Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-22 / 43. szám

1911. Október 22, 43. szám. (3) Nagy hangverseny. November 3-án nagy hangverseny lesz Nagybányán. Bendiner Nándor zongoraművész, Faragó Ibolyka 6 éves zongora- művésznő, Hoffmann Ferenc karmester és az 5-ik gyalogezred zenekarának közreműködésével lépnek föl. Pénteken este, hangverseny előtt a katonazenekar a Rákóczi-téren térzenét ad. B< n- diner kiváló művészete maga nagy vonzóerő, még érdekesebbé teszi azt a gazdag program, melyet egész terjedelmében itt hozunk: 1911. november á-án este 8 órakor a Lendvay szín­házban Faragó Ibolyka 6 éves zongoraművésznő hangversenye, tanára Bendiner Nándor zon­goraművész, Hoffmann Ferenc karmester urak és a csász. és kir. 5-ik gyalogezred zenekará­nak közreműködésével. Műsor: I. Thomas: Ray­mond nyitány. Előadja a zenekar Hoffmann Ferenc karmester vezénylete alatt. II. Mozart: Zongoraverseny D-moll I., II. és III. téléi ze­nekari kísérettel. Előadja Faragó Ibolyka. III. a) Wagner: Részlet Tannhäuser c. operából. b) Köhler: Bölcsődal. Előadja a zenekar Hoff­man Ferenc karmester vezénylete alatt. IV. Liszt-Busoni: Spanyol rapszódia. Zongorára és zenekarra előadja Bendiner Nándor. A műsor ára 20 fillér. Villamos-szinház. Ma este nagy előadás vetített képekkel, színre kerül az »Álarcos bál« Holnap, vasárnap ismét előadás, este 8 órakor, válogatott, uj műsorral. Helyárak: Páholy 5—4 — 3 K, ülőhelyek 80-60—40 f, diák-állóhely 20 f, karzat 20 f, karzati ülőhely 30 f. Biblia iszony Ausztriában. A brit és külföldi biblia-társulat legújabb jelentése szerint az egész földön sehol sem vetnek a biblia terjesztés elé annyi gáncsot, mint Ausztriában. Nyílt és elrejtőzött ellen­ségeink immár három emberöltőn keresztül, elke­seredett harcot vívnak ellenünk és ennek szenve­délye még meg nem csappant. Mint az előző esz­tendőkben, épen igy az idén is több tartományban, mint Felsőausztria, Salzburgéiról és Vorarlbergben a biblia terjesztése be volt tiltva: egyszerűen nem kaptuk meg bibliaárusaink számára az iparengedélyt. A 21/* milliónyi lakosság ez országokban számunkra elérhetetlen; nem több, mint 411 bibliai könyvet juttathatunk oda könyvkereskedés utján De a többi osztrák tartományban is hátráltatják és bosszantják a bibliaárusainkat a legközépkoribb rendeletekkel. Amilyen termékeny földje van Galíciának és Buko­vinának, olyan szegény és elmaradott mégis a la­kossága. A legértékesebb földbirtok néhány gazdag, tobzódó mágnás kezeiben van. A nép a legnyomo­rultabb életet folytatja és eltompultságban, meg teljes apáthiában szenved Sokan kivándorolnak; az el­múlt esztendőben mintegy 60.000 lengyel és ugyan­ennyi ruthén és zsidó. Mások mint idénymunkások Németországba mennek. Sok faluban igy csak asz- szonyokat, aggokat és gyermekeket találhatni. E nyomasztó szegénység mellett érthető a műveltség nagy hiánya. 50 — 600/o analfabéta és a hegyeken még 80 - 90% is. íme a művelt Ausztria. Felsőbányán rendkívüli közgyűlés volt, az 1911. évi zárószámadást jóváhagyták. A költségvetés be­terjesztésére a polgármesternek időhaladékot adtak, mivel a faanyag értékesítése után pontosabb elő­irányzatot lehet egybeállitani. A vadászati bérletet Ketney Mihálynak és Pap Jánosnak adták. Kornreich Testvérek cégnek betongyár részére területet enge­délyeztek. A gazdasági népiskolának 1912-re 1990 koronát irányoztak elő. Az értékképviselők jegyzéké­nek összeállítására Bradofka Frigyes, Berks Aurél, Tóth Gábor képviselőket küldötték ki. Bay Károly kapitánynak 30 napi szabadságot adtak. Záradékul Goldstein Zseni, Horváth Jása és gyermekei illető­ségét el nem ismerték. Megégett. Lendeczky Péterné, felsőbányái bánya­munkás neje, 3 éves gyermekét egyedül hagyta ott- honn az udvaron. Mire hazajött, a szobában az ágy alatt találta összeégve. A gyermek 17-én este bele­halt sebeibe, tehát még aznap. Az