Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-14 / 20. szám

Nagybánya, 1911. Május 14. — 20. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. * A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ,'!Vl6ri N. zmczeoktbíliein'iik: nvn: Antidig üst -vLA.s.zLiFtiisr.A.ip Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Kérész Tános. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 30. szám alatt. ■ TELEFON.: N/ V 18. SZÁM. ­200.000 korona a láposi vasútra. A vármegye népes tavaszi gyűlést tartott csütörtökön és pénteken. 306 tárgy volt kitűzve a rendes és 106 a póttárgysorozaton. Válasz­tásból mindössze annyi jutott erre az alkalomra, hogy Luby Géza halálával egy közigazgatási bizottsági helyet kellet betölteni. A választás tehát nem nagyon izgatta a kedélyeket, a többi négyszáz tárgy sem, egyedül a szőnyegen levő vasúti kérdések gyűjtöttek össze nagy érde­keltséget. A főispán megnyitotta a gyűlést, elparen- tálta Hieronymit (ezt a biz. tagok állva hallgat* ták meg.) Megemlékezett Kölcsey Antal, Irinyi Tamás, Kerekes Ágoston, Luby Géza, dr. Aáron Sándor haláláról, aztán dr. Adler indítványára kimondták, hogy Ujfalussy Sándornak és gróf Károlyi Istvánnak arcképét (a nji már régen ha­tározatba ment) gyűjtésből megfestetik s hozzá fogtak a napirendhez. Közigazgatási bizottsági tagnak Szuhányi Fe­rencet 132 szóval, Szalkay Sándor ellen, (100 szó) megválasztották. Sokan nem szavaztak. Az ököritói ügyet egyelőre levették a napirendről. Felolvasták az 1 milliós kölcsön kötvényét és elfogadták s hamarosan rátértek a 8-ik pontra. Ez Bányász Albert kérvénye a Halmi—bikszádi vasút kiépítéséhez 200.000 korona megszavazása iránt. Többen azt hangoztatták, hogy a 16-ik pon­tot u. m. a láposvölgyi vasútra 200.000 korona megszavazását, továbbá a póttárgysorozat 2-ik pontját: N. Szabó Antal indítványa 1% ingatlan- forgalmi pótadó behozatala iránt és a 3. pontját, t. i. ugyanannak indítványa a Halmi — bikszádi és a Börvely—fehérgyarmati vasutak segélyezése iránt, hogy ezeket együtt kellene tárgyalni. Az al­ispán azonban ebbe sehogy sem akart bele­menni. így történt, hogy csütörtökön letárgyalták a 8. pontot, ami szerint az érendrédi vonalon megszavazott 150.000 koronát kellett volna az uj bikszádi vasútra átruházni. Ez ellen Falussy Árpád és többen erélyes ellenállást foglaltak s különös is lett volna, hogy egy már megszava­zott összeget határozottan kimondott céljától el­vonjanak. A vita igen élénk volt s a dolog vége, hogy leszavazták az állandó választmány indítványát. Ekkor a főispán a tárgyalásokat bezárta. Tegnap 9 órakor folytatták a tárgyalást. Mindenki félt tőle, mert azt hitték, hogy már most az elkeseredett bikszádi-pártiak megaka­dályoznak mindenféle vasúti segélyt, a dolog azonban váratlanul egészen üdvös fordulatot vett. T. i. e hó 12-én megszavazták az 1% in­gatlanjövedelmi adót, megadták a láposvölgyi vo­nalra a 200.000 koronát, ugyancsak adtak 200.000 koronát a Halmi—bikszádi vasútra, meghagyták az érendrédiek 150.000 koronáját s megbiztatták jó szóval a Börvely—fehérgyarmati vonalat is. A vármegye a főispán bölcs vezetése mellett belátta, hogy helyes vasúti politikára szükség van, a vasutak szaporítását minden irányban üd­vösnek mondta ki s nem zárkózott el még az újabb megterheltetéstől sem, ha az a kereskedelmi fejlődés előmozdítása érdekében történik. Ez volt méltó a vármegyéhez és nem az a tagadó álláspont, a melyet csütörtökön olyan fennen hangoztatott, hála a bizottság bölcsessé­gének, ez a negativ akarat pénteken csütörtököt mondott. A többi négyszáz tárgyat darálhatták gépie­sen, nem érdeklődött senki irántuk, pénteken ebédkor bezárultak a nagy terem kapui, csendes lett megint a megyeháza s a követek bizonyos elégedett jó érzéssel széledtek szét a szélrózsa minden irányába. A láposi vasút tehát meglesz mihamar, még ez idén hozzáfognak az épitéséhez. A kocka el van vetve. Az alispáni jelentésből. Tek. közgyűlés! Múlt évi október hó 1-től f. hó 1-éig terjedő időszakban semmi oly jelentősebb mozzanat nem fordult elő, amely rendkívüli intéz­kedések foganatosítását tette volna szükségessé. Ezúttal sem térhetek jelentésem szokásos ada­tainak elősorolására anélkül, hogy bizottságunkat ért gyászesetekről ne kellenék emlékeznem. Elvesz­tettük közéletünk, két veterán bajnokát Kölcsey An talt és Kerekes Ágostont, mindketten több mint egy félszázadon át buzgó munkásai a közügyeknek, el­halt Luby Géza országgyűlési képviselő és a vár­megyei függetlenségi pártnak hosszú időn keresztül elnöke. Fáradhatatlan ügybuzgalma rajongó fajsze- retete, lángoló hazaszeretete mindenkor vezérszerepre hívták közéleti küzdelmeinkben. Neveiket örök kegyelettel őrzi méltán a hálás kegyelet. Megrendített mindannyiunkat dr. Aáron Sándor vm. tiszti főorvos gyászos esete, aki hivatásánál fogva, de főként nemes emberszeretete sugallatát követve, sietett maga is betegen a vész színhelyére a szenvedőknek enyhülést vinni, sietett a fenyege­tett emberéleteket megmenteni s éppen őt szemelte ki e munkája közben az elsők között áldozatul a veszedelmes kór. Nem ismert veszélyt csak köte­lességet s kötelessége hiv teljesítése hozta ránk az alig pótolható vesztesége?;" szinté eszményi magas­ságra emeli e tény az áldozatot, mit embertársaiért hozott s kétszeresen kifejezésre hozza a veszteség igazi nagyságát. Eddigi hivatalos működése már is uj korszakot jelent vármegyénk egészségügyi kor­mányzatában, szaktudása, fáradhatatlan tevékenysége, széles körben folytatott tanulmányai pedig fényes jövőt jeleztek ügykörében. — A természet kéríel- hetlenrendje bármiként hozza is a halált, mindig lesújtó a visszamaradottakra, de mennyivel lesujtóbb és fá­jóbb, ha a szeretet nem veheti körül a betegágyat s egy utolsó kézfogás emléke sem enyhíti vigasz­talan a fájdalmat; igy vesztettük el őt szigorúan elkülönítve szerettei, sőt legközelebb állóitól is. Érdemei elévülhetetlenek, emléke és szelleme fájóan él nálunk. Az elmúlt időszakban a fegyelmi eljárást meg­előző vizsgálatot elrendeltem Szintay Gábor vm. aljegyző és Neupauer János szolgabiró ellen kihá- gási ügyek késedelmes elintézése, illetve elévitése miatt. Á folyamatban volt fegyelmi ügyek közül a Péchy László és Damokos Ferenc főszolgabirák elleni ügyekben a vármegye közigazgatási bizott­sága beszüntető határozatokat hozott. A községi elöljárók elleni fegyelmi ügyek száma az elmúlt félév eredményét tekintve, kevesbedett; azok ellátására gyorsabb s teljesen bevizsgált fe­gyelmi ügy ez idő szerint egy van, amelyben ér­demleges I. fokú intézkedés tehető. Éz idő szerint állásuktól fel vannak függesztve; a szakállasfalvai, szamosdobi, vámfalui és száraz­berki körjegyzők. Az elmúlt félévben állásától való egyideüleges felfüggesztése mellett a szárazbereki körjegyző ellen rendelt el fegyelmi eljárást a járási főszolgabíró. Az elmúlt félévben a magyar állam kötélékébe való felvétel egy — és az állam kötelékéből való kilépés — távoliét címén — ugyancsak egy esetben következett be. Az anyakönyvvezetés akadálytalan menetét az elműt időszak allatt sem zavarta oly körülmény, mely kivételes rendszabályok alkalmazását tette volna szükségessé, általában az anyakönyvi ügyek ellátása mindenütt teljesen kielégítő. A kivándorlás az elmúlt év ugyanezen idő­szakában bemutatott jelentésemben ismertetett szá­madatokhoz viszonyítva határozottan csökkent, mert mig 1909. október 1-től 1910 május 1-ig 1938 egyén kétt és 1291 egyén nyert külföldi útlevelet, addig a jelen időszakban 1116 egyén kért és 1047 nyert útlevelet. Akivándorlás emez örvendetes csökkenésének oka különösen annak rendszabályozása tárgyában alkotott legújabb kormányhatósági, illetve törvényes t ’ egszoritó rendelkezések, \nA nagyszáma 1 e megélhe­tő.- ijn} ... —idő. A közegészségügyi állapot a törvényhatóság területén az 1910 évi szeptember hó 1-től 1911. évi április hó 1-ig terjedő hét havi időben általában kedvezőtlen volt, mert úgy a megbetegedések, mint a halálozások száma a megfelelő téli évszakhoz emelkedést mutat. Uralkodó kór a légzőszervek hurutos és lobos bántalmai mellett főleg a heveny izom és izületi csuz, influenza voltak, kisebb mérvben az emésztő szervi bántalmak. A heveny fertőző kórok közül ezen időszakban is a kanyaró lépett fel szokatlan nagy terjedelemben a törvényhatóság egész területén és pedig úgy szór­ványosan, mint járványosán. A többi fertőző kór közül eléggé sűrűn lepett fel a kanyarót követő hökhurut, gyérebben a vörheny; mig a máskor az őszi nedves időszakban mutatkozó hasihagymáz a kérdéses időszakban csak igen ritkán észleltetett, ellenben fellépett egy községben a törvényhatóság területén már évtizedek óta nem észlelt foltos hagy- máz járványos jeleggel. Járványos jelleggel uralkodott : 1. A kanyaró: Matolcs, Farkasaszó, Tománya, Csaholc, Nagyszekeres, Penyige, Lophágy, Mánd, Fülpös, Vetés, Kispalád. Józsefháza, Gyügye, Fehér- gyarmat, Majtis, Fülpösdaróc, Nagykároly, Szamos- ujlak, Milota, Turricse, Krasznabéltek, Piskárkos, Szamosdob, Szaniszló, Magyarberkesz, Krasznaterebes, Udvari, Avasfelsőfalu, Királydarócz, Remetemező, Krasznaszentmiklós, Turvékonya községben. 2. A vörheny: Olcsva, Tiszakóród, Bujánháza, Kocsord, Mezőfény, Kismajtény községekben. 3" A hökhurut: Farkasaszó, Nagyszekeres, Penyi­ge Kisnamény, Géberjén, Szamosujlak, Szamosdob, Oláhtótfalu, Nagykolcs, Kékesoroszfalu községekben. 4. A roncsolótoroklob: Szakállasdombó és Felsőbányán, valamint Kapnikbányán. 5. A fültőmirigylob: Giródtótfalu és Mikola községekben. 6 A foltos hagymáz: Felsőfernezely községben. 7. A trachoma: Piskárkos és Krasznaterebes községekben. A járványos betegségek elleni védekezés czél- jából a tífusz, roncsoló toroklob, vörheny, kanyaró, hökhurut eseteiben olvasni tudó családokban a vé­dekezés módját ismertető nyomtatvány kézbesitte- tett. Az ázsiai koleraveszély elleni védekezés céljá­ból 6000 plakát osztatott ki, mi valamennyi község és azokban valamennyi tanító, lelkész »Utasítás az ázsiai kolera ellen« cimü füzettel láttatott el. Kórházba küldetett és ápoltatott 866 beteg. A halálozások száma a hét hó folyamán a köz­ségi halottkémnek jelentése szerint 4465 volt. Az összes halálesetekből 2229 volt 7 éven aluli élet­korban, ezek közül gyógykezelésben nem részesült 826 gyermek. A 7 éven felüli életkorban elhalt 2236 egyén közül gyógykezelésben nem részesült 1078. Elmebetegség 45 esetben merült fel, ezek közül 9 mint közveszélyes elmebeteg az országos elme­gyógyintézetekben helyeztetett el. A törvényhatóság területén mintegy 450 nem közveszélyes elmebeteg részesül házi ápolásban. A gyógyszertárak általában jó karban vannak. Ebmarás, veszettségre gyanús eb által 56 eset­ben fordult elő, a megmartak a Pasteur intézetbe szállíttattak. Orvostörvényszéki bonczolás 32 esetben, orvos­rendőri hullavizsgálat 26 esetben foganatosíttatott Hivatalos orvosi bizonyítvány 746 esetben állít­tatott ki, orvosi látlelet könnyű testi sértésről 330, súlyos testi sértésről 149 esetben. Első és ujraoltás 1284 esetben foganatosíttatott. A hivatalos jelentés szerint 152 lelenc és elha­gyott gyermek áll gondozás és hatósági felügyelet alatt, azoknak egészségi állapota, valamint gondozá­suk kielégítőnek találtatott. Az elemi iskolák csekély kivétellel tisztáknak találtattak, de igen sok még mindig a zsúfolt iskola. Az egészségi szabályok oktatása az iskolában fali táblák utján történik. Fertőtlenítés heveny fertőző megbetegedés al­kalmából 661 esetben foganatosíttatott! A községi és körorvosi székhelylyel biró községekben, valamint a rendezett tanácsú városokban a budapesti országos fertőtlenítő tanfolyamokon kiképzett fertőtlenítők fogják a jövőben a fertőtlenitést eszközölni. X-a.p-n.ro.'ls: mai S old.a.1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom