Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

(4) 46. szám. 1910. November 13. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE \ _ _ ____________________________ Az e vang. egyház elöljárósága fölkéri a vidéki és helyben lakó hiveket, hogy egyházi adójukat Fülöp Andor gondnok címére megküldeni szíves­kedjenek. Gyümölcsfák termöbbé tétele. Azokban az évek­ben, amelyekben a gyümölcsfák nagyobb termést adnak, dacára annak, hogy ilyenkor a gyümölcs olcsó, mégis számottevő jövedelmet lát ebből az a gazda is, akinek csak néhány gyümölcsfája van. Saj­nálatos azonban, hogy a gyümölcsfák nem minden évben teremnek, sőt nagyon sok olyan gyümölcsös is van, mely egyáltalán nem ad jövedelmet azon területen, amelyet elfoglal, mert termése egyáltalán nincs, vagy ha van, olyan csekély, hogy az számot sem tesz. Ennek a körülménynek oka pedig abban található fel, hogy gyümölcsfáinkat nem gondozzuk, különösen pedig nem trágyázzuk, már pedig a gyü­mölcsterméshez nitrogén, foszfor, káli és mészre van szükség, mint ahogy ezen tápláló anyag hiányában a búza föld sem terem. Nem trágyázza pedig a gazda gyümölcsfáját azért, mert vagy egyáltalán nincs trá­gyája, vagy ha van is, arra első sorban a szántó­földeknek van szükségük. Pedig ma már állnak rendelkezésükre olyan műtrágyák, amelyek segélyé­vel olcsóbbn és jobban lehet megtrágyázni a gyü­mölcsöst mint istálló trágyával. Ilyen a szuperfoszfát, a 40 %-os kálitrágya és a Chilisalétrom. Az előbbeni kettőt lehetőleg ősszel kell kiszórni, az előzőleg meg­tányérozott felásott fa körül. A felásott tányérnak csaknem olyan területűnek kell lennie, mint a fa koronájának. A fa nagyságához mérten 2—4 kg. 18 %-os foszfátot, tovább 1—3 kg 40 °/o-os káli sót kell először elszórni és ezt azután begereblyézet- lenül kell hagynunk, amelyet a téli nedvesség fel­old és levisz a fa gyökeréhez. A mész ugyanis rend­kívül fontos tápláló anyaga a fának, amit gazdakö­zönségünk nem igen tud és meszet nem igen hasz­nál fáinak trágyázására. Tavasszal eszközöljük azután a Chilisalétrom kiszórását, mindjárt hó olvadás után, amelyet ugyancsak a felásott területre szórjunk ki éspedig 1—3 kg.-ot. Ezt sem szükséges begereblyézni vagy bekapálni, mert a legkisebb eső is feloldja és lemossa a fa gyökeréhez. Ezen trágyázás által a mi fánként csak néhány krajcárba kerül, jóval egyen­letesebbé és biztosabbá tesszük gyümölcstermésünket megjegyezvén azonban, hogy miután a termő rügyek már a trágyázást megelőző évben kifejlődtek, ezen trágyázás inkább csak a következő évben fejtheti ki hatását. Hatása három évre terjed, miért is ezen trágyázást minden harmadik évben ismételnünk kell. Egy különc város, mely főmérnökének dicséretet és 4000 korona külön, honoráriumot szavazott meg. Hiába, az erdélyi szászok minden cselekedetükben el akarnak ütni a magyaroktól. Még a mérnöki al­kotásokért kijáró elismerésben is. Nagyszeben város f. hó 3 án tartott közgyűlése ugyanis Latbenberg városi főmérnöknek — a honvédlovassági kaszárnya, vízvezeték és csatornázás építése körül kifejtett nagyarányú tevékenységéért és lankadatlan kitartá­sáért — kiváló elismerésének kifejezése mellett 4000 korona külön tiszteletdijat szavazott meg azon jel­lemző körülmény kiemelésével, hogy hiszen a város — annak idején — a szekerészkaszárnya épitésveze- téséért egy idegen szakembernek 10,000 forintot fizetett. A Műszaki Világ jelentése szerint kiemelték a közgyűlésen, hogy az összes munkák akadályta­lanul, szakszerűen, korrektül folytak le, ami egyes- egyedül a városi főmérnök érdeme, akit akkor sem hagyott el kitartása és szorgalma, amikor — munka­társai hosszabb ideig betegek lévén — egyedül volt kénytelen teljesíteni ellenőrző hivatását. 'Minő előny tehát a városra — hangsúlyozták — hogy a köz­munkák élén egy ilyen tehetséges, teljesitőképes férfiú áll és általános tetszés és elismerés mellett megszavazták a 4000 koronát. Hát nekünk mikor lesz már városi mérnökünk a sok nagyszabású épít­kezés mellett? A kaszinó páholya. Tisztelettel értesítem a kaszinó tagjait, hogy színházi előadásokra a kaszinó páholyába — csakis kaszinó-tagok részére — szelvényjegyek válthatók d. u. 6 óráig a kaszinó gazdájánál, 6 óra után fenmaradó szelvényjegy megváltása mellett joga van a kaszinó-tagnak idegen vendéget is vinni a páholyba. Nagybányán, 1910. nov. 11. Virág Lajos igazgató. Hivatalos órák változása. A m. kir. adóhivatal hivatalos óráit november—ápril hónapokban vasár- és ünnepnapokon d. e. 8 — 11 óráig, hétköznapokon d. e. 8 — 12 és d. u. 2—5 óráig tartja, pénzkezelés d. e. 9 — 12 és d. u. 2—4 óráig van. A tűzifa beszerzésének módozatai. A város ható­sága tudatja a lakossággal, hogy a száj- és köröm­fájás következtében elrendelt zárlat miatt előre lát­ható, hogy a város közönségének téli ellátására szánt, a nagybánya—kőbányatelepi iparvasuti raktár­ban felhalmozott I. oszt. tűzifa a kellő időben és mennyiségben nem lesz beszállítható, miért is a közönségnek tűzifával való ellátása érdekében a város tanácsa következőleg intézkedett: 1. I. oszt. bükk- hasáb tűzifa csak aprítva adatik ki a megállapított árakon. 2. Gyertyán dorongfa ára továbbra is 4 K 50 f. 3. A bükkdorongfa ára további intézkedésig 4 K-ra leszállittatik. A két utóbbinak fogyasztását a város tanácsa a közönség figyelmébe ajánlja. A tejfogyasztószövetkezet nem oszlott föl. Azon téves hírre) szemben, hogy a nagybányai tejfogyasztó szövetkezet föloszlott, vagy föloszlani készül, kijelen­tem, hogy e hir nem felel meg a valóságnak. A tejfogyasztó szövetkezet szép sikerrel bonyolítja le üzleteit s ha most a tejszállitás körül zavarok van­nak, oka a marhazárlat. Mihelyt a zárlat megszűnik, a szállítás ismét meg fog kezdődni, amit a részvé­nyesekkel idejében tudatni fogok. Nagybánya, 1910. nov. 11. Virág Lajos elnök. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett egyetlen fiamnak, Balázs Dezsőnek végtisztesség- tételén akár személyes megjelenésükkel, akár rész­vétük kifejezésével pótolhatlan veszteségemben fáj­dalmamat enyhíteni igyekeztek, fogadják ez utón is őszinte köszönetemet; nem mulaszthatom el ez al­kalomból még a helybeli főgimn. tek. Igazgatója, tanárkara, valamint az ifjúságnak irányomban tanú­sított részvétéért hálás köszönetemet kifejezni. Nagy­bánya, 1910. nov. 10. özv. Balázs Gézáné. Jótékonyság. Makovics Elek és neje az ev. egy­háznak templomépitésre 80 koronát adományoztak. Fogadják a nemes szivü jóltevők ez úton is az egy­háznak hálás köszönetét. Az elnökség. Orvosi igazságok. Az emberi társadalom egész­ségéért és életének meghosszabbításáért folytatott nehéz küzdelmében, leghatalmasabb és legtermésze­tesebb társának mindenkor az orvosi tudományt tekintette és mint ilyent meg is becsülte. Vakon bízott az orvosi tudomány segítségében, holott a múlt század második felében egy fényes tollú és nagy tudásu elme tévedése kimondhatatlan súlyos bajt hozott a társadalomra. Az emberiség kezdett ideges lenni, a szélhüdések, elmezavarok, súlyos chronikus betegségek ijesztő módon pusztítottak és pusztítanak még mai napig. E tévedésről ir és annak helyreigazításával foglalkozik egy nemrég megjelent orvosi könyv, mely a nagy közönség részére és áldására Íródott, egyszerű mindenkinek érthető, za­matos magyarsággal. A könyv címe »Hemopatia« a Vérgyógyitás és annak eredményei, szerzője Dr. Kovács Izsó fővárosi orvos, a már országszerte is­mert uj gyógymódnak és gyógyiránynak bátor meg­alapítója. Ára a könyvnek díszes vászonkötésben 2 korona. Minden könyvkereskedésben és a szerző­nél kapható, akinek orvosi rendelő intézete Budapest, V. Váczi-körut 18. I. van. Az István Király Szálló első halottja. E hó 9-én Karácsonyi János óradnai gazdag kereskedő, ki több hivatalos ügyben járt itt Nagybányán és Felsőbányán, szállóbeli lakásán hirtelen elhalt. Az orvosok már csak azt állapíthatták meg, hogy szivszélütés, ölte meg a 41 éves javakorbeli férfiút. Holttestét ürad- nára hazaszállították s ott temették el. Betörés Bálint Istvánná erdélyi úti szatócs- üzlétébe tegnapelőtt ismeretlen tettesek betörtek s onnan 100 koronát és nagyobb mennyiségű szalon­nát elloptak. A csendőrség erélyesen nyomozza az ügyet s valami cigányokra van gyanúja. Szabad-e a városi mérnöknek a magánmunka? Hol szabad, hol nem szabad. Sőt olyan városi mér­nök is van, aki önként lemond róla. Annak idején megírta a »Műszaki Világ«, hogy Kolosy Jenő, Makó város főmérnöke 2000 korona kártérítést követelt a várostól, mert a hivatalos idő pontos betartására kötelezte a polgármester s — mert ilyen magán­munkákra nem volt ideje — 2000 korona kára támadt. A tanács a főmérnök ebbeli kérelmét elutasította, de Kolosy főmérnök ez ellen fölebbezett a törvény- hatósághoz, mely ugyan szintén nem állapította meg a 2000 koronát, de utasította a tanácsot, hogy a városi szabályrendelet értelmében ne zárja el a fő­mérnököt a magánmunkáktól. Mennyit fizet Japánország kiküldött szakemberei­nek? A valóságból ismeretesek előttünk a Magyar- ország különböző vidékein fel-fel bukkanó, rendesen kis testalkatú, madárhusu japánemberek, akikre — régi magyar szokás szerint — úgy tekint a mi jó- nevelésü népünk, mint valami vándor pojácákra, nevetséges alakokra. Pedig álljunk meg egy kicsit és emeljünk kalapot a kis japánok előtt, akik közül ki mérnök, ki vegyész, ki tüzértiszt, ki gazdasági intézeti tanár vagy igazgató, vasutigazgató, orvos­tanár, szaklapszerkesztő, vagy mi egymás, valósággal képzett szakember. Tanulmányi célból világot jár­nak kormányuk okos és hasznos elhatározásából és követésre méltó, példás bőkezűségéből. Mint igen érde­kes esetet említjük meg, hogy legutóbb valami gazda­ságitanár, egy vasutigazgató és egy japán vasúti szak­lap szerkesztője (egy szaklap szerkesztője!) keresték fel Budapestet is világjártukban és összes kulturális és tudományos intézeteinket megtisztelték látogatásuk­kal. Az Országos Chemiai Intézeten való jártukban megkérdezte valaki — akinek a sok japánjárás fel­tűnt — hogy tulajdoképen hány tudóst küld ki évente a japán kormány és mi fizetést kapnak ezek? »Evenként 400 tudóst küld világgá a japán kormány és havi 1000 frankot fizet fejenként a rendes dotáción kívül« — volt a válasz, amelyre megint csak azzal válaszolhatunk, hogy kalapot emelünk a japán kor­mány előtt. Lódijazás. A nagyméltóságu m. kir. földmivelés- ügyi minisztérium által kiutalt 600 korona felhasz­nálásával Szatmár-Németiben és Nagykárolyban, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve ló- dijazást tartunk; még pedig Szatmárnémetiben 1910. évi november hó 22 én d. e. 11 órakor a barom­vásártéren. Nagykárolyban 1910. évi november hó 24-én délelőtt 11 órakor a Nagypiac-téren (cédulaház mellett). A) Dijaztatnak : hibanélküli szopós csikóval elővezetett, katonai mértéknek megfelelő, öröklési hibáktól ment kancák. I-ső dij 50 K, II. dij 35 K, III. dij 25 K, IV. dij 20 K, V. dij 20 K. B) Dijaztat­nak öröklött hibáktól ment, még hámba nem hasz­nált, rendes kondícióban levő oly 3 éves, kanca csikók, melyek jó származással bírnak, tenyésztési célra alkalmasak s legalább 150 cm. magasak. I. dij 60 K, II. dij 40 K, III. 30 K, IV. dij 20 korona. Díjazva csak szatmármegyei kistenyésztők lovai lesz­nek ; nagyobb tenyésztők dicsérő és elismerő ok­levéllel tüntethetők ki. Díjazásból hidegvérű lovak ki­zárva. Dijak helyszínén, bélyegmentes nyugta ellené­ben lesznek kifizetve. Szatmár, 1910. évi november 8. Berencei Kovács Jenő, a szatmárvármegyei lótenyész­tési bizottság elnöke. Böszörményi Emil dr. gazd. egyl. alelnök. Világossy Gáspár gazd. egyl. titkár. A Székely-féle javaslat és a jogi vizsgák. Mint­hogy a Székely-féle javaslatból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok, akik a törvény életbeléptéig doktorátust nem szereznek, csak két évvel később lehetnek önálló ügyvédek. Akik azt akarják, hogy az uj törvény reájuk ki ne hasson és igy két évet nyerjenek, forduljanak a Dr. Dobó jogi szeminárium­hoz, (Kolozsvár, Bolyai u. 3 ) melynek segítségével hat hét alatt letehetnek egy szigorlatot. Ez annál is inkább tanácsos, mert a beállott egyetemi rendszer- változások következtében a szigorlatok anyaga arány­talanul megnagyobbodott. Az intézet kikölcsönzi tankönyveket helyettesitő, az összes szigorlati kér­déseket felölelő jegyzeteit, melyekből az otthon elő­készült jelölteket rövid rekapituláló kurzus során készíti elő. A »Jogi vizsgák letétele« ez. most meg­jelent könyvet díjmentesen megküldi. Tömör arany jegygyűrűk, arany ékszerek Rezső Gyulánál. Ragályos megbetegedések. Stoll Sarolta 9 éves, nov. 3, felsőbányai-utca, vörheny, dr. Hercinger. Petrován Mária 10 éves, nov. 10, Portörő-u 5 , fül- mirigylob, dr. Kádár Cselinszky Mária, 6 éves, nov. 10, Svaiczer-utca, vörheny, dr. Lakatos, meghalt nov. 11 én. Rezső Margit 4 éves, nov. 11., Hunyady- utca 2 , difteria, dr. Kádár. Országos vásár lesz Nagybányán nov. 14. és következő napjain. Levelező-, vita- és kereskedelmi gyorsírásból órákat ad Várady József ok­leveles gyorsirástanitó. Születtek: 390., nov. 4. Takács Sándornak »Gábor Imre«; 391, nov. 2. Kozma Jánosnak »Aurél«; 392.. nov. 3 Dr. váradi Stoll Tibornak »Heléna Irén Erzsé­bet Emma Anna Mária« ; 393., nov. 3 Mózes Izidor­nak »Tilda«; 394.,nov. ö.Bognovszki Péternek »Erzsébet« nevű gyermeke. Elhaltak: 303,, nov. 5. Kovács József r. kath., 7 hónapos, szakácsnő gyermeke, bélhurutban;-304., nov. 6. Argyelán Juliánná özv. Pintye Jánosné g. kath. 67 éves, nyug. bányászná, végelgyengülésben; 305., nov. 7. Pap Borbála özv. Veszkán Osztácsekné g. ka'h., 83 éves, nyug. bányászná, végelgyengülésben ; 306., nov. 8. Dragomir Péter g. kath., 20 éves, fuvaros, tüdővész­ben; 307, nov. 9. Karácsonyi János r. kath., 40 éves, kereskedő, szivhüdésben; 308., nov. 10. Tyira Mária g. kath., 5 hónapos, gépőr gyermeke, bélhurutban. Házasságot kötöttek: Buttyán János és Cseterás Mária nagybánya-borpatakíelepi; Balázs Péter és Ver­muth Ágnes nagybányai; Román János és Lupse Mária nagybánya-szilastelepi lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Molnár Lajos és Prokai Mária nagybányai; Deák Illés nagybánya-kőbányatelepi és Hobán Mária felsőfernezelyi; Fintyensán Demeter és Máhler Mária nagybányai lakosok. Budapest, 1910. nov. 12. d. u. 4 óra 40 p. Tolstoj eltűnt. Tegnapelőtt reggel 5 órakor Tolstoj, a hírneves iró, orvosával együtt eltűnt lakásá­ról. Levelet hagyott hátra, melyben azt Írja, hogy éleiének hátralévő napjait teljes ma­gányban akarja eltölteni. Hogy hova ment? arrój sejtelme sincs senkinek. Készfizetések. A készfizetésekre és a bankra vonat­kozó tárgyalásokat a két kormány ma dél­ben befejezte. Most összegezik a tárgyalások tartalmát, azután minisztertanács elé kerül a dolog s végleges szövegezésben beterjesztik az országgyűlés elé. Tanári sztrájk. A nagyváradi tanárok tegnap tartott gyű­lésükön kimondták a passiva ressistenciát. A szabad iskola előadásain nem fognak részt venni. Világraszóló találmány. Passauban, Bajorországban egy magyar ember, kinek neve Weingärtner Károly, fel­találta az automobil-csolnakot. Találmánya a hajókra is alkalmazható. Passaunál a Dunán próbákat tett uj gépjével s kísérletei remekül

Next

/
Oldalképek
Tartalom