anya állítása sze­rint a gyermek az ablakon mászhatott be és gyufával játszott. Gondatlanság miatt az eljárást megindították. A »Vasárnapi Újság« október 22-iki száma Liszt Ferenc születésének százéves évfordulójával foglalko zik. Gróf Zichy Géza, Hampelné Pulszky Polixéna, d’Izos Kálmán, Csudáky Bertalan cikkei, a Lisztre vo­natkozó képek, reliquiák, torzképek stb. nagy sokasága valóságos ünnepi albummá teszi a számot. Ezenkívül vannak még a számban képek a hét aktualitásairól: a mély-furók kongresszusáról, Márkus László Attila- darabjának előadásáról a Nemzeti Színházban, a Tájfun párisi előadásáról, Márk Lajos Amerikában festett ké­peiről, az egri szüretről stb Szépirodalmi olvasmá­nyok: Lampérth Géza és Majthényi György versei, Kaffka Margit regénye, Krúdy Gyula novellája, Ather­nagybAnya és vidéke ton angolból fordított regénye. Egyéb közlemények: Alexander Bernát színházi levele, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakk­játék stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára ne­gyedévre öt korona, a »Vi!ágkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság* kiadó- hivatalában (Budapest, IV. kér., Egyetem-utca 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, fél évre 2 korona 40 fillér. A »Nagybánya és Vidéke« mint bűnjel. A mai délelőtti budapesti lapok egy rémes gyilkosság hírét hozták. Megölték csütörtökön éjjel a Lágymányoson Pásztor Gábor budafoki napszámost. Hátulról leütötték, azután össze-vissza szurkálták és kővekkel behányták. A halott körül volt egy bicska, pipa, gyufaskatulya, egy pár cipő és a »Nagybánya, és Vidéket 1910-iki szeptember 25-iki száma véresen. A nyomozás folya­mán kiderült, hogy a bicskát és az újságot a gyilkos hagyta ott. Hogy miképp került a gyilkoshoz lapunk­nak éppen ez a száma, az ma még talány. Lehet, hogy a kelenföldi munkásoknak a kolera miatt rög­tönzött zendüléséről szóló hir miatt vette meg valahol a gyilkos, lehet azonban, hogy valamelyik cikk köze­lebbről érdekelte. Ennek a számnak főbb cikkei: A nyíregyházai kiállítás. Tárca: A szép paripa, Londesz Elektől. Városi közgyűlés. Özv. Teleki Sándorné grófnő nekrológja. Mintegy 30 hir. 5 telefon hir. A nő egyéni jogairól. Értekezés Alexy Elzától és mintegy 50 hir­detés. Legvalószínűbbnek látszik, hogy az anyakönyvi közleményekből érdekelte közelebbről valami a tettest s azért hordta magánál azt a számot. A nyomozás mindenesetre kifogja deríteni a dolgot. A nyomor kérő szava. Özv. Szendrei Lászlóné borpataki lakos és 8 kiskorú gyermeke (a legnagyobb 12 éves) a legkétségbeejtőbb helyzetbe jutott, nincs betevő falatjok, ruhájok, fájok. Felhívjuk a jószivü és könyörületes letkü emberek figyelmét, akik nyo­morult helyzetén segíteni óhajtanának, hogy akár az illető címére Borpatakba, akár lapunkhoz bár­mily csekély összeget juttatni szíveskedjenek. Betörés egy esperesi hivatalba. Materny Lajos debreczeni ev, íőesperes irodájába a héten ismeretlen tettesek éjjel betörtek s a felett való bosszúságukban, hogy pénzt nem találtak, az iratokat össze-vissza hánylak, sok Írást összetéptek, némelyiket egészen apró darabokra. A Gusztáv Adolf-egylethez intézett kérvényeket nagyrészét megsemmisítették. Az egyházi és a főesperesi bélyegzőt leszakgatták, a betümasszát elhajigálták, szóval oly nagy rendetlenséget rögtönöz­tek, hogy időbe fog kerülni, mig a főesperes a maga irodájában rendet fog teremteni. Őszinte sajnálattal vagyunk a főesperes ur iránt, akinek ez az eset bi­zonyosan igen sok bosszúságot és megfeszített munkát okoz, de nem hallgathatjuk el azt sem, hogy azok a betörők roppant tájékozatlan, vagy éppen megzava­rodott elméjű emberek lehettek, akik egy prot. pap­nál és egy prot irodában pénzt reméltek ! Miért nem építik fel a kir. szabadalmi hivatal palotáját? Már elműt tiz éve annak, hogy felvetet­ték azt a komoly kérdést, hogy a