Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-13 / 37. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 87. szám, (2) 1903. szeptember 13. czélu egyesület általános rokonszenvvel találkozott s már a gazdasági és pénzügyi bizottság pártolólag tette át kérvényét. Meg is szavazták egyhangúlag a 200 koronát de csak az 1904, év terhére, mivel az 1903. esztendő elég busásan meg van terhelve. Fennmaradván az egyesület joga, hogy ez összegért, mindig a költség előirányzat tárgyalása előtt, évről-évre folyamodást nyújthasson be. 12. László Endre m. kir. állatorvos a városi állatorvos helyettesítéséért 1904. év január 1. kezdve tűzifa kiutalását kérelmezi. A bizottság tekintettel nevezett állatorvosnak közmegelégedésre teljesített szolgálataira, 42 m3 fának január 1. augusztus 1-ig eső részletét László Endrének s a fennmaradó 5 hónapi részt az uj állatorvosnak Thanhofter D. Pálnak javasolja kiadatni. A képviselet ezt elfogadja. 13. Stoll Béla indítványozza, hogy a marhaállomány védelmére kellő számú apaállatok szereztessenek be. E tárgynál szót emel Moldován László, kifogásolja, hogy a márcziusban beadott kérvény csak most tárgyaltatik. Van Stoll Bélának egy másik indítványa is, mely 2 év óta hever itt. Többen hozzászóltak a dolognak ehez az oldalához s kimondotta a képviselet, hogy minden a közgyűléshez intézett beadványt tartozik ezután az ehíók a legközelebbi közgyűlésen beterjeszteni, még azon esetben is, ha az ügy előkészítést igényel, akkor a képviselet fogja kiadni a bizottságnak. Stoll Béla indítványát különben elfogadták. 14. Tersánszky Viktor és neje alsófernezelyi lakosok parlag föld feladása iránt való kérelme, mivel ingatlanról van szó, az 1886. X. XII. t.-cz. 24. §-a értelmében 30 nap múlva tárgyalás alá kitüzetik. 15. Csepey Ferencz tüzkárosult polgár építkezési anyagoknak kiutalását kéri kerü árban, 4 év alatt leendő törlesztés mellett. Folyamodó részére 8000 drb. fali tégla, 20000 drb. cserép zsindely, 116 hosszucserép, továbbá 18 drb. tölgyfa, 20 drb. bükkfa, a fentemlitett feltételek mellett kiutalványoztatik. 16. Dr. Drágos Theofilre 1903. január 28-án 30 korona 96 fillér telepedési adót vetettek ki. Nevezett ügyvéd a közigazgatási bizottsághoz fellebbezett, hivatkozott a városi szabályrendelet 12. §-ára. miszerint nincs jogosítva a város tanácsa az ő terhére telepedési adót előírni, csupán a fölvételi dijat állapíthatja meg. A vármegyei közigazgatási bizottság Ieküldötte az ügyet a képviselethez érdemleges határoz áthozatal végett. A tanács szerint a kivetés jogos, mivel dr. Drágos a mai napig fölvételért nem folyamodott s a hivatkozott szabályrendelet életbe lépte előtt nem volt nagybányai adófizető. A képviselet a Csüdör Lajos tanácsos által készített véghatározatot indokaival együtt teljes egészében elfogadta s fellebbezőt elutasította. 17. Berindán János helybeli lakost a községi kötelékbe 50 korona dij mellett fölvették. 18. A város tanácsa beterjeszti az erdőhivatalnak gondozása alatt álló eszközök 1901, évre készített leltárát, miszerint a fürészgyári leltár 8340 korona 43 fillér, egyéb erdészeti eszközök és • tárgyak értéke 2198 korona 27 fillért tesz ki. A számvevő megvizsgálván a leltárakat, a felmentvény megadását javasolja. Ének a kis tanítónőről A gyermekek sietnek iskolába: Ilonka, Gizi, meg a csöpp Gabi. Jaj, mily öröm van ! Karjait kitárva Egy csókkal várja ó'ket valaki Föímulogatnak picziny kezeikkel: Ki az fehérben, mint egy kis baba ? Az ajtóból néz mosolygó szemekkel: — Uj