Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

13. szám. tázia, gör. kath. 1 éves, napszámos gyermeke, hörg- gyuladäs. 80. márcz. 21. Stand Ilona özv. Laitner Ig- náczné, róm. kath. 86 éves, nyug. kincstári tisztné, aggkor. 81. márcz. 21. Grün Dávid, izrael 56 éves, tőkepénzes, májrák. 82. márcz. 21. Griga György, gör. kath. 11 hónapos, fuvaros gyermeke, tüdőlob. 83. márcz. 21. Lukács Mária Gizella, róm. kath. 6 hóna­pos, körjegyző gyermeke, agyhártyalob. 84. márcz. 21. Nemes László, gör. kath. 19 hónapos, napszámos gyermeke, hörghurut. 85. márcz. 21. Gönczi Sándor József, ev. ref. 4 napos, fazekas gyermeke, tüdőlob. Baromfi kedvelőknek! Az állatkert régi jóhirü osz­tályába, vérfelfrissités czéljából a leghíresebb angol te­nyésztőktől beszerzett különféle íitka szép törzsek érkeztek. Az igazgatóság tojásokra megrendeléseket el­fogad és kívánatra árjegyzéket bérmentve küld; képes árjegyzék egy korona előleges beküldése után szinte bérmentve kapható. Felhívás a vidéki Írókhoz. Mind erősebben hang­zik azon óhaj, deczentralizálni kell a magyar irodal­mat. Uj szint, uj hangot, uj tehetségeket kell belevin­ni, vidéki irodalmi központokat kell teremteni, melyek egy egészséges és uj irodalmi irányzat szolgálatába álljanak. A tehetség, az erő megvan a vidéken, de ed­dig nem volt tér az érvényesülésre s a vidéki irodalom önállóságát sürgető szózat eredménytelenül hangzott el. Végre most Kassán, amely városnak tradicziói vannak, mert hiszen Kazinczy idejében ott keletkezett amaz irodalmi mozgalom, mely kezdete volt nemzeti iroda­lmunk ujjáébredésének. megalakult egy nagyobbszabásu irodalmi vállalat a vidéki irodalom önállósítása érde­kében. «Vidéki Irodalom» a vállalat czime és czélja egy gyűjteményben bemutatni a vidéki költők müveit. A szerkesztőbizottság arra fog törekedni, hogy irodalmi nívón álló értékes anthológiát adjon, amely kincses­háza legyen a vidéki költészetnek. Felhívjuk tehát mindazon költőket, akik a gyűjteményben szerepelni óhajtanak és nem szabad abból hiányoznia egy tehet­ségnek sem, hogy müveiket, esetleg megjelent kötete­iket, melyből válogathassunk márczius hó folyamán a »Vidéki Irodalom« szerkesztő-bizottságnak Kassán (Fő- utcza 62.) beküldeni szíveskedjenek. A gyűjtemény 10 kötetre van tervezve, az első kötet 5—6 ívnyi terje delemben, csinos kiállításban április hó közepén jele­nik meg; a többi kötet havonként. A Pesti Hírlap kormánytól és pártoktól független, szabadelvű és demokrata újság az uj évnegyed alka­lmából közli velünk, hogy a következő évnegyedben a téli üdüléséből hazatért Tóth Béla folytatja vasár­napi tárcái és közkedvelt esti levelei írását; Mikszáth Kálmán pedig nagyobb történeti elbeszélést ir. Ugyan­csak az uj évnegyeddel kezdődik a lapban egy uj érdekfeszitő regény közlése. Maróczy mester, a mon- tecarloi sakkverseny győztese, ismertetni fogja vasár- naponkint a legnevezetesebb játszmákat, melyeket a világ legelső sakkozóival játszott. A lap mely ma hazánk legnépszerűbb és legterjedtebb lapja továbbra is nagy gondot fordít közkedvelt rovatainak (A t. Házból, Színház és zene, Képzőművészet Vegyes, Szer­kesztői üzenetek stb.) gazdagságára és változatos­ságára. főelve lévén olvsóink mulattatása. A Pesti Hírlap ma kétségtelnül legnagyobb terjedelemben jele­nik meg lapjaink közt és igy legtöbb olvasmányt nyújt. (í) 1902. márczius 30. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Melléklapja a Divat Szalon, legjobb divatujságaink egyike, igen jutányos áron rendelhető meg a Pesti Hírlappal előfizetési ára negyedévre 7 korona s a Divat Szalonnal együtt 9 korona; a Pesti Hírlap egy hóra is megrendelhető 2 kor. 40 fillér beküldése mel­lett. (A Pesti Hírlap kiadóhivatalának cime: Budapest, V. kér., Váci-körut 78. sz.) Nemesbaromfiak összeírása. A földmivelésügyi miniszter a folyó év első felében eszközleedő csere­baromfi kiosztásra szükséges himbaromfiak bevásárlá­sával Hreblay Emil állattenyésztési felügyelőt bízta meg. A szükséglet 2831 drb langsan és plimut kakas, 145 drb bronzpulykakas, 681 drb emdeni gunár és 469 drb pekingi gácsér; összesen tehát 3636 drb nemes himbaromfi. Ezen szükséglet folyó év április végéig szerzendő be. Nevezett felügyelő felkérvén a Baromfitenyésztők Országos Egyesületét arra, hogy a bevásárlásoknál segédkezet nyújtson neki; felhívjuk az ország összes baromfitenyésztőit, a kiknek a jelzett fajta eladó himbaromfiaik vannak, hogy azokat a fajta, darab és ár megnevezésével a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete titkári, hivatalában Budapest IX. Köztelek, Üllői ut 25. jelentsék be. A trágyázási módok tervezete. Sokszor felmerült már a kérdés arra vonatkozólag, vájjon lehetséges-e egy gazdaságot állati trágya nélkül fentartani s még gyakrabban ama kivánalom, hogy szakembereink ré­széről állittassék már egybe egy oly trágyázási terve­zet, mely minden viszonyok között jól beilleszthető. A mi a kérdést illeti, arra vonatkozólag ma már egé­szen tisztában vagyunk, hogy igenis lehetséges istáló- trágya nélkül is gazdálkodni, de nem mindenütt, ha­nem csak ott, a hol a föld humuszban nem szűkölkö­dik. De még ily helyen is mindennemű trágyának mellőzésével lehetetlenség volna sikerrel gazdálkodni, mert előbb-utóbb bekövetkezik a földnek kimerülése. Általános szabályul tehát azt állíthatjuk fel, hogy hu- muszdus földeken mellőzhető az istálótrágya, de póto landó az, a végrehajtandó kísérletek alapján műtrá­gyával, ellenben ott, hol a föld fizikailag hiányokat szenved, vagyis a hol nincs meg a humusz, ott az istállótrágya mellőzhetetlen. A mi pedig a kívánalmat illeti, t. i. hogy készíttessék egy oly trágyázási terve­zet, mely bárhol és bármikor sikerrel alkalmazható, arra nézve azt mondhatjuk, hogy az merő abszurdum, mert a mai elöhaladott tudományos elvek alapján már bebizonyosodott, hogy receptek szerint eljárni a trá­gyázási rendszernek modern irányban való megállapí­tásánál lehetetlen. A mezőgazdaság természeti viszo­nyai ugyanis óriási eltéréseket mutatnak országszerte s ebből kifolyólag a talajerő fentartása egyik helyen egyik, másik helyen másik trágyázási rendszer alkal­mazását teszi szükségessé és indokolttá. Bátran állít­hatjuk tehát, hogy minden gazdaság trágyázási rend­szere specziálisan alakul, az illető helyi viszonyokhoz s csakis ezek figyelembevételével lehet úgy a talajban, mint a légkörben rendelkezésünkre álló erőket és anyagokat a legjobban kiaknázni s ez által csekély költséggel magas jövedelemre szert tenni. A trágyázási reczepteket nem szabad tehát általános értékűek- s érvényüeknek tekinteni, hanem csak olyanoknak, a melyek zsinórmértékül szolgálhatnak. Csak holnaputánig azaz márcz. 31-ig érvényesek a postai 6 filléres vörösbarna szinü frankójegyek. Hét főn még be lehet cserélni a postahivatalnál, kedden azonban már értéküket vesztik. 48-as Újság. Ennek az életrevaló s erős függet­lenségi szellemben szerkesztett hazafias képes néplap­nak mai ünnepi száma díszes köntösben, rendkívül érdekes tartalommal s gyönyörű képekkel jelent meg. Hangulatos czikkben emlékezik meg márczius 15-röl s ezt Petőfi korhű képmásával, a Nemzeti Muzeum 48-iki látképével s egy 48-as honvéd sikerült rajzával illusztrálja is. Közli legutóbbi irodalmi pályázatának dijat nyert dolgozatait, a melyeknek Sas Ede, a jeles költő és Mord István, az országszerte ismert népszerű iró a szerzője. Külön czikkekben emlékezik meg a hét krónikájáról, az érdekesebb politikai eseményekről, a burok szabadságharczárói képpel s az állandó rova­tokon kívül számos hir, aktuális és mulattató apróság, társadalmi, esztétikai stb, tanulmány s ismeretterjesztő czikk, talál helyet a lapban, a melyet Vorságh Zoltán dr. szerkeszt s a mely manapság a legtartalmasabb, legjobban szerkesztett s legolcsóbb (egy negyedévre csak 75 kr.) újságok közé tartozik. Mutatványszámot bárki ingyen kap, a ki egy levelezőlapon a kiadó- hivatalhoz (VII. Kerepesi ut 22.) Budapestre fordul. „Kis Lap.“ Forgó bácsinak ez a régen bevált gyermeklapja, formában és tartalomban megifjodva folytatja nemes hivatását a gyermek nevelés körül. Hétről-hétre sok gyönyörű képpel és olvasni valóval megrakodva köszönt be előfizetőihez, egyformán szóra­koztatva és oktatva az apróságot. Forgó bácsi és Roboz Andor szerkesztők az íróknak egész seregét mozgósítják, hogy a »Kis Lap« változatos és bő tartal­ma ne csak mulattassa, hanem gyönyörködtesse is a kis olvasókat. Mind ennek a hegyébe a »Kis Lap« gyermekujság előfizetési ára olyan csekély, hogy min­den szülő könnyen megszerezheti. Negyedévre csak 2 korona, Megrendelő czim: »Kis Lap« kiadóhivatala Budapest, Kerepesi-ut 54. Baromfitenyésztők országos egyesülete. Nagy- fontosságú egyesület alakult minap Budapesten, a mikor az ország baromfitenyésztői kimondották a »Baromfitenyésztők országos egyesülete« megalakítását. Ezen a baromfitenyésztés előmozdítása érdekében alakult egyesület már csirájában, oly erősre növekedett, hogy a tenyésztők bizalommal nézhetnek jövő műkö­dése elé, a mely, a mellett, hagy az ország baromfi- tenyésztését van hivatva fejleszteni, egyúttal szoczialis feladatot is teljesít, mert kis emberek ügyét mozdítja elő. Az alakuló közgyűlésen az egyesület elnökségét és,igazgató választmányát választották meg, még pedig elnöknek gróf Teleki Józsefnét, alelnököknek K. Lip- pich Gusztáv, J. N. K. szolnokmegyei főispánt és gróf Keglevich Miklóst, ügyvezető alelnöknek Pirkner János m. kir állattenyésztési főfelügyelőt. „Magyar Bazár.“ Az ifj. Lónyay Sándorné és S Hentaller Elma szerkesztésével és az Athenaeum r.-t. kiadásában megjelnő »Magyar Bazár« nemcsak tar­talom tekintetében, hanem külső kiállításával is vete- kedhetik a külföldi legelőkelőbb divatlapokkal. A di­vatrész színes és egyébb ábrái, szabásmintái, divat- tudósitásai nemcsak szemre valók, hanem czélszerüek és főleg a legfrissebb hajtásai a folyton változó ízlésnek. gyönyörű sziklafalhoz, egy dolomitbányához, melynek symmetricus hasábjaiból készült Nagybánya trotoir- jának egy része. Innen szó nélkül haladtunk a patak mentén. Elől egy vezető, utána Molcsányi erdőmester, utána mi, s bennünket követtek a hajtők. így halad­tunk körülbelül egy óráig, miközben időm volt gyö­nyörködni a természet eme remek szépségében. Boldognak éreztem magamat, hogy magyar s az én szép hazámnak fia vagyok, mely ilyen kincseket rejt kebelében, mely vetekedik saját s idegen orszá­gok műkincseivel, a nélkül, hogy ott emberi kéz valaha szépített volna rajta valamit. Alattunk zugolt féktelenül egy remek vízesés, felettünk a »Holmi« kősziklafal, előttünk egy kémény­hez hasonló sziklatömb, melynek csúcsán egy keresz­tes fenyő áll méltóságteljesen, akár csak egy kereszt a kálvária tetején, mely még a pogányt is imára buz­dítja __ E pillanatban e remek helyen, egy kis kanyaro­dásnál előttünk termett az öreg oláhunk, úgynevezett beteges oláh-nyomozó, a ki kalapját leemelve, lábaink előtt a hóra leült, s ülve mondotta el tapasztalait és cselekedeteit. Suttogva s részben jelekkel adta tud­tunkra, hogy innen nem messze, a Komarnyikóban van a medve, sőt gyanúja van. hogy a medve ott egy barlangban fekszik, melyet kissé tovább, az útról is meg tud mutatni. Eközben értek oda a másik nyo­mozók is, ezek látták a medve nyomát az ő általuk körüljárt területről kivállani s ugyancsak a Komar- nyika felé tartani. így hát tisztában voltunk azzal, hogy a medve a hajtásban lesz. Utunkat tovább folytatva, csakhamar megmu­tatta az öreg oláh a medve barlangját, melyet egy kis mellékvölgybe térve körülálltunk kellő távolság­ban, mig a hajtők a hegyet megkerülték, hogy azt felénk hajtsák. Alig állottam állásomon, midőn egyszerre a bar­lang táján egy óriás robbanásszerű kőomlást hallot­tam; mint utóbb kisült, egy nagy sziklatömb omlott le a barlang közelében. Különben 10—15 perczczel később mögöttem ágtörés és hóropogás hallatszik, majd erős zihálás. Mindjárt sejtettem, hogy ott a medve megy le a völgy felé. Sajnos azonban, látni nem bír­tam. mivel egy kis gerincz elfedte a medvét. Hajtás után a hajtők jelentették, hogy mire ők felértek a gerinczre, már látták, hogy a medve friss csapása a legfelső puskás állásától még feljebb 100—150 lépéssel átvezet a hátunk mögött levő gerincz felé. így kisült azután, hogy tényleg az általam hal­lott vad zöreje a leomlott szikla által elriasztott med­véé volt, melynek egészen friss csapására rábukkan­tunk a »Holmi« szikla alatt, visszatérésünk alkalmával. * Ötödik nap ismét két medvét jelentettek a nyo­mozók a Jezerben s egyet a S'uri kövek alatt. Az előbbi hajtásból a medve visszatört a hajtők között ; mig a másik hajtásból a medve oldalt lefelé elmene­kült a sziklák felé. Hatodik nap egy medvét constatáltak a nagy­bányai városi erdő területén a Duler-sziklák között. Ez már egy igen complícált hajtás volt; ugyanis a hajtók 3 órát mentek, mig a hajtáshoz értek ; mi pe­dig egy egészen más völgyön fél órát szánon és on­nan másfélórát gyalog; a hajtás ezen felül 3 órát tartott, de ez esetben is a medve oldalt visszatört ki a hajtásbólr. Hetedik nap úgy terveztük, hogy erről a remek vidékről elutazunk át Lápos Bányára, a hol több vad­disznó és egy medve volt kicsapázva. így reggel 8 órakor szánon lementünk a nagybányai kohó köze­lében, hol két fiakker és Molcsányi erdőmester kocsija várt reánk. Ezekkel N.-Bányán keresztül Lápos-Bányára hajtattunk, Kende főerdész lakásához. Itt háromne­gyed órát töltve s egy pompés reggelit elköltve, ismét paraszt szánokon hajtattunk fel az erdőbe. Jó két órát szánkázva, elértük az ottani kincstári erdészlakot, hol már 3 erdővéd és vagy 30 hajtó várt reánk. In­nen mi szánon mentünk tovább, a hajtők pedig egy darabig utánnunk jöttek. Ezen a napon egész Lápos-Bányáig szemetelt az eső; az említett erdei laktól kezdve pedig sürü hó hullott reánk, mely egyrészt a vadregényes vidéket még komorabbá, másrészt az expeditiól még érdeke­sebbé tette. Egy völgynél a hajtők megállották, mi pedig még fél órát szánon, s azután még fél órát gyalog bandu­koltunk; végre Károlyi Lajos és Teleki Tibor eltértek tőlünk, hogy állásukat elfoglalják, mi pedig kissé bej- jebb mentünk. Itt az ösvény kissé eltért s ezen a helyen az én állásom lett kijelölve. Kissé megpihenve, körülnéztünk s láttuk, hogy az a két oláh, kik fegyvereinket vitték, elmaradt és sehol sem láthatók. E pillanatban lent a túlsó völgy öléből felhallat­szott egy lövés, mely jelezte a hajtás kezdetét. Na szervusz! a hajtás megindult, puska meg nincs! Mol­csányi erdőmester a fegyverét megtölti s kezembe adja azzal a megjegyzéssel, hogy álljunk csendesen, mert vad jöhet minden perczben. Szerencsénkre az oláh megérkezett puskámmal, melyet tőle hamar átvettem s megtöltöttem; ezalatt egy fiatal bükkfa mellett letaposta a havat s oda- sugta nekem : — Ez jó hely, vigyázz! De ha ott lenn lőnek, fuss oda a másik gerinczre, ott jő majd a medve ! Oláh puska hordóm aztán a többiek után elsie­jfgtíipjiiiiatin3f5i BTTaiHHitHKiiKracTHjtHKiiSKiiHraiafgnT^ srciGTBJGTTgtmgiiíigpniJCTHitFrrn [HTatSHitnHigrTggngcrrggTTgiHTaiHHiGTtgciHiDTTg GnatmagnaGírggTracíra ^TragnaPiígtnFiiinatögÍH] Első cs. és kir. osztrák-magyar kizárólag szabadalmazott - ■■ OMLOKZAT-FESTEK-SYÁR Kponsteinep Károly, t3écs, m. JJaupísh?. 120. . . (sa-ját liázáTcan.) 200 korona jutalék utánzások kimutatásáért. Föherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai intézőségek, vasutak, ipari-, | bánya- és gyári-társulatok, építési vállalatok, épitő-mesterek, úgyszintén gyári és [§ ingatlan tulajdonosok szállít Íja. E viharmentes homlokzat-festékek, melyek mészben Ij föloldhalók, száraz állapotban, por alakban és 46 különböző mintában -kilonkint jj 16 krajczártól fölfelé szállít tatnak és a mi a festék szintartósságát és tartósságát |f —— °= illeti, azonos az olajfestékkel.-------= ■ / = jj Mintakártya, úgyszintén utasítás kívánatra ingyen és bérmentve. Aranyérmekkel kitüntetve. | EirUIrírJtiTrUI^IHTUGTfu üTTDGTrD HrTrJLnfvi GTrJ Lnnl Irjnll GFiTvl PTrQ T51 fnTJ LiTp] GTn3 GTTD GTrJ DTrO ffml CFTAJ Ln oJ GTnH Ln n-l Ln n-i Ln n-t f?TrgUtáiInrJImUImQH]rUmOtnnjl^táfHGnDtnrUI^tmpSTrUInrUí^hrUl^lniUUiNl^l^[UQ^tnt^l^iJipitg

Next

/
Oldalképek
Tartalom