a cél: »az evangéliumi világosság terjesztése, a református öntudat szilárdítása, a vallásos élet fejlesztése, az áldozatkészség fokozása, felebaráti szeretet-művek létesítése, egyháztársadalmi kérdések megvitatása«. Az Értekezlet rendes tagjai évenkint 2 korona tagsági dijat, alapitó tagok egyszersmindenkorra 100 koronát fizetnek. A rendes tagság a jelentkezéstől számítva legalább 4 évig kötelező. Magyarok romlása címmel id. Egán Lajos és Kontra Aladár szerkesztésében érdekes és magvas röpirat jelent meg, mely 30 fillérért kapható Stark Ferenc könyvkereskedésében Budapest 1., Krisztina-tér. Henrich Viktor, Szabó Adolf ny. kir. erdő igazgató és ev. egyházi felügyelő veje, Nagybánya szülötte, aki gyakornoki éveiben társadalmunk egyik közkedvelt tényezője volt, a petrozsényi főhányagondnoki állásáról lemondott, illetve 21 évi eredményes tevékenység után nyugdijaztatta magát A munkától azonban nem vonul most sem vissza, mert a Frölich és Küpffel nagy külföldi cég magyarországi képviseletének igazgatója le't Budapesten. Henrich távozását a petrozsényiek nagyon sajnálják, benne kiváló társadalmi vezetőerőt veszítettek, mutatja ezt az a hatalmas 200 teritékü fényes bankett is, amelyet tiszteletére rendeztek. A salgótarjáni kőszénbánya r. t. petrozsényi palotájának dísztermében volt a nagy vacsora Pohárköszöntőket mondtak : Winklehner János bányaigazgató, Kosztela János kir. bányatanácsos, j Janza Vazul főszolgabíró az alispán nevében is szólott, aki sürgönyön üdvözölte a törvény- : hatósági bizottság buzgó tagját, Blaschek Aladár ! főbányagondnok, dr. Schulek Jenő járásorvos, j aki Henrichet, mint Kaszinó elnököt köszöntötte j fel, dr. Nesztor Kornél járásorvos, Zádony Károly ; jegyző, Varga Domokos ref. lelkész, Pelger \ Mihály ev. lelkész az egyházi felügyelőt éltette fiáknak hagyod, ami hogy igy legyen Allah akarata. A szépséges Fatime mégjobban meghajtotta karcsú termetét és még erősebben összeszoritotta piros ajkait. — Szólj hát édes gyermekem — mondá a kádi mindinkább ellágyuló hangon — én nem tiltom ezt el tőled, halálom után úgy pihenjek a tubafák árnyékábau és a legbájosabb hurik úgy simogassák szakálomat, amilyen igaz, hogy hangodat hallani óhajtom és én meg nem haragszom emiatt tereád. — Te kérdeztél óh uram — szólalt meg a leány határozott elfogulatlansággal — akinek a nyakadra akasztott rendjelekből látom, hogy kádi vagy, de azt semmiből sem látom, hogy bölcs is volnál, mert ha csakugyan bölcs vagy, akor az én uram és parancsolómnak azt mondod, hogy ne a vastagabb bottal kezdje el a te tanácsodat az én hátamon végrehajtani, hanem a vékonyabbal, mert akor óh kádik kádija, az én hátamra kevesebb kék folt, a te zsebedbe pedig több sárga arany jutott volna, azon egyszerű oknál fogva, mert a vékonyabb bot kevesebb ütést, a vastagabb bot azonban több aranyat bir el. Ezeket mondva a szépséges leányzó sarkon fordult és ringó lépésekkel ki sietett a szobából. A két török pedig bambán, egymásra bámult és mindkettő sokat mondóan hallgatott. személyében, Hajbók Gyula máv. hivatalnok, Erdész Ignác főgimn. tanár. Ezeket természetesen Henrich szép beszédben, meghatottan köszönte meg. A bányász-zenekar szebbnél-szebb nótákat húzott. Jól esik meyállapitanunk, hogy a mi földinkről az ottani