Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-23 / 12. szám
(2) 19Ö2. márczius 23. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 12. szám. fog a jelszó: »nincs veszve bármi sors között, ki el nem csüggedett.« Ha pedig a helyzet nehezedik, mielőtt a nagyobb pót-adó uralma megcsontosodna felettünk — módunkban lesz egyrészt .a magán kézben jobban jövedelmező jogokat, épületeket kisebb költséggel kezelhető tőkévé alakítani és uj jövedelmi forrásokat teremteni, ellenben a kiadásokat, például az óriási városi alkalmazottak létszáma apasztása és a fizetéseknek a mun- káhozi arányitásával mérsékelni. Másrészt a magán kereset megkönnyítése és az akadályok elhárítására is sokat tehet az elöljáróság arra, hogy a közvagyo- nosbodás előmozdittassék, de ennek első feltétele, hogy a tisztviselő a közönségnek szentelje munkáját s ne legyen versenytársa, hanem tényleges elöljáró tisztviselője a közönségnek, mert ha magán munkára fog a tisztviselő, könnyen felül kerekedik benne a magán fél, mi megszünteti a közönségnek a hatóság iránti bizalmát, mert ez látva, hogy a tiszti állás egyrészt a magán érdek emelése, másrészt az ellenérdek károsítására szolgálhatván, támad az elégületlenség, holott e nélkül is mily vita és küzdelmekre adott okot ezen erdő-vételár felhasználása módjának megállapítása, a legközelebbi ülések igazolják. A megőrzést óhajtók, az alispán ur helyi értekezlete után re- ményöket kezdték veszitni, de a megyei közgyűlésen és pedig a tisztelt alispán urnák inditványomhoz való hozzájárulásával győzött a megtartásra való törekvés s igy egyelőre a vízvezeték létesítése könnyebben elérhető, mert az alap meg van, csak az arra való fordítását kell elhatározni. Vajha ebben egyek lennénk, hogy áldva őseinket az erdőnek részünkre való megtartásáért annak utolsó részletét vízvezeték alakjában adhassuk át utódaink javára. Stoll Béla. Az Uránia Magy. Tud. Színház Nagybányán. Örömmel értesithejük a nagy közönséget, hogy végre Nagybánya városa is láthatja a fővárosi és vidéki lapok által folyton magasztalt hazafias és tudományos szinház előadásait, mert a jövő hó 7, 8 és 9-én az Urania magy. tud. szinház Nagybányán szándékozik három előadást tartani. Az előadás vetített képekből, mozgó fényképvetitésből áll és a vetítés alatt a felolvasó, Pékár Gyula nagy stilü magyarázatát adja ragyogó nyelvezettel. Színre kerülnek Dessewffy Hoffman darabjai is. Az »Urania« négy tagját küldte ki a vidékre, eddig több, mint 70 városban végezték az előadásokat. Az igazgatójuk: Grosz Sándor, felolvasójuk a kedves modorú Hajnal Dezső, a mechanikusuk Krausz Imre szakképpzett urak és a fényképészök: Jókai Róza kisasszony.. E kis társaság a tudomány népszerű terjesztésének szolgálatába állott. — A bécsi Burgszinház is meghívta előadások tartására, mert, a hirök nemcsak e hon halárai közt ismeretes. Csak az a kérdés, hogy Pékár Gyula darabját ki fogja oly hűen németre fordítni, mint a milyen szépen az magyar nyelven csendül meg. Ha magyar szöveggel adják elő mint Nagyszebenben, megint föl fog hangzani a német sovinizmus: nur deutsch ! Csak németül. De mi úgy hisszük, addig külföldi előadásokra az »Uránia« magy tud. színháznak vállalkozni nem kellene, mig e hon határai közt feladatát meg nem valósította. Feladata a tudományoknak népszerű alakban való terjesztése a magyar nép között, ott a hol már az intelligentia oly fokon áll. hogy az előadásokat megérteni, fölfogni és érte lelkesülni képes. Urániának sok utánzója akad. A Szepességben is vettek fel