Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

(4) 39. szám. 1911. Szeptember 24. tese felelős. 7. Minden eladó versenyben az esetle­ges árverési többlet felerészben a második lovat, felerészben az egyleti pénztárt illeti. 8 Eladóverse­nyekben megvett vagy követelt lovaknak törvény­szerű szavatossági hibáért az eladó semmiféle körül­mények között nem felelős. 9. Minden ló után, amely a handicapet elfogadja, 10 korona handicappénz fizetendő. 10 Nincsen megengedve a lovat oly ki­jelentéssel a starthoz vezetni, hogy az a verseny­ben a győzelem szándéka nélkül vesz részt. 11. Walkover esetén a dij nem adatik ki. 12 Lovagolni csak színekben vagy egyenruhában kar- vagy váll­szalaggal lehet; a katonatisztek versenyénél a ver­senytitkár osztja ki a szalagot. 13. A beiratási dijak legkésőbb az illető versenyre való mázsálás kezdetét jelző csengetés előtt a versenytitkárnál befizetendők, különben nem mázsáltatnak le a lovasok. 14. Min­den lóért, mely közvetlen a starthoz lesz vezetve, 20 korona fizetendő a versenyegylet pénztárába. 15. Aki óvást emel, tartozik a titkárnál 100 korona biz­tosítékot letéteményezni és az óvást írásban benyúj­tani. 16. Urlovasok, akik 15 versenyt nem nyertek, 3 kg, kik 5 versenyt nem nyertek, 6 kg. enged­ményben részesülnek az urlovasok részére fentartott versenyekben (handicapeket, valamint oly versenye­ket kivéve, ahol a versenyfeltételek másként in­tézkednek). Sikversenyeknél csak a sikversenybeni nyerések vétetnek tekintetbe, gát- vagy akadály- versenyekben való nyerések együvé számíttatnak. Ez engedmények a lovas által, az ő felelősségére, a mázsáláskor kérendők. 17 A nyereményérték ki­számításánál az o. é. frt = 2 korona, a cs. és kir. arany = 10 korona, a német bir. márka = 1 K 20 fill., a frank = 1 korona az angol sovereign = 24 korona, a rubel = 2 K 50 fill, értékben számittatik. A világ hasznos háziállatállománya a római nem­zetközi mezőgazdasági intézet adatai szerint az 1909. évit az 1910. évivel összehasonlítva, a következő szaporodást, illetőleg fogyást mutatja. A szarvas­marhaállomány gyaporodott Európában 5 Eszak- amerikában 19'5, Austráliában pedig 3 millió darab­bal; a juh Európában 8 5 millióval megkevesbedett, de emelkedett Eszakamerikában 15.5, Délamerikában 5.7, Ausztráliában pedig 24 millió darabbal; a sertések száma emelkedett Európában 7, Eszakamerikában 11, Délamerikában csak 0 8 millió darabbal. Nagy átlag­ban tehát örvendetes erős emelkedés mutatkozik. Mi történt a vasipari kiállítás jövedelmével ? Magyarországnak van egy kiállítási központja. Min­dig ez kürtöli viliággá, valahányszor egy magánüz­letet jelentő külföldi kiállítás rendezéséről van szó és óva inti iparosköreinket az ilyen kiállításon való részvételtől. A nemrégen »lezajlott« vasipari és talál­mányi kiállítás ügyében — úgy tudják beavatott szakkörökben — pártoló hangon szólt bele a kiál­lítási központ vezetősége. Nyilvános kiállításról van szó, de nyilvános számadásnak — eddigelé — hírét sem hallottuk. Mivel azonban tudjuk, hogy a vas­ipari kiállítás nyereséggel végződött, úgy a kiállítás rendezőségéhez, mint a kiállítási központhoz folya­modunk szives felvilágosításért aziránt, hogy milyen célra fordították a vasipari kiállítás jövedelmét? A könyörületes emberek jó szivéhez fordul Vaj- kóczky Károly helyheli illetőségű csizmadia segéd, aki teljesen munkaképtelen 8 év óta köszvényes, két mankóval jár s nem elég, hogy maga súlyos betegségben szenved, de 5 tagból álló családjának nyomorát is kénytelen összetett kezekkel sírva szemlélni. Arra kéri a nemeslelkü jótevőket, hogy Vajkóczy Gáspár aranyász címére — akinél jelenleg tartózkodik — Veresvizre, küldjenek neki egy pár koronát, hogy nyomorán enyhíthessen. Rendes havi közgyűlést tart a képviselet hétfőn, 25-én d. e 10 órakor, következő tárgysorral: 1. Belügyminiszteri leirat az Izsák Sámuel nagybányai lakossal kötött szerződés jóváhagyása tárgyában. 2 Vallás- és közoktatásügyi miniszteri leirat a Klastrom- rét viztelenitésére vonatkozó terv elfogadása tárgyá­ban. 3 Geduly Henrik tiszamelléki ev. püspök kö­szönő átirata, 4. A vízvezetéki ad-hoc bizottság javaslata a vízvezeték és közcsatornák használata és kezelése tárgyában alkotott szabályrendelet elfogadása s jóváhagyása iránt 5. A gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata Papp József nagybányai lakosnak boltbérbiztositék aluli fölmentése tárgyában beadott kérelmére 6. A közmunka-bizottság az áll. iskolák és óvodák vízvezetéki és csatornázási munkálatainak kiadására vonatkozó javaslatát beterjeszti. 7. Ugyan­annak javaslata az áll- g ’zd. iskolához szükséges tehén­istálló felépítése s a baromfiéi kibővítése tárgyában. 8. Ugyanannak javaslata a r. k. lelkészi lak kijavít­tatása tárgyában. 9. Nagybánya város tak. pénz­tárának választmánya a tak, pénztár 1911. első fél­évi számadását jóváhagyás végett beterjeszti. 10- A tanácsnak javaslata a városi kismalomnak ajjmegtartott árverés alapján leendő haszonbérbeadása tárgyában. 11. Ugyanaz a 2,450 000 koronás nagykölcsön mi­kénti elszámolásáról készített kimutatását beterjeszti. 12. Ugyanez a vármegyei alispánnak a zazari hid gyalog és kocsijárójának aszfaltburkolattal leendő ellátását elrendelő határozatát a városra eső 1635 korona 90 fillér költségtöbblet jóváhagyása s kiuta­lása végett beterjeszti. 15. Ugyanannak javaslata a választás alá nem eső képviselők 1912. évre érvé­nyes névjegyzékének kiigazítására bizottság kikül­dése iránt. 14 Ugyanaz a borpataktelepi korcsma­épület és telkének haszonbérbe adása felett Hers- kovics Józeffel kötött szerződést jóváhagyás végett NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE beterjeszti. 15 Érdemleges határozathozatal a felső- ujfalui lakossal kötött szerződés jóváhagyása tár­gyában 16 Ugyanaz a pecérlak eladása fölött Stein- feld Andor nagybányái lakossal kötött szerződés jóváhagyása tárgyában. 17. Dr. Makray Mihály pol­gármester kérelme 4 heti szabadságidő engedélye­zése iránt. Nagybánya, 1911 szeptember 23. Dr Makray Mihály s. k, polgármester. Vármegyei közgyűlés lesz október hó 12-én Nagy­károlyban, ahol az 1912. évi költségvetés bemutatása mellett az alábbi célokra pótadó megszavazására fog­nak előterjesztést tenni: ÍViVo vm.tisztviselői nyugdíj­alapra; 3/4% közművelődési célokra; D/VVo h- 6. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére; iy2°/o különböző célokra felvett kölcsön törlesztésére ; l°/0 elhagyott gyermekek tartásdijának fedezésére. A fiumei kikötő uj villamos daruiról, amelyeket a napokban vett át a Máv. egy szakbizottsága, a következő részleteket közli a Műszaki Világ: A hat tonna terhelésre készült villamosdaru 45,100 koro­nába került s arra a célra szolgál, hogy a hajókon érkező nagyobb darabárukat a vasúti kocsikba vagy onnan a hajókba rakja. Eddig a nagyobb áruk ki­rakása Fiúméban nagy nehézségekbe ütközött, mint­hogy olyan emelődaru, mely kellő kihajlással birt volna, a kikötőben nem volt. Az uj emelődaru a legnagyobb hordképességü, melyet jelenleg Magyar- országon használnak. A villamos forgó- és futó daru egy alsó kapuból ál, amely rácsos szerkezetű tartó gyanánt van kiképezve. A kapu, mely a móló alsó részére és a hullámgát védfalára fektetett vágányo­kon nyugszik, négyszáz méter hosszban mozoghat s alatta úgy a vasúti-, mint a koc-iközlekedés telje­sen szabad. A kapun egy teljes körben forgatható tizenkét méter hosszú karral biró daru van elhelyezve, mely a Fiúméba érkező legnagyobb hajók feneké­ből is rövid idő alatt kiemelheti a rakományokat. A forgószerkezet a kezelőházzal van összeköttetés­ben. A daru minden mozgása, a kapumozgás, a gém­forgatás, teheremelés külön villamos motor utján történik. A teheremelésre 35, a daru mozgatásra 20 s a gémforgatásra egy 8 lóerős motor szolgál. A villamos áramot a városi közmüvek villanytelepe szolgáltatja. A villamos berendezést a Magyar Sie- mens-Schuckert-cég készítette. Az 1000 koronás kalapról mostanában sokat be­szélnek Szatmáron, ahol a kiállításon Kesztenbaum mutatóit be egy ezer koronás kalapot. A férfiak sze- pegve, a nők reménységgel mennek el mellette. Kele­men Samu képviselő kedves dolognak látta tósztba foglalni a pompás alkotmányt s a nőkről szólván, óhaj­totta, hogy a kalap találja meg a választottját. Szatmár nyugalma föl van dúlva, mióta kiállították az ezer koronás kalapot. Milyen .jó, hogy Nagybányán nincs ezer koronás kalap. A vármegye tüzoltószövetsége roppant rossz idő­ben érkezett ide vasárnap, de azért szakadó esőben megtartották a gyakorlatot is, meg az ülést is. A szalmariak 1 perc alatt, a nagybányaiak másfélperc alatt adtak sugarat az égő háztetőre. Örvendünk, hogy a vízvezeték kitűnő tűzoltónak bizonyult. Délben sike­rült bankett volt az István királyban, ahonnan a vendégek a 4 órás vonattal elsiettek a kiállhatatlan nagybányai özönvizből. A jövő gyűlést Fehérgyarmaton tartják, ahol kevesebb csapadék van. A városi gőzfürdő a napokban kigyult egy el­tévedt szikrától, hamarosan eloltották a csendőrség segítségével. Az áll. polgári leányiskola tudatja az érdekel­tekkel, hogy szept 25-én a tanévet megnyitja. A száj- és körömfájásról. Az állatok járványos betegségei közül a legutóbbi időben leginkább el­terjedt a száj- és körömfájás, mely az állattulajdono­soknak és állatkereskedőknek egyaránt igen nagy, szinte kiszámithatlan károkat okozott. A száj- és körömfájás fertőző természetű, ragadós betegség, mely alacsony lázzal jelentkezik, a szájban és a körmökön, gyakran a tőgyön is hólyagok keletkez­nek, melyek később kifekélyesednek. A betegség leginkább a szarvasmarhán és a sertésen fordul elő, de megkaphatják juhok, kecskék, kutyák, macskák stb, az emberis. A betegség okozója nem ismeretes, az azonban bizonyos, hogy a hólyagok tartalmában fordul elő és ezekből kijutva a vele szenynyezett takarmány, eszközök stb. utján fertőzi be, betegiti meg a többi állatot. A fertőzés után legkésőbb egy hét múlva alacsony lázzal, nyálazással, sántitással jelentkezik a betegség, majd hólyagok keletkeznek, ezek felrepednek, kifekélyesednek. Ha a tőgy is megbetegedett, a fejés fájdalmat okoz, a kifejt tej főzéskor megalvad. A betegség többnyire jóindulatú, a beteg állatok rendszerint két hét alatt vagy még előbb is meggyógyulnak, ritkább a rosszindulatú alakja, melynél a belső szervek (főleg a szív) is meg­betegednek. A száj- és körömfájás által okozott károk tehát nem az elhullásra vezetendők vissza, hanem az állatok súlybeli csökkenésére, a tejelés és a munkaképesség (sántaság miatti) csökkenésére, végül azokra a forgalmi korlátozásokra, melyeket a beteg­ség ragadós természete miatt rendelnek el (községi zárlatok, vásárok betiltása, stb). Megkísérelték a száj- és körömfájás ellen védő ojtásokkal védekezni (Loeffler), azonban mindeddig kevés sikerrel. A száj- és körömfájás hivatalból bejelentendő betegség. Magyarország sertéstenyésztésének jövője. Hazánk sertéstenyésztésének nemcsak az a baja, hogy a ser­tésvész felényire apasztotta állományunkat s eunek következtében még ma is igen sok gazda van, a ki a sertésvésztől való félelem miatt nem mer sertéseket tenyészteni, hanem az is a baja, hogy a magyar man­galica bár páratlanul kitűnő zsirsertés de szaporasága, fejlődő képessége éz hizodalmasáága igen rossz. Mig más országokban egy koca 16—20 malacot nevel el évente, a melyek 10—12 hónapos korukban 100 — 150 kg. élő súlyt érnek el, addig a magyar mangalicák csak 5 darab malacot nevelnek fel, s ezek is egy éves korban csak 60 kg. súlyt érnek el. Ez az oka annak, hogy a mangalica sertés tenyésztése még ott is csak alig hajt jövedelmet, ahol a sertésvész nem szedi a maga áldozatait. Ezeken a bajokon ma már elég könnyen lehet segíteni. A sertésvész ellen elég biztos védelmet nyújt a Hutyra-féle védő ojtás s csu­pán az a fontos dolog, hogy a védő ojtás akkor al­kalmaztassák amikor a sertésvész fellép. Tehát már az első megbetegülésnél állatorvoshoz kell fordulni s azonnal, amint az a [sertésvész jelenlétét konstatálja, táviratilag kell megrendelni Budapestről, ajárványtani intézetből az ojtó anyagot s azzal valamennyi sertést be kell ojtani akár érintkezett az a beteg sertéssel akár nem. Ha már több darab sertés elhullott s ha ennek következtében a falka nagy része már fertőzve van, akkor az ojtás megkésett, eredménytelen lesz. A csekély szaporaságnak, a lassú fejlődésnek is meg van a maga orvossága. Vannak ma olyan nemesitett mangalica sertések, amelyek évente éppen úgy 15—20 drb. malacot szülnek és nevelnek fel, mint akármelyik angol sertés s amelyek olyan gyorsan fejlődnek, hogy egy éves korukban 120—-160 kg. élősúllyal bírnak s emellett a mangalica sertés minden jó tulajdonságát megtartották tehát úgy edzettségét és turóképességét, mint nagy zsirtermelö képességét, de emellett tör­zsük hosszú hengeres, a maron és háton rendkívül széles, hizodalmasságuk pedig jóval nagyobb. Ezé a sertésé Magyarországon a jövő. Nem telik ble 10—15 év, hogy ez fog minden