Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-31 / 35. szám
Nagybánya, 1902. Augusztus 31. — 35. szán . XXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET, HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELEISTIK lv£I2sT.DIEIIST Előfizetési ára 1c ; Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. /{-*-Ti Nyilttér soronként 20 fill. /' Városi közgyűlés. — 1902. aug. hó 27-én. — Nng\bánya képviselő-testülele ma tarlóit gyűlésének az adott nagyobb jelentőséget, hogy a Kossuth ünnep és a Vesselénvi-szobor leleplezése volt napirenden. A többi tárgyak eltörpültek a két nagy nemzeti ünnepség mellett. Szeptember 18-án Zilahon, Szilágymegye székvárosában leplezik le Wesselényi Miklósnak Fadrusz János által készített szobrát. Ez alkalomból az egész országból zarándokolni fognak a kies Zilahra, az országház, a megyék, városok slb. képviselve lesznek, Nagybányát is meghivla a szomszéd megye s a képviselő-testület ma küldöttséget menesztett, mely koszorút helyez a szobor talapzatára. Szeptember 19-én ennél is sokkal nagyobb ünnepet ül az egész ország. A múlt század egyik legnagyobb fiának: Kossuth Lajosnak száz éves születése ünnepét. Ezek a Kossuth ünnepségek több napon ;it fognak tartani az országban, sok helyt 20-án, legtöbb helyen 2l-én tartják, mert vasárnap a nép magasztosabban ünnepelhet, mint hétköznapon. Nálunk éppen heti vásárra — péntekre — esnék az ünneplés, de meg a Wesselényi-szobor leleplezésével is annyi a ösz- szeütközésbe jönne, hogy megtartása 21-én sokkal megfelelőbbnek Ígérkezik. A város tehát elhatározta, hogy ezen a napon fogja ünnepelni a százados fordulót. Diszközgyülést tart s az ág. h. ev. lelkészt: Révész Jánost hivatalos átiratban fölkéri ünnepi istentisztelet tartására. A gyűlés 11 órakor ért végett nehány folyó ügy elintézésével Részletes közleményünk a következő: Elnök : Gellert Endre polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők : Soltész Elemér, Fábián Lajos, Bálint Imre. Hitelesítés ideje: Szept, hó 6-án d. u. 4 órakor. 1. Szilágy vármegye közönsége ünnepélyesen meghívta Nagybánya város közönségét a nagy Wesselényi Miklós báró szobrának folyó év szept. 18-án d e. 11 órakor Zilahon tartandó leleplezési ünnepélyére A képviselet köszönettel fogadva a meghívást ez ünnepélyre, a város nevében Gellért Endre polgármesteri, Égly Mihály főjegyzőt, és Szerencsy József képviselőt küldi ki s elhatározza, hogy Nagybánya város nevében koszorút helyez a szobor talapzatára. 2. Gellért Endre polgármester a következő indítványát terjeszti a közgyűlés elé: Határozza el a képA „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája. t m . ■, __u_un. üt i emlékek Zinaonyban, Belgrádban, Szegeden. Újvidéken szóba került a belgrádi kirándulás Ki tudja, mikor juthatok Belgrádhoz ily közel, gondoltam magamban. Összekerültünk vagy 25-en, nehány nő is volt a társaságban. Rendbe hozta a rendező útleveleinket. Este tehát Zimony felé vettük utunkat. Előbb azonban megfordultunk Lídiában. — Tetszik tudni, ez nem sokkal messzebb van Újvidéktől, mint Makó Jeruzsálemtől. (Egy puszta neve). Zimonyban a Central-szálióba hajtattunk, lit a kerti helyiségben szép tamburazene mellett vacsorái- tunk. Másnap reggel felmentem a milleniumi emléktoronyhoz, mely a Duna parton egy magaslaton, régi várnak a helyén emelkedik; még látszanak a bástyák köralapjai Igen sz p maga a torony. Középtáján terrász, ennek négy szegletét kisebb kopulás tornyok ékítik; közöltük emelkedik a csúcsos tetejű torony, rajta turulmadár lebegteti szárnyait. Csak a kis tornyokig mentem fel. Innen is nagyszerű a kilátás a madártávlatban elterülő Zimonyra és a Dunán át, mely itt hatalmasan kiszélesedik, Belgrádra Zimonyban is bőségben fel volt a piaczon halmozva a szép konyhazöldség. 9 órakor indult a hajó Belgrádba, de miután viselő-testület, hogy Kossuth Lajos születése napjának 100-ik évfordulóját hivatalosan megünnepli. Tekintettel arra, hogy a születési nap ide: évfordulója péntekre esik, az ünnepi istentisztelet és díszközgyűlés a város közönségének akadálytalan részvételére való tekintetből, a szeptember 19-ét követő vasárnapon, vagyis szeptember 21-én, a városi nagy szálló dísztermében tartatik meg. A helybeli ág. ti. evang. egyház lelkésze a mai közgyűlésből fölkéretik, hogy folyó év szeptember hó 21-én ünnepi istentiszteletet tartson, melyen a képviselet tagjai testületileg vesznek részt. A díszközgyűlésen tartandó emlékbeszédre Égly Mihály kéressék fel. A képviselet a polgármesternek ezen indítványát általános lelkesedéssel, egyhangúlag magáévá teszi s az elnök a határozatot ez értelemben mondja ki. 3. Tanács javasolja, hogy a köz-fürdőben a dijak következőleg szállíttassanak le : Porczellán-kád kellékekkel 90 f, azok nélkül 70 f. Czement-kád kellékekkel 60 f, kelléke, nélkül 40 f. Gőzfürdő személyenként 80 f. Külön készített gőzfürdő 7 K. Tükör-fürdő kellékekkel 20 f, azok nélkül 10 f. Zuhany 40 f. A képviselet ezen árakat elfogadja és jóváhagyja egyebekben az ügyrendet továbbra is fentartja. 4 A közmunka-bizottság jelenti, hogy a veresvizi rét értékesítése tárgyában a helyszínén kiszállott, megát lapította a temetőnek helyé , a bányász házastelkek beosztását s javaslatot tesz a terület egy részének értékesítésére nézve, valamint arra nézve, hogy Pap Sándor bányásznak fürésztéri telke egy veresvizi bányász telekkel kicseréltessék. A közgyűlés a közmunka-bizottságnak javaslatait minden irányban el! 'gadta némi eszmecsere után. 5. Polgármester előterjeszti, hogy aSzatmár nagybányai vasút kiépítése alkalmával a város egyesekért, ső‘ községekért is szavatosságot vállalt az általuk aláirt törzsrészvények erejéig. Az összeg, melyiyel az illetők mai napig hátralékban vannak 14375 K 8 f. Hogy az intézkedések megtehetők legyenek, mindenekelőtt az elszámolás szükséges. Felszámoló bizottságul a polgár- mestert, tiszti ügyészi, számvevőt, Szirti Vilmost, Stoll Bélát és Moldováti Lászlót javasolja kiküldetni. A képviselet a polgármester indítványát elfogadja s a felszámoló bizottságot kiküldi. A gutini ünnepély. — Második közlemény. — Kapnik szép-i megrabolták, kifosztották szép virágos kertjeiket, ragyogó lálczákon hozták elénk a föl halmozóit szcbbnél-szebb kis virágcsokrokat, nem volt mentség, kiki választották a kedvencz virágát, százszorszépet, érted halok, fájvirág, ne nyúlj hozzám, vanília stb. stb. epedve néztek ránk, egyet választanunk kelle, de hamar, a másik kis kapniki gráczia már odatüzte gombostűvé' a kalapra, gomblukba, vagy a szív fölé, kihez hogy illett, kellett, mert a házi ur vezénylő szava fel-felhursant már: Leülni, enni, inni, de hamar, mert a kocsik megfordultak, fél óra múlva indulás föl a menedékházhoz, az pedig messze van. Két óriási asztal hajladozott mindenféle hideg ennivalótól, mit utas, vadász, turista szeme, szája csak kívánhat, s még hozzá a grácziák szerepet cserélve, már körül jártak bennünket mint rokolyás Ganimédek, csábiló llébék, ki palaczkkal, ki gulyásos, pörköltes tállal jártak körül bennünket, venni kellett, enni kellett 3—4 félét egyszerre, s mindezt ingyér, csak az italfélét kellett megfizetni mesés olcsó áron Közbe a czigány csárdásba csapott át, a félénk Grácziák kaczér Nimfákká változtak, s ugyancsak indult ám a láncz de az a kegyetlen sip mindent átsi- vilva felülést parancsolt s újból megindult a karaván föl é. irányba az úgynevezett Sujor völgyön, (pár év múlva Erzs bet-völgynek nevezik, érzi ki-ki miért?) Az egész Gutin vidék legszebb völgye ez, igazi Tempe, maga megérdemli, hogy a természetbarát végig sétáljon rajta át Bányára vagy innen Kapnikra. Le is ugráltak a szekérről mindannyian s vígan gyalogoltak a pompás műúton, (szénhajtón) be nem telve az itt-ott feltűnő táblák móndókáival, melyek az egyes helyek, vízesések, szakadékokról mondtak érdekesnél-érdeke- sebb dolgokat, pl. Lavina völgy, itt temette el 5 éve egy lavina Styopon Vaszil bányászt. Hó alatt volt 6 óráig, de máig is él stb. Közbe-közbe lódobogás hallatszott. Baltay mint egy daliás burkapitánv robogott el mellettünk, fején legényes vadászkalap, kaczéron díszítve a szép karuly- madár szárnnyal, arczán lángoló öröm, ajkán lelkesítő biztatás: Előre uraim, hölgyeim, már nincs csak egy óra, csak fél óra, még jó negyed és mind ezélná! leszünk s hogy nem áltató biztatás volt, bizonyiták a meg-meg dördülő mozsárlövések, az el-elhaló zenehangok, melyek a tanyára érkezett csoportokat újból és újból üdvözöllek. Másfel óra alatt czélnál valánk, az uj menedékház előtt. Herkulesi munka az egész vállalat; sürü, vad erdőn, magas hegyek közt, patakokon, járatlan helyeken át vezetni, lejtős, csak néha-néha koptató utat föl 1100 méterre úgy, hogy a hintó is csak úgy fölmehet rajta, mint a fakó bányász-kocsi. A gyalogos turista kivált fütyörészve, hujjogatva ér fői. Most is föl ért mind, a 8 éves úri fiuk gyalog csak oly vidáman, mint a 79 éves német sógor gyalog és szekéren. Legutoljára jött (mert legkésőbb indult) 3 szép úrnő lóháton, úgy röppentek le a prüszkölő lovakról, mint az elhessegetett galambok. Gyönyörű kép, de csetteg- lek is ám a fotográfusok gépei, mert vala köztünk ilyen is nem egy. Tágas havasi legelő közepén, fehér kerítés közt nevel le felénk két szép faház; az egyik keletnek, a másik délnek forditva ablakaival. Az első igazi kis úri vityiló: tágas tornácza könyöklővel végig, két nagy nem voltunk együtt, már a közös útlevelünk mialt is be kellett a többieket várnunk. így csak 10 órakor indulhattunk. 3 fillér, és a hajó átvisz egy más országba. A hajón egy fiúnál, ki pénzváltásra ajánlkozott, váltottam 2 k. 6 f'-t szerb pénzre. Belgrádban elmentünk a múzeumba, innen a várba Legjobban meghatott a vár árkából felhangzott lánczcsörtetés Föltételezem, hogy csak katonai deliquensek sínylődnek itten, lábukon lánczokkal terhelve. A.közszemlére kitett ágyuk között láttunk elfoglalt török ágyukat is. Találkoztunk kiilömbözo katonákkal. Derék, szép szál legények, az öltözetük is szép : hosszú csizmaszár, sapkájuk mint az orosz katonáké, csillagjaikat pedig vállukon hordják. Ebédre egy földihez mentünk. Majer a neve. Mi is lehetne más? Majer itt, Majer ott, Majer mindenütt. Ebéd után villamos vasútra ültünk, mely a Topsi.de.vbe-' vitt, útközben láttuk a konákot. Meglehetős szép, modern, kopulás tornyos palota. Belül úgy sem tekinthettük meg; mert otthon volt a királyi pár. Topsider szép liget. Itt ölték meg orozva Obre- novics Miklóst, a király nagybátyját. Megtekintettük itteni házát és azon szobát, hol meghalt. Az egész szoba, ágya, az ágyon török feze sat. úgy van még, mint az halálos perezében veit. Egyszerűség és szilárdság által tűnik ki az épület. Egy óriás piatan is ; magára vonja az ember figyelmét : számos, ernyőalak- j ban vízszintes kolossális oldalagakkal, melyek egy pavilion vasoszlopaira támaszkodnak. Vasárnap volt és igy még inkább lehetett szemlélnünk a külömböző népviseletet. Belgrádból vissza vonaton jöttünk. A vonatnál ránk ismertek a czigányok, mert magyar darabokkal igyekeztek kedveskedni Éjfél után fél 2-kor Szegedre érkeztem. Félbeszakítottam utamat, hogy kipihenjem fáradságomat; de a sok érdekes szép látnivaló is megérdemelte a kiszállást. A Széchenyi-tér nagy kiterjedésben, rajta sétakert, körülvéve gyönyörű palotákkal : a tornyos városház, törvényszék kiemelkednek. A város egyéb részeiben a színház, Otthon, a királyi tábla „Közművelődésnek,“ állami főreáliskola, de ez utóbbit felülmúlja a piaristák uj főgymnasiuma. Ezen gyönyörű és kolossális épület beillenék tudomány egyetemnek. A templomok között nagy disze a városnak a remek arab, bizancz sat. Vegyes stílű uj zsidó templom Említésre méltó a Kossuth L. sugárút, a terek közül pedig a Stefania-sétány, a Klauzál-tér. Emlék oszlopok is díszítik a tereket, mint a Dugonics szobra, és a „Szeged-Szöregh alatt elesett honvédek emlékére“, ezen sorokon alább: Csatájuk a védelmezett. Népjog csatája volt. Bajza. Ritkítja párját, a közlekedési hid is, mely merészen Íveli át a Tiszát. Szegedet a Tisza ajándékának lehet tekinteni ; de ezelőtt pár évtizeddel a bőszült folyó teljesen visszavenni látszott, mit azelőtt két kézzel ajándékozott Hanem most annál nagyobb örömmel telik el a magyar szív, főnikszként megújulva és fiatal szépségben tündöklik a legmagyarabb város. Lukácsi György.
