Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-13 / 37. szám
Nagybánya, 1903. Szeptember 13. — 37. szám. TARSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE •S7\A.S-íLl3Xsr.A.:F Előfizetési dralc •. Ejész évre 8 Kor. Fél évre í Kor, Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20ill 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-utcza 20. sz Teleki-kör Nagybányán. Beszélgetjük már egy idő óta s mind jobban meggyőződéssé válik bennünk, hogy Nagybányán feltétlenül szükség van egy irodalmi és közművelődési egyesületre. Égly Mihály barátommal, aki éppen oly régen forgatja a tollat mint én, ki is színeztük már magunknak szépen, hogy társadalmi életünk betetőzését fogja képezni ez az uj egyesület. A ki tudja, ismeri, mily óriási eredményekkel működik Eperjesen a Széchenyi-társulat, Pozsonyban a Toldy-kör, Nyíregyházán a Besse- nyei-kör, stb. az nem kételkedhetik benne, hogy a magyar közmivelödés fejlesztése körül mi is igen szép haladást mutathatnák fel egy ilyen egyesület keretében. Névért, czimért nem kell messzire mennünk. Teleki Sándor ezredes, mint iró, a legjelesebb alakok közé tartozik, én mindjárt Jókai után sorozom. Az ö tömör, magyaros, keresetlen és mégis gyönyörű irályát bátran lehet mintának venni, s nevét bízvást föl lehet Írni egy irodalmi társulat czimlapjára. Nagybányán iró és művész, hála Istennek van elég s nincs mit tartani attól, hogy szellemi erők nélkül maradunk a hazafias munkában, aztán kifelé is van nekünk sok derék fiunk, kikről föltesszük, hogy országos nevükkel is szívesen sorakoznak a mi zászlónk alá. A kör czélja volna a közmivelődésnek nemzeti szellemben való fejlesztése. Ennek elérése végett rendezne szépirodalmi és ismeretterjesztő felolvasásokat, zene, szavalati estélyeket, műkedvelői előadásokat, előmozdítaná művészek, színtársulatok szereplését, pártolná a nemes irányú szellemi vállalatokat, irodalmi pályázatokat nyitna, a történelmi becscsel biró dolgok iránt az érzéket fejlesztené, ápolná a magyar nyelvet s elősegítené a magyarosodást. Természetesen csak főbb vonásokban jeleztem itt a működési tért, úgy a mint én gondolnám, majd azok, akik fölkarolják az eszmét, szebben és jobban megállapíthatják. A körnek volnának szakválasztmányai és pedig I. irodalmi, II. művészeti és III. a magyar nyelvet s a magyar nemzeti szellemet ápoló szakválasztmány, kevés számú (6 —8) taggal, kiket a nagy közönségből álló egyesület maga tisztelne meg azzal, hogy őket megválasztja. A széthúzó elemekből álló, valóban rideg nyíregyházi társadalmat a Bessenyei kör körülbelül ilyen szervezettel annyira pezsgésbe hozta pár év alatt, hogy (néha drága) estélyein már hetekkel előre le vannak foglalva a helyek s minden szereplését a körnek a lehető legnagyob érdeklődés kiséri, hogy nincs elég tágas terem már a városon, hova beférnének a kör iránt érdeklődők. Készen vagyok rá, hogy sokan megmoso- lyogják ezt az én ideális tervemet, kételkedve rázzák fejüket, s talán némely egyesületek már születése előtt féltékenykedve is tekintenek reá. A magyarság legszentebb jogaiért való küzdelem, a legerősebb fegyverrel, a tollal, az irodalom és művészet hatalmával, nem mosolyt, hanem lelkes támogatást érdemel, a kételkedés: kishitűség; akarni kell s az »akarat előbb vagy utóbb, diadalt arat« féltékenykedésnek pedig itt nincs helye, hiszen a letező egyesületeket nemesen kiegészítené és támogatná ez az uj kör. Legyen elég ezúttal ennyi. Müveit közönségünknek annyiszor tapasztalt nemes gondolkodásához, hazafias lelkesedéséhez fordulok indítványommal s ha meggyőződöm róla, hogy szavam visszhangra talál: megteszem a további lépéseket is. Révész János Városi közgyűlés.- 1903. szept. 9-én. — Nem vagyunk mi szokva ilyen terjedelmes gyűlésekhez, elég nekünk 8 10 tárgy egy lélekzetre, különben szétriadunk a tanácsteremből. Lehet, hogy a polgármester kímélni akar minket, de hogy Torday nem kiméi, annyi bi zonyos; 24 pontot tűzött ki szerdára. Mindenki azt hitte, hogy egy versben ezt nem lehet befejezni, s íme a csoda megtörtént: egy óra után hazamehetett kiki ebédelni. Természetesen sok függ a vezetéstől, de még több a képviselők higgadtságától, akik tényleg -— eltekintve 1—2 hevesebb kiitikától — ma is szokott nyugodtsággal mentek végig a sorrenden. A múlt évi zárószámadások képezték mag- vát a gyűlésnek. Ezeket mi is szeretnék minden évben kinyomatva látni, s óhajtjuk, hogy a pénzügyi bizottság retortáján keresztül jöjjenek a képviselet elé, valamint Moldován László azon megjegyzését is igaznak tartjuk, hogy ne a tanács küldje ki a számvizsgálókat — bár egyénileg a mostani számvizsgálók ellen legkisebb kifogásunk sincs — hanem maga a közgyűlés. Reméljük is, hogy a tanács okúi a kis viharon és jövőre ilyenformán fogja rendezni a dolgokat. Nevezetes a tűzrendészed szabályrendelet módosítása. Az, hogy ezután nálunk is lesznek tűzjelző állomások, s igy nemcsak a toronyőr, de bárki jelezheti pontosan majd a tüzet. Megnyugvásul fog szolgálni, hogy a harangozó -rendszertől eltérünk végre valahára és az, hogy az őrtanyát a poszfundusokról illetékes helyére, a belvárosba behozzuk. Talán a Kosutány házban lesz az uj tanya, vagy a nyugati városházán, ma még nem lehet tudni. Az ipartestület meg lehet elégedve a várossal, egyhangúlag pártfogolta mindenki a kérvényét, de a többi kérvényezőket sem bocsátotta el a képviselet üres kézzel, bár a kezei ma tényleg nagyon meg vannak kötve. Hazafias dolog volt befejezésül a megemlékezés a tiszabecsi Rákóczi-ünnepről. Valóban illik, hogy az ősrégi Nagybánya város koszorúja ne hiányozzék az uj emlékmű talapzatáról. A 25 tárgy közül nem emelhetünk ki sokat, csupán a főbbeket, olvasóközönségünk azonban minden egyes tárgyra nézve bő felvilágosítást talál alábbi tudósításunkban : Elnök : Torday Imre h. polgármester. Jegyző : Smaregia János aljegyző. Hitelesítők: Schönherr Antal, Moldován László, Obla'.ek Béla. Hitelesítés ideje 1903. szeptember 18. délelőtt 11 órakor. 1. A tanács jelenti, hogy a múzeumi örök megválasztását a szabályzat értelmében a múzeumi gyűlés és a képviselőtestület által választott 3—3 tagból alakult vegyes bizottság választja, kéri a képviselet részéről a 3 tagnak megválasztását. A képviselőtestület Stoll Gábort, Soltész Elemért és Szabó Adolfot választja a vegyes bizottságba. 2. A városi téglavetőnek haszonbérbe adása iránt a második árverés is eredménytelen volt. A tanácsnak az a véleménye, hogy újabb árverés megtartása eredményre nem vezetne, miért is a tégla égető kémén- czének lerombolását javasolja. Révész János felszólalt e pontnál s felhozta, hogy Nagybányán az uj épületek ma idegen helyről hozott téglából épülnek, mert a városnak nincs téglája, hogy a roskadozó épület mily szomorú pusztulást jelez az Erdélyből érkezőnek. A lakosság érdekében állónak találná, hogy a város gyártson téglát, mivel olcsóbban adhatja mint a magán vállalkozó. A közgyűlés a kemencze lebontását határozta el, mivel az teljesen haszonvehctetlen, a szabadban való téglagyártást azonban továbbra is fenntartja mig alkalmas bérlő jelentkezik. 3. Dr. Miskolczy Sándor tiszti ügyész a következő jelentést terjeszti be : Rosenberg Móricz ellen a borpataki és lénárdfalusi korcsmák bérlője ellen még 1902. Őszén végrehajtást foganatosított a bérhátralék miatt, a lefoglalt ingóságok azonban a hátralékot nem fedezvén, erről a tanácsnak 1902. deczember 12-én jelentést tett, mire nevezett bérleengedésért folyamodott, mivel Borpatakban a zazari korcsmával nem versenyezhet, annak t i. nem lévén szeszadó pótlékja, a pálinkát olcsóbban adhatja. Erre a tiszti --ügyész ismét jelentést tett s újólag kérte a bérlő kimozditása iránt való intézkedést, mivel azonban ez a képviselet jogkörébe tartozik, a tanács nem intézkedhetett s azért jött ide a t. ügyész a javaslattal, a bérlőnek kimozditása, a borpataki és lénárdfalusi korcsmáknak újabb árverésen való elrendeléze iránt. E tárgynál Moldován László felszólalt konstatálta hogy 2988 korona hátralék van Rosenbergnél, 1799 korona évi bér mellett. Mivel ez nagyrészt bevehetetlen, azért a polgármestert és tiszti ügyé'.zt teszi felelőssé. A kemény beszédre nyomban válaszolt az ügyész, hangsúlyozta, hogy ö mindent megtett a mit tehetett, a bérlő ingóságait lefoglalta, de ö nem bűvész, hogy ott is találjon fedezetet, a hol nincsen. Virág Lajos indítványozza, hogy ha valamely bérlő 8 nap alatt nem fizet, biztosítékát foglalják le s mozdítsák ki minden teketória nélkül a bérletből. Révész ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy ez veszedelmes dolog volna, mert olyan rósz esztendőkben, a milyenek az utóbbiak voltak, akkor minden bérlő egyszerűen nem fizetne s megszabadulna a bérlettől. A városnak meg van a joga a kimozditásra, de óvatosan kell vele élni, nehogy több kárt tegyünk mint hasznot. Moldován László több ízben is felszólalt s Miskolczy felelt reá, de ezek már inkább személyes természetű megjegyzések voltak. A bérlőt persze kimozdították a bérletből/ s a két korcsmára nézve újabb árverést rendeltekéi. 4. .Heinrich Vilmos helybeli lakos bányatulajdonos zúzó és gépház építésére 874 (/] öl erdő terület- átengedését kéri. A közgyűlés ezt évi 20 korona jogdij fizetése mellett engedélyezi. 5. A »magyar horganymü és érczbánya társulat« képviseletében Hanisch Viktor a borpataki Tones» patakon gépház, zúzó mü, munkáslakás felépítése czél- jából 1 hold 479 öl területnek és a patak vizének érczmosásra átengedését kéri a várostól. 50 korona évi jogdij fizetése mellett a kérelemnek a képviselet helyt ád. 6. A szatmármegyei gazd. egyesület a kertészeti kiállítás czéljaira 300 korona megszavazását kéri, a, gazd. és pénzügyi bizottság 200 koronát építkezésekre' s 5 drb 20 koronás aranyat jutalmakra javasol for-: dittatni. A képviselet ez értelemben határoz« 7. A nagybányai ipartestület sem helyiséggel, sem irodai fölszerelésekkel nem rendelkezik. Kéri a várost, hogy a berendezkedés szükségeire 1000 korona segélyt adni méltóztassék. A gazdasági és pénzügyi bizottság azt javasolja, hogy az 1000 korona segély az 1904. évi költségelőirányzat terhére adassák meg. Elfogadtatik. 8. Mendihovszky József, Csákány Sándor, Szent- királyi József, Kerekes János/ fizetésüket 420 forintról 540 forintra kérik fölemeltetni s addig is, mig ez jogerőre emelkedik, drágasági pótlékért folyamodnak. Gora Jakab rendőrségi írnok 1 forintnyi napidiját feljebb emeltetni kéri. A gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján, tekintettel a város nehéz anyagi viszonyaira, a közgyűlés az illetőknek 40—40 korona drágasági pótlékot szavaz meg. 9. Kerekes János volt tűzoltó tiszt, mászó osztály parancsnok, hivatkozva arra, hogy Sipos Géza és Molnár Antal is fizetésben részesültek, kéri, hogy részére utólag bizonyos tiszteletdij állapíttassák meg. A gazdasági és pénzügyi bizottság, mivel tűzoltói czélokra csak 1884 K 60 f folyt be s 30450 K 87 f adatott ki a tűzoltó egylet feloszlása óta, azért a kérelmet nem találja teljesíthetőnek. Némi vita után a képviselet a kérelmet elutasítja 12 szavazat ellenében 16-tal. 10. Hotye Miklós kassai felső ipariskolai hallgató segélyért folyamodik. A gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja hogy kérelme a kereskedelmi miniszterhez 2Ö0 korona évi segélyre terjesztessék fel s az 1904. év terhére 100 korona városi segély utalványoztassék. Elnök ez értelemben mondja ki a határozatot. 11. A nagybányai ifjak budapesti köre is 200 korona segélyért folyamodik a városhoz. A nemes