lapközlemények a legnagyobb elismeréssel, tisztelettel és szeretettel szólanak, a jót kívánókhoz mi is csatlakozunk s óhajtjuk, hogy uj állásában is vegye körül annyi megérdemelt ragaszkodás és őszinte von zalom, amennyi petrozsényi szép pályafutásán kisérte. Postai beosztás. A nagyváradi postaigaz gatóság a Nagybánya városhoz tartozó Kőbánya (Blidár) és Feketepatak telepeket a távbeszélővel egyesiteít alsófernezelyi postahivatal távírdái kézbesítő körébe osztotta be. Városi aprított fa fuvarozása. Az aprított fára vooatkozóan dec. 5-én volt az árlejtés. A szállítást ismét Berindán János nyerte el, aki 50 fillérért szállít egy köbmétert, mivel azonban a fa aprítását m8-ként a város 30 fillérrel emelte, azért az aprított fa ára marad a régi, t. i. egy szekér fa felvágva és házhoz szállítva 15 K 20 fillér. És pedig a fa ára 12 K, aprítás 2 K 20 f, szállítás 1 K. A fölvágatlan bükkfa ára házhoz szállítva 14 K 20 f. (December 7-én). Aki teheti fektesse pénzét maradandó becsű ékszer , óra és ezüstnemübe, melyeket most a karácsoni vásár alkalmával igen jutányosán és legmeg- bizhatóbban a 32 éve fennálló, szolidságáról országszerte ösmert Löfkovits Arthur és Társa cégnél lehet beszerezni, Debrecenben, Főpiac. Gyászlap. Vettük a következő gyászlapot: Heffler József és neje Ruzicska Vilma, Heffler Ignác gyermekei, özv. Böhm Alajosné Vinkler Erzsébet, özv. Sürger Mihályné Vinkler Róza, Vinkler Jozefa testvérei, Heffler József, Lajos, Mariska, Bertalan és Sándor unokái, valamint az összes rokonság nevében is szomorúan tudatjuk, hogy a felejthetetlen drá^a anya, szerető jó testvér és kedves nagymama özv. Heffler Károlyné Vinkler Mária f. hó 1-én este 10 órakor, áldásos életének 69-ik és özvegysége 2l-ik évében, rövid szenvedés után csendesen az Urban elhunyt. Kedves halottunk f. hó 3-án délután fél 8 órakor fogjuk róm. kath. vallás szerint Karcsu-utca 8. számú gyászos háztól örök nyugalomra kikisérni, mig az engesztelő szentmisét ugyanaznap reggel 8 órakor fogjuk as Egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1913. december 2-án. Kegyes Jézus adj neki örök nyugodalmat 1 Nyugtázás A helybeli állami el. iskolák szegény tanulóinak segítésére adakozni szívesek voltak: Nagybányai m. kir. bányaigazgatóság 250 korona, melyből 50 korona a veresvizi s 50 a kereszthegyi óvoda részére adva, özv. Pellion Béláné szül. Incze Lujza 30, Nagybányai Kereskedők ős Kereskedő Ifjak Köre 15, I Kereskedelmi Bank, Veress László 10—10, Veress Lászlóné a veresvizi iskolásoknak 4, Molcsány Gáborné, Nagybányai Fogyasztási Szövetkezet, Steinfeld Sámul, Fenyvesi Sámdll, Bernhardt Adolf 5—5, özv. Csüdör Ferencné, Czárich Ida 4- 4, özv. Dobi Ervinné 3, Platthy Zoltán, Mandel Mór, Wieszner Richárd, Bom- merszbach Péter, Vass Lajos gyógyszerész 2—2 koronát. Ruhaanyagot adott Névtelen kereskedő 20, Horváth Ferenc 6 s Harácsek Vi .nos 2 korona értékben, melyet a tanulók nevében köszön a tanitótestület. Pályázat. A nagybányai evang. egyház keres olyan kölcsönadót, a ki teljes biztosíték mellett hajlandó volna 12000 koronát kölcsönözni az egyháznak, felsőbb jóváhagyás mellett, mérsékelt kamatra, 3 —10 esztendőre. Ajánlatok a lelkészi hivatalhoz küldendők. Nagybánya, 1913. nov. 20 án. Szabó Adolf felügyelő. Révész János lelkész.
