Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-09 / 45. szám

1913. November 9.____________________ NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE ____________________45. szám. (3) betegek szájába gyakrabban jut gümőbacillus, mint egészségeseknél, de ez bajt csak akkor okoz, ha valamely folytonossághiányon át a mélyebb szövetekbe hatol. E hiányok rendesen a nyálka­hártya, vagy nyelv sérülései, amelyek erőmüvi, kémiai, vagy hőbehatás következtében jönnek létre. A sérülések nagy számát odvas fogak éles szélei, vagy a gyulladt foghus legkisebb sértése okozhatják. Ily helyeken azután a bacillus lete­lepedésével kifejlődhetik gümős fekély. A környe­zetben levő mirigyek is megduzzadnak és fájdal­masakká válnak. Ez a szájgümőkór. Ha a gümős méreg ugyanazon egyéntől szár­mazik, a szájgümőkór másodlagos. Megtörtént azonban, hogy teljesen egészséges ember szájába jött létre a gümős megbetegedés, úgynevezett elsődleges gümőkór. Mindezekre számos példa van. Érdekes egy férfi esete, ki a nyelvét meg­égette szivarjával és ott pár hó alatt nagy gümős fekély fejlődött ki. Hasonlóképpen egy nő, tüdő­bajos beteg, tollszárának rágicsálásából kapott gümős szájfekélyeket. De nemcsak a sérülések, hanem az odvas fog is lehet a gümős bacillusök behatolási ka­puja. Ily fogon, amilyent két esetben én is ész­leltem, az állkapocs fogmeder nyujtványához tartozó mirigyekre is átterjednek és nagyon súlyos szövődményeket okozhatnak. Mindezen elválto­zások azonban a szervezet többrendbeli védő berendezése miatt, amelyekre itt ki nem térhetek, csak aránylag ritkán fejlődnek ki és éppen azért a gümőkór jelentősége másodrendű, de tagadha­tatlan, hogy minden egyes embernél és különö­sen tüdőbetegeknél előfordulhat, főleg miután itt egyrészről a köpettél állandóan nagymennyiségű bacillus kerül a szájba és másrészről rendkívül gyakori a száj és fogak egyéb nem gümős bán- talma. Ezek közül legfontosabb és leggyakoribb a fogszuvasodás. A fogszu nagy elterjedettségének oka egyrészt a szervezetnek születéstől fogva való általános gyengesége, amely egyúttal a gümőkórra is hajlamosít, másrészt a szervezet általános ellen­állási képességének hirtelen megcsökkenése ä tüdőbetegség kitörése alkalmával. És ilyenkor romlanak nagy számban a fogak a tüdőbaj kez­detével egyidejűleg. Ez általános okhoz járul to­vábbá, hogy a betegek szájápolásukat részint ké­nyelemszeretet, részint figyelmüknek más irányba való lekötése által elhanyagolják. A betegséggel járó, eleinte lappangó lázak a sjzájüreget szárítva az étel maradékok és pangó nyál bomlását siet­tetik és az erjedéses savak töményebbek lévén, erősebben támadják meg a fogzománcot, főleg miután a nyálmennyiség megcsökkenésével ennek a higitás és mekanikai befolyás révén jótékony erjedésgátló behatása is elmarad. Fölemlítem, hogy tüdőgümőkórnál a mész és magnesium sókat fokozottabban választja ki a szervezet és igy a fogak só-állománya is nagy kárt szenved. Az ily módon megbetegedett fogak csakhamar fájdalmassá lesznek, eleinte csak cu­korra, sóra, majd hideg, melegre villámszerű éles fájdalom jelentkezik, majd ezek rövidebb, hosz- szabb időre állandósulnak, a hidegérzékenysőg rendkívül fokozódik. A beszivott levegő is fájdalmat okoz. Min­den étkezés, vagy a legkisebb mennyiségű folya­dék élvezete kínszenvedéssé válik és igy azt a beteg lehetőleg kerüli. Az ideglob lezajlása után csakhamar állandó, főként éjjel fokozódó, rette­netes kopogó, szúró fájdalom lép föl, az arc tor­zító földagadásától kisérve, úgy hogy már nem csak enni, inni, de aludni sem képes, sőt majd feküdni sem tud a beteg, de az őrülésig vezető kínok között