Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. Augusztus 15. (2) 33. szám. nek, az utca közepére estek, részint lecsónkéit, el­vénült, lombnélküli fejfák. Csupán az iskola előtt marad meg két szép hársfa a bejáratnál s egy diófa az Alexy-féle telek előtt. A befásitással külön, lapunk vezető cikkében foglalkozunk. Színészet. Szombaton este élvezetes előadásban volt ré­szünk. Halmos Gyula jutalomjátéka volt. Jutalom­játékául Sulamithot választotta, melyben kellőleg érvényesühetett is és hatást is ért el, mit a nyílt színen többször fölhangzó taps igazolt. Galgóczy mint mindig, most is elbájolt kellemes játékával, tisztán csengő hangjával. Kolozsvári nagyobb éne­kes szerepet kapott és meg is felelt neki jól és szé • pen. Szabadkai, Sziklai, Deák sokszor megnevette­tett. Csak a rendezés ellen lehetett kifogás. Szula- mith majd eleped szomjan, mig a háttéri díszlet egy csermelyt ábrázol. Azt pedig elhallgatjuk, hogy a sorshúzásnál ugyanazon serlegbe mártották a tollat és a cédulákat ugyanabból mégis — fehéren húzták ki. Vasárnap délután »Rip van Winkle« ment. Az eső ugyan félbeszakította az első felvonást, a viz ugyan keresztül folyt a nézőtéren, körülbelül egy arasznyira, hogy a közönség széken állva nézte az előadást, de azért csak mulatott az éjjeli kacagtató jeleneten és tapsolt Deáknak, Halmosnak, Szabadkai­nak és Galgóczynak Vasárnap este egy pontos, szép és kidol­gozott előadást láttunk, milyet ritkán. »A cigány«-t adták élvezhetőén, szépen, jól. A címszerepben Ung­vári tűnt ki, a cigány fiát Hidvéghy alakította, mig a cigányleány szerepében Báródi Kató szerezte meg az elvitázhatatlan babért mesteri játékával. Halmos hangulatánál volt s igen jól alakított, valamint Szabad­kai, Dobos és Csányi is. Deák oly szerepet kapott, mely tehetségének leginkább megfelel és melyben szép sikert el. Hétfőn, meglehetősen üres ház előtt került színre »Mongodin ur felesége.« A címszerep Ung­várié volt, aki oly derekasan megfelelt szerepének, hogy a többi szereplők is együtt mulattak a nézők­kel. Művészi játékát még a nyílt színen is többször megtapsolták. Dicséretet érdemelnek a többi szerep­lők közül összhangzatos játékukért: Csányi, Hid­véghy és Báródi Kató. Szerda este kevés közönség nézte végig »Szép Heléna« előadását és ami ilyenkor történni szokott, a mókázás, tréfálás megkezdődött, de nem mond­hatjuk, hogy nem illett bele a játék keretébe. A rendezés ellen megint tehetünk kifogásokat, de hagyjuk ezt. Említsük meg Galgóczyt a címszerep­ben, mondjuk, hogy Sziklai, Kozma, Halmos, Deák, Ungvári, Báródi jól énekeltek, tréfáltak, Kozma a nyílt színen kapott tapsot szép énekéért. Csütörtökön Molnár Ferenc darabja »Az ördög,« mint Ungvári Mór julalomjátéka, szép közönséget vonzott a színházba. A vígjáték szellemességei állandó derültségben tartották a közönséget. Az egyöntetű előadás, mely az ügyes rendezésnek köszönhető, a legmagasabb igényeket is kielégíthette. A szereplők közül kettő magaslott ki: Ungvári (az ördög) és Hidvéghy (János). Ungvári nehéz szerepében jól át­gondolt, művészi alakítást nyújtott, a fényes siker főképen az ő érdeme. Hidvéghynek ma is bámul­hattuk keresetlen egyszerűséggel, biztossággal páro­sult játékát. A hölgyek közül Báródi Kató (Elza) az ő tőle már megszokott művészi alakitásávál nyerte meg a közönség elismerését. Benes Ilona (Jolán) is jó alakítást nyújtott. Dobos Margit csinos megjele­nése és természetes játéka szintén érvényesült az est érdekében. Végül elismerőleg mondhatjuk, hogy az összes szereplők kifogástalanul tudták szerepűket. Heti krónika. Ha a fővároson végig megy most az ember, min­denütt építenek, javítgatnak, tataroznak, festenek, dí­szítenek, alig lehet az állványoktól, létráktól és egyéb kellékektől mozogni. Körülbelül így van ez nálunk is. Az utcák a lázas munka képét mutatják. Azt hinné a jámbor halandó, hogy a munka miatt egyébre rá sem ér Nagybánya. Pedig azért szombaton is nagyot mu­latott, a kinek kedve volt hozzá s már is készülőiéi­ben van egy másik mulatság. Azt ne is számítsuk, hogy a színészek a deszkabódét erősen ki akarják hasz­nálni s játszanak rendületlenül napról-napra. A gyermekek és a serdülő ifjak meg annyit tán­coltak ebben a szünidőben, hogy elég tiz esztendőre. Mindennap gyötörte őket Róka bácsi a sasszéval s a legújabb kor legfrissebb tánctalálmányaival. A régiek, mint a nehéz társzekér, úgy indultak táncba. Vízszintesen kinyújtották a karjukat s faltörő kosként törtettek át a dűlő rendeken, behunyták a sze • műket, aztán hajrá az összeütközés, majdnem súlyos testi sértést okozott. Ma simább, finomabb a világ ezen a téren is. A kicsinyek sokat haladtak. A hölgyikék válo­gatnak a táncosokban, csak hatodik rangosztálybelivel mennek el, de a fiuk is megteszik, hogy damenválban kikosarazzák a lányokat minden lelkiismereti furdalás nélkül. — Eljön-e hozzám feleségül — szól egy 7 éves kis fiú, ha kántor leszek? — Nem, felel a 6 esztendős lányka. — Hátha pap leszek? — Akkor sem, válaszol röviden a táncosné, én csak polgármesterhez megyek férjhez. A szerint válogatnak hát a kicsikék, a milyen jövendőt kilátnak a nebulók szemeiből. A piac pedig szörnyen drága. Húst, gyümölcsöt, zöldséget dupla áron kinálgatnak. És mindez szépen megfér egymás mellett. Draga napszám, drága élelem, drága lakás, drága ruha — no meg tánc, mulatság, színház, koncert mind halálig. Igazán máskor olyan unalmas volt a szünidő, most pedig elmúlt a kánikula, lezajlik nemsokára a vakáció is, gyors szárnyakon repült el, észre se vet­tük, szinte szeretné az ember rá azt mondani: — Csavarjuk föl a gépezetet, mint a fonográfot és kezdjük el újra eleitől 1 Csak egy az unalmas a nyár folyamán: a krónika, de az se sokáig tart már. Az őszi szezonban uj szerep- osztással kedveskedik a krónikás. Személyi hir. Falussy Árpád dr. főispán ma d. u. Felsőbányáról kocsin városunkba érkezett s az estét a ligetben töltötte, ahol tiszteletére többen össze­gyülekeztek s együtt vacsoráltak a főispánnal. Tudo­másunk szerint a főispán holnap d. u. utazik el váro­sunkból. Égly Mihály városi főjegyző és szerkesztő-kolle­gánk tegnap Vízaknáról városunkba hazaérkezett. Eljegyzés. Lakatos Mihály dr. máramarosmegyei körorvos a napokban jegyezte el Ábrahám Mariska zpngoramüvésznőt és m.-szigeti zenetanárnőt, özv. Abrahám Endréné leányát. Az eljegyzés itt Nagy­bányán történt abrahám Endréné házánál. Ünnepek. Holnap, vasárnap Nagyboldogasszony napja, felsőbányái búcsú, aug. 20 án István király napja, nagybányai búcsú. Aug. 20-án munkaszünet. Vármegyei közgyűlés. Aug. 26-án, csütörtökön vármegyei közgyűlés lesz Nagykárolyban. Róka P. Pál fővárosi tánctanár befejezte ez idei tanfolyamát. A serdülő fiatalság maga rendezett ez alkalomból estélyt 12-én a Kaszinóban, melyen kitü­nően mulattak egész reggelig. A gyermekek próba- bálja ma lesz szintén a Kaszinóban, hol sok szép tán­cot fognak a növendékek bemutatni. Az idén a tanít­ványok száma igen nagy volt. Szent István király napján, pénteken a hetivásárt nem tartják meg. Smaregla Mihály rendőrkapitány el­rendelte, hogy a hetivásár a megelőző napon, 19-én, csütörtökön lesz. A nagybányai ref. lelkészi kör e hó 12-én tar­totta gyűlését Felsőbányán. Jelenvoltak : Széli György főesperes mint elnök, Miszti Mihály jegyző, Kiss Sán­dor misztótfalusi, Melegh Abert k.-remetei, Papolczy Zoltán apai, Nagy Lajos felsőbányái, Sátor Dávid szinérváraljai, Soltész Elemér nagybányai, Szabó József a.-medgyesi lelkészek, továbbá a lelkészi kö­rön kívül álló Bottyán Pál belényesi ref. lelkész és Révész János ev, lelkész. A tárgyalás legfőképpen az u. n. adócsökkentési segélyre vonatkozott, mely veszedelmes összefüggésben áll a lelkészi chartával és a kongruával. Azonkívül a lelkészi functiók illeté • kességéről és a pénzkezelés mikéntjéről is tanács­koztak. Egy órakor Nagy Lajos lelkész nagy ebédet adott, melyen több köszöntő hangzott el. Ez ebédre az összes vendégek hivatalosak voltak, kik közül többen a délutáni vonattal elutaztak, nehányan azon­ban estig ott időztek a felsőbányái lelkész vendég- szerető házánál. Piacunk erősen drágul napról-napra. A hús árát fölemelték 4 krral. Vajat, tejfölt alig lehet kapni, sőt a tejföl, amit a piacon árulnak, többnyire nem tiszta, hanem liszttel, savóval van fölhabozva. A gyümölcs szintén tizedrendü, ami a piacra kerül, a termelő nem tudja eladni a körtéjét féláron sem, de a piacon rothadt, szotyós körtékből alig adnak egy párt egy hatosért. Egészségügyi szempontból — különösen — nagyobb ellenőrzést kérünk. A r. kath. egyház hangversenye legilletékesebb forrásból vett értesülésünk szerint aug. 30-án lesz. Aug. 29-én tartják a színészek bucsuelőadásukat s következő hétfőn rendezik a koncertet, melyre lejön Sebők Sári opera énekesnő is, aki a Wagner Tan- häuser operából Erzsébet belépőjét, továbbá Hunyady Lászlóból a »La grange« áriát, Ernámból a czipő áriáját fogja énekelni és magyar dalokat. Igen érde­kes pontja lesz az estélynek a kis leányok simfoni- kus zenekara, mely Romberg szinfoniáját fogja elő­adni. Részletes műsort jövő számunkban hozunk, ez időszerint még meghívót nem bocsátottak ki. A hangverseny művészi befejezése lesz a nyári szün­időnek. Táncmulatság. Az iparos ifjúság nyári táncestélye e hó 7-én volt a Kaszinóban. A közönség nem nagy számban sereglett össze, de azért elég népesnek mond­ható a mulatság. Itt még táncoltak polkát, valcert, négyest, sőt csárdást is, nem csupán bosztont. Azért jól esett a szemnek egy kis változatos mulatság, mert bosztont táncolni estétöl-reggelig jó lehet, de bosztont nézni óraszámra, bizony unalmas. Az estély bevétele 335 K 60 f. Kiadása 244 K 20 f. volt. Tiszta jöve­delem 91 K 40 f. A zenét Ádám Józsi, a vendéglőt Nagy György szolgáltatta. Mind a kettővel meg volt a közönség elégedve. Kár, hogy a rossz idő miatt az udvarról be kellett vonulni, de mivel a terem ablakait állandóan nyitva tartották, a levegő egészen tűrhető volt. A helyiséget csinosan földiszitették. Az 1880-ban kibocsátott régi 10 forintosok aug. 31-én végképp kimennek a forgalomból. A kinek ne­talán volna ilyen bankója, siessen a beváltásával, mert pár nap múlva csak történelmi értéke lesz, pénzértéke megszűnik. Térzene a ligetben. Augusztus 17-én, kedden a bányász-zenekar térzenéje délután 5 és fél órakor kezdődik. Mai számunkhoz a »Doge és a Dogaressa« cimü érdekfeszitő regényes novellának 49—56 lapját mel­lékeltük. Reszketve hős örömtől Megösmeré azonnal S által vévé a kincset. Mundzuk-fi hős Atilla, Mikor kezében érzé A régi csoda-kardot, Hadisten' adományát, A szittyák drága kincsét, Nimród-ős örökét : Ott hagyta szép aráját És lóra ült a néppel S ő lett világ urává. Timur szava. (Goethe után.) Mit vádol a sok csalfa mollah, Hogy rombol és öl harci kedvem ? !.. Ha féregnek szánt volna Allah, Féregnek alkot akkor engem. Halál a jégmezőn. i. Zeng napnyugaton árja-dal: — Utunkban áll a sárga faj! — Az árja önzés felüvölt : — Magunknak is kicsiny a föld ! — Szegény ugor! koldus tatár, Siess pusztulni, halni már ! Az ég alatt, a föld színén Számodra nincs hely, nincs remény!... H. Egy nép halódik északon, Igaz, jó testvér, hű rokon. Megfogyva már, megtörve már, Zokszót se mond, ellent sem áll. Volt háborúja rengeteg. Menekült, harcolt, engedett. Irtotta khán, sejk, cár, mogul . . Szegény vogul, szegény vogul / . . Küzdött, futott, amig tudott, Észak honába igy jutott. Jég ott a bérc, köd Ott a nap, A sir se lehet zordonabb. Lelkét kiölte már a szláv És menekülni sincs tovább. Fenn, hol örök az éjszaka, Reszket az éj-sark csillaga. Ködben a hó-sik tova vész, És minden élet elenyész . . . III. Őrölnek untalan. Eltűnünk nyomtalan Egymás után . . . Túrán ! Túrán! Egymás torán . . . Túrán! Túrán ! A sors aláz, aláz . . . Jön a hir, jön a gyász Későn, korán . . . Túrán! Túrán! Szeben alatt. Ostromolják Nagyszebent, Bem serege támad. Mint a zúzos fergeteg Rohannak a székelyek Puskával a sáncnak. Fagyos havon sikos út Visz a meredekre. — »Rajta, bátor szégelek !« - Kiabál a kis öreg S köztük forog egyre. Húll a golyó, dől a nép . . . — »Vorwärts, aki bátrabb!« Mi a dolga, tudja jól, Egyik székely oda szól Vén tábornokának. — »Menjen innen, Bem apó! Ej, be nem tud rendet! Kee helyünkbe lel százat, De hol veszünk mi másat, Ha lelövik kendet!« Vigságunk tettetés, Fojtó kétségb’esés

Next

/
Oldalképek
Tartalom