Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

(2) 1902. augusztus 24. 34. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A vidék egyre érdekesebb kezdett lenni, a turis­ták forgolódtak helyükön, hol erre, hol amarra fordí­tották a messzelátót, kivált mikor az öreg Gutin más­más oldalát kezdte mutogatni. Gyönyörködésünkből kellemetlen hideg borzongás ébresztett fel bennünket, erős. metsző szél zúgott át a vidéken, reggel 8—9 óra között járt a nap, s 11 —12 c. meleg volt csak. Igen, mert az Aneroid azt mulatta, magasan járunk, 1000 méter körül, a Gutin északi kopasz oldalán, hová a máramarosi havasok Pop Iván, Hoverla akadályta­lanul röpítik fagyos fuvalmukat. A szegény lovak is nehezen húztak, prüszköltek, fújtak a fulladástól. Megsajnáltuk őket. egymásután leugráltunk mind, hogy megmacskásodott inainkat rendbe hozzuk, egy tajtékozva lerohanó patakból jót húztak fáradt lovaink, mi is megkívántuk tőlük, s a 11 c. meleg ital mindannyiunkat ujja, vidámmá vará­zsolt s mellékösvényeken nvesve a keringő országutat, elé-elé vágtunk az üres kocsiknak, még a 79 éves német Sámson is. Ezt tegye, csinálja utánna a petyhüdt inu, négy fal közt ténfergő léha fiatal nép! Felsikoltott a vezető sípja 3-or egymásután, a mi »álljt« jelenteit. Megálltunk, fent voltuk a hágón, ltOO méter magasban. Felülni, hangzott a vezénylet s kis rugaszkodás után vígan robogott lefelé a kara­ván a kapniki völgybe, a kocsisok alig győzték a ke­rékkötést, fékezést, mi pedig fékezhetlen örömrival- gásba törtünk ki. mikor feltűntek előttünk lenn a völgyben Kapnik f'ellobogózotl házai. Közeledünk czél- hoz, kezdődik az ünnep ! Leereszkedőben először értük a hires Róta telep gyönyörű házait, melvekat az üzér angolok építettek a szibarita kényelem minden nemét beültetve ide a gutini vadonba. De a Róta nem lett magy. Klondiki, vagy második Burföldi bánya, nem eresztett, az üzé­rek elbuktak, s mostan a gutini paradicsomban min­den szomorú és kiholt, ajtók, ablakok bezárva, besze­gezve várják a dobraütés napját. Lejebb már derültebb képek jöttek, tűntek elénk, az ünneplő vegyes közönség, a zsibongó hetivásárosok, a templomba és templomból özönlők százai éljeneztek, szetreázkáztak előttünk, mögöttünk, alig győztük a vi­dám köszöntést szóval, kalappal viszonozni, mig csak Alsó-Kapnik végére érhettünk, az egyetlen, 8 km. hosz- szu utczán leroboglunk, beletellett jó egy órába. Itt már hemzsegett a tömeg köröttünk, a kocsik alig bírlak mozogni, a lovak hegyezték füleiket, hor­koltak, tánczoltak a vidám czigányzenére, a gyújtó Rákóczy-induló hangjaira, melylyel a házi ur Baltay János főerdész fogadott bennünket. De nem csak ő egyedül. Itt voltak a kapniki tiszt urak és családjaik va­lamennyien, alig győztük a szívélyes üdvözleteket vi­szonozni, de itt voltak a Gráziák, meg a Múzsák is, kettőzött számban. Benoslk János turista. (Befejező közlemény következik.) Heti krónika. A turista kirándulásoknak van egy nagy hátrá­nyosságuk s ez az, hogyha az idő nem kedvez, akkor mindennek vége. A milyen kellemes, jókedvre hangoló, barátságos és gondtalan a szórakozás az ilyen össze­jöveteleknél jó időben, éppen olyan borzasztó, leverő, barátságtalan és aggodalmas Jupiter tonnans hangjai mellett. Nem régen történt az meg, alig 1—2 éve, mikor a Kárpát-egyesület összegyűlt Felsőbányán és megered­tek az ég csatornái, zúgott, ömlött az áradat, a messze földről jött idegenek beüllek a korcsmába, ittak vagy kártyáztak, akár kiment az ember, akár beült; elázott, de a pompásnak Ígérkezett kirándulásból nem lett semmi. Ez idén szerencsésebb volt az egyesület. A gu­tin i részlet oly nagyszerűen sikerült, hogy örökké em­lékezetes lesz azokra nézve, a kik ott voltak. Nagybá­nyára azonban ismét elázva (recte megázva) jöttek vendégeink. A ligeti estélyt is elmosta az idő s lett belőle egy barátságos ismerkedés a Nagyszállóban. ügy látszik a nyári szezont befejezte ez a nagyobb szabású mozgalom, mert az izr. filléregylet holnapi hang­versenye inkább az ősznek közeledtét jelzi, a mennyi­ben a nagyteremben lesz és valljuk meg őszintén, szinte jól esik már estenként a falak közzé, melegebb helyre húzódni. A konczertre sok jegy kelt el Idegenek is ér­keztek már városunkba ez alkalomból, semmi kétség, hogy igen jól fog sikerülni. Mondják ugyan némelyek, hogy azok az idege­nek vásárra jöttek és nem a hangversenyre (mert tetszik tudni nálunk hétfőn és kedden országos vásár lesz), de hát mit hallgassunk mindig a »gonosz világra és a rósz nyelvekre«, jobban esik az a tudat, hogy a művészet gyakorolt vonzó hatást az illetőkre, remél­jük és higyjük hát a jobbat. Használjatok is fel magyar ifjak és magyar leányok ezt a rövid időt vidám mulatságra, mert a jövő héten már beiratkozást és iskolai uj esztendőt fog hirdetni a krónikás. Különfélék. Kossuth Lajos születése napját városunkban is impozáns módon készülnek megünnepelni. Nálunk ne­hezíti a helyzetet az, hogy szept. 18-án lesz a Wesse- lényi-szobor leleplezése Zilahon, hol a bányaiak tö­megesen vesznek részt s igy 19-én a Kossuth-ünnepély nem volna oly teljes, mint azt szeretnők. Valószínű tehát, hogy a legközelebbi vasárnapon, vagyis szept. 21-én rendezik a Kossuth-ünnepet és pedig párlkü- lönbség nélkül az egész város részvételével A nagybányai m. kir. állami főgymnasiumban a fölvételek és beiratások folyó évi szeptember hó 1.. 2., és 3. napjain d. e. 8—12 óráig lesznek. Azon t. szülők­nek, kik az I és II. osztályba óhajtják fölvétetni fiaikat, különös figyelmébe ajánltatik, hogy szeptember hó 1-én jelentkezzenek. Nagybányán, 1902. augusztus hó 23-án. Vida Aladár s. k. igazgató. A községi elemi iskolában a beiratások szept. 1-én kezdődnek és pedig l én és 2-án a helybeli fiuk, 3-án és 4-én a helybeli leányok, 5-én a vidékiek, 6-án a ke­reszthegyiek és veresviziek fognak beiratkozni. Az izr. fillóregylet hangversenye holnap este lesz, előreláthatólag nagy érdeklődés mellett és nagy sikerrel BekUldetett. A közönség köréből vettük a követ­kező elkeseredett sorokat, miket a város jobbjainak megszivlelésül a legmelegebben ajánlunk : Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának 33-ik számában a Za- zar partja szélén szemét, ágyszalma stb. stb felhalmo­zása tárgyában megjeleni czikket engedje meg tekin­tetes szerkesztő ur, miszerint azt némileg kibővitsem azzal, hogy a Nagypénzverő- és Vízpart- (Zárt) utczát összekötő úgynevezett Dorogi-féle sikátor, valamint az a bizonyos Rózsa-folyó, már ős idők óta egyébre sem használtatott, mint szemét lerakodó helynek és ezt mind ez ideig nem vette észre senki. Kiváló tisztelet­tel Vizparti lakó. Gyászhir. Penti Albert kir. fizető főerdészt és családját nagy csapással látogatta meg a sors. Kis leányát a 12 éves Ilonkát kanyaró következtében beál­lott vese