gyötrődik. Ha most elképzeljük, hogy mindezt egyetlen fog okozhatja, de egy-egy betegnél a fontiek sze­rint gyakran több, sőt néha valamennyi fog ér­zékeny és a leirt fájdalmak a romlás különböző mérve szerint a legkülönbözőbb módon szövőd­hetnek, úgy belátható, hogy ily állapotban a fo­kozott táplálkozásra még csak gondolni sem lehet. Hasonló fájdalmak fejlődhetnek a már tö­mött fogak gyökereinek gyulladásai, valamint régi tömött és ismét elromlott fogak, gyökhártya- lobos csapos fogak, koronák és úgynevezett hi­dak következtében, amelyek közül igen sok lesz éppen a sanatóriumi kezelés elején érzékeny, a még szokatlan szabadlevegőn való tartózkodástól. A foghus a tüdőbetegeknél szintén igen gyakran duzzadt, élénk piros, könnyen vérző és annak nemcsak a fogkő az oka, amint az ren­desen lenni szokott, hanem sajátlagos elváltozás, amely főleg a gümőbacillusok megtelepedésére és a már említett vérzésekre nyújt alkalmat. Igen gyakori továbbá a foghus fölbomlásával kezdődő úgynevezett fogmedergennyedés, mely a fogak meglazulásával és kihullásával végződik, miután hónapokig különböző fájdalmak kínozták a bete­get. Mindezen bajok bár önmagukban is rendkí­vül károsak, fokozódik még ezek jelentősége az által, hogy a tüdőbetegek ingerlékenyebb szerve­zetében a legkisebb testi vagy szellemi izgalom igen hamar rossz közérzést, lázat idéz elő és ily módon az alapbántalom előrehaladását okozhatja. És ezen a ponton jutnak összeütközésbe a beteg érdekei egymással. Mert mig egyrészről a szervezet erősítésére a száj gyökeres rendezése feltétlenül kívánatos, másrészről ez önmagában véve nagy izgalmakkal jár és visszahatással van a betegre. Amiből ismét következik, hogy lehető­leg minden esetben előzze meg a beteg ős orvosa a nagyobb műtéteket, vagy ha már a nagyobb beavatkozás szükséges, úgy történjék ez a heteg legnagyobb kímélésével, hegy testi és szellemi izgalmak szükségtelenül ne árthassanak. Természetesen ez csak akkor lesz elérhető, ha a szájorvos a betegnek nemcsak a száját, j hanem az egész szervezetét veszi tekintetbe és a műtétnek megválasztásában az a cél vezeti, hogy a beteget a fájdalmaktól minél előbb meg­mentse. minden előreláthatólag fájdalmassá leendő fogat szakszerűen kezeljen és a rágó szervezetet lehetőleg tökéletessé tegye. Minthogy pedig a szanatóriumi kezelés min­dig sürgős, a száj kezelése is lehetőleg gyorsan történjék, hogy a beteg a szanatóriumba már rendezett szájjal jöjjön, mert ha csak ott kerül kezelésre, annak izgalmai nem engedik meg a gyakran csak nagy áldozatokkal elért higieno diétás-gyógymód jó hatását érvényre jutni. A szájorvosnak pedig érintkezésben kell lenni a beteg orvosával, mert amint láttuk, a száj és összervezet bajai kölcsönösen igen élénk hatással vannak egymásra és nem egyszer egy-egy átme­netileg föllépő láz, nem a tüdőállapot rosszabo- dásától, hanem valamely rossz fog gyulladásától, vagy már a puszta fájdalomtól ered. E sokféle körülmény szemmeltartásának szüksége bizonyára mindenkiben megérleli azon meggyőződést, hogy eredményes kezelés csakis alapos és sokoldalú ösmeretíel érhető el. A betegek elsőrangú érdeke, hogy ha már könyelmü módon az állandó prophilacticus keze­lést elmulasztották, úgy a kitört gümőkór szana­tóriumi kezelése előtt az elmondották értelmében szájukat hozassák rendbe és azt gondosan ápolják, mert ez által egyrészt igen súlyos és végzetes másodlagos gümőkór ellen biztosítják magukat és másrészt csakis ez utón érhetik el leghőbb vágyukat, a teljes gyógyulást. Heti krónika. Voltam a beszélő moziban lludapesten. Személyesen meg akartam győződni az uj ta­lálmány nagy jelentőségéről és bizony, némi­leg kiábrándultam. Első sorban is a három jelenetből kettő német, egy pedig franczia volt. Ez ugyan ter­mészetes, mert az üzleti szempont nagyobb forgalmat remél a nagyobb körben elterjedt nyelvektől, de gondolja el a nyájas olvasó, mit érnénk itt vele mi Nagybányán, ha nekünk német és franczia előadásokat kezdenének tar­tani? És itt az a bibi, amiért én nem hiszek a beszélő gyors és nagyszerű előre nyomulásá­ban, mert a nemzeti nyelv mindenütt útját fogja állani, már csak azért is, mert ha eredeti franczia, angol, amerikai stb. életet akarunk látni, hallani, azt magyarul fölvenni nem is lehet. Második hiba, hogy a beszéden még min­dig erősen érzik a fonográf, az a nagy tölcsér, mely a hangot olyan érces műhanggá teszi s minden pillanatban figyelmeztet, hogy itt nem természetes beszéddel állunk szemben, hanem csak géppel. Szóval, én a néma mozgó képeket, Jancsi zenéje mellett még mindig többre becsülöm, mint a beszélő mozit. Egymáshoz illőnk; a teremtés napján Egymásnak voltunk már rendelve mi ... Isten kötötte össze lelkeinket, Ember nem képes elválasztani!« S a boldogsága elé tornyosuló akadályok idején itt a várkertben állott »csüggedezve a tó partján szomorú fűz mellett . . .« Igen! Boldog­ságuk "nem volt teljesen zavartalan, mert Julia túlságosan lelkiismeretes érzése egy időben a kételyek martalékául esett. Mikor teljes bizo­nyosságot nyert a költő végtelen szerelméről, akkor föltámadtak lelkében az aggodalmak, hogy birja-e majd annyira boidogitni a költőt, amennyire az megérdemelné f . . . Julia] lelkének e vonása is mutatja, mennyire igazán megérdemelte Petőfi végtelen nagy szerelmét, de az önvizsgálat, a kétségek ez idején hidegen viselkedett eszmény­képe iránt. Ez időből támadtak Petőfi lelkében ismét a fájdalom rendkívül megkapó megnyilat­kozásai. »Nincs bennem élet, nincs a lélek bennem, Kétségeim azt messze zavarák. ügy hull reám egy szebb idő emléke, Mint sirhalomra a tépett virág.« S mikor a kölcsönös kétségek felhői elosz­lottak, akkor az apa ellenkérése vonta ismét fel­hőbe boldogságukat . . . Ebből a lelki állapotból fakadt egyik legismertebb költeménye, egyik leg- megragadóbb közvetlenségü lelki kitörése : >Te vagy, Te vagy barna kis lány, Szemem, lelkem fénye ! Te vagy mind a két életem Egyetlen reménye! De ha ez a reményem is Elmúlandó álom, Nem leszek boldog sem ezen Sem a másvilágon!« S az akadályok legyőzése után, a szenvedés tüzében megedzödött, kipróbált, még eszményie- sebbé vált szerelmük ezerszeres boldogságának hü osztályosa ismét a várkert lett, a mátkaság bensőséges, meghitt hangulatait fokozó természeti szépségeivel, regényességével. S kinek élete, kettős hitvaliása volt tiszta, nagy szerelme s a hazaszeretet, csoda-é, ha attól a helytől, mely e kettőt testesitete meg előtte, e helytől oly fönséges lelki borongással s oly bensőséges mély érzéssel búcsúzott el: »Dicső vitézség ! Édes szerelem ! Bejárom még egyszer e helyeket, Ma itt vagyok még, s holnap távozom, S tán vissza többé nem is jöhetek. Lesz-e ezentúl óh kert, a ki majd Édes gyönyörrel jár e fák alatt ? Lesz-é ezentúl óh vár, a ki majd Szent tisztelettel nézi tornyodat ? És lett 1 Nem is olyan sok idő múlva, egy tüzes vérü, élénk szellemű, színes, gazdag kedélyt rejtő fiúcska merengett el az omladozó vár szo­morúan szent emlékein. Fogékony lelke, nyug­KOLOZSVÁRI KRISTÁLY jglvállatja fehérnemüek mosását és vasalását, női és férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. L gfozmosogyar Kapnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. Csomagolás és szállítás díjtalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom