Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-20 / 3. szám
(2) 1907. Január 20. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 3. szám nek. A rovarpusztitásra, erre a rendkívül hasznos munkára a madarak már alkotásuknál fogva igazán rátermettek. Bebizonyított tény, hogy a gazdák által teljesített rovarpusztitás igen-igen csekély része annak a munkának, melyet az örökké éhes, dolgos égi madarak raja oly könnyen s biztosan végez. Igaz, hogy némely madár, mint pl. a veréb is, egyszer-másszor rákap a búzára, az érett cseresznyére, vagy a szőlőre is rájár, de azért a világért sem tesz olyan kárt, mint a gyümölcs- és szőlőrügyeket bántó rovarvilág. Hogy a kártékony rovarok milliói mennyire képesek tönkretenni a gyümölcstermés értékét, azt láthattuk tavaly is, mikor a gyümölcsnek vajmi csekély része maradt meg, daczára a gazdák fáradó - zásainak s ami megmaradt, az sem volt ment a fér- gesedéstől. E tapasztalat ösztönöz arra, hogy figyelmeztessem Nagybánya gazdaközönségét ama körülményre, hogy nemcsak permetezésekkel, hernyószedéssel és hernyófogókkal védhetjük fáinkat a a kártékony rovarok ellen, hanem a madaraknak, mint ingyen rovarpwsztitóknak betelepítése által is. Vidékünkön a betelepítésnek legbiztosabb módja volna, ha most, amig a tél tart, hótól védett helyen madáreleséget adunk nekik, azaz: tök-, ugorka-, kendermagot, vagy különféle morzsákat, hulladékokat szórunk az éhes madaraknak. Továbbá, ha alkalmas fészkelő helyekről gondoskodunk, bokrozatok meghagyásával, fák s bokrok ültetésével és ha fészek odvakat akasztunk kertünk, gyümölcsösünk fáira. Ez által a vendégmadarakat helyhez kötjük, állandóvá tesszük és azokat is oda édesgetjük, amelyek más tájakról kiszorultak. Vidékünkön a rovar- pusztitók ily módon megszaporodván, rövid idő alatt megmenekülnek majd gazdáink a fáradságos munkájuk jutalmát megdézsmáló rovaroktól. A költség pedig, amibe a szárnyas munkások betelepítése, ideszoktatása kerül, nagyon csekély. Ugyanis a madáreleség kikerül a házból, a fészek odú ára pedig mindössze 70 fillér. Fészek odúk rendelhetők : Ifj. Kühnel Mártontól, Baranya-Kárász,posta: Szászvár. Különben fészek odvak házilag is készíthetők. Miképen ? Azt majd, érdeklődés esetén, más alkalommal mondom el, addig is szívesen szolgálok ez ügyben bárkinek szóbeli bővebb felvilágosítással. Alexy Kornél. Különfélék. Vármegyebizottsági tag választás volt Felsőbányán dr. Vass Gyula elnöklete mellett e hó 16-án, mely alkalommal Farkas Sándor nyug. honvédezredest a nagybányai függetlenpárt elnökét választották meg egyhangúlag az idóközileg megüresedett megye biz, tagsági helyre. A r. k egyháztanács e hó 13-án tartotta első ülését Szőke Béla elnöklete mellett s Bónis István indítványára felitatot intéz a püspökhöz a plébánosválasztásnak mielőbb való megtartása tárgyában. A helybeli kir. járásbíróságot Porubszky Jenő debreczeni kir. táblai elnök, titkárja Czóbel Gusztáv kíséretében múlt vasárnap megvizsgálta s a tapasztaltak fölött teljes megelégedését uyilvánitotta. Emlékeztető. Vasárnap, jan. 20-án, d. e. 10 órakor pontban dr ajtai Nagy Gábor felolvasása a városháza tanácstermében a jog és igazságról. — Ugyan az nap este 6 órakor a polgári olvasókör mulatsága Misztótfaluban. Személyjegy 1 korona, családjegy 3 korona. Ref. Batyubál. Vettük a következő meghívót: A nagybányai ev. ref. egyház templomjavitási alapja javára, 1907. februárius 2. napján, a polgári olvasókör összes termeiben, zártkörű családias estélyt, (batyubált) rendez, melyre czimzettet és családját tisztelettel meghívja az egyháztanács nevében Soltész Elemér lelkész. Szűcs Károly pénztárnok. Dobi Ervin gondnok. Incze Lajos jegyző. Személyjegy 2 korona, családjegy 6 korona. Feltilűzetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az egyház elöljárósága. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Kezdete este 7 órakor. Akik tévedésből meghívót nem kaptak volna, szíveskedjenek Sólyom Ferenczhez fordulni. A bál ügyében szerdán, január 16-án a hölgyek értekeztet tartottak a városháza tanácstermében, hol a kitűnőnek Ígérkező mulatság részleteit megbeszélték. Az izr. hitközség múlt vasárnapi gyűlésén Farkas Lipótot választotta elnökévé 75 szavazattal Frenkel Wolf 48 szavazata ellenében. Ezenkívül a 21 tagból álló választmányt is megalakította. Az iparos ifjak mulatsága. A várva-várt farsang, a tánczolni, mulatni vágyó fiatalság eme legkedvesebb időszaka itt ragyog már teli jókedvében. Csodás évszak ez! Úgy ugrik a komor téli világba, mint a hallgatag néző közönség elé a tüzes, pattogó primadonna, aki hatalmas temperamentumából két marokkal szórja a lelkekbe a jókedv, tiszta izzó, mámoros hangulatát. Csodás évszak ez 1 Egy-egy éjen át tart csupán és olyan mégis, mintha benne rejtőzne egy rejtelmes tavasz összes üdesége és egy felhőtelen nyár minden forrósága. Csodás évszak ez! Feslő, hasadozó bimbók, rózsás lányfejek körül szállingóznak fehér pillék, fehér álmok. Olyan fehér a szárnyuk, mint az érintetlen szűz hó. Repdesnek, szállingóznak jobbra- balra, miközben csak úgy játékból megczirógatják hamvas szárnyaikkal a durva legényarczokat, amitől mámorosak lesznek ezek. így és ekkor születnek meg a rózsatolvajok nagy örömére a csőszöknek. Az iparos ifjúság e hó 12-diki mulatsága méltó bekezdése volt egy minden tekintetben sikerült farsangi évadnak. A kaszinó termeibe már kora este kaczagó lármával vonult be a jókedv és a késői hajnal se tudta kicsalogatni onnan, Józsi czigány szárazfája nem pihent az éjjel. Majd elszakadtak húrjai, oly erővel, olyan tűzzel pattogtak ki belőle a csárdások szilaj accordjai. Igazi czigányos jókedvvel húzta Józsi mert a körülötte sürgő-forgó világ fe- szélytelen jókedvéből rá is ragadt valami. És ez többet ért az ő szemében a bankófizetségnél! A négyesre hetveii pár állott föl és ezen sikerült iranczia sétát követő csárdást hirtelen félbeszakította a bájos rikkancssereg. A »Tizenkettedik órát« árulták, Kurucz Miklósnak, lapunk jeles munkatársának ezt az érdekes kis rögtönzött újságját, mely négy oldalon száz czikkel volt telve. Az elmés szerkesztő városunk toliforgatóit mind fölkereste, hogy gazdagítsák az élénk hírlap tartalmát. Volt is kaczagás, zsivaj, kinálgatás és a pompás eszme szintén szép jövedelmet hozott a jótékony czélra. Az egyesület 15 éves fenállása óta nem igen emlékszünk ilyen jól sikerült mulatságra. Ezzel a báli estélylyel megmutatta, hogy erős számottevő egyesület az iparos ifjúságé és hogy vezetése kitűnő kezekben van. Egyben példát is szolgáltatott hogyan kell egy egyesületnek izmosodni erkölcsileg és anyagilag. Mai számunkhoz Kurucz Miklós »A szabadságszikrái és egyéb mesék« czimü müvének 33—40. lapját mellékeltük. A részvénytakarékpénztár igen szép üzleti eredményt mutat föl az elmúlt 1906-ik esztendőről. Az összes forgalom 7 millió 546 ezer 551 K. Alaptőke 200000, tartalékalap 112000 K. Az üzleti évről átvitt jövedelem 19000 K. Összes alapvagyon 331 ezer K A betét-állomány 1651.730 K 26 f. Jelzálogilag biztosított kölcsön 1093701 K 96 f. Az évi nyereség 47639 K 22 f. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság azt javasolja, hogy jutalékokra és fizetésekre adassák ki 9528 K 22 f., amint azt az alapszabály megállapítja; tartalék-alapra 2600 K. 1000 drb részvényre osztalékul 16000 K, vagyis részvényenként 16 K. Jótékouy-- czélokra 511 K. A többi 19000 korona pedig vitessék át a jövő év számlájára. Az intézet évröl-évre fokozott emelkedést mutat, a mostani eredmény ismét jóval kedvezőbb a tavalyinál. Közgyűlés jan. 27-én lesz. A muzeum nyitva vasárnap d. e. 10 órától 12 óráig. Megtekinthető ingyen. Magyar-utcza 2. sz. Minoriták bérházában. Magyar szocializmus czimen dr Király Péter 12 ívre terjedő vaskos füzetet adott ki, melyben a szocialisták törekvéseinek s czéljainak ésszerű ismertetését adja, magyar szellemben, politikai, társadalmi és közgazdasági szempontból. A valóban érdekes mű, melynek ára 2 korona, tárgyalja, hogy mi a szocializmus, a nemzetközi, az igazi, ismerteti a társadalmi osztályokat, szakszervezeteket, beszél az általános, titkos szavazati jogról, a szociális közérzületről, a nők szocializmusáról, a kir. ügyészségről, a nemzeti had- zeregről. A szép, tiszta nyomás, az Ízléses kiadás »Hegedűs és Sándor« debreczeni könyvnyomdáját dicséri, mai számunkban a műből részletet hozunk ismertetésül. Lázár Paulina, megboldogult községi-tanítónőnek állítandó síremlék költségeire újabban adakoztak, mint volt hálás tanítványai: Guzmann Mária, férjezett Sze- gedy Kálmánné, 2 koronát. Szűcs Böske és Marcsa, együttesen, 3 koronát Újabban begyült összeg: 5, azaz öt korona. Lapunk múlt évi 51. számában kimutatott végösszeg vo,t: 176 K 52 fillér, melyhez hozzáadva ez újabb adakozásból befolyt 5 koronát, gyűjtésűnk teljes összege: 181 K 52 fillér. E kegyeletes célra szánt adományokat köszönettel fogad és helyi lapjaink utján készséggel nyugtatványoz: Doroghy Ignácz, az államosított községi tanintézetek nyugalmazott igazgatója. Szatmárnémetiben február 2-án Dégenfeld József gróf védnöksége mellett a Panonnia termeiben fényes protestáns bált tartanak. A mulatságot kétszáz tagból álló bizottság rendezi. Személyjegy 4 korona, családjegy 10 korona. Eddigi téli időjárásunk átlag enyhének mondható. Múlt évi deczember 15-től kezdve tartósabb fagyos hideg volt 16—20-ig esett 10 napi időközben, de ekkor is csak — 11 'C volt u. m. decz. 23-án a legnagyobb hideg. 12 °C hideggel köszöntött volt be az uj év de hidege hamar alább hágott és csak 6-ik, Januártól kezdődött ismét a fagyos idő újra; Jan. 6 —15-ig terjedő időközben csak 9-én volt a legnagyobb hideg: 12Va °C. Korcsolyasportüzőink- nek méltán igen kedvező lett volna ez időjárás, hogyha a sok havazás, mely decz. 15-31 között 10 napon át 36 cm. összes hó-réteggel és jan. 1—15-ig 13 napon át 56 cm. összes hóréteggel nem zavarta volna meg söprési és lapátolási munkák szerzésében a pompás mulatságot. Nagy szerencse, hogy közbe- közbe kevés eső is esett, és kevés lágy idő apasztotta a hó mennyiségét; mivel ha ez nem lett volna, akkor decz. 15 tői jan. 15-ig 92 cm. vastagságra nőtt volna fel a földjeinket eltakaró hólepel. És csodákat müveinek. Vérlázitó erkölcstelen csodákat. Amikor a gondviselő Isten megáldja a paraszt munkáját terméssel, gazdag aratással: az uj kenyér zamatját és éltető izét elsősorban ezek „a hírhedt parasztnyuzó börziánerek keserítik meg. Ok a termények forgalmának, adásvételi eshetőségeinek, az árak tetszés szerinti fölemelésének és lenyomásának mindenható atyamesterei. Amikor bevégezte a magyar parasztgazda az aratást, betakarította terményeit: csak azután következik reá a legnagyobb csapás. A börziáner bérenczek hihetetlen és botrányos olcsó árakat szabnak meg, elannyira, hogy a szegény paraszt nemhogy munkájának méltó bérét, de még befektetett készkiadásait is alig kapja vissza az el adott termények árában. Pedig el kell adni a teimé- nyét minden áron, mert az állami, a törvényhatósági a községi és a többi adókat halaszthatatlanul fizetnie kell. A börziéner bűnszövetség jó előre tisztába van a paraszt szorult helyzetével, tudja, hogyannak pénzhez kell jutnia mindenáron; azt is tudja, hogy ilyen körülmények közt ő a maga pénzéért akár tízszeres ellenértéket is kizsarolhat a szerencsétlen megszorult paraszton . . . Teljes bűntudattal és gonosz indulattal viszi tehát véghez az ember- megrontás sötét munkáját. Fődolog az üzlet. Előtte minden más alárendelt, semmitmondó életjelenség, így harácsolja össze a lelkiismeretlen uzsoraszövetkezet minden ősszel a szegény magyar paraszt terményeit. Összeharácsolja szabadalmazott szédelgéssel olyan árban, amint neki tetszik. Összevásárolja, raktárba helyezi a rengeteg mennyiségű életkészletet s tetszés szerinti ideig elzárja a közfogyasztás piaczától a napélő kenyeret. Két-három hónap múlva kihull a szegény parasztkezéből a kenyérbotja. Magának visszatartott csekély élelemkészlete elfogy, pénzét pedig elnyel1 az állami háztartás és a napi létfentartás szörnyetege . . . Nincs senkije és nincs semmije. A szegény ember szorult ^helyzetén az Isten is vajmi ritkán könyörül ... És akkor a teljes bizonytalanság és a végszükségtizenkettedik órájában megjelenik a mentő, a megváltó : — az uzsorás szörnyeteg. Nagy fontoskodással és körmönfont ravaszsággal kisegíti az anyagi zavarból a szegény parasztot. Éz a segedelem- nyújtás eszünkbe juttatja Petőfi Sándor szellemes és borzasztóan sikerült leírását e szavakban: »Nedves börtön falról sok viz csurgott rája : Kivittek száradni az akasztófára.« Ugyanezt lehet elmondani azokról a szegény magyar parasztokról is, akiket szorult helyzetükből az uzsorás kisegít; mert ennek a segélynyújtásnak irtóztató magas az ellenértéke. Kétszer-háromszor magasabb árkikötés mellett adja vissza készpénzért vagy hitelbe a lelketlen uzsorás a szerencsétlen parasztnak azt a terményt, amelyet ő attól kevés idővel azelőtt potomáron megvett. A szegény paraszt tehát kétszeres-háromszoros árért kénytelen visszavásárolni az uzsorás ragadozó körmei közül a maga verejtékes munkájának keserves keresményét. Mind hiába! ez elől a sors elől nincs menekvés nálunk. A paraszt nálunk ezt a sorsot Isten verésének tekinti. Gyomor kérdés, nyomor kérdés! nem lehet előle kitérni s nem lehet a gondviselő Istennel perbe szállani. így gázolja le és igy nyomorítja meg a kérlelhetetlen szükség és az emberi elvetemültség a jobb sorsra erdemes magyar parasztot . . . Ezt látni: vérfagyasztó. Ezt átérezni: kétségbeejtő. Arra gondolni, hogy mindezt tűri, sőt szabadalmazza az államhatalom: fellázító és bosszúra tüzelő ádáz gondolat. Ezek a népgyilkoló merkantil érdekszövetkezetek pedig összeharácsolva maguknak a rengeteg pénzt és hasznot, pokoli hidegséggel és gonoszsággal büntetlenül mosolyognak százezrek sőt milliók nyomorán és ínségén. Ez a nemtörődömség az államhatalomnak évtizedek óta gyakorolt bűne. Ezek az itt vázolt közgazdasági és társadalmi gyászos állapotok és jelenségek a legkiáltóbb magyar szocziálpolitikai kérdések, melyeket a jövőben még tovább hanyagolni és nemtörődömséggel istápolni: a magyar nemzeti állam meggyilkolásával egyenértékű politikai gaztett volna. Ezek a kérdések a nép milliói nyomorának és ínségének égrekiáltó nagy kérdései. Ezek az igazi magyar szocziális kérdések. Magyar hazafmi szempontból a parasztság és a kisgazdaközönség kenyérkérdése mindenek felett áll. E kérdések megoldása körül a magyar államhatalom egy kis jóakarattal és egy kevés őszinte becsületességgel áldásos csodatetteket művelhet. Hisszük, hogy nem sok idő múlva megembereli magát és jóvá teszi évtizedes bűnös mulasztását, — a közhatalom. Ha igy nem cselekszik: akkor önmagát juttatja Kálváriára ; mert a magyar parasztság torkig van már keserűséggel s ha valamikép elviselhetőbbé nem tesszük tűrhetetlen helyzetét, maholnap föllázad megutált sorsa ellen, — kibontja a lázadás véres lobogóját ... és hogyha győzni fog: »Jaj, a legyőzőiteknek !« íme hova vezet a múlt idők politikai bünkróni- kájának egyes részleteiben való ismertetése és méltatása.
