Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-16 / 24. szám

Nagybánya, 1912. Junius 16.— 24. szám. XXXVIII. évfolyam. Sgs! I ■ A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 3vcBca-o^E3i-,E]srxi5i XvxrisiXDBasr vasábnap Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre L K. Negyedévre 2 K. ====== Egyes szám 20 fillér. ------­Fe lelős szerkesztő ős laptulajdonos: EÉ '/Ész: T^LzbTOS. Szerkesztőség s ki adóhivatal : Felsőhányai-uxca SO. szám alatt. = TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. == 812'YI 17 A csatorna bekapcsolások. Alig van ma aktuálisabb kérdés ennél a lakosságra nézve, A csatornák a főbb utcákban elkészültek s a háztulajdonosok szerelnék a vízvezeték mellett annak nagy előnyeit is élvezni, azért kérik a várostól a csatorna bekapcsolását. Ez azonban nem megy olyan könnyen, mint gondolnék. A bekapcsolás drága és sokszor nem is lehet hozzá jutni, a Deutsch J. cég nehezen szánja magát rá egy-egy bekapcsolásra, A Deutsch cég apprehendál azért, ha nem vele csináltatják az udvari csatorná­kat, holott erre a szerződés semmi kötele­zettséget nem vállal. A szerződés 500 szükséges csatorna kapcsolásról beszél, ezt azonban a város kevesbítheti, szaporíthatja, vagy egészen el is veheti, szóval a szerződés semmi­nemű munka mennyiséget nem biztosit Deutschéknak. Mi azért helyesebbnek tartjuk, ha az utcai bekapcsolásokat Deutsch J. csinálja, mintha boldog boldogtalan dolgozik benne, mert Deutsch minden esetre jobban védi meg a főcsatorna érdekeit is, mint a kisebb vállalkozók. Sőt helyeselnök azt, ha az összes csatorna kapcsolásokat egyszerre csinálnák s igy nem volnának a kocsiutak állandóan döcögősek, minden kritikán aluliak. De ha megvan a mai helyzet, akkor nem lehet más az eljárás, mint hogy a bekapcsolási számlákat a városi mérnöki hivatal vizsgálja felül és minden egyes számlán igazolja, hogy a számítás a szerző­désszerű egység áraknak megfelel, csak azután fizessen a magán fél. Ez a dolog rendje, ez következik a szerződés szelleméből, mert a mint bizo­nyos az, hogy a szerződést mindenki nem ismerheti, úgy másrészről igaz az is, hogy a városi hatóságnak kötelessége ilyen nagy munkálatoknál a város lakosságának érde­keit a legodaadóbban képviselni. Ismételjük azonban a mai állapot­nál sokkal helyesebbnek tartanók, ha az összes bekapcsolásokat a város egyszerre odaadná a Deutsch cégnek s túl esnénk rajtp. egy végtiben, nem pedig éveken keresztül. Vidéki pénzintézeteink. Ámbár a nagybányai pénzintézeteket az országos pénzügyi feszültség csak igen csekély mértékben érinti, mégis mivel lapunk nem csu­pán Nagybányáé, nem tartjuk érdektelennek ezt a kis közleményt leadni, mely több komoly, ide­vágó mozzanatot tartalmaz. A nyomasztó pénzügyi helyzet első sorban a vidéki pénzintézetekkel érezteti kellemetlen hatását, amennyiben a fővárosi nagy- és közép­bankok r rkVe1 ht* ' ' jár-"' 1 legki- mé> íi r c azokat a 4 litelmeg­vr Uc os országos ntések tel- nitoló inté­zetei?‘szinte Kimeieuen eijarasaua es parancsoló kötelességévé teszik a Szövetségnek, hogy tőle telhetőleg, befolyásának teljes latbavetésével si­essen tagjai segítségére. A Szövetség vezetősége feladatának minden irányban igyekezett is eleget tenni. Legutóbb tartott igazgatósági-választmányi ülésének határozatához képest minden egyes esetben eljárt a visszleszámitoló intézeteknél, ahol úgyszólván minden esetben sikerült legalább annyit elérnie, hogy az összeköttetés fentartása mellett a viszleszámitoló intézetek az esedékes­séget csekély törlesztési hányad ellenében pro­longálták. A Szövetség elnöke, Mándy Lajos a múlt hét hétfőjén fellátogatott Bécsbe, az Osztrák- Magyar bank vezetőségéhez, ahol Popovics Sán­dor bankkormányzóva! és Pranger vezértitkárral folytatott tárgyalásai során sikerült az Osztrák- Magyar banknak legmesszebb menő jóindulatát biztosítani\ a vidéki pénzintézetek számára. Továbbmenőieg kötelességének tartotta a Szövetség vezetősége a kormány figyelmét is fel­hívni az uralgó hitelválságra és Lukács László miniszterelnökhöz és Teleszky János pénzügy- miniszterhez felterjesztéseket intézett. Ezekben a felterjesztésekben vázolja mindenek előtt a hitel­ügyi viszonyokat, az általános hazai és külföldi pénzügyi