kir. szabadalmi hivatal részére, mely az 1895. év óta az Erzsébet- körut 19. számú bérházban van elhelyezve, uj pa­lotát létesít a kormány. Az idők folyamán nagy mértékben megszaporodtak a szabadalmi ügyek s ehhez képest a hivatalnak a közönség részéről tör­ténendő felkeresése legatább is megháromszoroso- dott Elhelyezték az épületben a kereskedelemügyi minisztérium központi védjegylajstromát, a Nemzet­közi hütőegyesület magyar osztályát, a Feltalálókat gyámolitó egyesületet, az irattárakat különböző kul­turális szempontok szolgálatára rendezték be; egy szóval: minden bővült, csak a szűk hivatalos helyi­ségek maradtak a régiek Ballay Lajos miniszteri tanácsos, a kir. szabadalmi hivatal elnöke — amel­lett, hogy a szakegyletek és szakintézetek értesítése révén a szabadalmak ismertetését fényes eredmény­nyel belevitte a hazai iparfejlesztés szolgálatába és a szelfemi tulajdonjog nemesítésére és hasznosítására irányuló elméleti és gyakorlati nemzetközi mozgal­makban számottevő szerepet biztosított a vezetése alatt álló hivatalnak — a tervezet szabadalmi hiva­tali palota létesítése ügyében is többször tett ked­vezményező, sőt sürgető lépéseket, minek folytán talán már odáig eljutott az épület kérdése, hogy annak építési költségeit felvették a kereskedelmi tárca költségvetésébe, amelynek javára fordítják éppen a kir. szabadalmi hivatal busás jövedelmét is S noha ezen jövedelem eddigi összege a tervezett palota költségeit többszörösen felülmúlja, eddig — sajnos — csak nem vált az ige testté. Még nin­csen szabadalmi hivatali épületünk, úgy mint más országoknak, amelyek majdnem mind olyan díszes csarnokot emeltek az ipari találmányok jogi és technikai kezelésének és levéltározásának, hogy — csak Japánországnál maradjunk, amelynek sza­badalmi -törvénye fiatalabb a magyarnál — még képes levelezőlapokon is terjesztik a szabadalmi hi­vatal épületének fotográfiáját. Igaz: hányavetett politikai ál'apotaink — többek között — a szaba­dalmi hivatal épületének kérdését is letolták a napi­rendről. Végre azonban minden jó ügynek győznie kell. Most van uj kereskedelemügyi miniszterünk. Talán Beöthy László nevéhez fűződhetik a szaba. dalmi palota megépítésével kapcsolatos kiváló ér_ dem, amelyből kivehetné részét Lers Vilmos miniszj téri tanácsos is, aki a szabadalmi hivatal ügyeit kereskedelmi minisztériumban eddig is a legmele3 gebben gondozta. Az ország tekintélye és a közön' ség érdek kívánja, hogy mielőbb megépítsék a kir- szabadalmi hivatal palotáját! Állatállomány és trágyatermelés. Mindinkább köztudattá válik immár az a kétségbevonhatlan tény, hogy műveleti növényeink nagy terméseket csak akkor adhatnak, ha a talaj bővelkedik tápláló anyagok­ban Szó sincs arról, hozzájárul a nagy termésekhez a talaj helyes megművelése, a kedvező időjárás is, de művelhetjük bárminő jól a talajt, lehet az idő­járás bárminő kedvező, még sem lesz termésünk, ha nincs a talajban bőséges tápláló anyag. A múlt évben tettem erre nézve kísérletet, a midőn egy rosszul kezelt, rosszul müveit birtok kezelését vettem át, Sokkalta jobban műveltem talajomat mint elődöm, mégis talajomnak az a része, a melyet trágyával el nem láttam, csak 1 — 2 q rozsot termett, kevesebbet mint az előző évben, az ellenben, a melyet kát. holdankét ugvanilyen művelés mellett 2 q káli- szuperfoszfát és 80 kg chilisalétrommal láttam el, 12 1 q at termett. Ha tehát elismerjük megdönthetien ténynek, hogy csak az a talaj adhat nagy termést, a melyben sok a tápláló anyag, akkor mindjárt az a kérdés helyezkedik előtérbe, hogy vájjon termelünk-e annyi istálló trágyát az országban, mint amennyi szükséges arra, hogy talajainkat jó termő erdőben tarthassuk. Hát sajonos e tekintetben azt kell vá­laszolnunk, hogy sokkal, de sokkal kevesebb istálló trágyát termelünk, mint amennyire földjeinknek szüksége volna, sőt ma kevesebb istálló