Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

1 V Nagybánya, 1902. Julius 27. - 30. szám. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP /V NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENTIK ML EIST ED ELT VMSMENTMP Előfizetési árak:: Ejiész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a s- erkcsztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Városi közgyűlés. — 1902. julius bó 23-án. — A képviselő-testület rendkívüli közgyűlést tartott szerdán Torday Imre h. polgármester elnöklete alatt. Mindössze három tárgy volt napirenden, ennek daczára a városatyák elég szép számmal gyűltek össze. Nagyobb tárgyalás csupán a zárószámadás s ezzel kapcsolatos erdészeti jelentés felett volt. 1. A tanács beterjesztette a felülvizsgált s közszemlére kitett múlt évi zárószámadást, melynek eredményeit Marosfy Dezső számvevő részletesen ismertette. Felolvastatott a szám- vizsgáló bizottság jelentése is, miszerint a számadásokat teljesen rendben találták. Kapcsolatban e tárgygyal felolvastatott Bálint Imre erdőügyi tanácsos jelentése a fű­részmalom üzéméről, hol a város nein érhette el a kívánt eredményt, részint a mai fapiacz igen lanyha forgalma, részint sok más körül­mény miatt, melyek a fűrész üzemét kedvezőt­lenül befolyásolják. A zárószámadásokhoz többen hozzá­szólónak, s részletes kritikát gyakoroltak felette, melynek eredményekép a közgyűlés a zárószámadásokat egyhangúlag elfogadta s azoknak felterjesztését elhatározta Még több felszólalás történt a fűrész ügyének tárgya­lásánál. Végre is a határozat az lett, hogy az erdőügyi tanácsosnak jelentését áttették a jogügyi, a pénzügyi bizottsághoz, hova a képviselet erdész tagjai is meghivatnak. Tény az, hogy a magas fuvardijak, továbbá Milch Oszkár azon kikötése, hogy csak bél­mentes bükkfát fogad el, s aztán azon körül­mény, hogy a vizerő nagy változásoknak van kitéve az idő befolyása szerint, kedvezőtlen eredményeket hoztak létre a fűrésznél. Az is ta­gadhatatlan, hogy az egész országban építkezés alig van, a faáruk felhasználatlanul hevernek, sok igen szép forgalmú fűrészt kénytelenek voltak beszüntetni stb. Ezen okok miatt kér­déses már most, hogy a városra nézve mi elő­nyösebb, fenntartani még egy évig Milch Osz­kárral a szerződéses viszonyt, vagy mielőbb felbontani azt. E felelt fog dönteni az össze­hívandó vegyes bizottság. Spinetti Sándor, Molnár Antal és Gla- vitzky Károly képviselőknek a számadások szak­szerű megvizsgálásáért a közgyűlés méltányló elismerését és köszönetét fejezte ki. 2. A tanács jelenti, hogy a kis- és nagy- pisztrángos rétjének fűtermését a folyó évre Buxbaum Miklós Kőbánya telepi lakosnak 180 korona bérért kiadta árverésen. Tudomásul szolgál. 3. Özv. Czelder Mártonná a törzs lakosok közzé való felvételét kéri. A szokásos 50 korona dij mellett folya­modó a törzs lakosok közzé fölvétetett. Ezzel a közgyűlés véget ért. Nehány újabb hazai mély fúrásról. Pazar István mérnök a Magyar mérnök és épité.sz- egylet folyó évi julius-havi értesítőjében következőket irta. A mit a természet megtagadott, azt az emberi találékonyság igyekszik pótolni. Alföldünk, mely sokáig nélkülözte az egészséges ivóvizet, ma már részben rendelkezik mélyfúrású kutakkal, melyeknek vize úgynevezett vízhatlan agyagrétegek alól fakad, s igy az felületi szennyezésnek kitéve nincs. E mély fúrások között általában eredményeseknek csak azokat tartják, melyeknek vize a terep fölé emelkedik, daczára annak, hogy az ivóvíz kérdését sokszor csekélyebb mélységű és terep fölé nem emelkedő vizű fúrások czélszerühben oldanák meg. Minthogy azonban az előbbi kategóriába tartozó úgynevezett ártézi kutak iránt geológiai és hydrologiai szempontból nagyobb az érdeklődés, a következőkben csupán nehány ilyen újabb mélyfúrás rövid ismertetését közlöm. 1. Mezőhegyesen az 1900-ik évben létesült egy 504 m. mély ártézi kút. Leszámítva a fúrótorony állítását, fölszerelését, ünnepnapokat és mellékmunkákat a szorosabb értelemben vett fúrás és csövezés összesen 77 napot vett igénybe, melyből 27 nap éjjel-nappali munkanap volt, vagy 24 órára átlag 10 m. fúrás és csövezés esik. A fúrást talajnemek szerint váltakozva szakaszosan tisztitó (német-) és folytatólagosan tisztitó (vizzel öblitő) rendszerrel végezték, csövezésre négy garnitúra cső elegendő' volt. A fúrás befejezte után a fölösleges csöveket kivágták és kiemelték, minthogy pedig ennek következtében a csövek érintkező helyein nagymértékű vizelszivárgás lépett föl, e helyeket utólagosan srófos gyűrűkkel tömhették. A fúrás eredménye meghozza a befektetett tőke kamatait, a mennyiben a terep fölött 0.5 méternyi magasságban perczenkint 55 liter 31 C-u viz folyik ki, s ezenkívül a fúrásból perczenkint 20 liier gáz emelkedik fel, mely úgy világításra mint motor hajtásra alkalmas. — 24 óra alatt kifoly tehát 79200 liter viz és 28800 liter gáz. A kifolyó vizet földalatti medenczébe vezetik, a felszálló gázt pedig gazometerbe fogják fel. Utób­binak egy része a kifolyó viz emelésére szolgáló szivattyú telep motorát fogja hajtani, megmaradó részét pedig világításra használják fel. 2. Békés-köségben ivó viz beszerzése czéljából szintén 1900. évben fúrtak egy közel 458 méter mély kutat. E kút a feltárt homok rétegek kedvezőtlen volta miatt a terep fölött 0.70 méter magasságban perczen­kint csupán 12 liter 21 G-u vizet szolgáltatott A szo­rosabb érleiemben vett fúrás összesen 60-szor 24 órát vett igénybe, vagyis 24 órára átlag 7.6 m. haladás esik. E tapasztalaton okulva a község a többi kutjait csupán 100—120 méter mélyre furalta, s ezeknek vize is közel a terepig emelkedik s betonaknába gyűjtve czél- szerüen kihasználható. 3. Abony mellett, Sashalom pusztán (Pest vár­megye) 1899. évben egy régibb fúrás mélyittetelt 316 mtrre, mely mélységből a terep fölött perczenkint 200 liter 28 C-u és igy 24 óra alatt 288 000 liter viz foly ki. 4. Az 1899—1900. é’Vben PaládiCs-pusztáu (Pest vármegye) létesült ártézi kút mélysége 290 méter, a terep fölött percenkiut 360 liter 26.8 C-u vizet és igy 24 óra alatt 518.400 liternyit szolgáltatott, mint­hogy azonban ily nagy mennyiségű víznek kellő lefo lyása nem volt, a vizmennyiség később 70 perc' literre szabályoztatok A fúrás 25-ször 24 órát vett igénybe, az átlagos haladás 24 óránkint 11.6 méter volt. ■ 5. Sárosdon (Fehérvármegye) 1900 év-tavaszán egy 70 méter mély ártézi kutat fúrtak, mely a terep fölött 0.5 inéler magasságban perczenkint 47 liter 14 C u vizet ad. Tehát 24 óra alatt 67680 liter vizet szolgáltat. A fúrás 8x24 órát vett igénybe, e szerint. 24 órára esik átlag 8 8 méter. — . Kár, hogy nem közölte egyszersmind e fúrások A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája. _____XX .C. -1_u___^ ...... A. nagybányai ligetben. Zord bérczeken s viruló szép mezőkön Vidáman siklik át, tekintetem, Mert mindenütt az alkotás fuvalma Leng át meg át a nagy természeten. Se fuvalom, mint csermely hűvös árja, A szomjú lelket ihlettel kínálja. Az alkotásnak szent titkát megérzi, Bár tudni azt — az ember gyönge lény, S merengve nézi, amint egybe olvad Sok tarka-barka földi tünemény, Hirdetve, hogy e múló tünemények Tolmácsai az ember életének. Arasznyi létünk eliramló Indiám Az öröklét nagy zugó tengerén, Nyíló virág, melyet vihar legázol, Tűnő árnyék enyészet éjjelén, Alom csupán, mely bódulatba ringat, Högy elcsititsa hangos vágyainkat. Azért oly jó itt e ligetnek árnyán, Hol rámk ’ hajolnak sűrű lomba fák, Mert. észrevétlen, szinte önfeledten Olvad az én a természetbe át — S a földiséy salakjait levetve —_ Nagy Alkotó! — észnél dicső nevedre. Bú s fájdalomnak emlékét se érzed, Mihelyst Ölére vesz e. szép liget; E csend, ez illat, e gyönyör tanyája, Vigaszt, enyhülést nyújt mindenkinek. S a szellő, melytől lombok alja rezdül, Balzsammal száll e tereken keresztül. o » Zord bérczeken s viruló szép mezőkön Vidáman siklik át tekintetem, A pihenő e bübájlakta helyen Kimondhatatlan jól esik nekem. Mert érzem, hogy az Isten és az ember Itt egybe forrad égő szerelemmel.. . Szántó Soma. Fráter Lojzkó. — Irta: Szabó István. — Midőn a törökök elfoglalták Érsekújvárt, első gondjuk volt, hogy Mehemet basának megfelelő szál­lást készítsenek Találtak is. A Ferericz-rendi barátok kolostora kínálkozott erre legalkalmasabbnak. Az őrség feje egy tolmácscsal még az nap meg jelent a gvárdián előtt s a nagyságos basa nevében kijelentette, hogy huszonnégy óra alatt egy szálig tá­vozzanak el vagy a váron kiviül eső kijelölt helyre, vagy a hová nekik tetszik, a szomszédos kolostorokba. A basa ö nagysága kegyes engedelméböl magukkal vihetik mindennemű ingóbingójukat. A barátokat a basa e nem várt kegyessége meg­lepte. Ki-ki magához vette tehát elemelhető holmiját. Egy-két páter a váron kívüli kijelölt helyre ment, mely Esztergom felé esett; a többi, a nagyobb rész pedig a gvárdiánnal együtt a nem messze fekvő Nyitra város felé vette útját, felrakván előbb Kun László szekerére, — melyen Fráter Lojzkó szokott koledálni — a kolostor könyveit, a templom ruháit és pár drága­ságát. Aztán megindult a menet szomorún, csendesen. Utánuk bandukolt Lojzkó a szegény csacsival, mely a kólát húzta. Néma volt mindenki, csak a két kerék nyikorgott olyan keservesen, minlhá gyászindulót húzná a kis fekete csapatnak. Lojzkó azonban nem állhatta meg, hogy vissza ne tekintsen s meglátván a templom tornyát, nagyot sóhajtott. — Ejh! csak engem éltessen istenke, akkor ne búsuljon páter gvárdián. A szerzetesek még nem értek Nyitrára, már Me­hemet basa kényelmesen elhelyezkedett uj otthonában. Kijelölte magának és hölgyeinek a czellákat, a mi neki nem kellett, a cselédségé maradt, csupán az ebédlőt foglalta még le fürdőhelyiségnek. Ma is megvannak még ezek a helyek . Ott, a hol a basa pajkosan kaczagó, csokolódzó szép feleségei lubiczkoltak a balzsamos illatú vizben, mely illat Si- rász rózsaberkeinek virágaiból kelve, megterhesitelte még a fürdő levegőjét is ; a hol a formás kis faczi- pőkben végig kopogtak a fürdő márványlépcsőin a fehér lábacskák, most. ott rozslisztes dohos faládák ácsorognak. Ott pedig, a hol indiai szőnyegü kereve- teken Golkonda világhírű gyémántjával és pegui ru­binnal ékesített nők brusszai selyemingben, fűszeres bájitaloktól és a szerelem édes tüzélől elkábulva, só- várgó szemekkel, pihegő mellel, álmatagon lustálkod­tak, ott most néhány sárgaszemü kukoriczávai telt zsák heverész, a mint a múlt heti koledálásból hazahozták. Nyitrára érve, másnap kijelölte a gyáriján Frá­ter Lojzkónak a falvakat, melyekbe# gyűjtöget bet a szegény barátok számára. -■( •( El is ment. De pár hét múlva majdnem üres kézzel tért vissza, mert az uj frátert nem ismerte

Next

/
Oldalképek
Tartalom