Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
Nagybánya, 1911. Február 5. — 6. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MILsTEXEUNT — Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedév '.gyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos : Révész János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca SO. szám alatt. ■ ==r=-'.y:.Trr.-..v:-==;,-.-- TELEFON.* NAGYBÁNYA 18. SZÁM. ■■■■■: ....-r^TVár os anya, 1911. febr. 4. Népes és érdéi ^yülése volt ma a képviselőtestületnek 3u ta.gygyal. A napirend mindvégig fenntartotta az érdeklődést, a tárgyalás inkább hangulatos volt, mint szenvedélyes. Makray elnök i gyű*. aegnyilván, bejelentette, hogy L. B yére Gerdenils János, Iványi Béla helyére Ajlai Nagy János, Varga Lipót helyére dr. Stoll László hivatnak be a képviseletbe. Napirend előtt Kupás Mihály szólalt föl. Öt ugyanis múltkor a polgármester megbízta, hogy a kerületi munkásbiztositó intézet vezetőségével lépjen érintkezésbe az iránt, hogy Nagybányán munkás-szanatoriumot létesítsen, a város ingyen telekkel és egyébbel is segiteni fogja az intézményt. Kupás Mihály kijelenti, hogy kedvező fogadtatásra talált ez ügyben s a f. hó 6-án tartandó igazgatósági gyűlésen óhajtana szót emelni e tárgyban, ha a város részéről is biztatást nyerne, amikor aztán a budapesti központ meg fogja tenni a kezdeményező lépéseket. A képviselet fölkérte Kupás Mihályt, hogy a város nevében az ingyen telek és egyéb segély megajánlásával továbbra is járjon el ez ügyben. Első vita a városi takarékpénztár kérdésénél volt az iránt, hogy a polgármester, mint elnök jogosan szavazott-e a múlt választásnál. Ebben Ajtai Gábor, Soltész, Km. Pap Sándor, Moldován, Révész, Makray, dr. Vass Gyula vettek részt. A dolog tulajdonképen úgy áll, hogy titkos szavazásnál a polgármester is titkosan szavaz, nyilvánosnál ő is nyilvánosan, de az utóbbinál mint döntő. De hát a §, azért ilyen görbe, hogy azt csűrni, csavarni lehessen s ezt a kis élvezetet megengedhettük magunknak, hogy elmulassunk egy ilyen akadémikus vitán, melynek semmi lényegesebb értelme nincs. A gőz és kádfürdőt Thorma János szeretné beszüntetni s szabad vállalkozóra bizni, hogy az létesítsen modern és a kor igényeinek megfelelő fürdőt; ebben sokan pártolták a felszólalót, ideiglenesen azonban mégis kénytelenek voltak egy kis fizetés-emelést szavazni a fürdőkezelőknek. A kőbányai vasút építkezését Csiszár József nyerte el. A városi folyószámlánál Szász Józsefnek vott hosszabb mondanivalója, aki kérte egy bizottság kiküldését a folyószámlák revideálására, amihez a polgármester és a képviselet is hozzájárult. A vasfüggönynél is fölmerült némi eszmecsere, Thorma nem hajlandó azt hirdetésekre adni, de győzött az anyagi szempont, mert a város szegény. Záradékul a Zrinyi Ilona-téri paraszt- korcsma-épület eladása fölött vitáztak pro et contra Vass Gyula, Ajtay, Csepey, Steinfeld Andor, Torday, Révész és mások, aminek meg lett az az eredménye, hogy uj árverést tűztek ki. Sem Hefskovits, sem Kovács Gyula nem kapták meg az épületet, hanem legyen újabb csata. Hogy egéézen stilszerü legyen a közgyűlés, egy illetőségnek a megtagadásával végződött, Részletes tudósításunk különben következő: Elnök: Dr. Makray Mihály polgármester. Jegyző: Églv Mihály főjegyző. Hitelesítők: Torday Imre, \lmer Károly, Prihradny Ká'mán. Hitelesítés ideje: Február 15. 1. Elnök bejelentvén a képviseletben történt vállozásokat, tiszti ügyészül a meg nem jelenhetett Stoll Tibor helyett Dr. Vass Gyulát nevezte ki. 2. Ezután következett Kupás M. napirend előtt való felszólalása, melylyel fennebb már foglalkoztunk. Napirend : 1. Az értékképviselőket az egyes szakbizottságokba beosztották. 2. Polgármester jelentette a népszámlálás eredményeiről, hogy a városban jelen volt népesség 1910. dec. 31 én éjjel 12 órakor 12811, a távollevő egyének szama 639 s igy az összes lakosság 13450 A lakott magánlakások száma 2991, a nem lakottaké 317. Örvendetes tudomásul szolgál. 3. A belügyminiszter Wallerstein Antallal és nejével kötött csereszerződést jóváhagyta. Tudomásul. 4. Az »Aurora« takarék és hitelintézet r.-t. vezér- igazgatójának fellebbezésére az 1911. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékét az alispán jóváhagyta s fellebbezőt elutasította, mivel az intézet csak Nagybányán birt ingatlan után lehetne virilis. Tudomásul szolgál. 5. A szatmár—nagybányai vasul részvénytársaság a mozdonyok szükségleteinek fedezésére tápvizet kér a vízvezetéktől évi 200 K átalányáron. Erre vonatkozólag a vízvezetéki ad hoc bizottság azt javasolja, hogy évi 300 koronáért adassék meg a szükséges vízmennyiség, eltekintve a főnöki lakás vizdijától s azonkívül a vasút egy közkutat állít fel a közönség használalára. Újabb vezeték építése esetén a vizdijak külön megállapítás tárgyát képezendik. A képviselet a javaslatot egész terjedelmében elfogadta. 6. A városi takarékpénztár beterjeszti az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok választásáról fölvett jegyzőkönyvet s ezzel kapcsolatban Ajtai Nagy Gábor fellebbezését a választás ellen, melyre vonatkozólag a jogügyi bizottság véleménye az, hogy a fellebbezés elutasítandó, mivel az elnök jogosan gyakorolta szavazati jogát. A képviselet a választást jóváhagyta. Mivel azonban a 17. §. nem eiég világos, tehát annak uj szövegezésére utasítja az igazgatóságot. 7. Kohn Bernát kolozsvári lakos ellen a város pert indított, mivel a viz árát 10 fillérnél feljebb emelte. Kohn kéri a per beszüntetését s Ígéri, hogy a kikötött árban adja helyben a vizet. A képviselet, a jogügyi bizottság javaslatára, a feltétel szigorú betartásának hangsúlyozása mellett, a pert beszüntette. 8. A vármegyei telefon céljaira a megye 4360 K 57 fillért rovott ki Nagybánya városára. A gazd. és pénzügyi bizottság, tekintettel arra, hogy a város már létesített telefonösszeköttetést, nagy áldozatok árán, a hozzájárulás megtagadását javasolja. A képviselet ilyen értelemben határozott. 9. Az István Király Szálló bérlőtársaság mozgófénykép színház céljaira a Lendvay-szinház átengedését kéri 1200 K évi bér mellett 12 évre. A gazd. és pénzügyi bizottság az ajánlatot elfogadásra ajánlja. A képviselet, némi eszmecsere után, a bérlőtársaságnak kérelmét teljesítette. 10. A városi fürdő, valamint a sertésvágóhíd kezelésére vonatkozólag a gazd. és pénzügyi bizottság javasolja, hogy azzal a városi állatorvos bizassék meg és részére a netto jövedelem 10%-a adassék tiszteletBizonytalan költők. — Irta : Zempléni Árpád. — Bizonytalan költők vágyunk mi, Nagyon könnyű minket megunni. Hogy mit szeretnénk, mi sem tudjuk, A tengert szélirányba futjuk. Célért küzdtek a tiszta elmék, Minden elért cél egy-egy emlék. Kitől egy tiszta eszme tellett, Neve fenn van, ő maga kellett. Szerény költők bár, vagy királyok, Egy eszméről ismerni rajok, Szivükből vették, dalba tették, S megélt, mivel nagyon szerették. Mi célok közt bolygunk a szélben, Mélázunk a zavarba tétien, Esünk erénybe és hibába : De mégse kellünk, mindhiába ! Véletlenek játéka ver le, Szivünk ma sas, holnapra gerle ; Vagyunk halak és elefántok, Lidércek s meteorszilánkok. De nincs akarat mindezekben, Játék vagyunk meddő kezekben, Amint a jó szelek fuvalnak, Kapunk irányt, nyerünk sugalmat. Múlt és jelen között habozva, Khaoszt csinálunk a khaoszba', Két lehetetlen közt, a mesgyén, Kibékítő eszmét keresvén. Nincs helye itt kibékülésnek, A múltat add a vénülésnek. Vagy tarts a múlttal és maradj! Vagy a jövőt nézd és haladj I Szakítani kell itt minden áron, Határon állunk, nagy határon I Fordulatán az uj időnek S a múlt nem kulcsa a jövőnek. Az a jövő nem fenyeget: Uj vizet Ígér s uj eget, Hol tisztább szellemek eveznek Verőfényén a végtelennek. Akit valóság ihletett, Csak az nyer örök életet. Hol szeretet van s tudomány, Költészet is virul nyomán. Óh, boldog, aki oda ér! Ki elméjével oda fér, Hogy őse légyen a nagyoknak, Kik a jövőben felragyognak! Óh, legyen áldott az a kéz ! Óh, legyen áldott az az ész ! Ki most a régit abba hagyja S a jövő útját megmutatja. Népsegités a hegyvidéken. Nagybánya város tanácsa kérelmet intézett a földmivelési miniszterhez, hogy a hegyvidéki kirendeltség székhelyét Szatmármegyáre nézve Nagybányára tegye. Ebből az alkalomból nagyon is helyénvaló lesz, ha a kirendeltségnek múlt évi működéséről elmondunk egyet-mást a minisztérium legújabb kiadványa alapján. A földmivelésügyi minisztérium kiadványainak sorában a 21-ik számú ezt a címet viseli: A hegyvidéki, erdélyrészi és felvidéki gazdasági akció 1909. évi működésének ismertetése. A 280 oldalra terjedő és számos statisztikai táblázattal fölszerelt testes kötet a gazdasági népsegités munkáját részletezi és ennek a munkának eredményeit számszerűleg föltárja. A múltban a három kirendeltség mindegyike külön-külön sommázta jelentésében munkája eredményét, most a miniszter rendeletére a 19 vármegyét felölelő különleges kormányzati tevékenységről tett jelentés együtt van s igy a kirendeltségnek működése jobban áttekinthető. A hegyvidéki gazdasági népsegitési akció immár tizenkét esztendős, főiránya a hegyvidéki állat- tenyésztés fejlesztése, a gazdag havasi legelők kihasználása és állami támogatással olcsó földbérletek szerzése. A hegyvidéki kisgazdáknak a kirendeltség 1—5 holdas parcellákban húszezer kát. holdat meghaladó állam-bérletet szerzett, melyet a kisgazdák kedvezményes áron kapnak. Sajnos, az állattenyésztés terén úgy, mint az ország más vidékein, itt is némi visszaesés van. Az állam havasaira 1219 marhával kevesebbet hajtottak föl a kisgazdák a mult, mint az előző évben. Ennek oka az, hogy a hegyvidék is három év óta küzd takar mányinséggel. A hegyvidéki kirendeltségnek egyik régi terve vált valóra, amennyiben a múlt évben a Háthegység közel kilencezer kát. hold művelhető területét az állam- kincstár megvásárolta s ezzel különösen a hegyvidék két leginkább érdekelt községe részesült nagyobb területű erdőben s 46 község kisgazdái földbérletekben. Mintegy hatvanezer kát. holdat tesz ki a máramarosi és az ungi kincstári havasok területe, melyet a kirenLa-p’u.n.ls: mai száma S old.a,l„