trágyával rendelkezik az ország, mint amennyivel rendelkezett szántó földjeihez arányitva 1870-ben. A statisztikai adatokból egészen pontosan kiszámíthatjuk, hogy amennyiben szántó földeinket aránylag ugyanannyi istálló trágyával kívánjuk ellátni, mint amennyivel elláttuk 1870 ben, akkor jelenlegi állatállományun­kon kívül 700000 drb. számos állatra volna szük­ségünk, vagyis az 1870,-i trágyázással szemben kb. 70 millió q trágya hiány van. Nem azért mintha most kevesebb volna állatállományunk mint volt 1870 ben, hanem azért, mert azóta rengeteg legelőt törtünk fel, az ugaros gazdálkodással jórészt fel­hagytunk, amennyiben az akkori 30 percentnyi ugartartásról 12 percentre szállottunk le, állatállo­mányunk pedig egyáltalán nem szaporodott arányo­san. Ha most mindezek mellett még azt is tudjuk, hogy 1870-ben 15—16 millió q búzát arattunk, akkor be kell látnunk, hogy ma kétszer, háromszor több foszfort vonunk el talajunktól, mint amennyit el­vontunk 1870-ben, vissza pedig jóval kevesebbet adunk s igy el fog következni az az idő, hog;y talajaink kimerülnek, hova tovább terméketlenné lesznek, a minthogy termés átlagaink ma is messze maradnak más államok termés átlagainál. Ezen a végzetes bajon csak úgy segíthetünk, ha megfeszített erővel igyekszünk azon, hogy a foszfor mennyiséget, amelyet talajainkból ily horribilis termésekkel el­vonunk, vissza is pótoljuk Ennek pedig csak egy módja van, ha a foszfor tartalmú műtrágyákat, ne­vezetesen pedig a vízben oldható szuperfoszfátot sokkalta kiterjedtebben alkalmazzuk, mint alkalmaz­tuk eddig, ha összes kalászosainkat, amelyeknek legnagyobb a foszforszükséglete, szuperfoszfátba vetjük, s ha nem csupán 16000 vaggon szuper­foszfátot használunk el az országban, hanem föl­használunk ötször, hatszor annyit, amikor tehát e tekintetben is a nyugat követőivé leszünk. Ragályos megbetegedések. A héten a következő betegeket jelentették: Suba József 14 éves, gimn. tanuló, skárlát, okt. 15 Fuchs Albertné 28 éves, Fürész-tér 36., diftéria, okt. 15 Vájná Mihály 14 éves, Széna tér, skárlát, okt. 16., városi kórház. Kálmán Ilona 11 éves, Gyarmat-u. 9. diftéria, okt. 18 , jár­ványkórház, meghalt. Kiss J[ános 9 éves, Bánya ut 10. skárlát. okt. 18. Kiss Mária 6Va éves, Bánya-ut 1. diftéria, okt. 18. meghalt. Klein Piroska 2 éves, Tót­falui ut 4 skárlát, okt. 18. Születtek: 386., okt. 9. Hotye Jánosnak »Flóra«; 387., okt. 8. Frink Jánosnak »Anna« ; 388, okt. 13. Papp Miklósnak »Róza«; 389., okt. 6. Nagy Pálnak »Mária« ; 390, okt. 13. Fehérvári Sándornak »Matild«; 391., okt. 13 Szegedi Sándornak »József István Sán­dor« ; 392., okt. 17. Páska Flórának »Veronika«; 393., okt. 18. Bernáth Ábrahámnak »Mór«; 394., okt. 15. Kosztin Sándornak »Erzsébet«; 395, okt. 16. Szabó Endrének »Sándor József« nevű gyermeke. Elhaltak : 344., okt. 14. özv. Kirmájer Ferencné Grib Rozália r. kath, 46 éves, napszámos, emlőrák­ban; 345., okt. 16. Búd Anasztázia g. kath., 12 hónapos, napszámos gyermeke, vesegyuladásban; 346., okt. okt, Vermuth Erzsébet r. kath, 18 hónapos, bányamunkás gyermeke, vesegyuladásban; 347., okt. 18 Kiss Mária r. kath., 6 éves, bányamunkás gyermeke, difteriában; KOROS SÁNDOR egyenruha és polgári szabó ÉRTESÍTÉSE. Saját érdekében áll a Vármegyei, Községi, ElóTjárósági, Tüzoltótestületi, valamint magyar államvasuli hivatalnokoknak, ha egyenruhát akarnak ren­delni, ügy forduljanak teljes bizalommal Koros Sándor l-sö rendű egyenruha nagyiparoshoz Debreczen, Széchényi-utca 34. sz. (Csendőr laktanya.) Előnyös árajánlattal és költségvetéssel készséggel szolgál Elsőrendű mnnka. Szolid, gyors és pontos kiszolgálás. Úri öltönyök mérték után, a legújabb divat szerint készülnek Egyenruházati f dszerelésekből állandó nagy raktár. Rendelések felvételére meghívásra leutazom személyesen mintagyüjteményemmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom