Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
Nagybánya, 1909. December 12. — 50. szám. XXXV. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MBajBLBKTIK 'V.A.SÁ.IEWKr.A-IP Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Révész János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 20. szám alatt. Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. Az urna előtt. Nagybánya város közönsége jövő csütörtökön képviselőtestületi tagokat fog választani. Harminckét városatyáról van szó, kikre a bizalmat ruházzuk. Köztudomású dolog, hogy a képviselet minden három évben felerészben megújul. Szüksége van erre a fölfrissitésre, mert hiszen az idők változnak, no meg az emberek is, s a haladó korral az uj erők csoportosítása nagyon is elkél. Decz. 31-én a következő képviselők megbízatása jár le: , I. A keleti kerületben: Dr. Kádár Antal, Wienerberger Géza, Szűcs Károly adótárnok, Nagy Sámuel, Szász János, Kupás Mihály, Galló Antal, Hoffmann Árpád, Gerdenics János, ifj. Klement Károly, dr. Vass Gyula, ifj. Incze József, Bátori Gusztáv, Abrugyán Antal, Gyön- gyösy Gyula, Hudoba Gusztáv, Kornis Ernő, Mendihovszky József, Vigh János. II. A nyugati kerületben: Gellért Béla, Glavitzky Károly, Almer Károly, Székely Árpád, Lerch Ignácz, Fritsch Sámuel, Incze Lajos tanár, Gurnesevich Lajos, Szász József, id. Égly Mihály, Steinfeld Sámuel, Kovács Lajos kovács, Virág Lajos anyakönyvvezető. Az alkotmányos eljáráshoz elnökül a vármegye Farkas Sándor ezredest, a függetlenségi párt érdemes elnökét küldötte ki, a ki, mint halljuk, a nyugati kerületbe Almer Károly bank- igazgatót fogja elnökül kinevezni, jegyzőkul pedig a keleti kerületbe Smaregla János városi aljegyzőt, a nyugatiba Harácsek Béla Írnokot már ki is nevezte s tájékozásul kiadta a következő hirdetést 1 Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a képviselőtestület azon választás alá eső tagjainak kiegészítésére, kik az 1886. évi XXII. t.-c. 41. §-a értelmében a hat évet kitöltötték s a képviselőtestületből kilépnek, Szatmárvármegye alispánjának 22218—1909. sz. rendelete alapján a választás 1909. december hó 16-ik napján fog megtartatni. A szavazás 32 megválasztandó képviselő és 14 póttagra két kerületben reggeli 9 órakor veszi kezdetét és d. u. 4 óráig tart, mely határidőn túl szavazatok el nem fogadtatnak. Szavazati joggal csak azon választók birnak, kik az orsz. gyűlési képviselő választóknak a folyó évre megállapított névjegyzékében bennfoglaltatnak. Az I. vagy keleti választókerületnek, melynek kerületét a Ligetut, Országút, Hid-utca, Rákóczi-tér. Magyar-utca, Uj-utca, Erdélyi-ut választó vonalától keletre fekvő városrész a kereszthegyi külvárossal, valamint Feketepatak és Kőbánya telepekkel képezi, a városháza tanácstermében lesz szavazó helyisége, a II.'vagy nyugati kerületnek pedig, melynek kerületét az emlitett utcák válaszvonalától nyugatra fekvő városrész a veresvizi külvárossal, Borpatak és Szilas telepekkel képezi, a polgári olvasókör nagytermében lesz szavazó helyisége. Minden választó csak saját kerületében szavazhat. Az I. kerületben a szavazólapok 19 rendes és 8 póttagra adandók be, a II. kerületben pedig 13 rendes és G póttagra. Nagybánya, 1909. évi december hó G. Farkas Sándor, vál. elnök. Ha valami kifogás m. rlilne föl a választás ellen, azt első sorban az 'gazoló választmány fogja elbírálni, melynek elnökéül a törvényhatóság Moldován László takarékpénztári igazgatót választotta meg, a városi közgyűlés tagokul Hanzulovits Kristófot és Jancsovits Józsefet küldötte, az alispán pedig Szellemy Geyzát és Szerencsy Józsefet nevezte ki. Mivel Szellemy Geyza időközben elhalt, a város sürgős fölterjesztést intézett az alispánhoz, melyben ajtai Nagy Gábort ajánlotta az igazoló választmányi tagságra, mint olyan képviselőt, aki most választás alá nem esik. A hirdetmény mindenben teljesen eligazít, hozzáadni valónk nincs. Azt azonban mégis hangsulyc. ’1 '-ogy most, amikor a város oly hatah .V keresztül, a fejlődés utján ti It, gondolja meg jól a {. iházza a hatalmat, az inté;,n._ áros sorsának intézésében; a lelkesek ...őzül a leglelkesebbeket, a kiválók közül a legkiválóbbakat kell megtisztelnie bizalmával, mert örök igazság marad, hogy ,,salus rei publicae suprema lex esto(t, a város jóléte legyen mindig a legfőbb törvény. A város költségvetése. Nagybánya város előirányzata most már nyomtatott példányban előttünk fekszik, keresztül ment nemcsak a számvevő, de a tanács retortáján is s nemsokára a gazd. és pénzügyi bizottság elé kerül. A túlzott rosszaié híresztelésekkel szemben jól esik konstatálnunk, hogy hiány egyáltalában nincs az előirányzatban, sőt 998 K 52 fillér fölösleggel zárul. A bevételeknél az erdőgazdaság 360492 K 57 fillérrel szerepel, melyből a legnagyobb részt a tűzifa szolgáltatja, t. i. 231090 koronát. Közgazdaságból 670425 K 13 fillért irányoztak elő. Az »István király szálló« béréből 8656 koronát várnak, megjegyezzük, hogy ezt a nevet itt olvassuk először, hogy milyen határozat alapján, nem tudjuk. Téglavetésből 4354 K. Fürdőből 5980 K. Vásárvámból 26000 K Takarékpénztártól 90000 K. Italmérési kártalanítási kamatból 26491 K 30 f., malmokból 15463 K 46 f. 5% iskolai adó 4500 K. 4% szegényadó 3600 K. 2°/o iparisk. adó 1800 K, kórházból 15710 K bevétel, takaréki ellátmányból 96000 K, bor- italadóból 19135 K, húsfogyasztás 13708, városi boradó 1877, városi húsfogyasztás 3382 K, városi szeszfogyasztási adóból 10112 K, állami segélyből 39890 K 86 f, vasúti kövezetvámból 5000 K. Ganz-gyártól villám v ilágitás törlesztésére 35358 K 56 f. slb. stb. Ezek volnának a főbb tételek a bevételeknél. Ami a kiadásokat illeti : Erdőgazdaságra, tűzifára 163.490 K, épületfára 9230 K. Széntermelésre 10240 K van előirányozva s a közgazdasági pénztárnak beszolgáltatandó összegre A majmok. (Keleti mese.) Irta: Londesz Elek. Volt egyszer Iszpahánban egy Dsemál nevű aranyműves, meg egy Mirza nevű szobrász. Régóta ismerték egymást s szomszédok is voltak, hosszú esztendők óta. Történt egyszer, hogy valami szép drágakövet vitt az aranyműveshez egy sirázi ember s el akarta neki adni. Dsemál azonban észrevette, hogy a drágakő tízszer annyit megér, mint amennyit a sirázi ember kért érte. Meg is vette volna nyomban, de nem volt elegendő pénze. Éppen akkor haladt el a bolt előtt a szobrász s az aranyműves utána kiáltott és behívta őt magához. Elpanaszolta neki azután a nagy baját, hogy nem veheti meg a szép drágakövet, — Pedig — úgymond — szivesen megfelezném a nyereséget azzal, aki kölcsön adna nekem annyi pénzt, hogy megvehessem. A szobrász nem sokáig gondolkodott s a jó nyereség reményében készséggel ajánlotta fel a kölcsönt. Haza is szaladt azonnal s nemsokára visszatért a pénzzel együtt. Az aranyműves nagy hálálkodással fogadta el a szívességet s azután megvásárolta a szép ékszert a sirázi embertől, aki azután sietve távozott el a boltból, anélkül, hogy megmondotta volna a nevét. Ki tudja, hogy hol szerezte azt a drágaságot, melynek értékét nem is tudta megbecsülni Az aranyműves még aznap elvitte a drágakövet egy gazdag emberhez, aki meg is vásárolta tőle száz aranyért. Nyolcvan aranyat nyert, az aranyműves ezen az ékszeren, amelyért csak húsz aranyat adott. Most mar azt kellett volna cselekednie, hogy megfelezze a nyereséget a szobrászszal s odaadja neki a negyven aranyat. De nagyon fösvény ember volt, nagyon szerette a pénzt s el is határozta, hogy nem mondja meg a szobrásznak az igazat és csak tiz aranyat ad majd, neki, a többit pedig meg tartja magának. így cselekedett. A szobrász azonban gyanakodni kezdett, mert ismerte a szomszédjának fösvénységét. Nem is nyugodott addig, amíg meg nem tudta, hogy ki vásárolta meg a drágakövet és mennyit adott érte. Mikor azután kiderítette az igazságot, nem szólt semmit a ravasz aranyművesnek, hanem azon kezdte törni a fejét, hogy mi módon járjon túl a gonosz ember eszén s mi módon jusson hozzá az eltagadott aranyokhoz. Furfangos cselt eszelt ki. Nagy titokban szobrot faragott, mely teljesen hasonlitott az aranyműveshez. Felöltöztette a szobrot éppen olyan ruhába, amelyet az aranyműves viselt. Kék kaftánt adott rá, turbánt tett a fejére s piros papucsot húzott a lábára. Vásárolt azután két majmot s hozzászoktatta ezeket, hogy a szobor tenyeréből egyenek édességet és mindenféle eledelt. A majmok nagyon megbarátkoztak az aranyműves képmásával s örökösen ott játszottak körülötte. A szobrász egy napon meghívta magához az aranyművest a két fiacskájával együtt. Jó ebédet főzetett a számukra és nem volt csoda, ha az aranyműves a falatozás után végigdőlt a kereveten s nemsokára elaludt. A szobrász ekkor átvitte a két fiúcskát a házának túlsó részébe s bezárta ott őket egy szobába. Majd visszatért az aranyműveshez, de nem egyedül, hanem a két majommal együtt, amelyeket odafektetett a kerevet elé. Estefelé járt máraz idő, amikor Dsemál fölserkeftt álmából. Azonnal a két fiát kereste, hogy hazatérjen velük, de nagy rémületére két kis majmot pillantott meg a szőnyegen a fiuk helyett. — Hol vannak a fiaim? kérdezte most a szobrásztól. — Jaj, jaj, barátom — sopánkodott amaz — nagy csoda történt, amig te aludtál. Majmokká változtak a fia:d. Bizonyosan valami nagy gonoszságot követtél el, amiért ilyen szörnyű büntetést mért rád Allah. Az aranyműves nem hitte el ezt a mesét, s miKülönféle francia csemegesajtok, valódi francia mustár, orosz theák, A. A. Bákker-félc angol rumok, sardiniák, pácolt halak, füstölt hering, Caviár stb. — Valódi debreczeni István gőzmalmi lisztek stb. kifogástalan minőségben kaphatók Spinetti Sándor Utóda vas-, fűszer- és csemege-üzletében. Lapunli: mai száma Q oldal.