más sertést kiszorítani az országból, mert nincs sertés, amely a mai viszonya­inkhoz mérten jobban megfelelne. Ma még alig egy­néhány tenyészet van az országban, amely felesle­ges számban ilyen anyaggal rendelkezik a minő pl. Jeszenszky Pál és Kovácsy Béla sertés tenyészete Dorogon, Sátorkőpuszta, Esztergom megyében, a honnét most fognak eladásra kerülni 3—4 hónapos malacok, amelyek nagyobb súllyal bírnak, mint aminővel a közönséges malacok 6—8 hónapos korban. Országos közgazdasági érdek, hogy ezek a serté­sek mennél hamarább általánosan terjedjenek el az országban. Mozgószinház. Az István szálló bérlő-társaság ma, szombaton előadást tart igen érdekes műsorral. Mint értesülünk e ritka élvezetet nyújtó előadást hol­nap, vasárnap este megismétlik. Kugliverseny. Az iparos ifjak köre holnap, va­sárnap fejezi be idei kugliversenyét. A legjobb do­bók igen szép jutalomban részesülnek. Vendégeket szívesen látnak. Születtek: 346, szept. 10. Káveczki Róbertnek »Erzsébet«; 347, szept. 13. Vargovszki Lajosnak »Jó­zsef«; 3i8., aug. 31. Simon Lajosnak »Róza«; 349, szept. 11. Tatár Jánosnak »Mari«; 350., szept. 13. Gyirászin Györgynek »Mária«; 351., szept. 13. Ifj. Lábas Ferencnek »Ernő Béla« ; 352., szept. 17. Kovács Fe­rencnek »Ferenc«; 353., szept. 17. Joszip Györgynek »Gábor«; 354, szept. 17. Serán Jánosnak »János«; 355., szept. 10. Szarka Erzsébetnek »József« ; 356., szept. 21. Lázár Mendelnek »Sándor«; 357., szept. 15. Kruppa Andrásnak »Erzsébet Mária« ; 358 , szept. 10. Dukrét Károlynak »Jolán«; 359., szept. 18. László Józsefnek »Mihály« nevű gyermeke. Elhaltak: 301., szept. 15. Román János g. kath., 21 éves napszámos, Orbánéban; 302., szept. 15. Biró István Lajos r. kath., 3 éves, kőműves-segéd gyermeke, vesegyuladásban; 303., szept. 15. Ferencz Hermina izr., 13 éves, szatócs gyermeke, vörhenyben; 304, szept. 16. Lakatos László ref., 4 éves, városi tűzoltó gyermeke, vesegyuladásban ; 305., szept. 15. Bartos Róza g. kath., 45 éves napszámos, alkoholos elme­zavarban; 306, szept. 16. Tóth Verőn férj. Zsemberi Jenőné r. kath., 57 éves, téglamester neje, vérmérge­zésben; 307., szept. 17. Szilczer Ferenc r. kath., 15 hónapos, bányamunkás gyermeke, tüdővészben; 308., szept. 19. Bíró Mária Eszter r. kath., 23 hónapos, kőműves-segéd gyermeke, vesegyuladásban; 309., szept. 21. Kovács Sándor g. kath., 4 éves, kőműves-segéd gyermeke, skárlátban ; 310, szept. 21 Stenczel Károly ref., 2 éves, kőfaragó-segéd gyermeke, skárlátban. Kihirdetés alatt állanak: Kimpán Gyula és Tyiorán Rozália nagybányai; Meczák Elek és Szleveczki Do­minika nagybánya-kőbányatelepi; Vass Mózes nagy­bányai és Berneczki Juliána Margit nagysikárlói lakosok. Borotválkozzunk és nyiratkozzunk Kováts fodrásztermében, hol pontos, tiszta és gyors kiszol­gálásban részesülünk. Külön fiók áll minden vendég rendelkezésére. Gondos haj- és szakálápolás Kováts Ferenc fodrásznál, a városháza mellett, Almer-ház. Gólya János (Felsőbányai-utca 48. sz.) készít a városi szabályrendelet értelmében cement és vízve­zeték csatornázásokat, fürdő és árnyékszékberende- zéseket együttesen és külön-külön, jutányos árak mellett. Kalapok Kardosnál István Király Szálló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom