Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-16 / 24. szám
(2) 24. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1912. Junius 16. A felterjesztés kifejti, hogy ha vannak is vidéki pénzintézetek, amelyek hitelüket saját eszközeikkel arányba hozni elmulasztották, igazságtalanság és méltánytalanság volna oly hitel- politikát inaugrálni, mely az általános pénzügyi helyzet nehézségeinek súlyát egészen a vidéki pénzintézetekre hárítaná. Rámutat továbbá arra, hogy a fővárosi pénzintézetek, melyek a nemzetközi és a hazai pénzpiac között közvetítő állást foglalnak el, mintegy morális kötelezettségben vannak, hogy az általános pénzügyi helyzetben beálló nehézségek idején megakadályozzák a ráz- kódtatásokat, már pedig a vidéki pénzintézetek erre a kíméletre annál inkább szorultak rá, mert ezeknek ügyfelei kötelezettségeiket lejáratkor csak a legritkább esetben képesek teljesen kiegyenlíteni, ha pedig erre szorítanák, ez csak azoknak és kezeseiknek megrontására vezethetne. Ez a körülmény, melyben a nagy veszély rejlik. Mert a további hitelmegvonások egyrészt az üzleti élet pangására, másrészt több vidéki intézet nehéz helyzetbe jutására vezetnének. Ezt megakadályozni pedig nemzeti közérdek, amihez az állam- hatalomnak is segédkezet kell nyújtania. Ezen segítségnek mielőbb kell bekövetkezni, mert a nem nagyon kecsegtető terméskilátások következtében számítani kell arra is, hogy a vidéki kisemberek kötelezettségeiknek csak részben tehetnek majd eleget és íovább tarló hitelmegvonások esetén a vidéki pénzintézetek nem volnának abban a helyzetben, hogy propagáljanak, hanem kényszerlebonyolitáshoz kellene fordulniok. A vidéki pénzintézetek minden erőmegfesziíéssel küzdenek a bajok é3 nehézségek elhárítására, miért is a méltányosság azt követeli, hogy ezekkel szemben is kíméletesebb eljárás tanusitiassék. Nem kíván a szövetség uj hiteleket, de ragaszkodik ahhoz, hogy a nagy pénzbőség idejép felkínált és a vidékre ráoktrojált hitelek a vidéki pénzintézeteknek legalább is arányiagosan továbbra is engedélyeztessenek. Ezekből kifo!yólag arra kéri a Szövetség a kormányt, hogy a komoly helyzettel számot vetve, a rendelkezésére álló eszközökkel működjék közre abban az irányban, hogy a tapasztalt hitelmegvonások és azok káros következményei elháriilassanak. Heti krónika. Szombaton együtt utaztam a katonákkal, ők búcsút mondtak Nagybányának, közben Medgyesen rendeztek egy kis fiókháborut, én szintén Szatmárra igyekeztem egy másik háborúba, ahol a zenevilág matadorjai harcoltak egymással. Rosszul esett búcsút venni a legénységtől, mert hát, ki tudja, mikor lesz nekünk megint katonaságunk, de még jobban fájallták ezt a körülményt alsóbb körökben. Hamar megjött azonban rá a vigasztalás egy mozgalmas országos vásár képében, mely a népnek olyan mulatság, mint nekünk akár a legfényesebb bál- Bizony annyi állatot alig Iá tott Nagybánya egyszerre, mint most, majdnem négyezer lábas jószág toporzákolt a vásártéren, köztük tömérdek sok volt a ló, amely lábas j jószág nagyon eladó, mert rósz lóval ezután nem szabad fuvarozni, mivel azt a miniszter szigorúan elrendelte. Innen érthető, hogy többnyire a félvérek, negyedvérek és nyolcadvérek tarkállottak a vásáron. Véget vetett azonban ennek is egy jótékony zuhogó záporeső, mely mostanában majd minden délután megzavarja a cirkulu- sainkat. Alig fejeződött be a vásár, Kovács Andor és Göndör Aurél kabaréja szerencséltetett minket, akik éppen nem vásárba valók, mert a közönség véleménye szerint ilyen pompás, művészi kabaré még alig volt nálunk. Szóval nagyon tetszettek. De mindenesetre sokkal jobban fog tetszeni az a konczert, amely holnap zúg le (uj szó »zajlik« helyett). Németh Gyula érczes, csengő hangját tehát ismét halljuk Irigylésre méltó hang ez, mely a »Népoperádban