Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
Nagybánya, 1906. V / I Augusztus 26.— 34. szám. XXXII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES TIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE INI IBGKTIBILIE] INTIK MINDEN VASÁRNAP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt. Ünnepe van Nagybányának. Uj főispánja: dr. Falussy Árpád ma d. u. az 5 óra OG per- czes vonattal érkezik városunkba. Első látogatása ez mi nálunk s igy ősi szokás szerint nagyobb ünnepélyességek között megy végbe. Nagybánya csak nem tudja feledni, hogy nem is oly rég, — harmincz év előtt, — még önálló törvényhatóság volt s ezért most is olyan külön beiktatás félével szokta fogadni az uj főispánt. Fokozza az alkotmánytalan korszak után a törvényes rend vissza állítása és a nemzeti kormány iránt való bizalom e fogadtatás szépségeit, De fokozza a főispán egyénisége is, a ki Nagykárolyban, a vármegyén tartott beiktatása alkalmával, május 8-án, tiszta és határozott programijával egyszerre megnyerte az egész vármegye közönségét. Kijelentette, hogy a modern Magyarország alapjait akarja letenni az ujkormány s ő is építeni, gyomlálni jött. A nemzetiségi akcziót veszedelmesnek nem tartja, sőt bizonyos mértékig jogosnak ismeri el, addig a mig az állam érdekeit nem veszélyezteti. Ez esetben azonban ő lesz annak a legerősebb fékentartója. Hangsúlyozta, hogy a munka embere. Elve a munka, szorgalom, becsületesség, ezt kívánja a tisztikartól is. . Az autonómiát nem csak fentartja, de szélesíteni akarja s a közigazgatásban elve a jogegyenlőség. Elmondta már akkor, hogy egyik főtörekvése lesz a 40 év előtti magyarságnak vissza állítása a határszéleken. A közgazdasági érdekek közt elsőnek tartja a közlekedést, fölvette programmjába a közutak rendezését. A mezőgazdasági viszonyokat erősen átalakítandónak véli s nyers termények feldolgozására szolgáló ipartelepek, gyárak létesítésén munkálkodni akar, hogy az önálló vámterület készületlenül ne találjon. Ezek az eszmek meghódították a vármegyét s abban minket nagybányaiakat is. Ha ehez hozzá vészük, hogy a főispán még tetterös, fiatalember, telve munkakedvvel, tehetséggel, tudással, szorgalommal, akkor legkevésbbé sem csodálkozunk a mai szép fogadtatáson, sőt azt egészen természetesnek találjuk. Legyen üdvözölve városunkban, hol magyaros vendégszeretettel, hazafiéi lelkesedéssel, hódoló tisztelettel vesszük körül, érezze magát jól kedves családjával együtt s engedje reménylenünk, hogy ez örvendetes látogatásnak gyakran lesz folytatása ! Az ünnepségek sorrendje. Szombat d. u. 5 órakor. Dr Falussy Árpád főispán nejével városunkba érkezik, kíséretében lesznek: llosvay Aladár alispán, Kerekes Zsigmond föispáni titkár, dr Kovács Dezső szerkesztő. A vonatnál Gel- lért Endre polgármester üdvözli az érkezőket. A föispáni pár Neubauer Ferencz bányaigazgató vendége lesz. Este Y27 órakor gyülekezés a Libamezön. » x/28 órakor fáklyás-zene, melynek rendezői Egly Mihály és Fábián Lajos, szónokai Égly Mihály és Kováts Géza. Este x/29 órakor estély Neubauer Ferencznél. Vasárnap aug. 26-án d. e. 10 órakor küldöttségek tisztelgése a városháza' Lu.ücstermébén. A küldöttségek a következő sorrendben vonulnak fel : Róm. katli. egyház, vezeti Szőke Béla h. plébános. G. k. egyház, vezeti Brebán Sándor adminisztrátor. Prot. egyházak. Vezetik Soltész Elemér és Révész János lelkészek. Izraelita hitközség, vezeti dr. Weisz Ignácz. Kir. bányaigazgatóság, vezeti Neubauer Ferencz. Kir. járásbíróság, vezeti dr Kiss Rezső aljárásbiró. Kir. főerdőhivatal, vezeti Molcsány Gábor erdőtanácsos. Kir. adóhivatal, vezeti Szűcs Károly adótárnok. Kir. posta- és táviróhivatal, vezeti Vetter Ambrus. Áll. főgimnázium, vezeti Kiss Gábor h. igazgató. Áll. elemi iskolák, vezeti Székely Árpád igazgató. Ipartestület, vezeti Csepey Ferencz elnök. Kereskedők és kereskedő ifjak köre, vezeti Gla- vitzky Károly. Függetlenségi párt, vezeti Farkas Sándor ezredes. Városi tisztikar, vezeti Gellért Endre polgár- mester. Nem búsulok. Nem búsulok. Többé ezt nem teszem. Lantomon ne szóljon a régi dal. Könnybe se lábadjon soha szemem, Mit sem teszek olyant, mi búra vall. Keservimen, ábrándvilágomon Ilahotáztak legjobb barátaim, »Poéta szív! E föld rögére von A gyötrelem, csalódás, bú, a kín.« * Vesztett reményem nincs, csak képzelem, Csalódni sem csalódtam én soha. Hogy tanyámat e földön nem lelem, Ép ez az ok: nem köt röge, pora. Lelkem könnyen szárnyal az ég felé, S miben szárnyamnak könnyűsége van, Azt két angyal imájában leié: Te vagy ez lánykám és te kis fiam. _____ Incze Lajos. Fü rdői levél. Uj-Tátrafüred, 1906. aug. 18. A Tátrát évekig kell járni, akkor is mindig újat, szépet, meglepőt talál az ember s holta napjáig van mit tanulmányoznia. Csak egy berlini doktort és egy szepesi tanitót ismerek, aki tökéletesen tájékozott ennek a változatos vidéknek minden zeg-zugában. Az előbbi kiadott már egy csomó »Kalauzt«, az utóbbi pedig (Ambrózy) elkészítette egy évi fáradságos munkával az egész'Tátrának domborművű térképét papirospépből. Mindketten mozognak nyáron folyton, jönnekmennek, tanulmányoznak, fölfedeznek. Gyermek nem szeretheti jobban az édes anyját, mint ez a két férfiú azokat a kopasz öreg hegyeket. Az Ambrózy-féle domború térkép Berlinbe is fölkerült. Sokszorosítani akarták, de nincs, aki támogassa egy kis tőkével ezt az eszmét, már pedig a tanítók, szegények lévén, Ambrózy nem költhet reá, ezért csak ott búslakodik a csinos munka a tanitólakon, pedig olyan jól esik rajta látni minden völgyet, minden csúcsot, patakot, menházat, érezni azt, hogy a 'Tátra kicsiny és mi vagyunk nagyok. Mily sok iskolának, turista egyletnek, kaszinónak meg lehetne szerezni azt az örömet, ha — ügyesebbek volnánk, mi magyarok! Válasszunk hát egy élvezetes, kedves völgyet, de nem csak a papirmasén, hanem a valóságban is. Harmadik Ízben vagyok itt, sok szép helyet bejártam már, de a legszebbnek tartom a gyalogos kirándulóhelyek között Tarpatakot. Minden legkisebb elfogultság nélkül tanácsolhatom, ha valaki teljességgel nem ér rá, hogy több részletet megtekintsen, ha csupán egy kirándulást tehet, ha mindjárt csak egyetlenegy nappal rendelkezik is, az okvetlenül a tarpataki vízesést keresse föl és ne hallgasson arra, aki egyebet tanácsol, mert ez a tátrai kirándulások koronája. Akár ()• akár Uj-füredtől megindulhatunk a szépen gondozott hegyi utón. Jobbra-balra dús lombozatu fenyvesek, alattuk a fekete és piros áfonya kinálgatja magát, előbbi majd kipukkad már az éréstől, utóbbi kissé kemény még, de eleven piros színével csak úgy kaczag, mint korálszemek az egészséges bájos kisleány fehér nyakán. Közbe-közbe egy-egy tinoru gomba, pitonka dugja ki kiváncsi fejét, vagy a légyölő galócza kaczkiás, piros-tarka elragadó színeivel. És fehér, kék, D. u. 1 óraker közebéd a ligetben. Ebéd után a festő műtermeket és Réthy István műtermében rendezett kiállítást tekinti meg a főispán. Este mulatság a kaszinóban hölgyek részvételével. Hétfőn d. e. a kereszthegyi bánya megtekintése. Délben ebéd a polgármesternél. D. u. kirándulás a fernezelyi kohókhoz. Este vacsora a ligetben. Kedden Felsőbányát látogatja mega föispáni pár. Este a függetlenségi párt nagy lakomája Nagybányán, a polgári körben. Szerdán d. e. */212 órakor a vendégek elutazása. E programmon valószínűleg kevés változás történik, annyit azonban már most jelezhetünk, hogy a prot. lelkészek csak végül tisztelegnek, mivel a ref. templomban tartandó úrvacsora osztás sokáig elhúzódik s igy 10 órakor abszolúte nem vehetnek részt a tisztelgésben. Gyümölcskiállitás Budapesten. Gazdáinkra nézve nem kis jelentőségű dolog, hogy a f. év őszén nagyszabású gyümölcskiállitás lesz a fővárosban. Az idén, hála Istennek, eredmény mutatkozik s igy módunkban van a versenyt ismét fölvenni az ország többi termelő vidékével és szerezni újabb dicsőséget, jó nevet a nagybányai gyümölcstermelésnek. A gazdasági egyesület következő felhívást intézi városunknak és a vidéknek gazdáihoz: Az orsz. magy. kertészeti egyesület folyó évi október hó 13-19-ig Budapesten, a városligeti nagy iparcsarnokban gyümölcsvásárral egybekötött országos gyümölcskiállitást rendez. Czélja ezen kiállításnak a folyó évben vidékenként mutatkozó gyümölcstermés könnyebb értékesit- hetésének előmozdítása, valamint a pomologia helyesebb gyakorlati irányának megjelölése. A kiállításon hazai gyümölcstermesztők, kertkedvelők és kereskedők vehetnek részt. Kiállíthatok alma és körte finom asztali és gazdasági fajtákban; szilva, őszi baraczk, dió, gesztenye. Egy-egy gyümölcs fajtából nagyság szerint 10—20 drb- lesz kiállítandó. Szilvából, dióból 1—1 kgr. Azok a kiállítók, akik a helyszínen kívánják eladni gyümölcsüket, öt és tiz kilós mintakosarakban vagy ládákban is kiállíthatják. A kiállításnál főleg a nagyban termesztendő fajták részesitendők figyelemben. A helyi fajták, melyek nagyban termesztet- nek, külön jelölendők meg. A kiállítók, a mennyiben egyesületi tagok, négyzetméterenként két korona, nem tagok m2 négy korona térdijat fizetnek. A kiállításra szánt tárgyak a kiállítás helyiségeibe f. évi október 10-éig bérmentve küldendők. Az eladás czéljából 5 vagy 10 kilós csomagokban beküldött alma és körte darab számra adatnak lila, halványsárga, fekete, meg még sok-sok féle gombák egész serege. Szinte ellenállhatatlanok ezek annyira, hogy a vendégek közül nagyon sokan beállanak gombaszedőknek. Egy hölgy dicsekedve említette előttem, hogy már korán reggel töri társaival a sűrű erdőt, valóságos gomba-láz fogja el, nem bánja csipke fodrait, még kalapját, megtépett hajót sem, csak gyüjti-gyüjti a szebbnél szebb pitonkákat, a mig bírja s delet harangoznak mire haza kerül. Az ut mögött piros szöcskék ugrándoznak, fekete meg világos szinü mókusok, szivárványos lepkék; egy*egy őzike is felugrik ijedten a sűrűben lépteink zajára, reánk néz csodálkozva szelíd kék szemeivel, megáll, mintha kérne, hogy ne bántsuk, hisz ö sem bánt. senkit sem, aztán eliramodik messzire, feljebb, a hol nincsen idegenforgalom, élvezni az Istenadta édes szabadságot. Az utak mentén gondosan kifestett jelző táblák vigyáznak ránk, hogy el ne tévedjünk, minden 10-20 lépésnyire rikító czinóber sáv disziti a fenyőfát. Ez is útbaigazító turista jel. Másutt fehér, kék, sárga esetleg két, három szinü vonal is látható, jeléül annak hogy itt igazán tőrödnek a kirándulókkal, nem csak össze csőditik őket. Pihenőül koronkint egy-egy pad, meg üdítő csörgedező forrás üdvözöl barátságosan. Szelíd emelkedéssel kapaszkodunk fölfelé s észre se vesszük, hogy egy óra alatt feljutottunk a hegy gerinczére, mely a tátrafüredi oldaltól a Tarpatak völgyét elválasztja. Ezen a felséges magaslaton, fejedelmi méltósággal pihen a Szilágyi Dezső emlék. Hatszögletű tornyos filagoria ez, szilárd kőalapon, a »nagy Dezső«-nek bronzból készült domborművű kitünően 'Ü’d.'v az xxj főispánnak.
