Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
(2) 6. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 911. Február 5. díjul, a fürdőkezelő részére pedig 400 K helyett 720 K állapíttassák meg. A közgyűlés a maga részéről, a változott viszonyokra való tekintettel, a javaslatot egész terjedelmében elfogadta. 11. A módositott husvizsgálati és husvágatási szabályrendeletet a képviselet a maga részéről elfogadta. 12. Kardos Jenő 1910. évi julius havi boltbér törlését kéri, mivel akkor az aszfaltkészités miatt az üzletet nem használhatta. A gazd. és pénzügyi bizottság a 95 K 85 f-nek a f. évre való számítását javasolta s a képviselet ehez hozzájárult. 13. A közmunka bizottság az uj vásártérre vonatkozó tervet és költségvetést beterjeszti, azzal, hogy a tér rendezése 6620 K költséggel árlejtés utján eszközöltessék. A képviselet hozzájárult a tervezethez. 14. Az erdészeti iparvasuthoz szükséges épületekre vonatkozólag a közmunka bizottság úgy döntött, hogy azok Csiszár József és társainak adassanak ki építés végett, az építő adhoc bizottság ezzel szemben, több célszerűségi szempont hangsúlyozása mellett azt javasolja, hogy Deutsch Imre vállalkozónak adassék ki ugyanazon árban a vállalat. A képviselet Csiszár Józsefnek és társainak adta a vállalatot. 15. A tanács több szükséglet födözésére 250000 K folyó-számla hitelt kér. A képviselet ez összeget engedélyezi. 16. A bolti kirakatokra vonatkozó módositott szabályrendeletet a tanács beterjeszti. A képviselet azt változatlanul jóváhagyta. 17. A tanács Righiny Lajos és Henry Eduár Aykroyd terhén fennálló 25 K 50 f, 120 K, 25 E és 27 K 10 fillér bérhátrálék törlését javasolja. A közgyűlés a bérletek megszűnte miatt az összeget leírta. 18. A színházi vasfüggöny hirdetéseiért Ajtai Nagy Gábor 400 K évi bért ígért. Ezt, mint legrnagasabbat, a képviselet a maga részéről elfogadta. 19. Rumpold Gyula vendéglős kéri a Központi- szállóra vonatkozólag a záróra alól való fölmentést. A rendőrkapitány a kérvény megadását javasolja, a képviselet az engedélyt megadta. 20. 21. Horváth Ferenc az István király-szálló alatti VII. sz. boltért 1400 K, Lővy Ernő a VIII. sz. boltért 3350 K évi bért ígért. Az erre vonatkozó szerződéseket a képviselet elfogadta és jóváhagyta. 22. Ugyancsak jóváhagyta a Léding-féle házra nézve a kir. adóhivatallal évi 1000 K bér mellett kötött szerződést. 23. Kerekes Ábrahámmal és nejével kölött ingatlan vételre vonatkozó szerződést a gyűlés a tagok csekély száma miatt 30 nap múlva tartandó közgyűlésre tűzte ki. 24. A város hirdetéseinek kizárólagos közlésijogára vonatkozó szerződést, melyet a város Ég!y Mihály szerkesztővel kötött, a tanács beterjeszti. A Kepviseiei a szerzoUesi elfogadta. 25. A Zrínyi Ilona-téri parasztkorcsma épületért Herskovics József 12500 koronát Ígért, mint legnagyobb ajánlatot tevő. A képviselet uj árverést tűzött ki 12500 K kikiáltási ár mellett. 26. A felsőujfalui korcsmaépületért 3420 K-t Ígért Szarka János felsőujfalui lakos. A vételt véglegesen elfogadták. 27. Steinfeld Andorral ingatlan vételre vonatkozólag kötött szerződést a képviselet jóváhagyta. 28. A pecérlak eladására vonatkozólag tett 3405 koronás ajánlatát Steinfeld Andornak szintén véglegesen elfogadták. 29 A Varköz-utca kiszélesítésére vonatkozólag Izsák Sámuellel kölött adásvételi szerződést (661 K 50 f) 15 nap múlva tartandó közgyűlésre tűzték ki. 30. Filmer Józsei és kiskorú gyermekei illetőségét a képviselet megadta. Gyümölcsészet. A levélteivek. Ha most, enyhe téli napokon végigjárjuk gyümölcsöskertünket s ügyet vetünk különösen a fiatalabb almafák múlt évi hajtásaira, némelyiken, különösen a rügyek hónaljaiban fekete pontocskákat, illetve golyócskákat fogunk találni, amelyek úgy alak, mint színezet és nagyság tekintetében teljesen hasonlítanak a közönséges lőpor szemeihez. Ezek az almafa levéitetvének tojásai. Ha 50-szeres nagyítással figyeljük meg e tojásokat, látni fogjuk, hogy azok finom szálakkal vannak a kéreghez erősítve. Majdnem minden gyümölcsnemnek megvan a maga levéltetve. Leggyakoribb az almalevéltetü (Aphis moli) mely sötétzöld színezetű, előfordul azonban az almafán még a csokoládészinü körte- levéltetü is (Aphis pirij, de mig az előbbi mindig a korona külső peremének hajtásain van, addig az utóbbi inkább a korona sötétebb, homályosabh belsejét keresi fel. A szilvának világoszöld, a cseresznyének fényes fekete a levéltetve. Kártékonyságuk abban nyilvánul, hogy mihelyt a fiatal hajtás tavaszszal zöldülni s tovább nőni kezd, a tojásból azonnal kikéi a levéltetű s letelepszik a levélke alsó oldalára, vagy a fejlődő hajtáskára s elkezdi annak nedvét szívni, miáltal a hajtás nemcsak elgyöngül, hanem nedvkeringési zavarok állván be, a levél összezsugorodik, a hajtás pedig megcsavarodik, még pedig annál erősebben, minél később vettük elejét eme parányi ellenség nagy kártételeinek. Gondolhatná valaki, hogy ezen parányi élősdi nem képes tetemes károkat okozni kicsinységénél fogva. De nagyon csalódik, aki ezt gondolja, mert az élősdi kicsinységét kellőleg ellensúlyozza úgy annak szaporasága, valamint azon körülmény is, hogy ez élősdinéi bebábozódás, lepkealak nincs, tehát nem vesztegetik ily átalakulásokkal az időt, hanem teljesen kihasználják azt gyümölcsfáink tönkretételére. A tojásból kikelt apró levéltetű ugyanis körülbelül két hétig táplálkozik s ez idő alatt teljesen kifejlődik. Ezen idő leteltével minden egyed páro- sodás nélkül körülbelül 40—50 élő fiat szül, amelyek azonnal hozzákezdenek a fa nedvének szívásához. Innét ered az, hogy ha egy fiatal gyümölcsösben vagy faiskolában egyik napon alig néhány levéltetüt látunk a zsenge hajtások végén, pár nap múlva már az összes hajtások rakva vannak ezzel az élősdivel. Kérdés már mostan, hogy hogyan terjed a levéltetű egyik fáról a másikra, mert télen a legnagyobb gondosság mellett is csak nagyon kevés fán tudjuk a tojásokat felfedezni. A természet erről is gondoskodott. Ugyanis az első generációnak legnagyobb része születése után 9-10 napra szárnyasodik s elszáll egy olv fára, ahol a levéltetű nem telelt. Ezért, ha fáinkat gondosan vizsgáljuk, valamely fiatal hajtás végén, vagy valamely levél alsó részén először is egy szárnyas egycdet fogunk találni, de ha másnap keressük fel, ugyané helyet már látni fogjuk, hogy a szárnyas egyedet több kevesebb apró, szárnytalan tetű veszi körül. így terjed a levéltetű egyik fáról a másikra, minden párosodás nélkül s ha mindezt meggondoljuk, látni fogjuk, hogy mily rettenetes mennyiség fejlődhetik ki belőle a legrövidebb időn belül, mert minden generáció legyen szárnyas vagy szárnyatlan azonnal szaporítja a társaságot, csak mig a szárnyas a terjeszkedésről gondoskodik, addig a szárnytalan arra ügyel, hogy a szárnyasok kivándorlása folytán a szülőház el ne néptelenedjék. Rövid idő alatt egy fáról egy egész gyümölcsösre vagy faiskolára elterjedhet a kártevő s itt ismét egy sajátos természeti játékot fogunk tapasztalni. Ugyanis, mig az első nemzedéknek körülbelül háromnegyed része szárnyasodik meg és repül tova, minél későbbi valamely nemzedék, annál kevesebb szárnyas és annál több szárnytalan egyed fog kifejlődni, mert hisz az első generáció szárnyasai gondoskodtak kellőleg a terjeszkedésről. Egy év alatt 6-8 generációra is számíthatunk s ha csak kissé kezdünk számolni, elrettenünk ama nagy számtól, amelyet ez a veszedelmes kártevő elérhet. De honnét s hogyan kerülnek e faágakra a téli tojások? Levélhullás felé himek és nőstények születnek, amelyek párosodnak s letojják a fiatal hajtásokra a jövő évi szaporulatot biztositó tojásokat. A levéltetű kártételét nem szabad kicsinyre becsülnünk, mert nemcsak abból áll az, hogy a levelet összezsugoritja, a hajtást pedig megcsavarja s az a következő évben újra hajt vígan tovább. Ha valamely fán a levéltetű nagyon elszaporodott, annak egész levélzete is tönkremehet, az egyszer megcsavart ágacska pedig sohasem fog helyesen fejlődni, mert a csavarodás helye mindig nedvkeringési akadályt fog képezni. Innét ered azután annak szükségessége, hogy e kártevő ellen minél korábban védekezzünk, másrészről pedig minden megcsavart ágacskát a csavarás alatt metszünk le. Hogyan védekezzünk ellene? arról legközelebb. A szatmári kiállítás. (R.) A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület 1861. szeptember 10-én, mikor az elnyomatás után a szabadság hajnala kezdett derengeni, tartotta néhai Károlyi György elnöklete alatt alakuló közgyűlését. Vécsey József báró volt, ki vármegyénk gazdaközönségét a gazdaérdekek megvédése, a gazdaság fellendítése érdekében sorakoztatta. Több mint kétezer gazda lelkesedve karolta fel a vármegyei gazdasági egyesület alakításának eszméjét, mert tudták, érezték, hogy erre szükség van, mert szivükbe vésték a legnagyobb magyarnak, Széchenyi István grófnak azt a mondását: »Akárki mit beszél, csak vagyonos nemzet lehet szabad«. Különös, de úgy van, az ember egészségét csak akkor tudja megbecsülni, mikor beteg, szabadság után akkor vágyakozik, mikor szolga. . Ez a szabadság után való vágy, ez az óhaj teremtette meg a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületét, mert megvoltak gazdáink győződve, hogy agrár hazánkat csakis a mezőgazdaság fellendítésével lehet vagyonossá s igy szabaddá tenni. Vécsey báró az alakuló gyűlésen többek között következőket mondotta: »Honfiúi és nemzeti érdek követeli szoigakezekből szabad kezekbe átment földészetünk lendítését, hogy a tudomány és tapasztalat kincseivel jóllétet árasszunk a mezei gazda családjára«. Ebben van letéve a vármegyei gazdasági egyesület programmja. Nem csoda, ha most, amidőn az egyesület 50 éves jubileuma megünneplésének kérdésével foglal kozik s nagyobbszabásu vármegyei jellegű gazdasági és ipari kiállítás rendezését vette tervbe, a figyelem szokottnál nagyobb mérvben irányul fedeltség a hegyvidéki lakosságnak bárcázás rendszerével nyári legelőül átenged. Hihetőleg a mostani jó marhaárak a hegyvidéken is éreztetni fogják a hatásukat és a kisgazdák az egész havast hova-tovább legeltetésre használni fogják. Rendszeres egymásutánban épülnek a havasi utak, kutak és enyhhelyek. A múlt evben húsz községből hétezernél jóval több állatot hajtottak föl a kisgazdák ezekre a kincstári havasokra. Megtudjuk a jelentésből, hogy a néhai Balogh Vilmos államtitkár nevéről nevezett alsóvereczkei gazdasági telep állandóan fejlődik. A mostani husszükség igazolja azt a körültekintő figyelmet, melylyel a kirendeltség a legelő és rét feljavítás körül fáradozik. Útmutatásának meg van az az eredménye, hogy most már a községek is ügyet vetnek a legelő és rétek termőerejének javítására. Hatalmas lendületet vett a hegyvidéken a szövetkezeti akció. Ma már kétszázat jóval meghalad a különböző irányú hitel, fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezetek száma, harmadfé) millió üzletrészt tudtak a 12 év alatt a rutén kisgazdák összehozni. A gyümölcs- termelés és értékesítés mellett nagy sikert látott a kirendeltségnek a háziipar megkedveltetése érdekében való tevékenysége. Csak a kosáifonó szövetkezetek száma 16 s van olyan szövetkezet, mely százezerig való különféle kosár-készitményt bocsátott áruba. A tett számítások szerint átlag az értékesítő szövetkezetekben egy-egy munkás a múlt télen nyolcvanhárom koronát keresett. Az erdélyrészi gazdasági népsegitési akció mindössze nyolc esztendős, itt a tendencia az, hogy a székely kisgazdákat gazdatársadalmilag szervezze. Azért itt a vezetőség gazdakörök alakítására, e körökben rendszeres tanításokra törekedett. Ugyanez okból nagy súlyt vetett a kü’önféle célokat szolgáló termelő és értékesítő szövetkezetek létesítésére. A múlt évben is folytatták a községeknek apaállatokkal való ellátását, nagyarányú volt a Székelyföldön a legelőrendezés s általában a kirendeltség munkássága a gazdasági fejlődés minden felhasználható ágára kiterjedt. A jelentés harmadik része a felvidéki népsegitési akcióról szól. Ma még a kirendeltség eddig három vármegyére terjeszti ki működését, székhelye Zsolnán van. A kirendeltség közbenjárásával négyezer holdat meghaladó földbirtok megszerzésében járt közbe a kisgazdáknak. Több községet sikerült megnyerni a birtokrendezés eszméinek, nyolc község a tagosítást is végrehajtotta, ami nagy szó itt, ahol a nyolcad úrbéri telkek felaprózódása oly rendkívüli, hogy némelyik gazdának százötven, olykor háromszáz darabban van az öt és egynegyed holdnyi úrbéri rendezéssel rászakadt földje. Az elmaradt gazdasági kultúrát népies gazdasági előadások, mintagazdaságok szaporításával, alkalmas állatkiosztásokkal, méhészettel, háziiparral és több eféiékkel, gazdakörök alakításával, szövetkezetek támogatásával kívánja a kirendeltség emelni- Jóllehet, a legnagyobb gazdasági konzervativizmus nehezíti meg a munkát, a kirendeltség annak a véleményének ad kifejezést, hogy a nép jóléte, a kisgazdák felébresztett önsegélyezési vágyával párhuzamosan fog haladni. Bizonyos az, hogy a mi végvidékünkön is sok üdvösét tudna létesíteni a hegyvidéki kirendeltség s teljesen megokolt volna, ha a búzatermő nagy alföldről, a sokszor terméketlen hegyek közé vonulna annak vezetősége. X. Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányái-utcabeli nagy ház, szuterénre épitve, 5 szoba veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-ulca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, a u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, azvizvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxx<xxxx><xx>c<xxxxx>o<x Felsőbányái-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. >oo<x>c<xxxx><>x>c^^