helyzetet, melyek ugyan körültekintést és óvatosságot parancsolnak, tulságba vive azon­ban ártalmára vannak a gazdasági élet egyete­mének és végeredményben a közhiteinek is. Az élet bölcse. — Irta : Londesz Elek. — Mostanában valóságos Emerson-kultusz kezd támadni Európában; újból felfedezték Ralph Waldo Emersont, az életnek ezt a nagy amerikai bölcsét. Úgy látszik, mintha Tolsztoj helyett most már öt választanák modern prófétájukul az emberek, akik az élet belső tartalmának gazdagítását óhaj­tanák olyan módon, hogy az élet külsőségeivel való túlságos törődés ellensúlyozásául érzőbbé te­gyék a szivet, mélyebbé gonolkozásmódját. Több ideálizmusra vágyik már az ember. A múlt szá­zad közepén, amikor Amerikában kifejlődött az Emerson-kultusz, szintén nagyon megelégelték már a yankeek a sivár praktikusságot, s gyö­nyörűséggel merültek bele Emerson napsugaras gondolataiba, amelyek arra tanítanak, hogy még a praktikusságot is át lehet szűrni az ideálizmuson. Prófétai egyéniség volt Emerson s szebb életet el sem lehet képzelni, mint amilyen az övé volt. Filozófiája nem a könyvtár szobában fejlődött ki, hanem magában az élet megismeré­séből ; ez teszi becsessé, ez hozza olyan közel a lelkűnkhöz. Azt mondhatnók, hogy nem is az észre, hanem inkább az érzésre igyekezett hatni s azt bizonyítja be, hogy akkor szép az élet, ha a szív örök harmóniában van az ésszel. A józan ész e harmónia alapja, de nem az a józan ész, amelyik kegyetlen következetességgel csak a jó­nak bizonyult törvényeket ismeri el a helyes élet alapjául, hanem az a szabadabb józanság, amely nem engedi befolyásolni magát a meglévő jó kényelmességétől s keresi: kutatja, hogy mi lenne még jobb. »Ahová az ember lép — Írja — meg­jelenik ott a forradalom, Ami régi, az csak rab­szolgáknak való. Haladj egyedül s utasítsd vissza a jó mintákat, még akkor is, ha szenteknek tűn­nek elő azok az emberek képzeletében. Dobj félre mindenféle egyformaságot«. Emerson papi pályára készült, de papságá­nak már első éveiben összeütközött józansága és gondolkodásának szabadsága a dogma merev­ségeivel. Ott hagyta tehát papi pályáját és visszavonult concordi magányába, hogy ott lel- kületének megfelelő módon élhessen. Tudós volt, de nem abban az értelemben, hogy valamelyik tudomány művelését tűzte volna ki feladatául és könyvekben búvárkodva töltötte volna napjait. Rengeteg tudományát, amiről minduntalan tanú­ságot tesz müveiben, csak azért szerezte, azért szaporította élete végéig, hogy mindent meg­ismerjen, ami az emberi elmét régen és most foglalkoztatta és levonhassa a tanúságot minden­ből, amiben az emberi elme, akarat és szenvedély tévedett, vagy hasznára volt az emberiségnek. Gondolatai ilyen módon óriási területen röpköd­hettek, mialatt teljesen megérlelődtek lelkében. Csak ilyen, ennyire önálló gondolkodású elme volt képes arra, hogy a sok tanulás közben sem lett senkinek tanítványává és mások gondolatai­nak rabszolgájává. Eredeti maradt mindig, még akkor is, amikor más nagy elmék gondolatairól irt. Eredetisége sehol sem nyilatkozik meg annyira, mint »Representativ men« cimü essay-sorozatá- ban. Elméje mindég munkálkodott, s amikor ki­pattant belőle egy-egy gondolat, ezt azonnal le­jegyezte, aztán kereste a hozzá illő többi gon­dolatot s csak akkor fűzte valamennyit össze, amikor már teljesen el volt merülve elmélkedésé­ben. Rendesen egy-egy szót irt essayi fölébe: Barátság, Szeretet, Hősiesség. A cim alatt mintegy prelúdiumképpen verssel vezeti be elmélkedését, poétikus hangulatot keltve vele az olvasó lelké­ben. Erre csakugyan szükség van, mert az ö írásait emelkedett hangulatban kell olvasni, mert költészettől áthatott filozófia az övé még akkor is, ha a leggyakorlatiasabb kérdésekkel fogalko- zik. Egyébként az életben is mindig arra töre­kedett, hogy az okosság hidegségét az érzések és hangulatok melegségével mérsékelje. Eleinte, mikor visszavonult concordi házába, az volt a célja, hogy a szellemi munkát egyesíti a testivel, mert ebben akarta megvalósítani az élet harmó­B llpI ff ŰEbEazai gyártmányú. KALAPOK, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák nagy választékban, szolid árak mellett MÄYERNEL, Felsőbányái-utcza B 4 szám. b b

Next

/
Oldalképek
Tartalom