Uránia nevet valami kóbor társulatok, de ezeket a nagyközönség hamar megismeri és hamar megtudja különböztetni az Uránia magy. tud. Szinház elnevezéstől. E szinház Wlassics Gyula közoktatásügyi minister védnöksége alatt áll és az egyesületet a minisztérium kiváló tisztviselői és egyetemi tanárok alkották és vezetik. — Folyóiratot is adnak ki »Uránia« néven. Sorsjátékot is rendeztek e néven, mert a múlt évben az Urániát nagy vesztesség érte, mennyiben a laborátori- umában 10,000 frtnyi celluid kép égett el. így az egyesület nagy arányú fejlődését megakasztotta, de remélhető, hogy az egyesületnek e kára a nagyközönség hazafias támogatásával nehány év alatt pótolva lesz. — E szinház fokmérője a vidéki városok intelligentiájának. E szinház igazgatója a vidéken két géppel dolgozik az egyik villanyfényre, a másik Drummondfényre van berendezve. Ez utóbbit küldi előre Nagybányára, mert ez újabb találmányu berendezéssel jobb mint a kevés lóerejü villanyvezetékek, nem egyenletes fényt adó és vibráló készülékei. A vetitésre használt gép a legnagyobb mi e kontinesen található. A vetitő vásznának magassága 6 méter és szélessége 7 méter. — 42 négyszörméter területen mutatja be képeit. Az egészben csak az a sajnálatos, hogy csak három előadást szándékozik tartani. Ez igen kevés, utána fogunk járni mi nagybányaiak, hogy legkevesebb 10 előadást tartson, hiszen teljes felszerelése van tíznél több előadásra, ami nincs itt, azt Pestről a laboratóriumból megküldik. — A városi tanács pedig szives lesz gondoskodni, hogy a termet az Uránia szinház igazgatósága legalább 12 napra ingyen megkaphassa, hogy eljátszodhassák és mozgóképekben bemutathassák Spanyolországot, Velen- ezét, Monte-Carlót. A 19-ik századot, Amerikát, a tánezot, Rómát, a Hadsereget, a Sultánt, a föld regényét, Vast és Riveriát: összesen 12 Jrbt. Voltak itt még más mozgó fénykép bemutatók, de nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy e magyar vállalatnak és intézménynek az nyomába sem léphet. Egyes darabok Budapesten állandóan műsoron vannak, ki már egyszer megnézte újra és újra kívánja látni, hogy magának élvezetes perczeket szerezzen. Örömmel üdvözöljük az »Uránia« magy. tud. szinház igazgatóságát, hogy városunkba jö, de kérjük idején, hogy több előadásról gondoskodjék. A tudományos szinház nagybányai pártolói. Heti krónika. A szabad lyczeum tehát befejezést nyert, utoljára csattanós záradékul a magyar stylust volt alkalmunk megélvezni, a sok szép, tulipán, rózsa, sujtás stb. eleven színekkel volt megfestve és kiállítva a teremben s még elevenebb színekkel tudta a felolvasó megkedveltetni a magyar ízlést, melynek immár nagyobb tért kellene hódítania. József nappal aztán a sok tanulmányra beköszöntött a tavasz s most már nem a szobában, de a természetben keresünk szórakozást. Irigylésre méltó tavaszi napokat élünk, a kocsikázás és séta sportját űzi mindenki, a ki csak leheti. A tavaszi enyhe szellő pajkosan játszik a parasztlegények kurjongatásával, mert hát megint csak fősorozás van. így megy ez minden évben, elviszik a legényeknek a javát, a kit besoroznak azért ordít, mert besorozták, a kit nem vettek be azért lármázza tele az utczát, mert nem fogja viselni a császár mundirját s nem eszi a császár kosztját. A hét befejezője volt a mai közgyűlés, hol leginkább a városi beltelkek kerítései felett vitáztak, soknak látszott a fél órai vita, de ha meggondoljuk, hogy e felett már századok óta vitázik a lakosság, azt a fél órát nem is fogjuk valami nagy időnek tartani. A fülemile fütty óta a kerítés és a csepegés okozta a szomszédok közt a legtöbb perpatvart, azért bizony jó volna egy alapos és körültekintő szabályrendelettel elejét venni az atyafiságos barátság felbomlásának. Kiadtuk tehát a jogi bizottságnak, hadd perlekedhessünk még rajta egy kicsit s tárgyalások után még egyszer minden oldalról megvilágíthassa ezt a thémát a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Dr. Gergely György mármaros-szigeti jogakadémiai helyettes tanárt, néh. Gergely Károly nagybányai tudós ref. lelkész és iró fiát, folyó hó 18-án, ugyanazon akadémiához rendes tanárrá választották. Márczius 15-én a polgári olvasókörben igen szép számú közönség gyűlt össze. Az est programmját már múlt számunkban ismertettük. Ki kell emelnünk Németh József igen szép történelmi felolvasását, mely találóan szép hasonlatokban igen gazdag volt s vonzó és érdekfeszitő modorban rövid egy óra alatt végig vezetett ezer éves hazánk annyira változatos történetén. Incze Lajos költeményét nagy tetszéssel fogadta a közönség s nemcsak a szavaló Szabó Miklóst, de a szerzőt is zajos tapsokkal hívta ki. Szabó Miklósban városunk társadalma úgy látszik kitűnő erőt nyert. Egy és ugyanazon napon prédikált a templomban, szavalt egy igen nehéz tartalmú és hosszú költeményt s irt egy emlékkönyvet márczius 15-re, melyet ott az estélyen árusítottak. Bőven kivette tehát részét a szabadság ünnepléséből. A szabadság serlegét Torday Imre emelte fel rövid, magvas beszéd kíséretében, lelkes éljenek között. Dalárdánk odaadó működését dicsérnünk, annyi siker után, talán felesleges is, csupán elismerésünket fejezzük ki s azon óhajunkat, hogy éljen és virágozzék a mi dalkarunk sokáig. A polgári kör estélye méltó befejezése volt a nagy napnak A 20-iki vármegyei közgyűlésen a Nagybányát érdeklődő ügyek mind kedvező elintézést nyertek. Smaregla aljegyző választása ellen beadott fellebbezés elutasittatott. Az erdőtanácsos lótartási átalánya és a Lamarche czéggel az erdővételár fizetésére nézve történt megállapodás ellen beadott fellebbezések szintén elutasittattak. A fogyasztási adóra vonatkozó szabály- rendelet módosítását jóváhagyták. A 340 ezer korona erdővételár ügyében elfogadták az alispáni előterjesztést, úgy a mint azt már annak idején hoztuk, vagy is a megye a vételár megtakarítása mellett foglalt állást. Semmi válasz. A kadét végre belátja, hogy nevetséges helyzetbe jutott. Szeretne visszavonulni, de sértett, önérzete nem engedi. Most már csak azért sem! Ö a huszár kadét csak nem hátrálhat! Igen, most már kötelessége kitartani a végletekig, ha mindjárt életébe kerül is. De nem került az életébe, mert hölgye egy fényes palota kapuja előtt csakhamar megáll és int a tétovázó kadétnak, hogy kövesse. A szerelmes kadét hölgyének különös viselkedését röktön elfelejti és uj reményektől dagadó szívvel követi az emelet széles lépcsőin. E közben kitör az ifjú leikéből a soká visszafojtott érzelem s édes szerelmi szavakat suttog ismeretlen hölgyének füleibe, a ki azonban kecsesen int, hogy csendben legyen— A folyosón egy inassal találkoznak, kinek arcza zavarteljes meglepetést árul el, a mint őket meglátja. A még mindig hallgatag úrnő vendégét a szalonba vezeti, a hova az inas is betolakodik az ifjú kalandhős nagy bosszúságára. A szőke szépség ekkor a legkedvesebb hangon megszólal és édeskés, sokat jelentő hangon kéri vendégét egy pár pillanatig várakozni mig átöltözködik. Alig tűnt el azonban az úrnő, az inas közzelebb lép a vendéghez és könyörgő hangon ek- kép szól: — Kadét ur az égre kérem távozzék. Szigorúan megparancsolták nekem, hogy ő méltóságát egy perezre se hagyjam magára, mivel..,. — Halgasson — rivalt rá a kadét — és ne fecsegjen itt össze vissza, hanem takarodjék, mert... — De kadét ur kérem, hallgasson meg, hiszen a méltóságos grófnő őrült és ha a dühöngő roham rá jön, úgy veszedelmes... Az inas nem fejezhette be szavait, mivel a szerelmes kadét futólépésben rohant el a veszedelmes helyről. III. Az »Első kaland« a vidéki »Haladás« vasárnapi számában csakugyan megjelent és általános feltűnést keltett. Az egész kis városkában csak erről beszéltek. A Casinó társalgó termében a kritika tisztitó tüzének lángja erősen lobogott. Voltak, kik dicsérettel halmozták el az ifjú írót s nagy jövőt jósoltak neki; de voltak olyanok is, kik röviden letárgyalták és napirendre tértek fölötte. A »Haladás« szerkesztője ga- vallérosan viselkedett, a mennyiben tiszteletpéldányt biztosított Gara urnák és tiszteletdij képen 20 koronát ígért. Továbbá kérte, hogy ügyes tollával az irodalom, a város és a haza javára még sok szépet alkosson. Bárhová ment az uj iró, mindenütt a legnyájasabban fogadták és sikeréhez a legmelegebben gratuláltak. Gara urat ennyi dicsőség majdnem elkábitotta. De boldogsága tetőfokát akkor érte el, mikor a bájos Mimi, forrón szeretett menyasszonya örömkönnyek között borult izmos vállaira és fuldokló hangon üdvözölte, mint a magyar irói gárda legifjabb tagját. Azt mondják, a töviskoszoruk életünk rózsaágaiból készülnek s nem a borongós, de a legmelegebb nyári nap után támadnak vészeink. A »Haladás« ellenlábasa, a véresszáju »Ellenzék« volt a jelen esetben az a vészmadár, a mely kíméletlenül lecsapott. Ugyanis az »Ellenzék« irigyelvén a »Haladás« legutóbbi fenomenális sikerét, böngészni kezdett. A kutatás váratlan fölfedezéssel járt, a mennyiben az »Első kaland« czimü tárcza tárgyát egy hires franezia elbeszélő ezelőtt 30 évvel már nagyon ügyesen megírta. A leleplező vezérczikk »Ave plagisator« kifejezéssel köszönti az uj irót és oly alaposan foglalkozott a »Haladás« felsülésével, hogy az egész kis város olvasó közönsége homéri kaczajban tört ki. Gara ur pedig midőn megtudta az irodalmi botrányt, melynek nevetséges hőse lett, testben, lélekben megtörve haza vánszorgott, levelet irt és egy szép tavaszi napon főbe lőtte magát. A levél, melyet menyasszonyához intézett, következőkép szólott: Imádott menyasszonyom! Édes Mimi! Csak egy pár perez választ el az örök sötétségtől, a megsemmisüléstől, midőn e sorokat irom. Búcsúzni akarok tőled örökre. Bocsáss meg szerencsétlen Györgyödnek, ki oly nagy fájdalmat kénytelen okozni neked. Nagyravágyásom áldozata vagyok. Egyik barátom felültetett. E lelketlen ember tudta, hogv minden törekvésem irói hírnévre vergődni, és ezen gyengeségemmel gyalázatosán visszaélve azt a végzetes franezia elbeszélést, mint ő vele tényleg megtörtént éleményt adta elő. Én hittem szavának és ostoba módon lépre mentem. A világ pedig kérlelhetetlenül pálezát tör felettem. Ezt a szégyent túlélni nem bírom. Nem, igy meggyalázva tovább élni nem tudok. Isten veled ! Szerencsétlen Györgyöd. „Sahara“ jSzmavfoa V V V V V V í^iiuelyefi Nagybányán kapható: HARACSEK VILMOS UTÓDAINÁL. A dohányzóknak igazi élvezetet csakis a legjobbnak elismert valódi egyptomi szivarka hüvely a „Sahara“ nyújt, mely a dohányzás alatt sem fekete, sem zsíros nem lesz és ki nem alszik. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól! Egyedüli készitök: ELSTER TESTVÉREK, Lemberg.
