Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-22 / 43. szám

(2) 43. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Október 22. ralizmusának köszönhető. Ha elnyomás, terrorizálás, egymás nézeteinek nem tisztelése lett volna napi­renden, nem húzott volna az ifjúság oly szívesen oda, hol a szabad munkán s az Isten áldotta szép természeten kívül semmi más földi jó nem kecseg­tette őket. Ismételjük: tavalyig az iskola minden hozzá­járulás nélkül, a saját erejéből állott fenn. A ve­zetők minden dotáczió nélkül végezték fáradságos munkájukat s ezzel nemcsak tanítványaik, de minden kulturember háláját érdemelték ki. A múlt esztendőben Nagybánya város közön­sége, kulturális érzékű polgármestere által vezet­tetve, méltányolta azt a munkát, amit az iskola ve­zetői végeztek s a telep fennállását műtermek építé­sével s subventió rendelkezésre bocsátásával bizto­sította Ám ez a város állal hozott áldozat nagy vál­tozást idézett elő a kolónia életében. Beköltözött Nagy­bányára is a művészpoliiika. Amitől eddig minden jóravaló érzésű művészember irtózott s ami elől az érdekközpontból, Budapestről menekültek, azzal most Nagybányán találják magukat szemben. Most már nemcsak a munka, az elvek harcza folyik itten, de az érdekharcz is. De azért ne méltóztassanak hinni, hogy ez a harcz mindnyájunké: az ifjúság harcza a vezetők ellen. Nem! Mert a kolóniának évek óta itten levő tagjai a csendet, békét és munkát akarjuk s minden a békénket s csöndes munkálkodásunkat zavaró érdeksugalta harczot a legerélyesebben el is Ítélünk. Nem akarjuk, hogy bárki is mi ránk: ifjúságra való hivatkozással érdemetlenül positiót akarjon ma­gának kierőszakolni. Az eddigi vezetéssel teljesen meg vagyunk elé­gedve, a vezetőknek fáradságukért köszönetét mon­dunk s minden eddigi intézkedésükkel teljesen egyet­értünk s irántuk a jövőben is teljes bizalommal vagyunk. Kelt Nagybányán, 1911. október 16 án. Mikola András, Galimberti Sándor, Róthy Károly, Dénes Vali, Ziffer Sándor, Krizsán János, Jakab Zoltán, Bartók Margit, Börtsök Samu, Léderer Dávid, Ferenczy Valér, Jeremiás Nándor, Ferenczy Béni, Debreczenyi Zsolt. Heti krónika. Az egyik hangverseny tehát elmarad. Utolsó percig nem akartuk hinni, de mégis csak úgy van, hogy Fráter Lóránd ma nem érkezik Nagybányára és nem nótázik, mert nincs »hárfás leány*, aki kisér­hetné. íme hasztalan szólanak a hírlapi cikkek, hiába kelnek el a legsilányabb jegyek is, hasztalan volt minden verseny, vita és tülekedés az elsőrendű pá­holyokért, a koncert elmarad s a közönség jóakarata, kész pártfogása, parázs pénze parlagon marad. Ne tessék azonban nagyon megijedni, csak úgy félig, mert a sors rendesen kárpótolni szokta az embert. Talán megsejtették Bendinerék, talán nem, hogy itt a koncertláz ki akar törni s igy ők léptek a sorompóba és nov. 3-án Faragó Erzsikével egybe­kötött estélyt rendeznek, vagyis az apró művész­leánykát is bemutatják, sőt hogy egy hely se marad­jon üresen, Eperjesről lezónáztatják az ezred 42 tag­ból álló pompás zenekarát, amelyet szívesen hallgat minden adófizető halandó. Hónap elején még a gyengébb programra is hódítana, hiszen úgy vágyik ilyenkor ősszel már a Kétségbeesve gondolt most sorsára s eszébe ju­tott, hogy milyen boldog volt ö akkoriban, amikor favágással kereste kenyerét s jól esett neki a munka után étel-ital, álom. Kétségbeesésében megragadta a pénzeszacskót, melyben az ötven aranya megmaradt és visszatért a falujába. Megkereste ott a gazdag Alit és addig kö- nyörgött neki, mig vissza nem váltotta tőle a kis aranybaltát. Elrohant ezután az erdőbe és kiabálni kezdett ott: — Törpe emberke, hol vagy ? Gyere elő, gyere ide ! Egyszerre kibújt elébe az egyik bokorból a nagy­szakállu törpe, — Miért hívtál ? Mit kívánsz tőlem ? — kérdezte. Ahmed odadobta eléje a kis aranybaltát és kö­nyörögni kezdett: Add vissza a régi baltámat és add vizsza vele a nyugodalmamat is. A törpe előhúzta a bokor alól a vasbaltát. — Nesze. Azután felkapta a földről a kis aranybaltát és eltűnt vele a sűrűségben. Ahmed nagy örömmel vette kezébe régi szer­számját s mintha hirtelen kicserélték volna a lelkét, vidámság szállta meg. Jól megmarkolta a baltát s belevágta a legközelebbi fa törzsébe és dolgozni kezdett. lélek egy kis nemesebb szórakozásra. A hét szen­zációja ezek szerint az egyik művészestnek befa­gyása, ,a másiknak meghirdetése.' Ám ez a művészi esemény még nagyon messze van. Két hét nagy idő, hosszú, különösen, mikor a hónap második felére esik s addig is csak kell va­lamit csinálni a hosszú estéken, mikor öt órakor már elpihen a nap s villámra van szükség. Nos tehát itt a mozi, ma is, holnap is, a nép­szerű mozi, melynek beköszöntőjére megtelt egé­szen múlt vasárnap is a színház, igazán hálával tar­tozunk a bérlő társaságnak, hogy az agyonunatkozás- tól megvédi Nagybányát. Egy jó mozi mellett tel­jesen fölöslegessé válik a krónikás. Személyi hir. Kulcsár Károly kassai honvéd­százados a héten pár napot városunkban időzött hivatalos ügyekben. Eljegyzés. László János bodrogkereszturi ref. lelkész e hó 21-én váltott jegyet Nagybányán Szűcs Bözsikével, Szűcs Károly kir. adótárnok és neje Lajos Szeréna kedves leányával. Weisz Ignác ügyvédet a főispán tiszteletbeli tiszti főügyésszé nevezte, ki Szatmáron rom. kath. plébános választás lesz, amenyiben Hehelein Károly kanonok, agg korára való tekintettel lemondott állásáról. A szokásjog szerint a püspök által jelölt három kanonok közül köteles a város választani. Az ev. templomra a héten Bay József egy ab­lakra, néh. Bercsey Lajos egyházi felügyelő emlé­kére — aki az adományozónak nagybátyja volt — százötven koronát ajánlott föl. Fogadja az egyházi elüljáróság hálás köszönetét. A szükséglet még 22795 korona. Fráter Lóránd hangversenye, fájdalom, nem volt megtartható és pedig azért, mert nincs hárfás kisérő. Régente ez nagyon népszerű hangszer volt, ma azon­ban kiment a divatból s igy helyettest alig lehet kapni. Az elhalasztott hangversenyre vonatkozólag a következő levelet vettük: Fráter Lóránd, az orszá­gos nevű dalköltő október 21-ére hirdetett dalestélye mely már előre is oly nagy érdeklődést keltett vá­rosunk s vidékének intelligenciájánál, elmarad. Mint a legilletékesebb forrásból értesülünk, a dalestélyt a jövő év január havára halasztották el. A dales­tély elhalasztásának oka nem művészi szeszélyes­kedésben keresendő, hanem abban, hogy a dales­télyen Dubetz Margit hárfamüvésznő közbejött be­tegsége miatt nem vehet részt. Fráter Lóránd a közönségre való tekintettel megkísérelte, hogy a •dalestélyre Moshammer hárfamüvészt, a m. kir. opera tagját nyerje meg, de Moshammer sem jöhet, mert a hangverseny napján oly előadás van az opera­házban, melyben neki hagy szóló játéka van. Vajdits Sári hárfamüvésznő helyettesítette volna még Du- betzet, de jelenleg Oroszországban tartózkodik. E leküzdhetetlen akadályok miatt kelett elhalasztani a hangversenyt, amint azt Fráter Lóránd régi, meghitt barátjának Bajnóczy Sándornak, akit a dalestély rendezésére is fölkért, részletesen megírta s egyszers­mind kéri a közönség szives elnézését. Valóban mély sajnálattal vesszük tudomásul a dalastély elhalasz­tását, annyival is inkább, mert már minden jobb hely előjegyezve volt, de Fráter Ígérete szerint majd kárpótolva leszünk januárban. A jegyek befi­zetett árai a hangverseny rendezőjénél a közönség rendelkezésére állanak. Kosutány üdvözlése. Lapunk a kolozsvári egyetem tudós tanárát üdvözölte a »méltóságos* rangba tör­tént kineveztetése alkalmából. Hogy mennyire jártas a kitűnő egyházjogász a bibliában is, bizonyítja az a lakonikus válasz, amit nekünk adott. Hangzott a válasz e képpen: János 111 levele, lő vers. Ha a nyájas olvasó az átdolgozott legújabb bibliának ezt a versét kikeresi, ott a következőket olvashatja: »Békesség néked! Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat névszerinti íme tehát e lap utján is átadjuk a barátoknak és ismerősöknek a Nagybánya, mint szülővárosa iránt meleg szeretet­tel viseltető jogtudósnak üdvözletét. Prédikációk sorrendje a ref. templomban. Hol­nap, okt. 22-én d. e. prédikál Palágyi István s. lel­kész. Okt. 29-én a reformációról beszédet tart Révész János. Ugyanekkor urvacsoraosztás a ref. híveknek. Nov. 5-én prédikál Soltész Elemér, aki okt. 29-én a misztótfalui templomszentelésen fog lelkészi teendőt végezni. Templom-ünnepély. A misztótfalui ref. egyház elöljárósága megújított templomának ünnepélyes fel­avatása alkalmából folyó hó 29 én, építkezési költ­ségeinek fedezésére, az állami óvó-intézet által bérelt helyiségben, zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő-dij személyenkint 1 K 60 t. Családjegy 4 személyre 5 K. Kezdete este 5 órakor. Ételekről és italokról gondos­kodva leend. A zenét a nagybányai első zenekar szol­gáltatja. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hir- lapilag nyugtázunk. — Az ünnepélyes istentisztelet d. e. 10 órakor lesz, a felavató imát Sátor Dávid váraljai, az ünnepi beszédet Papolczy Zoltán apai, a bezáró imát Soltész Elemér nagybányai lelkész tartja. Zempléni verse mint döntő megokolás egy váló­perben. A budapesti Ítélő táblá érdekes itélelet ho­zott G. J. gyáros és felesége M. M. ügyében. A váló­per fellebbezés utján került a tábla elé. Dr. Gerő ügyvéd azt bizonyítgatta, hogy egy csók (amit az asz- szony állítólag egy gyógyszerésznek adott), még nem viseli magán a házazsági kötelességek megsértésének jellegét. Hivatkozott Zempléni árpádra, akinek egyik költeménye szerint »Egy csók még semmiáron sem szerelmi jel! Csak vésztjelző a határon, hogy itt vigyázni kell !« A budapesti tábla elfogadta Zempléni költemé­nyét alapul s az asszonyt ártatlannak nyilvánította. Felsőfernezelyen ismét járvány ! Felsőfernezely községben 5 hónap alatt körülbelül 67 halott közül 27 tiz éven aluli gyermek halt el, akik közül lega­lább is a fele vörheny és diftériában halt el, hogy ki ne tudódjék, a tanulatlan halottkém más betegség nemet ir be a halottbizonyitványba, továbbá a ha­lotti tor még most sem szűnt meg, amellyel terjesz­tik a betegséget, ott a difteritisz halottnál osztogat­ják a kiflit, zsemlét, pálinkát mindezeket a községi elöljáróság behunyt szemmel nézi. Ajánljuk a fel­sőbb körök becses figyelmébe. (Beküldetett) Építkezési késedelmek. Szatmár város polgár- mesterének havi jelentéséből közöljük a következő­ket: »Vízvezeték és csatornázás ügyében — sajnos — nem számolhatok be újabb fejleményről, amennyi­ben néhány hét óta az ügy stagnál, előre nem lá­tott akadályok miatt. Ugyanis a próbakutak fúrását a vállalkozó Bründl cégnek még az elmúlt hó kö­zepén meg kellett volna kezdeni, de a szükséges húzott csöveket a gyár nem 'udta szállítani. Azóta tudomásunkra jutott, hogy ilyen csöveket Magyar- országon csak a zólyom-brezói vasgyár készít és a ; rendelésekkel annyira túl van halmozva, hogy a | szállítást csak a jövőhét végére Ígérheti. Különben ilyen késedelem a vízvezeték és csatornázási mű kiépítése a'att többször ismétlődhetik, mert a köz- szállitási szabályrendelet eltiltja külföldi anyagok használatát, a magyar gyárak pedig túl vannak ter­helve. így' volt alkalmam azt látni több vidéki vá­ros csatornázásánál, legközelebb Nagybányán, hogy a csHtorna csövek hiánya miatt az utcákon kiásott árkok hónapokig nyitva állottak, mert a gyár nem volt száilitóképes « Hogy beszélnek a magyarok Amerikában. Ameri­kában szakadt véreink, , úgy ahogy, törik csak az angolt. Viszont a magyar dizkurzusba belekeverik az angol kifejezéseket. Egy levelező a következő mulatságos párbeszédet közli, melyet magyaroktól halott Ámerikában: »Halló, Májk!« (Szervusz Miska!) — »Halló Stifl* (Szervusz Pista!) — »Vacumere, Májk?« (Mi bajod, Miska?) — »Én nem tudom, teg­nap vótam a bigbásznál s azt mondta, hogy hónap finiselhetem a zsábot, de példát egy gárdem penit se kapok « (Bevégezheti a munkát, de fizetést egy centet se kap.) — »No csak én puncolhatnék oda egy lettet, blek ájt kapna tőle s megemlegetne big sztikket!« — (Csak ő ülhetne oda neki balról, meg kékülne a szeme és megemlegetné a menykövet!) — »Liszen, Májk, láttad,az én lédimet?« — »Zsöszt in di tájm, itt gyön !« (Épp itt jön!) — »Halló, misz! — »Halló Májk, halló Stif! Hát magukat mikor látni ?« — »Veil, csak itt is meggyüttünk, hanem mondja, hol vette ezt a neisz kótot?» (Szép ruhát) — »Csak vettem valahol. Hi-hi-hi . . . Hát azt hiszi, hogy kap­tam? Az ilyent nem adják ingyen* —- »Liszen, misz jUesz, (hallja csak, Örzse,) mikor gyön ki velünk Bet Bics re fürödni?« — »Majd ha veszek béting szutot!« (Fürdőruhát.) — »De mik szeretnénk, ha máma sur gyönne!« (Biztosan.) — »Ugyan ne báde rozzanak, az mégis csak absolute, ahogy maguk az embert siettetiik.« (Ne izgassanak, hisz abszurdum stb.) — »Ha nem ggön, gud báj dir, mi elvókolunk a Ferihez és átmegyünk az-ájlandra!« (Pá, mi elsé­tálunk a hajóhoz és átszálunk a szigetre ) — »Gud báj! Szólong!« (Pá, viszontlátásra!) Mélyfúrók Szigeten. A mélyfúrók nemzetközi kongresszusának kiküldöttei K. Jónás Ödön egyetemi tanár, orsz. képviselő kalauzolása mellett e hó 30-án Máramarosszigetre érkeztek. Céljok a máramarosi petroleum-kutak tanulmányozása. Magy. kir. szab. osztálysorsjáték Ennek a sors­játéknak a nagy nyereményesélye, valamint a sors­jegyek eladásával megbízott elárusítók mintaszerű üzletvezetése annyira megkedveltették a közönség­gel ezt a sorsjátékot, hogy rendszerint a sorsjegyek már a sorsjáték I osztályának húzása előtt mind eladatnak. A most lefolyt XXVIII-ik sorsjátékban is a sorsjegyek már az I. osztály húzás előtt kiáru- sittattak úgy, hogy az elárusítók nem voltak abban a helyzetben, hogy ennek a sorsjátéknak főhuzása alatt vevőiknek pótsorsjegyeket a további játékbani játszáshoz rendelkezésükre bocsássanak A hivatalos tervezet a most következő XXIX ik sorsjátékhoz — az 1 osztály húzása november hó 16-17-én lesz — a ma megjelenő számunkban lesz közzétéve ■■ és iézéö bevásárlási forrás! Alapittatott 1894 bén. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan fölszerelt rak­tárát az összes hires gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­ték arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom