Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

1910. November 13.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

46. szám. (3)

operálja, mert — nincs diplomája. Eddig ezer betegnek adta vissza az életét s most, mikor azt menthetné meg, akit édes anyjaként szeret, eltiltják az operálástól. Horváthné meghal. Tordait letartóztatják. De egy grófnő, akinek szerelmét visszautasította, mert Horváth Ilmát szereti, nagylelkűen kieszközli szabadlábra helyezését, sőt útlevelet is szerez, melylyel Ilmával együtt elmenekül. Ungvári (Tordai) újra bebizonyította, hogy gondolkodó színész, aki alaposan áttanulmányozza szerepét. J. Széli Erzsi mély érzésű játékával méltó partnere volt. Szabados a szanatorium- tulajdonos szerepében kitűnő komikusnak bizonyult. Valamint Jeszenszky is Vödör Kajetán személyében. Jól játszott még Benes (grófné), Nyárai (hirlapiró), Tárnái (Horváthné).

10- én, csütörtökön Lehár világhírű operettjét, a »Luxemburg grófját« hallgatta meg a telt ház. Ezen az estén mutatkozott be az újonnan szerződött művésznő, Görög Olga a közönségnek Didier Angela szerepében. Örömmel jegyezzük meg, hogy az uj primadonna szerencsés külsejével (szép színpadi alak), főleg azonban tisztán csengő, jól iskolázott hangjával s választékos játékával szép sikert aratott. Ismételten tapsolták meg, ujráznia isn kellett. Csak az a kár, hogy nincs méltó partnere. Őszintén ünnepelte a közönség Szabadosáét ügyes partnerével Sugár Gyulával, akit játéka s meleg hangja — úgy látszik — inkább Operette szerepekre predestinál. Szabadosné ismét édes pajzánsággal játszott, annyira tetszett, hogy 4-szer kellett megismételnie a »csókos« keringőt. Szabados az öreg herceg szerepében állandó derültségben tartotta a közönséget. Korda a címszerepben elég jó volt, ami a játékát illeti. Nem nagy terjedelmű hangját is elég ügyesen kezeli.

A bájos muzsikáju operett meséje ügyes, René, a letört gróf Bazilovics herceg kívánságára kellő ellenérték fejében házasságot köt Angélával, de úgy, hogy nem szabad meglátnia s 3 hónapra rá el kellene váluia tőle. Időközben megismerkedik az énekesnővel, persze álnéven s megszeretik egymást. Mire a 3 hónap eltelik, megjön a herceg menyasszonya, kit a cár óhajára el kell vennie, feloldja a grófot adott szava alól s a gróf magáénak mondhatja a saját feleségét.

11- én, pénteken Gavault »A kis cukros« cimü 4 felvonásos vígjátékot hozta színre a társulat Ungvári rendezésében. A darab veleje az, hogy Paul Normand — miután 3 felvonáson keresztül gorombáskodik Lapistolle csokoládégyárossal s lányával (Benjáminé), végre elveszi »a kis cukros« milliomost. Kezére játszik jó barátja, Felicien, a festő. Sok komikus, bohó- kás, sőt főleg eleinte, nagyon rusztikus, izetlen jelenetén át jutunk a végcélhoz, amely, persze, ahogy az a vígjátékban, meg a legtöbb regényben be szokott következni — házasság az egész vonalon. Az előadásra általában csak azt a megjegyzést kockáztatjuk m^g, hogy jobb lett volna, ha könnyebben pergett volna le, amihez mindenesetre kifogástalan szereptudás kell! Előtérben állott s igen sok és megérdemelt tapsot kapott a kis cukros, Percnyi Sári, akinek úgy látszik, kedves szerepe ez, továbbá Korda (Felicien), aki az ilyen élénkebb szerepet meg tudja játszani és Nyáray (Paul Normand), akiben sok komikum van. Tetszett még Benes (a modell,) Ungvári (a csokoládégyáros) Demeter (az após, »társadalmunk előkelősége«) ügyes játéka. Mészáros Aranka, a temperamentumos házvezetőnő gyakorlóórát vett a csókolózásból a sofförtöl (Sugár Gy.)

Ma, 12-én, szombaton Jarno »Az erdészleány« cimü operettje kerül színre. Vasárnap délután a »Tatárjárás«. Este »Náni«.

A jövő heti műsor:

Hétfő : Kazaliczky: A kard becsülete. Dráma.

Kedd: Fali: Az elvált asszony. Operette.

Szerda: Kadelburg : A sötét pont. Vígjáték.

Csütörtök: Lehár: Luxemburg grófja (másodszor.)

Péntek: Földes: Hivatalnok urak, Dráma.

Szombat: Heltai: Naftalin. Énekes bohózat.

Vasárnap: Délután : Az erdészleány. Este: Pásztor A.: A harang. Népszínmű. n. b.

Heti krónika.

Tehát megtörtént. De mi történt meg, fogja kérdezni a nyájas olvasó. Mi más, mint a színház megnyitás. Díszbe öltözött, lelkes, nagy közönséget láttunk együtt a vakító fehér szinü, merészen iveit színházban Oiykor felzugtak a tapsok s mikor a Hymnus örökszép akkordjaira felálltak helyeikről a jelenlevők, ez már valóban megható jelenet volt. Az óriási közönség egy fővárosi színháznak is becsületére vált volna, a ruhatár képtelen volt kötelességét teljesíteni, de úgy hiszem, hogy a jegyek is elfogytak mind egy takaró szálig.

Ám azért ma is akadnak olyanok, akiknek nem kell színház, akik azt meg nem értik, akik úgy vannak vele, mint az egyszeri paraszt volt az ana- nászszal.

Egerben történt, hogy a sok gazdag kanonok közül egyik ebédet s az ebéd után ananászt adott. Az ebédhez parasztok is hivatalosak lévén, az egyiknek szivvel lélekkel magyarázta a házigazda, hogy mi az az ananász.

— Hunyja be a szemét János gazda, mikor az ananászt eszi, gondoljon valami kellemes, finom illatra s meglássa azt a fájin szagot fogja érezni, amire gondolt az ananász élvezése közben.

János gazda behunyta szemét és úgy cseleke- dék, amint a méltóságos ur mondta.

— Nos, ugy e kitűnő, hát érzi e már azt a finom illatot, amire gondolt ?

Nem biz én, méltóságos uram.

— Az lehetetlen Ugyan mire gondolt?

— Hát én bizony, megvallom, a foghagymás kolbászra gondoltam.

Kínálhatják azt ananászszal, akinek foghagymás kolbász kell. A város legnagyobb része előtt kárba vész a színészek minden igyekezete, de egy lelkes, tekintélyes csapat nagy odaadással pártfogolja őket s a héten nem egyszer csinált tölt házat.

Fejezzük ki magunkat világosan, a színészeknek semmi okuk sincs panaszra, igen jól megy a sorjuk. Inkább mi panaszkodhatnánk, hogy az igazgató »gyengébb« tagokat is szerződtetett, akik itt gyakorolják be magukat az »Éjszakkelet« boldogitására.

Nekem ugyan ehez nem sok szavam lehet, mert ; egész héten a fővárosban jártam. Gyönyörködtem a ' rengeteg téli építkezésben, most ugyanis az a divat Budapesten, hogy a legszebb házakat éjszaka, lámpa mellett építik, mondják, hogy igy szebb stilt tudnak j elérni. Ls láttam egy csomó kongresszust. Egymás- : után kopogtattak a miniszternél a tanárok, az erdő- , altisztek, a papok, a szegény kormány csak úgy \ bujkált előlük, mint az egyszeri cigány, akit akasztani vittek hétfőn s igy kiáltott föl: »ugyan jól kezdődik a hét!«

Csak Márton-ludjára kerültem haza s a libamell- : bői megállapítottuk, hogy hosszú és kemény télre van kilátás, ezek szerint minden előrelátó pógárnak jó lesz dorongfával ellátnia magát (lásd hírek), meg aztán a keddi vásáron nemcsak káposztát, lencsét és borsót kell venni, hanem vastag bélésű téli kabátot és bundát is, noha fagy még eddig nem volt, de ha egyszer beüt, akkor meg nem szűnik Gábor-napig, igy olvasta azt a lőcsei csízióban . a krónikáé.

A gyermekek védelme érdekében.

Nagybánya lelkes lakóihoz fordulunk. Azokhoz, kikben a nélkülözők iránt részvét lakik s akiknek szivük embertársaik iránt melegen érző. Azokhoz fordulunk, kik a gyermekeket szeretik s azok védelméért némi áldozatot hozni nem sajnálják. Állami iskolánk másfélezer tanulója közül sok a nélkülöző, sok az olyan, kinek napi tápláléka is hiányos s aki gyenge, vékony ruhájában a társadalom segítsége nélkül a téli metsző hidegben szenvedésnek van kitéve. Az emberszeretet magasztos eszméjétől álhalva ezeknek az érdekében kérjük Nagybánya társadalmát, a közintézeteket, testületeket s mindazokat, kiknek módjukban van, legyenek segítségére az arra szorult s az érdemes tanulógyermekeknek, hogy ruhát kapjon a ruhátlan s testének melegét megőrizve szivében a szeretet az emberek iránt fokozódjék. Az örök szeretet nevében erre a célra a segélyt kérjük s örömmel fogadjuk. Kérjük, hogy az adományokat, melyeket a helyi lapokban s az évi értesítőben nyugtázni fogunk, iskoláink igazgatóihoz juttatni szíveskedjenek. Nagybánya 1910. év november hó 5. A nagybányai állami elemi iskolák tanítótestülete.