tanítónő jött a faluba! — Körülveszik. Ő maga is még gyermek, Most rázta le az iskola porát; Kinek pajzánul ölébe sietnek Nem tanítónő, -- inkább jó barát. Cziczére hívják, szaladnak utána, S rájuk mosolyg a hófehér baba; Orrömmel mondja a sok kis leányka; — Uj tanítónő jött a faluba ! De aztán egyszer — menvén iskolába Ilonka, Gizi, meg a csöpp Gabi Busongva néznek szerteszét, hiába, Csókkal nem várja őket valaki. S szorongó szívvel kérdi a sok gyermek: Hol van a kedves hófehér baba? Csönd... Kérdésökre harangok felelnek: — A halál jött a kicsiny faluba! — Valami történt!... Mit tudnának róla Ilonka, Gizi, meg a csöpp Gabi ? Az életben ez mindennapi nóta: Szivecskéjével játszott valaki! ...Az iskolából gyermek zajgás hallszik, Mint gerlebugás száll a táj felett. — Csönd gyermekek ! A fehér baba alszik, Szegénykének a szive megrepedt!... Révai Károly A közgyűlés a leltárakat jóváhagyja és a felmentvényt megadja. 19. 1902 ben a fürészgyári térgyak értéke 8449 korona 07 fillér, egyéb 2230 korona 01 fillér. Az 1902. évi leltár ugyanazon elbánásban részesült mint az előbbi. Elnök tekintettel arra, hogy még több lényeges tárgy hátra van, 10 óra 35 perczkor 5 perezre felfüggeszti az ülést, mialatt a képviselők a folyosóra vonulnak s egy-egy szivarkára rágyújtva élénken tárgyalták az elmúlt és következendő dolgokat. (Szünet után.) 20. Számvevő beterjeszti az 1902. évi zárószámadásokat, melynek főbb eredményei az erdőgazdaságnál bevétel 215.536 K 31 f. Kiadás 214.681 K 31 f. Közgazdaság bevétel 445.075 K 70 f. Kiadás 436 005 K 15 f. Közmunka pénztár bevétel 7229 K 71 f. Kiadás 7113 K 19 f. Az ellenőrzési főnapló szerint bevétel 685.075.76 Kiadás 670.629.35. Erdő és közgazdasági főkönyv bevétele 660.612,01. Kiadása 650.686.46. Pénztári hátralék 150.038 K 99 f, 1903. julius 1-én a pénztári hátralék 113,027.53. A forgalmi fökimutatás szerint a bevétel összesen 3.349-519 korona 84 fillér. Kiadás 974.208 korona 41 fillér. Maradvány 2.375.311 korona 43 fillér. Alapítványi tökepénzböl 44891 K 89 f. 95 alamizsnás részére 3894 K, segélyekre. 1590 40 fizettetett. Összesen 5484.40. A 6°!0-os szegény adóból befolyt 3457.44. A város vagyona 5.261.473 K 50 f terhe 998.679 K 19 f Tiszta vagyona 4.262.794 K 31 f. 5 Vagyonszaporodás 1902-ben 36.940 K 72 f. E számadásokat Ember Elek, Spinetti Sándor, j Glavitzky Károly felülvizsgálták, a kik a vizsgálatból ' kifolyólag több rendbeli intézkedést javasolnak. E tárgyhoz többen hozzászólottak. Moldován László részletesen foglalkozik a zárószámadásokkal, kifogásolja, hogy a tanács által kikiil- ' dött bizottság vizsgálta íeliil a számadást és nem a közgyűlés kiküldöttei, helytelenítette, hogy a gazdasági és pénzügyi-bizottsághoz nem vitték előbb az 1902-ik évi tényleges eredményeket. Megütközve látja, hogy 113000 korona hátralék van s itt ismét a polgármester és különösen az ügyész mulasztásának tudja be a dolgot, indítványozza, hogy a számadásokat a közgyűlés ne hagyja jóvá, hanem terjeszsze a gazd. és pénzügyi bizottság elé. Virág Lajos a községi törvény 142. §-ára hivatkozik, melynek 6-ik bekezdése igy szól : »Rendezett tanácsú városokban számadásokra nézve a közgyűlés elébe terjesztést a számvevőség, illetőleg a szakosztály s ha ilyenek nem léteznek, küldöttség vizsgálata előzi meg« eszerint kétségtelen, hogy a pénzügyi szakosztályhoz kellett volna terjeszteni vizsgálat végett. Égly Mihály figyelmeztet arra, hogy a számadásokat sürgősen a megyéhez kell fölterjeszteni s azok különben is 15 napi közszemlére ki voltak téve, tehát ne halasszuk a dolgot újabb felülvizsgálatokkal. Egyébiránt nemsokára az 1904-ik évi költségelőirányzat tárgyalásánál ismét módjukban lesz evvel bővebben foglalkozniok a képviselőknek. Révész János indítványozza, hogy a számadást hagyják jóvá s a 113 ezer korona hátralékra nézve kérje ki a közgyűlés a gazdasági és pénzügyi-bizottság véleményes jelentését. Dr. Miskolczy Sándor úgy a polgármesterre nézve, mint önmagára nézve nem fogadja el azokat a súlyos vádakat, miket Moldován László reájuk rótt, hangsúlyozza, hogy a behajthatatlan hátrálékok részint a múltból származnak, részint az utóbbi igen rossz ! éveknek tudhatok be. A hátrálékosokat névszerint olvassák s a Steinfeld Mór-féle ügyet részletesen kezdik tárgyalni, mihez dr. Makray Mihály és Stoll Béla is hozzászólt, ugyancsak fölmerült a Köves bérlet-ügy. Moldován László többek kérelmére eláll indítványától s megnyugszik ö is a közgyűlés azon határozatában, hogy a számadások jóváhagyólag föl terjesztetnek, egyidejűleg megkerestetik a gazdasági és pénzügyi-bizottság a 113 ezer korona hátrálék ügyében véleményes jelentéstétel végett. 21. A tüzrendészeti-bizottság a szabályrendelet módosítását hozza javaslatba és pedig a módosítások következők : 1. §. A tűzrendészetet a városi tanács, illetve a helyi rendőrség gyakorolja, mely mayát egy a közgyűlés által megválasztott oklevéllel bíró tűzoltóparancsnokkal egészíti ki. A 18. $-ban a forintok megfelelő koronákra vál- toztatandók át. Uj §-a 26. A város alkalmas helyén tüz-jelzö állomások létesítendők. 27. §. A jelző állomások a tüzörtanyával és a parancsnok lakásával is telefonnal összekötendők. A 28. §. tervbe vett azon módosítása, hogy a Szent István toronyban egy harangozó állandóan fent lakni köteleztetik, nem ment keresztül, a mennyiben a képviselet torony-őröket óhajt alkalmazni s nem bízza rá a város tüzbiztosságát a harangozóra, a ki csak egy ember lévén néha-néha mégis csak elalszik, A 40. §-ban az van megírva, hogy a tüz-jelző indokolatlan használata büntetendő. A hasznos újításokat örömmel fogadta a közgyűlés. Részletesebb eszme-csere az irányban indult meg, hogy az őrtanyát be kell hozni a belvárosba, legjobb volna a régi városháza e czélra, ott azonban a vérmes reményüek szerint, két emeletes palota fog emelkedni már a jövő esztendőben, azért felhatalmazták a tanácsot, hogy a belvárosban alkalmas helyen vegyen bérbe helyiséget s okvetetlen hozza be az őr-tanyát jelenlegi helyéről. 22. Milch Oszkár fürészgyári bérlő kérte a tanácsot, hogy a város által neki 3 éven keresztül eladott s évenkint minimálisán 1800 m6 tevő fűrész áruból 1901-ben hiányzott 1066 m3, ez neki pótoltassák ki és a bérlete hosszabbitassék meg. A jogügyi-bizottság véleménye, hogy a szerződés deczember 31-én lejártnak tekintendő, a várost mulasztás nem terheli, mivel a bérlő válogatós volt s az elkészített anyagból csak egy részt használt fel, javasolja, hogy január 1-töl bérlet utján értékesítse a város a fűrészt. A közgyűlés a jogügyi-bizottság véleményét egész terjedelmében elfogadja. 23. A felsőbányái vasútra megszavazott 20000 korona ügyében a főispán az összes iratokat visszaküldte annak bejelentése czéljából, hogy az anyagok a város törzsvagyonát vagy annak hozadékát képezik-e f Égly Mihály főjegyző javaslata szerint a 20000 korona a város törzsvagyonából fedezendő 20 év alatt fizetendő kölcsön utján. Némi vita után ez a javaslat ment keresztül 24. Bányai József város-gazda folyó 15-töl hat heti szabadságidőt kér azzal, hogy saját hatáskörébe tartozó dolgokra az intézkedéseket megteszi. Ily előnyös feltételek mellett természetesen igen könnyű volt a szabadságot megadni s meg is adták. 25. Napirend után Révész János a tiszabecsi Rákóczi-ünnepről emlékezett meg. Beszédében hivatkozott arra, hogy itt volt Szatmármegyében Rákóczi első csatája s itt volt a fegyverletétel is a majtényi síkon. E megyének üunepe tehát különösen nagy jelentőségű, országos ünnep lesz. Hol a kegyelet adóját kell leróvni, oda ne várjunk külön meghívót, inditvá- nyoza, hogy a város képviseltesse magát az ünnepélyen s helyezzen koszorút az emlék-műre. A képviselet egyhangúlag elfogadja az indítványt, Torday Imre h. polgármestert felkéri, hogy szeptember 12-ig a képviselők jelentkezéseit fogadja el. Gyűlés vége *|4 2 órakor. Heti krónika. A hosszú parlament összeült a héten, a szokásos picziny közgyűlési meghívó 714 □ centiméternyire nőtt meg, meg is ijjedtek tőle a városatyák s a fele se jelent meg a gyűlésen. Kissé tüzes volt a tárgyalás, kezdünk rá jönni, hogy szegények vagyunk s jobban törődünk a közügyekkel, már t. i. a ki törődik, az jobban törődik. Itt-ott az egyéni harcz csípős borsa is beköszöntött Ízelítőül, ez azonban csak fűszerezi a gyűlést. Részemről az egész tárgyalás összes pontjainál jobban örültem annak, a mit ott hallottam a gyűlés alatt, hogy a régi városháza és regale épület helyén egy nagy két emeletes uj városháza fog épülni már a jövő esztendőben, alul egy millió holt, középen a hivatalok, a második emeleten magán lakások, hol egy-egy bájos fejecskét is láthatnak a hivatalos akták között morózussá lett tisztviselők s a családoknál 10 óraira látogatásokat lehetnek. 200 ezer forintba fog kerülni, Gyirászin fogja építeni, meg Kazamir, a kapu bejárata itt lesz a piacz felé, az ablakai crem-szinüre lesznek befestve. Annyira küszöbön áll már ez a dolog, hogy szegény tűzoltókat az ő szereikkel nem akarják a nyugati városházára beereszteni, mert azt jövőre ugv is lebontják. Mostoha gyermek is ez a mi tűzoltóságunk, költözik folyton, mint egy árendás zsidó s 30 évi szereplés után végre bérházba lesz kénytelen bevonulni, mert a régi városházát lebontják s helyére tündér-palotát emelnek. (Nem méltoztatnának a ligeti 1—2 oszlopra lámpát helyezni, vagy azt a lyukat betömetni, mely a polgári kör és a Nyirő-telek közt tátong a csatornán ? Szedő gyerek.) Valószínűleg misztótfalusi téglából fogják a 2 emeletes palotát építeni, mert a mi téglánk és vágott dohányunk is kifogyott már s a közgyűlés egyik szónokának szavai szerint még azt sem Írhatjuk házunkra, hogy épült helyben Nagybányán, mivel idegen felekezetű téglából készítik a házakat. Tudja Isten, én nem hiszek ezekben a légvárakban, hogy az a város, mely az erdészeti 15 ezer frtot évenként annyira érzi, hogy tétlenségre van kárhoztatva, a mely viz-vezetéket, villany-világítást is akar, még ezen felül nagy bérházat is építsen, azt nem bírom a fejembe verni. Lebet, hogy tévedek. Ó bár üthetné bele a fejét mielőbb abba az uj városházába . Különfélék. Szomorú napja ez a magyarnak. Emléke egy szörnyű tettnek, mely gyászba borította az egész nemzetet. Angyali lelkületű királynénk: Erzsébet halt meg ezen. Városunk közönsége kegyelettel emlékezett meg a gyászos évfordulóról. Fekete lobogók himbáltak csendesen a házakon s az iskolákban ünnepélyek, a templomokban istentiszteletek voltak. Az általános ünneplés erős tanúbizonysága annak, hogy jó királynénk emléke áldott közöttünk. Szepl. 10.
