Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-09 / 23. szám
I TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE IIVIIEOKTElLrEIINriIK: Js/LTJ^TTDJSJST 'V^A.SÁIR.IsrAIP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Eél évre 4 K. Negyedévre^Jk-^g^es szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt. Dicsőén uralkodó királyunk, ő felsége I. Ferencz József megkoronáz- tatásának 40 éves évfordulója elérkezett. A hű magyar királyság hű népe ezen a nagy napon egyetemes ünnepet ül. Hazánk történetében örvendetes fordulópontot képező emez emlékezetes napon, fejedelmünk, államunk, egyházaik dicső ünnepéből mi is részt kivánunk venni. Negyven év nagy idő még egy nemzet történetében is. És az öreg király ifjú erővel, fáradhatatlan kitartással és csodálatos buzgalommal vezeti ma is az ország ügyeit s részt kíván minden munkából, mely a haza érdekében folyik. Sok szenvedésen, viszontagságon, veszteségen, gyászon ment keresztül, de szilárd lelkét nem törte meg semmi, ott van Személyesen most is a székes- fővárosban s kiveszi részét az iinne- peltetés fáradalmaiból és örömeiből egyaránt. A nemzetek védőura, Istene hosz- szúra nyújtotta drága életét, hogy lássa a kornak haladását, megérje az eszmék ájulását s bölcseség'ével mérlegelje a fejlődés követelményeit. Negyven év előtt megesküdött az alkotmányra s esküjét szentnek őrizte meg mindig, az alkotmányt nemcsak tiszteletben tartotta, de ha kellett, másokkal szemben is megvédelmezte. Ifjú uralkodók elhamarkodva, szal- matüzzel, sőt könnyelműen is járhatnak el a nemzetek sorának intézésében, a tisztes öreg, bölcs fejedelem maga a megtestesült meggondoltság, tapasztalat, hidegvér és higgadtság. örvendj hát nemzetem és vigadj, emelkedjél hő fohászodban a királyok királyához, népek és nemzetek Istenéhez, kérjed őt, a Mindenhatót, hogy adjon Felséges Urunknak hosszú életet és boldog országlást. Éljen a haza! Éljen a király! Részletkérdések. i. E helyen legutóbb a városi takarékpénztár alapszabályainak módosítása végett kiküldött bizottság legelső feladatául az általános irányelvek megrögzítését említettem. hogy ezek folytonos szemmeltartása a részletek megfejtésénél a munkálat egyöntetűségét és céltudatosságát biztosítsa. A bizottság tárgyalásairól egyik tagja informált s onnan tudom, hogy dr. Makray Mihály polgármesternek is ez volt az álláspontja, de leszavazták s menten a részletek kidolgozásába fogtak, a mit én egyéni meggyőződésemnél fogva helytelenítettem s ennek nyilvánosan is kifejezést adtam. Ez pedig nem az elaboratum bírálását jelentette, hanem általános fejtegetés volt sleg- kevésbbé szorult arra, hogy azt Moldovan László bizottsági tag megszívlelje s hogy felhozott érveimre a „Nagybánya“ 23-ik számában mégis cikket irt, kedves jele annak, hogy érdemesnek tartja közleményemmel foglalkozni. Cikkének egy némely helyei azonban felette alkalmasak arra, hogy városunk monographiájának megírásánál teljes hitelességű adatok gyanánt használtassanak fel, a miért Clió csak hálás lehet, mert hisz legautentikusabban csakugyan cikkíró ecsetelheti saját köztevékenységét, melyet vele egyetértöleg magam is legönzetlenebbnek tartok elannyira, hogy inkriminált cikkemben mindenki mást óhajtottam apostrophálni, csak a „Próká- toros kodás’’1, szerzőjét nem. Közleményének cime pedig annak belső tartalmát a legteljesebb mértékben, fedi mikor kizárólag magának és a bizottságnak arrogálja a hivatásos prókátorságot, mert ez túlzott önértékelést árul el különösen, hogy közszereplésében a társadalom érzékeny mimosájává avatja magát, holott már rég megmondotta Thorma János egy cikkemre irt reflexióiban, hogy senki sem jogosult megbízás nélkül a társadalom ügyvivőjéül fellépni, hacsak nem a saját privilégiumom gyanánt értelmezte ! Nem bocsátom meg a Gondviselésnek soha, hogy nem vagyonba születtem bele, hogy valamely pénzintézet igazgatójaként gyakorlatból tehessek szert arra a nagy képzettségre és jártasságra, mely cikkírót a financiákban jellemzi s melylyel takarékpénztárát a végromlástól megmentette; de ha még azt sem engedi meg, hogy szorgalmát mintául véve birtokon kívül sajátíthassam el mindazon tudományokat, melyek diszes állásába segítették, — a jövő nemzedék számára sivár képet nyújt a jövő! Hisz az igazgatók elhaltával arra termett egyének hiányában minden pénzintézetünk csődbe kerülne! Bár én akkor is jól járnék, mint csakugyan hivatásos prókátor! E személyi kellemetlenkedések dacára folytatni fogom a kontemplált módosításokra vonatkozó észrevételeimet s igyekszem tárgyilagos maradni, nehogy legközelebb valaki megint érintve találja magát. Meggyőződésem szerint a városi takarék- pénztárnál a választmányra absolute semmi szükség nincs s ezért a közgyűlésnek annak végleges beszüntetését indítványozom. Országosan működő, törvényileg privilegizált pénzintézetek specialis szervezetét mellőzve nincs oly részvényjegyes takarékpénztár, amelynek ügyeit hármas forum intézné. Eltekintve a Negyven év előtt. Nagy örömünnep volt Magyarországon I. Ferencz József apostoli királyunk megkoronáztatása. Az elnyomatás, az elégedetlenség hosszú évei után lidércnyomás alól szabadult föl a nemzet, mikor az alkotmány ez epochalis eseménynyel ismét vissza- állott. A fővárosi lapok tészletesen leírják a budapesti ünnepségeket, hadd Írjak én, mint e város egyik krónikása arról, ami a nagy nap alkalmából a vidéken, közelebb minálunk Nagybányán történt. Talán nem lesz érdektelen, ha föltárom az idevonatkozó hivatalos jegyzőkönyvek alapján azt, ami a koronázás országos ünnepségével összefüggésben a nagybányaiak őszinte s bár szerény keretben mozgó, de örömtől áradozó ünneplését mutatja be nekünk. A képviselőtestület számra nézve csak félannyi volt akkor, mint most s akik az örvendetes nap megünneplési rendéiben részt vettek, azok közül ma csupán Sziklavári Adolf és Vigh János élnek. A negyven év előtt működött városi képviselet tagjainak névsora egyébiránt következő : Almer György, Bányai Károly, Bányai Mihály, Bercsey Lajos, Bérczey Pál, Bilcz István, Böhm Alajos, Csausz Bogdán, Csanálosy György, Csüdör Ferenc, Donovák Antal, Facsinay Gábor, Glazer Károly, Harácsek József, Husovszky József, Hübner Ágost, Kerekes Mihály, Kovács Ferenc, Kovács Lőrinc, Kosztka János, Lakatos András, Leding Sándor, Leitner Ignác. Liszkay István, Liszkay Mihály, Lengyel Endre, Lukács Mihály, Makray Ferenc, Marosfy Jakab, Molcsány Mihály, Nyirő József, Peck József, Pongrácz Gellért, Papp György, Papp Simon, Rébay Károly, Riedl Ignác, Stand Bálint, Smotczer Ignác, Stoll Adolf, Stolczer Károly, Simay Tivadar, Szabó Tivadar, Szakmáry Sámuel, Szendy János, Szikla- váry Adolf, Sztancsek János, Szobonya Károly, Szűcs Sándor, Szirty Ferenc, Takács József, Tóth János, Vass János, Veres István, Világ Károly, Villás János, Vigh János, Virág Károly. Nagybánya részvétele az országos ünnepben azzal kezdődött, hogy a koronázási dombhoz már május 10 én elküldötte a félköblábnyi földet. Akkoriban tehát még a mi földünk is képviselve volt a koronázásnál, ezután már nem lesz, mert nem vagyunk önálló törvényhatóság. Május 18-án a minisztnrelnököt, a prímást, Simor Jánost, Haynald kalocsai érseket, Horváth Boldizsárt, gróf Teleki Sándort, Mikó Imrét, Horváth Mihályt és még több más derék hazafit díszpolgárokká választották. Május 29-én választották meg Nagybánya kül- döttségségét, mely Budapestre utazott s ott résztvett az ünnepélyen. Erről a jegyzőkönyv igy szól: »Felolvastatott gróf Szapáry Antal főlovászmes- teri helyettes folyó hó 27-ről szólló távirata, melyben tudatja, miszerint a koronázási ünnepélyek folyó évi junius 6-án veszik kezdetöket, mit is tudomás és alkalmazkodás végett közöl. Minthogy a városi pénztár nincs azon helyzetben, hogy a városi közönség magát a koronázási ünnepélyen díjazott küldöttség által képviselhesse, annálfogva felszóllittatnak mindazok, kik a várost ez ünnepélyen saját költségükön képviselni óhajtják. Minélfogva a következők u, ra. Fésűs Menyhért polgármester, Schönherr Antal főkapitány, Husovszky Kálmán főjegyző, Glanzer K. tanácsos s v. képviselő, Pap Simon v. képviselő, mint jelentkezők részére a megbizó-levél ezennel kiadatni határoz- tatik.« Jun. 5-én már Gellért László elnökölt a közgyűlésen Fésűs polgármester helyett, mert ez utóbbi a többiekkel együtt csakugyan Pestre utazott. »Elnöki helyettes előterjesztette a m. kir. Belügyminiszter ur önagyméltóságának f. évi 1661. sz. leirata körözvényét, mely szerint a koronázás f. hó 8-án megtörténendő lészen, s nagyszerű események méltó megünneplése, melyben Magyarországnak azon buzgó óhajtása, hogy Szent István koronájával örökös királya, legkegyelmesebb urunk és kegyeletes hódolattal tisztelt Védasszonyunk Őfelségéik meg- koronáztassanék, közörömkint teljesült, oly intézkedések tételét indítványozza, melyek a valóságos alkotmányos tejedelmi kegyelet és a hazaszeretetnek, a nemzet és a város emez ősi erényeinek kimutatása, gyarapítása és megörökítése végett kellő kifejezést adjanak.« Erre aztán igy következett a határozat: O császári és Apostoli Királyi Felségeik dicső megkoronáztatásuk az alkotmánynak azon legszebb és legerősebb kapcsa lévén, mely a nemzetet királyához köti, a város közönsége ezen nemzeti nagy ünnep megülésére tett indítványt egyhangúlag elfogadja, s hogy közörömének az ünnep- pélyességeken kívül tettekben is jelét tanúsítsa, e célból megállapítandó ünnepélyességek költségeit magán ajánlatokból s netaláni kiadási felesleget a házi pénztárból fedezendi. Továbbá T .a V’iiinir ws a.4 «ürsrí& ws ». <->,1 <-4 sj> A