egy fél kilométernyire is gyönyörűen, érthetően és élvezhetőén hallik. Milyen kontraszt volt eddig ezt a nagy hangot kis termekbe beszorítani, most már nálunk is méltó hajlékot talált magának a tágas színházteremben, ahol nagy a szükség reá, hogy sürven megtöltsük a padokat s igy tompítsuk egy kicsit az ének csen gését, mert csakis igy fog igazán érvényesülni Németh Gyula fenomenális szép hangja a me lyet nem győz eléggé csodálni a krónikás. Gondos Gyula, dr. Gondos Mór fia Budapesten tegnap a gyógyszerészi szakvizsgálatot letette, oklevelet nyert és mindjárt föl is eskették. A Teleki társaság legközelebbi felolvasó- gyűlését julius elsején, Költőn fogja megtartani. Egyházi beszéd. A helybeli ref. templomban holnap, junius 16 án, délelőtt 10 órakor László János bodrog olasza lelkész tartja a szent beszédet. Színészet Felsőbányán. Neményi Lipót szini- kerületünk társulatának igazgatója julius hó 1-én Felsőbányán kezdi meg előadásait jól szervezett társulatával s két hétig fog a testvér-városban maradni. Elveszett egy arany keretű szemüveg, kis politiros fatokban, a becsületes megtaláló kellő jutalomban részesül e lap szerkesztőségében. A szatmári katonák befejezték itt a lövő gyakorlatokat s állomáshelyükre visszautaztaztak. A magánvizsgálatok az áll. főgimnáziumban junius 21 én és 22-én d. e. 8 órakor és d. u. 8 órakor lesznek. Képkiállitás. A főgimnáziumi tanulók kép- kiállitása 23 án, vasárnap d. e. 9 órakor nyílik meg a főgimnázium rajztermében s egy hétig fog tartani. Az idei kiállítás valóban igen sok szép dolgot fog produkálni, miért is előre fölhívjuk rá az érdeklődők figyelmét. Évzáró vizsgálatok a főgimnáziumban. Jun. 15-én d u 3 órakor tornavizsga. 17-én hittan. 18 án I. A. természetrajz, földrajz; I B. magyar, földrajz; II. latin, geometria; III. latin, magyar és német; IV. számtan, természetrajz; VII rajz, magyar, latin és görögpótló. 20 án I. A. számtan, magyar; I. B. geometria, számtan; II. magyar, számtan; IV. magyar, latin és geometria; V. latin, történelem; VI magyar, német és számtan; VII. történelem, német és görög 21-én I B. természetrajz, latin; III. geometria, számtan; V. számtan, természetrajz és rajz; VI görög, történelem és természetrajz. 22-én 1. A. latin, geometria; II természetrajz, földrajz; III. földrajz, természetrajz; IV. német, történelem; V. magyar, német, gőrő^ és görögpótló; VI. latin, görögpótló és rajz; VII. fizika, számtan. 24-é/i 8-kor franczia nyelv, 9 kor román nyelv, 10-kor gyorsírás, 11 kor zene. A vizsgálatok nyilvánosak. A tanév ünnepélyes bezárása 29 én történik. Az urnapi országos vásár forgalma lanyha volt, ami a jelenlegi nyomasztó pénzügyi viszonyoknak is tulajdonítható. A külső vásárra 3686 állatot hajtottak fel s csak 1332 darabot adtak el. Marha 1210, ló 1160, sertés 1266, kecske 50 darab volt a felhajtásban. Feltűnő a nagy lóállomány. Kedden nagy vihar volt, amely sok kárt okozott az árusilóknak s e miatt a vásárlási kedv is csökkent. Németh Gyula hangversenyének végleges műsora, mint lapunk zártakor értesülünk következő: 1. Leoncavallo, Bajazzo Prolog Wagner, Tannhäuser, Est csillag, énekli Németh Gyula. 2. Chopin, Polonaise. Liszt, Mefisztó keringő. Zongorán előadja Vendéghegyi Géza. 3 Böhme : Ballett jelenet, előadja Stefán János. 4. W. Rizdorfer Elza: Hóid és álom. Vendéghegyi G: Beh messze tűnt., Csókod most is, énekli Németh Gyula. 5. Vendéghegyi G: Valse Brillante., Tarantella, előadja a szerző 6. Lavotta : Magyar szerenád, Ven- dégbegyi: Esdeklés müdal, előadja Stefán János. 7. Németh Béla dalai, énekli Németh Gyula. A songorakiséretet Vendéghegyi Géza karnagy látja el. Kezdete este 8 órakor. Jegyek Kovács Gyula és Frankovits Aladár könyvkereskedésében váltnikus voltára való vágyakozását. Úgy osztotta be napját, hogy ennek felét kerti munkában, másik felét pedig könyvtárában tanulással, írással, elmélkedéssel töltse Ebben az elméletben nem adott neki igazat a gyakorlat, mert azt tapasztalta, hogy szellemi munkáját megbénította a testi munka. »Az iró ne ássa a földet* — mondotta azután és abbahagyta ö is az ásást. Egy másik elmélete is igy vallott kudarcot. Mint az emberszeretet legtisztább érzésű filozófusa, nem akart különbséget tenni házában ur és szolga között s az emberi egyenlőségről való fogalmának megfelelően odaiiitetts szolgáit a családi asztalához és épen úgy bánt velük, mint családjának tagjaival. A szolgák azonban nagyon kényelmetlenül érezték magukat ebben a gyönyörű tisztességben és Emersonnak az ő kedvükért le kellett mondania a humánus elmélet megvalósításáról. A szolgák meg akartak maradni szolgáknak a maguk körében; ott érezték jól magukat egymás között. Ez e tapasztalat azonban nem téritette el Emersont attól, hogy mindég nagy lelkesedéssel hangoztassa az emberi egyenlőséget és az embernek önmagában való értékét. Hatalmas gondolat fejeződik ki abban az elméletében, amely - lyet az ember, a homo függetlenségét fejezte ki, mondván a többi közt: »Az emberben minden megvan, ami arra szükséges, hogy kormányozhassa magát«. Eszerint maga felelős minden jóért és rosszért, ami éri. Emersonnak mindig az volt a legkedvesebb vágya, hogy szóval is — felolvasások, előadások formájában — hintse szét eszméit az emberek között. Mint felolvasó, rendkívül nagy hatást tett közönségére s nemcsak Amerikában, hanem Aogolországban is, amelyet kétszer látogatott meg. Valójában azért ment Angliába, hogy ennek nagy emberit, köztük különösen Carlylet személyesen megismerje. Carlylevel való barátsága volt életének egyik gyönyörűsége. Amerikában valóságos rajongással tódultak az emberek a felolvasásaira, csak a papok között akadtak néhányao, akik nem jó szemmel nézték filozófiájának terjedését. Egy alkalommal a felolvasása után felment egy pap az emelvényre, hogy amirikai szokás szerint imával fejezze be a felolvasó-estét. így imádkozott: »Könyörgünk hozzád Isten, hogy meuts meg ezután bennünket ilyen transcenden- táiis ostobaságok meghallgatásától«. Emerson szelíden kérdezte meg a szomszédjától, hogy kicsoda az a pap, azután meg csak ezt a megjegyzést tette rá: »Szókimondó ember, valóban«. Nagy szerepe volt Emersonnak az emerikai rabszolgakereskedés ellen megindított harcban s általában minden olyan mozgalomban, amely össefűggésben volt az emberi szabadsággal. Kossuth Lajos, mikor amerikai látogatása alkalmával Concordban volt ő fogadta szabadságszerctettől áthatott beszéddel. Az embert senki sem szerette jobban, mint 6 és ezért kezd most terjedni ismét a kultusza azzal az irányzattal szemben, mely ártani igyekszik az emberi jogokuak. Van szerencsém a m. t. közönség szives tudomására hozni, hogy évek óta fennálló Uridivat szabó és egyenruházati intézetemet Széchényi-u. 34. sz. alól Hunyadi-u. 20. sz. alá helyeztem át. Mely alkalommal szives figyelmét felhívom, hogy' üzletemet a legmodernebbül berendeztem úgy, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem. — Készítek hazai és külföldi szövetekből minták után a legelegánsabb férfi öltönyöket. — Elvállalok: katonai, csendőrségi, vasúti, valamint egyéves önkéntesek teljes felszerelését a legolcsóbb ve'senyárban. — Állandóan raktáron vannak a legjobb minőségű hazai és külföldi szövetek. — Dús választék csendőrségi, katonai vasúti felszerelési cikkekből. — Saját érdekében áll mielőbb ezen cikkekből szükségletének beszerzése végett üzletemet felkeresni, amidőn minden igyekezetem oda fog hatni, hogv a rn- t. közönség a legjobb megelégedésben részesüljön. — Nagybecsű pártfogását kérve maradtam kiváló tisztelettel KOROS SÁNDOR uriszabó és egyenruházati intézete, Debreczen.