Földes Béla orsz. képviselőnk legközelebb a Teleki-társaságban felolvasást fog tartani.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ku,un István gróf végzett joghallgatót a vezetése alatt álló minisztériumba díjtalan miniszteri fogalmazógyakornokká nevezte ki.

Változások a kincstári bányász tisztikarban. Haulik Károlyt a miniszter a nagybányai kerületbe segédmémöknek nevezte ki s az igazgatóság Kap- nikra osztotta be. Kale Frigyes kapniki segédmérnököt az igazgató Alsófernezelyre helyezte át. Pelhe Lajos veresvizi s.-mérnököt Felsőbányára, Török Ferenc felsőbányái mérnököt Aknaszlatinára helyezték át.

Államvizsga. Jamnik István kir. erdészgyakornok az erdészeti államvizsgát e hó 7-én és következő napjain Budapesten szép sikerrel letette.

Eljegyzés. Schwartz Lajos kohómérnök jegyet váltott Radó Pál kir. erdészeti főmérnök leányával: Lénkével.

A tanárok országos kongresszusán városunkból Fülep Imre és Demeter Dezső tanárok vettek részt.

Szinnyay József vízvezetéki mérnök, mint részvéttel értesülünk, még mindig súlyos betegen fekszik nagybányai kereszthegyi lakásán. Ifjú felesége ápolja s az orvosok a leggondosabb kezelésben részesítik s igy az odaadó ápolásnak sikerülni fog ezt a kitűnő erőt a közjó számára megmenteni

Dr. Vass Gyula helybeli ügyvédet az . erdődi járásban,Meddesen is megyebizottsági taggá választották. Értesülésünk szerint Vass dr. a nagybányai mandátumot fogja megtartani s a meddesiről leköszön, ahol uj választás lesz.

A Lendvay-szinház megnyitása. Nagyszámú előkelő közönség gyűlt össze nov. 5 én, hogy díszelőadás keretében tanúja legyen a színház ünnepélyes megnyitásának. A műsor 1. pontjául Kerner Jenő ünnepi nyitányát játszotta el a kar WissmiUler M.

dirigálásával. A nyitány, melyben a Kossuth-nóták motívumai vannak feldolgozva, a precíz előadásban nagy hatással volt a jelenlevőkre Utána Szabadosné Yégh Gizi szavalta el apródnak öltözve Égly Mihály igazi poétái vénával megirt szép Beköszöntőjét. Majd Benes Ilona jelent meg a színpadon, hogy Révai Károlynak, a Teleki Társaság elnökének megjelene- tezett, költői szépségekben gazdag Prologját előadja. A prolognak értékét a mi szemünkben növeli az, hogy ötletesen visz bele helyi vonatkozásokat, hatását pedig egészen kiegészítette a Nagybányát ábrázoló háttér s a WissmiUler M. karmester zenei intelligenciáját dicsérő melodramatikus kisérő zene, mely a Himnusz fenséges melódiájával zárul. Ünnepi hangulatban, állva hallgatta meg a közönség nemzeti imánkat, együtt énekelve a színészekkel. A közönség a szerzőket piros, fehér, fekete (város színe) szalaggal díszített babérkoszorúval, az előadókat hasonlóan díszített csokorral és sok-sok tapssal ünnepelte. Hosszabb szünet után a Bánk-bán előadására került a sor, melyben a főbb szerepeket fővárosi művészek töltötték be, nevezetesen: Bakó László, (Bánk), Török Irma (Melinda), a Nemzeti Színház művészei, Tompa Kálmán (Petur bán), a soproni társulat, jelenleg a budai vígszínház h. igazgatója. A vendégek nagystílű játéka igaz gyönyörűségünkre szolgált. Társulatunk részéről dicsérettel kell kiemelnünk Benes Ilonkát (Gertrudis) és Ungvárit (Tiborc). Nagybánya kulturális ünnepére több előkelő vendég érkezett. Festetich Andor gr. az orsz. színészet főfelügyelője, Plaohy Gyula kir. tan pénzügyigazgató, Kacsó Károly, az áll. épit. hiv. főnöke, Debreczeni István, Nagykároly polgármestere, Dobay Sándor, városi tanácsos, Papp Péter redőrkapitány Mármaros- szigetről Bálint Zoltán műépítész a nejével, Farkas Jenő polgármester, dr. Moldován Ferenc városi főjegyző Felsőbányáról s még sokan vidékünk előkelőségei közül. Az avató ünnep alkalmával számos üdvözlő-levél és távirat érkezett a polgármesterhez és a színigazgatóhoz. A díszelőadás utáni díszvacsorán körülbelül 150 en vettek részt s természetesen sok szép pohárköszöntő hangzott el.

Gyászhir. Treiszig István ny. honvédszázados kezelőtiszt nov. 10 én meghalt Szatmáron 60 éves korában. Felesége : Ábrahám Ilona és gyermekei gyászolják. Temetése nov. 11-én d. u. 3 órakor volt Szatmáron, általános részvét mellett. — Nyugodjék békében!

Schönherr Gyula dr. emlékezete címmel a Franklin társulat nyomásával 26 ivre terjedő kötet hagyta el a napokban a sajtót. A gyönyörűen kiállított s- szép és értékes képekkel díszített müvet a Schönherr Gyula emléktábla leleplezése alkalmából özv. Schönherr Antalné adta ki. Ara 6 korona, megrendelhető Budapesten Lampel R. könyvkereskedésében. A szerkesztés nehéz munkáját Morvay Győző végezte. A «nüvet annak kiadója a Múzeumok és könyvtárak országos felügyelőségének és tanácsának ajánlotta, előszót Teleki Géza gróf irt hozzá. Az egész nagy munka kizárólag Nagybányával foglalkozik. Schönherr Gyula gyönyörűen sikerült arcképéhez Morvay Győző irt életrajzi vázlatot. Sok kedves adatot tartalmaz ez vonzó modorban mesteri kéz irta meg. Mig a terjedelmes gyűjtemény nyolc részre oszlik. Ezek Schönherr Gyula városunkra vonatkozó müvei. I. Nagybánya pecsétje és címere II. A szent István torony és egyéb műemlékek. III. Nagybánya könyvtárai. IV. A muzeum egyesület. V. Kisebb történeti cikkek, u. m. Vince mester, a legújabb nagybányai könyvkiadó. Egy XVII. századbeli magyar könyvnyomtató. A mütörténelmi kiállítás. Történelmi kiállítás Nagybányán. A nagybányai bizottság jelentése. Nagybánya közjogi helyzete a mohácsi vész előtt. Az első képviselő választás Nagybányán. Kovács Lajos. VI. Alkalmi cikkek. VII. Nagybánya város története általában. VIII. Nagybánya monográfiája. Őstörténet. Első települök. Városi élet kialakulása Az első kiváltságlevél. A szomszédos területek. A fejlődés évei. Igen sok gyönyörű kivitelű kép ékesíti a becses történelmi gyűjteményt, mely 30 kisebb müvet ölel magába. Valóban jól esik együtt összegyűjtve látnunk azt a sok komoly, alapos, lelkes történelmi értekezést, a mit fiatal történettudósunk az ő kedves városáról annyi szeretettel irt meg, élvezzük benne, mint Teleki Géza j mondja » a megboldogultnak sima gondolkozását,

! folyékony nem közönséges nyelvét, erős históriai logikus észjárását és a kutatónak merész idealis- musát.« Minden ember — nemcsak a nagybányai —

! akinek a magyar kultúra és a magyar történelem iránt csak némi, kis érzéke van nagy gyönyörűséggel és haszonnal fogja forgatni ezt a könyvet, kívánjuk, hogy mennél többen forgassák.

A kincstári erdész altisztek országos kongresz- szusa emlékiratot nyújtott be a miniszterhez, amelyben azt kérik az altisztek, hogy fizetésöket a többi állami altisztek fizetésével, pl. a vasútiakéval tegye egyenlővé. A mellékjárandósagokat számítsa be a nyugdíjba is, a nyugdíjazás és özvegyi ellátás éveinek számítását egyenlően állapítsa meg az erdőtisztekével s végül a 35 évi szolgálatot betöltött altisztek nyugdíjazásával tegye lehetővé a fiatalabbak előmenetelét. — A nehéz szolgálatot teljesitő erdészeti altisztek csekély fizetésért dolgoznak s nem egy fájó sérelmük van. A miniszter bizonyára meg fogja hallgatni méltányos kérelmöket.

Dr. Gulyás Lajos ügyvédi irodáját Budapest, 6 kerület, Vörösmarty-utca 61. alá helyezte át.