Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-08 / 2. szám
Nagybánya, 1905. Január 8. — 2. szám. XXXI. évfolyam. 905 I s lo* NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINIDEN" -V-A-S-A-EGST-AIF Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt. Anyakönyvi közlemények az 1904. évrjől. A nagybányai állami anyakönyvi hivatal szívességéből közöljük itt a városunkra vonatkozó összes statisztikai adatokat az elmúlt esztendőről.; Megjegyezzük, hogy az egyházi beosztással nem egészen egyenlő az állami, igy pl Kőbánya, Feketepatak a g. kath. egyház keretében Fer- nezelyhez tartozik, az ág. h. ev. egyháznak nagy diasporája van, az ev. ref. egyházhoz tartozik pl. Erdöszáda. Állami alapon azonban ezek a teljesen hiteles és pontos népmozgalmi adatok. Az esztendő kedvezőnek nevezhető, mert a születések száma — csodálatos módon — éppen annyi volt, mint 1903-ban, a haláleseteké pedig sokkal kevesebb. A házasságoké viszont i ismét több. A halálesetek felsorolásánál feltűnik először is, hogy 127 öt éven aluli gyermek halt el, második sorban, hogy tüdöbajban több, mint 80-an és harmadsorban, hogy apró gyermekbetegségekben is sokan haltak meg. Azok, kik hivatva vannak a nép sorsát e vidéken intézni, olvassák el komoly tanulságul e kimutatást eleitől végig s lehetetlen, hogy ne okuljanak belőle. Megállapítjuk, hegy a halálozás 23'5 volt ezerre s ez némileg javulást jelez a múltakhoz képest, de még mindig kívánja a vízvezetéket, csatornázást, kohófüst kergetést és a többi verklis nótának tetsző dolgokat, miket annyiszor nyakgattunk már, mint a cseh muzsikus »0 du lieber Augustin-t« Az év statisztikája tehát következő : A nagybányai állami anyakönyvi hivatalnál az elmúlt 1904. évben a kővetkező bejegyzések tétettek; Házasság köttetett 101. vallás szerint elkülönítve; róm. kath. 14, ev. ref. 5, gör. kath. 36, ág. hitv. evang. —, izraelita 9. Vegyesek: róm. kath. és ev. ref 13, róm. kath. és görög katholikus 16, római katholikus és ág. hitv. evang. 1, ev. ref. és görög katholikus 5, ev. ref. és ág. hitv. evang. 1, róm. kath, és izraelita 1; összesen 101. Házasság kötések kor szerint 14 éves korban férfi — nő 2, 15—20 éves korban férfi —, nő 38, 21 — 25 éves korban férfi 57, nő 30, 26 -30 éves korban férfi 29, nő 17, 31—35 éves korban férfi 4, nő 6, 36—40 éves korban férfi 1, nő 2, 41—45 éves korban férfi 2, nő 3, 46—50 éves korban férfi 4, nő 3, 51—55 éves korban férfi 1, nő —, 56—60 éves korban férfi 2, nő —, 61 — P5 éves korban férfi 1, nő —. A házasultak között volt elvált férfi —, elvált nő 2, özvegy férfi 8, özvegy nő 13. Várakozási idő alól felmentést nyert 3 nő. Fejletlen kor alól felmentést nyert 2 nő. Kivételes nösülési engedélylyel nősült 3 férfi. Unokatestvéri (rokonsági) viszony alól felmentés adatott egy esetben. Felhatalmazás alapján kötött házasság száma 1. A házasultak között külföldi illetőségű volt 1. A születendő gyermeirek vallása iránt 5 egyezség jött létre és pedig 2 a rom. kath. és 3 az ev. ref vallás javára. Házassági kihirdetés volt 150. Hasonlítva az előző év eredményével akkor volt a házasságkötések száma 97, most 101. több 4. Házassági kihirdetés volt az 1903. évben 129, 1904. évben 159, több 21. A gyermekek vallása iránt az 1903. évben 5, az 1904. évben szintén 5 esetben köttetett egyezség. A születések száma volt az 1904. évben 415, ebből fiú 202, leány 213, ezen számban van halvaszületett 10 fiú és 6 leánygyermek. A születések vallás szerint a következőleg oszlanak meg : rom. kath. fiú 69, leány 72, ev. ref. fiú 2-8, leány 31, gör. kath. fiú 78, leány 83, ág. hit. evang. fiú 2, leány —, izraelita fiú 25, leány 27. A halvaszületett 16 gyermek vallás szerinti megoszlása : róm. kath. fiú 4, eány 1, ev. ref. fiú, — leány 1. gör, kath fiú 2, leány 4, ág. hitv. evang. fiú —, leány —, izraelita fiú 4, leány —. Törvénytelen gyermekek száma volt az 1904. évben 43, és pedig fiú 23, leány 20, vallás szerint : róm. kath. fiú 3, leány 8, ev. ref. fiú 2, leány —, gör, kath. fiú 14, leány 11, ág. hitv. evang. fiú 1, leány —, izraelita fiú 3, leány 1. Ikerszülés 5 esetben volt és pedig : 1 fiú, 1 leány róm. kath. 2 leány gör. kath. 1 fiú ev. ref. 1 leány róm. kath. 2 fiú gör. kath. 1 fiú, 1 leány ev. ref. Az 1903. évben halva született 15, 1904. évben 16, több 1. Ikerszülés volt az 1903. évben 10. 1904. évben 5, kevesebb 5. A törvénytelen gyermekek száma volt az 1903. évben 31, 1904. évben 43, több 12. A születések száma volt 1903. évben 415, 1904. évben 415 — egyenlő. A halálesetek szám 318 volt és pedig férfi 183, nő 135, a 16 halvaszülettek beszámításával. Vallás szerint a következőleg oszlanak meg : elhalt róm. kath. férfi 59, nő 54, ev. ref. férfi 23, nő 19, gör. kath. férfi 82, nő 52, ág. hitv. evang férfi 4, nő 1, izraelita férfi 15, nő 9. Korszerinti halálozások: 1—5 éves korban elhalt 127, 6—10 éves korban 9, 11 —15 éves 5, 16—20 éves 8, 21—25 éves 11. 26—30 éves 6, 31—35 éves 11, 36—40 éves 15, 41—45 éves 18, 46—50 éves 11, 51 — 55 éves 12, 56—60 éves 20, 61 — 65 éves 18, 66—70 éves 11, 71—75 éves 10, 76-80 éves 16, 81—85 éves 7, 86—99 éves 2, 91—95 éves —, 96—100 éves 1. A halált okozó betegségek ; agyhártyagyuladás- ban elhalt 9, aggkórban 19, agykérlobban 1, agylágyulásban 2, aszályban 2, agyhüdésben 11, bélhurutban 18, bélzáródásban 1, béllobban 1, bélátfurodásban 1, bélsárhányásban 2. belsöbél elvérzésben 1, bujakórban 1, csontlágyulásban 1, ezukorbetegségben 1, fültömi- rigylobban 2, égési sebekben 1, gyomorhurutban 1, gyomorrákban 1, görvélykórban 3 geny vérben 1, gerinezdülésben 1, görcsökben 7, guttaütésben 1, halvaszületett 16, hörglobban 3. hörghurutban 10, hashártya- lobban 2, hasihagymázban 1, hasmenésben 2, holttá- nyilvánittatott 1, koraszületésben 6, kimerülésben 3, májrákban 1, méhrákban 2, májzsugorban 1, méhvér- zésben 1, méh és petefészeklobban 1, nyavalyatörésben 1, nehéz fógzásban 2, orbánezban 1, pellagrábau 1, rángásokban 7, rezgörjben 1, skárlátban 3, szervi szivbátalomban 8, senyvben 1, szivhüdésben 11, tüdőgüinökórban 48, tüdőgyuladásban 31, torokgyíkban 9, tüdöhurutban 1, tüdőüszökben 1, tüdötágulás- ban 1, vizkóiban 2, vesegyuladásban 8, veleszületett gyengeségben 21, vörhenyben 1, vérhányásban 1, vég- elgyengülésben 11, véredényhártyalobban 1, ütérdaga- natban 1. Szerencsétlenségek : bányában leesett és koponyacsont törésben meghalt 1, bányában kőbeomlásnál koponyarepedést kapott 2, vizbefult 1. öngyilkosságok. meglőtte magát 2, fosforral megmérgezte magát 1. Külföldön halt el 1 férfi rom. kath. Külföldi illetőségű, de Nagybányán halt el 1 férfi, izraelita. Hottányilvánittatott 1 férfi ev. ref. vallásu. Kórházban halt el 26. A halálozások száma volt az 1903. évben 347, 1904.-évben 318, kevesebb 29. Születések és halálozások vallás szerint: Született rom. kath. fiú 69, leány 72, összesen 141, meghalt férfi 59, nő 54, összeson 113, szaporodás 28 Született ev. ref. fiú 28, leány 31, összesen 59, meghalt férfi 23, nő 19, összesen 42, szaporodás 17, született gör. kath. fiú 78, leány 83, összesen 161, meghalt férfi 82, nő 52, összesen 134 szaporodás 27, született ág. hitv. evang. fiú 2, leány —, összesen 2, meghalt férfi 4, nő 1, összesen 5, apadás 3, született izraelita fiú 25, leány 27, összesen 52, meghalt férfi 15, nő 9, összesen 24, szaporodás 28. Palócz filozófia. Fönn a bakon ül a palócz s aluszik. Álmában a Mózsijával alkuszik. >Nem ád innva? Hászenjó van, nem is kő’ Többé nem lát a putyikban üsse kő! . . »Gyí te Pejkó, gyí te Szikra, lesz még píz, Akkó’ Mózsi, sanda szemöd likat níz! Eladi a kukoriczát s árábul Péter gazda máshun iszik javábul« 1« Pejkó, Szikra szép csendesen poroszkál, Nem nógatják, falu végén meg is áll Szembe jön egy sátor czigány, tolvajhad! Szép csendesen kifogták a lovakat. Fölérez a részeg palócz hajnalban Foga vaczog: »jaj be fene hideg van!« Az üres rúd látására feleszmél S önmagában töprenkedve igy beszél: »Ahun van a templom tornya, azt látom . . ‘ De a Pejkót, meg a Szikrát nem látom; Én vagyok e Pétör gazda csakugyan ? Akkó’ biz a Pejkó, Szikra oda van!« »Ha nem vagyok Pétör gazda, meglehet Hogy a jó sors igézötbe vezetett! Akkó’ ugyan örülhetek, jól jártam: Mer’ hát akkó’ egy uj kocsit tanátam!« Pálmai/ József. | Bencsik István. | Egy szeretetreméltó, rokonszenves, müveit alakkal ismét kevesebb van azok között, kiket nagybányai névvel illethetünk. A nagybányai ref egyházmegye papi feje volt ő 1881. óta, tehát csaknem egy negyedszázadon át. Műveltségénél, előkelő modoránál, tevékenységénél fogva rátermett erre az állásra, legalább én, a ki sokszor találkoztam vele az életben s a ki bámultam gyenge testében azt a nagy lelki erőt, legkevésbé sem csodálkoztam azon, hogy az egyházmegye bizalma több Ízben választotta őt meg erre a kitüntető tisztségre. Nagybányára szeretett jönni, nagyon szivesen tartózkodott körünkben s hogy az évi gyűléseket mindig itt tartják, abban neki is nagy része volt. Újabban 42 egyház adminisztrálása nem oly könnyű feladat, mint a régi joviális korszakban volt; a sokféle hivatalos teendők, vizsgálatok, rendeletek, körlevelek, a közigazgatás, a pénzügy, a tanügy, a nyugdíjügy stb. erősen igénybe veszik az esperes erélyét és erejét. Bencsik inkább jánosi szelídséggel, mint páli szigorral kormányozott. Hogy ellenpártja ne lett volna az egyházmegyében, azt legkevésbé sem állíthatjuk, de hát kinek nincsen mai napság, a ki közpályán mozog, ám azt igenis állítjuk, hogy ellenfelei között sem akad ember, a ki az egyházias lelkű modern ember kidőlését ne sajnálná. Bencsik István 1835. szeptember 15-én Kovács- Vágáson, Abaujmegyében született. Gyermekéveit Nyirmedgyesen (Szatmármegyében) töltötte, hol atyja uradalmi tiszttartó volt. Középiskoláit 1843—44-ben Szatmáron, majd 1845-től kezdve Debreczenben végezte. Ebben szünet állott be az 1848. évben a szabadságharcz kitörése alkalmával, amikor, mint V-ik gimn. oszt. tanuló több társával ott hagyta a kollégiumot s haza ment szüleihez, onnan , pedig a szomszédos Mátészalkára, hol akkor egy vadászzászlóalj toborzott. A 13 éves ifjú odaállott a verbung elé, hogy beálljon a haza védelmezői sorába, de a verbung, fiatalságára való tekintettel, az ő nagy fájdalmára — nem vitte el. A szabadságharcz lezajlása után ismét Debre- czenbe került, hol is a középiskolákat elvégezvén, 1850-ben a bölcsészeti pályára lépett, minek elvégzésével Sárospatakra került s atyja kívánságára jogász lett. Atyja azonban hirtelen elhalván, követte vágyát s theológus lett előbb Sárospatakon, majd Debreczenben. 1855-ben fejezte be theológiai tanulmányait s még az évben lelkész lett Avasujvárosban Melegh Dániel akkori esperes mellett, kinek jobbkezévé vált s ugyanekkor az esperesi teendőkben is jártasságot szerzett. 1856-ban a felsőbányái egyház fitanitóság- gal egybekötött s. lelkészi állásra hívta meg, amit azonban esperese ellenzésére nem fogadott el. 1858-ban a vámfalusi egyház választotta meg rendes lelkészévé, ezen tisztét 1883. évig viselte, amikor nagypaládi lelkészszé választatott meg s ez időtől ezen egyház lelkészi teendőit látta el. Pappá 1860. október 1-én szentelte Debreczenben Balogh Péter, a nagynevű püspök. A nagybányai egyházmegye 1865-ben aljegyzővé, 1873-ban főjegyzővé, 1881-ben esperessé választotta, mely idő óta az egyházmegyének állandóan esperese, 1881-ben, majd ismét 1891-ben, végül 1903-ban zsinati képviselő volt, hol mindig nagytevékenységet fejtett ki s felszólalásaival több ízben méltó feltűnést keltett.
