Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
(2) 1907. Április 28. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 17. szám. A megbízó levelek bemutattatván, hitelesítő bizottságul az elnökségen kívül Szabó József és Szilágyi Tihamér tanácsbirókat küldötték ki. Távolmaradásukat mintegy tizen mentették ki. A szavazatbontó bizottság jelentette, hogy egyházmegyei tanácsbirói állásra 42 egyház közül 33 Sinka Lajos krassói ny. tanítóra szavazott. Jelentette továbbá, hogy az egyházmegyei jegyzői állásra Szeöke Sándorra 22-en, Sinka Lajosra 17-en szavaztak az egyházközségek közül. Ezek után az elnökség Sinka Lajost megválasztott tanácsbirónak, Szeöke Sándort egyházmegyei jegyzőnek jelentette ki. Sinka általános éljenzések között azonnal letette az esküt s komoly igazságokban bővelkedő szép beszédet tartott, melynek gerince a köszönet és hála volt. Szeöke Sándor azonban, fájdalom, nem fogadta el a jegyzőséget, igy erre az., állásra újabb szavazást fognak elrendelni. Megemlékezvén ezután kegyeletes szavakban Széli főesperes, Hegedűs Sándor kerületi főgondnok haláláról, fölvették a tárgysort s gyors egymásutánban mintegy 40 pontot intéztek el. Soltész János tanácsbiró lemondását nem fogadták el, sőt kívánatosnak tartják, hogy az egyházmegyének e zsinati képviselője, tudásával, bő tapasztalatával és János apostoli lelkületével még sokáig vegyen részt az ügyek intézésében. Az esperesi jelentés nagy részleteséggel felölelte az év történetét, melyet általános érdeklődéssel hallgattak meg, köszönetét szavaztak érte, jegyzőkönyvbe iktatták. A szatmári főgimn. igazgató tanácsába Széli Györgyöt, a tanitónőképző ig. tanácsába Csaba Adorjánt, fenntartó testületébe Szabó Józsefet és Tóth Móriczot választották. Az uszkai egyház kérelmét a lelkészi és tanitói fizetés tárgyában úgy intézték el, hogy az elnökséget bízták meg a kiszállással és a végleges döntéssel. Az amaczi egyház kérelmét az iskola államosítása ügyében elutasították. A leányegyházak képviselőinek napidiját nem állapították meg már csak azért sem, mert a leányegyházaknak nincsenek képviselői. G. Szabó Kálmánt a gyámintézethez utasították. A lázárii szeretet egyesület alapszabályait örömmel vették tudomásul és jóváhagyták. Tóth Péter sárközi gondnoknak a fölmentési dijat elengedték. A konfirmálás idejét meghagyták a régi rendben. A méhteleki adásvételt jóváhagyták s pártolólag terjesztették a kerülethez. A méhteleki egyház jelentését az 1000 korona államsegély felhasználásáról Torday Imre javaslatára tudomásul vették. Az ombodi, pettyéni, pálfalvai, amaczi egyházak örökség által nyert birtokainak eladási ügyét engedélyezték olyformán, hogy egy százaléknak a kikiáltási ára 600 korona legyen, melyen alul a birtokot nem adhatják el. Több lelkész failletményének pénzre való átváltását jóváhagyták. A nagypaládi kántortanitó dij- levelét alaki és szerkesztési hibák miatt visszaadták kijavítás végett. Az ombodi építkezést jóváhagyták, valamint a fölveendő törlesztéses kölcsön ügyét is. Nagypaládon több rendbeli elveszett tőketartozást leírtak. Nagyobb vitát keltett Sólyom Ferenc helybeli énekvezér esete, aki a fennálló törvények alapján kiadott miniszteri rendeletek értelmében, mint vallás- tanító tagja lehetne az orsz. tanitói nyugdíjintézetnek, azonban a miniszter visszautasította a fölvételét. Általános megütődéssel fogadták a meg nem okolható intézüedést s elhatározták, hogy mint sérelmet fölterjesztik a konventhez. A prot. irodalmi társaság hajdúböszörményi gyűlésén az egyházmegye küldöttségileg képviselteti magát. Hiripnek iskolabeszüntetésére vonatkozó kérelmét elfogadták, úgy azonban, hogy csak ideiglenes jellegű lesz az idevonatkozó intézkedés. Érdekes, hogy a miniszter a g. k. iskolától nem vonta meg a segélyt, addig az ev. ref. iskolának államsegélyét, azon a címen, hogy a faluban van állami iskola, egyszerűen törölte, sőt a ref. iskolától több gyermeket erőszakkal vitt át az állami iskolába, a tanterem szűk voltának cime alatt. Igazi halálmegvetéssel tárgyaltak ezek az urak, midőn úgy két óra tájban az elnökség a 44-ik pontnál szükségesnek látta megszakítani a gyűlést, hogy a képviselők ebédre mehessenek. A kaszinóban városunkból is szép számú értelmiség gyűlt össze, hol mintegy százan vettek részt a közebéden. A menü és a felszolgálás kifogástalan volt. Az első köszöntőt Stoll Béla kaszinóelnök mondotta a vendégekre, a másodikat Helmeczy Nagybánya városra s annak polgáraira. Széli György a testvéries együttérzésért, Soltész Elemér Helmeczyért, Révész János Széli Györgyért, Magoss Ferenc a különböző felekezetek jelenlevő képviselőiért, Oláh Sándor józsefházai pap, az egyházmegye legifjabb lelkésze Sinka Lajosért, a legfiatalabb tanácsbiróért, Sinka Lajos a lelkészi karért, Magos Ferenc Révész Jánosért, Szabó Adolf Soltész Elemérért ürítettek poharat. Jóska zenéje mellett 4 óráig maradt együtt a társaság, mikor is gyámintézeti gyűlés, majd fegyelmi bírósági ügyek következtek egészen este 8 óráig. A végkimerülésig folytatott tárgyalások után a polgári kör volt az az üde oáz, ahol kikötött a küldöttek legnagyobb része s itt töltötte az estét, sőt némelyek a reggelt is. Pénteken reggel befejezték nehány kisebb jelentőségű tárgygyal a gyűlést s közigazgatási bírósági ügyekben döntöttek. Délelőtt Va 11 órakor azzal ért véget a teljes rendben mindvégig emelkedett és nyugodt hangulatban tartott közgyűlés, hogy a városnak a szives látásért, nevezetesen a terem átengedéséért köszönetét szavaztak. Sokan a d. e. 1/2 12 órai vonattal utaztak el, a legtöbben azonban csak tegnap d. u. 7* 4 órakor indultak haza és mi kedves tavaszi vendégeinktől szívélyes búcsút vettünk, de csak a viszontlátásig ! Heti krónika. Mikor hétfőn láttam, hogy Rumpold vendéglős egy óriás vadkannal vonul be a városba, melyet nim- ródi kezekkel maga ejtett el, mindjárt tudtam, hogy ez a hét szerencsés lesz, mert a disznó még a triász korszak óta mindig szerencsét jelent. Meg is történt az, arai már nem újdonság a nagybányaiaknak, hogy a ref. papok ebben az évben is csak meghozták megint a várva-várt tavaszi esőt, amire oly rettentő szükség volt mindenfelé. Az a csütörtöki, pénteki esőzés nagyobb szerencse volt az egész vármegyére, mint az osztálysorsjáték legfőbb nyereménye, amelyet pedig szintén egy vármegyebeli ember csípett el Nagykárolyban. Úgy lát- -szik, újabban erre keletfelé vetette szent pislantásait Fortuna. Torday h. polgármester tehát irigykedve nézte az ev. ref. egyház alkotmányos alakjait nemcsak azért, mert az esőt meghozták, hanem irigyelte, azt a kitartó autonomikus tárgyalást, hogyne, hiszen ö is két hét óta éjjel és nappal ég a vágytól, hogy közgyűlést hirdethessen, de nem lehet. Fölvág naponta 20—30 levelet, vizsga szemekkel nézi s bosszankodva teszi le őket: — Nem ez! Újra nem ez! Csak két sor kellene az alispántól, csak néhány igénytelen szó, csak egy tenyérnyi távirat, mely azt mondaná, hogy »Képviselet megalakítása végett szerdán érkezem. Ilosvay.« De ime nem jön a nagypecsétes levél s igy a h. polgármester nem tarthat gyűlést. Pedig micsoda közgyűlés volna ez, száz tárgygyal, száz gyertyával, egy félesztendönek minden örömével és panaszával, hogy szinte megdöbbentő elgondolni! Az evrefek kiadták a cédulát, rajta a pecsét, egy eternitpalás fedélből a kéményen kiemelkedik egy tekintélyes kéményseprő és felolvassa a sztrájktörvényeket. Mindenki elvette a cédulát, aztán tárgyaltak szakadatlanul, rettentő buzgalommal, elvben elhatározták a lelkészi fizetésemelést és sok mindent és még mindig tárgyalnának, ha az elnökség kimerültén be nem fejezi a gyűlést. Én leginkább a bankettből vettem ki a részemet, ez nem olyan fárasztó s kézzelfoghatóbb valami és elismeréssel adózom Nagy Gyuri kaszinó-vendéglősnek, hogy kifogástalanul megfelelt a kivánalmaknak, nem tett úgy velünk, mint az öreg Pánt váraljai vendéglős pár év előtt ugyanilyen alkalommal, mikor rákiáltott B. A. lelkészre: — Az ur két tölteléket vett ki, pedig egy emberre csak egy van számítva, én nem bánom, de aztán ne panaszolkodjanak az urak, ha nem fog mindenkinek jutni a töltött káposztából. Nem. Itt elegáns és kedélyes volt a közebéd. Csak most láttuk, mennyire alkalmas a díszes kaszinó az ilyenekre. Lehetne ugyan ilyenkor már a ligeti vendéglő- : ben is tartani, hisz szerdán már május elseje, amikor megszokták nyitni hajdanában ezt a mulató helyet, na de most némi akadály merült fel e részben, t. i. hogy az illető vendéglő összedült. A tanács megkísérelte ugyan 1000 koronáért a helyreállítását, úgy okoskodván, hogy ha Felsőbányán ezer koronáért ezer nyaralótelket lehet kapui, akkor talán egyetlen egyet itt is lehet belőle fölépíteni. Én is akartam már többször 5 írtért tehenet venni, de eddig soha sem sikerült: Hiába hívta a tanács a vállalkozókat »Oh jertek ölembe gyermekeim, áldásra emelten várnak kezeim !« nem jött senki, de senki s a romok a markukba kacagnak felette, hogy őket valaki 1000 koronából még renoválni akarja. De ilyet még csak gondolni is! Nos fellebbezze meg hát most ezt is a t. tanács, mint az igazgató-tanitó nyugdiját, hiszen a tanács nem áll az ügymenet útjába, ő nem könyörög gyámkodást mikor fellebbez, ezt csak a képviselőkre szokták méltó- ságosan rádörögni. Tehát tessék egész bátran, önöknek szabad a tér, teremtsenek uj életet a romok fölött, hogy dicsőítő énekeket zengjen a krónikás. Tisztelgés a szatmári püspöknél. Csüdör Lajos, Glavitzky Károly, Moldován László, Pokol Elek, Torday Imre, Virág Lajos e hó 22-én tisztelegtek Boro- misza szatmári püspöknél. A püspök, mint halljuk, előttük kifejezést adott annak, hogy neki is óhaja a plébánosi állás mielőbb való betöltése. A püspök magyaros vendégszeretettel szívesen látta vendégeit s ebédre is meghívta őket. Az illetők aznap este visszaérkeztek városunkba. Uj postafőnök. A kereskedelmi miniszter Stella Sándor budai h. főnököt városunkba postafőnökké nevezte ki. v. püspök, a vaskoronarend lovagja, Nagybánya város díszpolgára, e hó 22-én szivhüdésben hirtelen meghalt Nagyváradon 86 éves korában. A boldogult mig egyrészt egész életében szerény, igénytelen igyekezett lenni, másrészt a jótékonyságban valósággal kimeríthetetlen volt. Mondják, hogy több, mint egy milliót adott jótékony célra. A boldogult püspök nagybányai születésű volt (1821. február 17.) Vinkler Konrád és Kubányi Mária gyermeke. Itt mintegy 15 év előtt 12 ezer koronás alapítványt tett egy gyermekmenházra, melyre halála előtt egy pár nappal még 20000 koronát adott. Szülővárosa hálából díszpolgárává választotta őt. Hír szerint végrendeletében ismét több jótékony alapítványt tett. Temetése szerdán, április 24-én ment végbe Nagyváradon, az őt megillető szertartások és a részvétnek nagyszerű megnyilatkozása mellett. Városunkban kiterjedt rokonság gyászolja. A 20000 K alapítványt Stoll Bélának egy hozzá intézett levelére ajánlotta fel. Mivel e levél egyike utolsó kéziratainak közöljük itt mint értékes adatot: Tekintetes Ügyvéd Ur! Fogadja becses soraiért, melyeket f. hó 1-én hozzám intézni s azokban a polgármester és a plebánoshelyettes urak határozatairól, nemkülönben saját — előttem igen fontos — nézetéről, — szülőim házának a szegény elhagyatott árvagyermekek menháza részére leendő- megvételéről tudósítani méltóztatott, legbensőbb, leghálásb köszö- netemet. Ennek következtében van szerencsém tudatni, hogy a megígért 20,000 koronát Sürger Bertalan unokaöcsémmel, aki f. hó közepe táján menend Nagybányára édes anyja látogatására, — fogom átszolgáltatni Püspök ur ő méltósága kezeihez. Végtelenül kedvesen hatott reám annak tudata, hogy a Mária menház, mely tekintetes Ura- ságod áldozatos készségéből jött létre, az én árváim menháza tőszomszédságában van elhelyezve ; Szűz Anyánk, a magyarok Nagyasszonya oltalma alatt. Megvagyok győződve, ő meg fogja védeni e két jótékony intézetet, megfogja hallgatni a mi és elhunyt jó szülőink imáját, s különösen annak az ártatlan lénynek könyörgését, kinek emlékére szerető édes Atyja az egyiket emeltette. Többnyire mindkét intézetet továbbra is tekintetes uraságod becses figyelmébe, s magamat rokonaimmal együtt tapasztalt szives hajlamiba ajánlva, kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett maradtam Nagyváradon, 1907. ápril hó 6-án Tekintetes Uraságodnak alázatos szolgája Vinkler József. Kinevezések. Fábián Lajos kir. mérnököt a pénzügyminiszter Kapniübányára főmérnökké nevezte ki s ott a főnöki teendőkkel megbízta, helyére pedig a veresvizi kincstári bánya főnökéül Mazsnay Ferenc kir. mérnököt nevezte ki. A szatmári szalmafonó ipar kiállítás megnyitó ünnepélyén megjelentek Falussy Árpád főispán Szá- vay Gyula kamarai titkai', d. Fodor Viktorin gazdasági és ipari szaktanitónő Budapestről majd később, Boromisza Tibor püspök kíséretével Nagybányáról jelen volt a nőegyesület elnöke Robelly Lajosné. Megjelentek a vidékről még többen Bagossy Pál ügyvéd Nagykárolyból a városi hatóság, élén a polgármesterrel. A kiállítás f hó 20-án 10 órakor nyílt meg a városház közgyűlési termében s f. hó 22-én este zárult be. Vármegyénk főispánját dr. Vajay Károly polgrrmester üdvözölte, beszédében vázolta az iparkiállitás czélját s a házi ipar rövid történetét, köszöneiét fejezte ki a város nevében a kormánynak, áldozatkészségéért, valamint a kereskedelmi és iparkamarának a vezetés körül kifejtett tevékenységéért, majd felkérte a főispánt a kiállítás megnyitására. Dr. Falussy Árpád főispán üdvözölve a megjelenteket, beszédében fejtegette a házi ipar nagy jelentőségét, amely az országos iparfejlesztésnek úgyszólván alapját képezi, s örömmel üdvözli Szatmárnémeti város közönségét azért a lelkes buzgó- ságért, melylyel a házi ipart felkarolta, s melynek eredménye a szép kiállítás. Elismerését fejezte ki a városnak, a mely áldozatkészségével hozzájárult, Szokol Ziza tanfolyamvezetőnőnek szakértő buzgalmáért s a növendékek kitartó szorgalmáért. Ezután Szávay Gyula a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára szólott a háziipar jövőjéről. Végül a főispán a kiállított tárgyakat tekintette meg, amelyek ízléses összeállítása felett a legnagyobb elismerését fejezte ki. Maga a kiállítás a nagy és kis termet ízléses elrendezésben teljesen megtöltötte, mintegy 800 darab különböző tárgy volt kiállítva, mely 24 növendék készítménye, mindannyi szalmafonatból. Az egyes tárgyak kiváló gonddal és Ízléssel készültek, melyek mindegyike a szalmafonás remeke. Kinevezés. A pénzügyminiszter Bátory Oszkár dr. pénzügyi fogalmazó gyakornokot, a debreceni pénzügyigazgatósághoz végleges minőségben pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. Elhalálozások. Tanhoffer Pál helybeli állatorvos atvja id. Tanhoffer Pál 60 éves korában Nagykároly- banmeghalt e hó 22-én temették. —Pásztorv Árkád országszerte ismert volt bikszádi zárdafőnök édes anyja özv. Pásztory Jánosné 105 éves korában, e hó 21-én elhalt Szatmáron, 23 án temették. Béke poraikra ! Vinkler József