gyuladásban elvesztette. Penti Ilonka a polgári iskolának növendéke volt. Halála a mily megrendítő a családra nézve, épp oly általános részvéttel találko­zott mindenfelé. A család gyászlapja ez: Penti Albert főerdész és neje Kerekes Ilona, valamint gyermekeik: Albert, Gizella és Piroska, a reánk mért nagy csapás­tól megtört szívvel tudatjuk az összes rokonság nevé­ben a szeretett jó gyermek, testvér és rokonnak Penti Ilonkának hosszas szenvedés után, 1902. augusztus hó 17-én éjjel 12 órakor, életének 12-ik évében történt csendes elhunytát. Kedves halottunk hült tetemei folyó hó 18-án délután 5 órakor fognak a halottas házból az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Rokonainkat, barátainkat és ismerőseinket a gvászvégtisztességre ezennel meghívjuk. Nagybánya, 1902. évi augusztus hó 18-án. Áldás és béke a szere­tett halott poraira. A kereskedő ifjak tánczestólye e hó 16 án nem sikerült úgy, mint azt reményiettük. A polgári kör helyiségeiben kevesen gyűltek, össze s a tánczokat 10—20 pár tánczolta. Ám azért jól mulatott a kis tár­saság és sokan voltak, a kik reggelig búsultak a felett a körben, hogy a mulatság nem jól sikerült, mialatt természetesen a legkitűnőbben elmulattak. Kovásy Zoltán m.-szigeti képezdei igazgató tudatja, hogy a női kereskedelmi tanfolyamot megnyitja, ha elegendő hallgató jelentkezik aug. 31-ig. A tanfolyam szept. második felében kezdődik. Tandíj 80 korona. Beiratás 5 K. — Négy polgári iskola vagy felvételi vizsga kell hozzá. Az ág. ev. templom arany c.illárjára 165 korona 38 fillér gyűlt össze, az elszámolás a legutóbbi egy­háztanácsban eszközöltetett. A csillár ára 140 korona 56 fillér volt. Maradvány 24 korona 82 fillér, mely összeg négy china-ezüst gyertyatartó beszerzésének alapját fogja képezni. A 4 uj oltári gyertyatartó mintegy 200 koronába kerül. Tanügy. Az iskolaszék ma ülést tartott, hol a tunitók beosztását következőleg állapították meg. Fiú­osztályok: I. Székely Árpád, II. Rozsos István, III. Doroghy Ignácz, IV. Wienerberger Géza, V., VI. Alexy Kornél. Leány osztály ok: I. Buday Etel, II. Koretkó Lud­milla, III. Czarich Ida, IV. Lázár Paula. Kereszthegy. I. Bányai Ida, II. Szokol Margit. Az óvodában mindig decz. 20-tól január 20-ig fog tartani a szünidő. — A Kereszthegyen 1 tanítónői állást rendszeresítenek, a Veresvizen 1 ideiglenes tanítónő alkalmazását enge­délyezték. Pokol Elek borpataki tanító okmányait véglegesítés czéljából fölterjesztették. A városhoz átír az iskolaszék, hogy a Zazar partján az iskola mellett kerítést készíttessen, mivel a gyermekekre nézve a jelen állapot életveszélyes. Egészségügy. Az elmúlt héten augusztus 22-ig 2 megbetegedési eset fordult elő és pedig 2, négy éven aluli gyermek kanyaróban. A regále kártalanítási kötvények, melyek a kon- versiónál nem voltak bejelentve kicserélés végett, a helybeli adóhivatalnál szept. 1-ig bejelentendők, mivel csakis ezen határidőig fognak kamatozni s azután be­váltatnak. Kérelem a nemes lelkű emberekhez. Egy 11 éves kis fiú elvégezte szép eredménnyel az első gymnasiu- mot, s most a II. osztályba szegénysége miatt nem tud menni. Pár forintra volna szüksége, beiratkozásra, fel­szerelésre. Atyja a kórházban fekszik, anyja szintén ki­merült, elbetegesedett a túlfeszített, munkától. A gyer­mek jó felfogású, éles eszii. gyenge, kisded testalkatánál fogva, testi munkára különben sem alkalmas. A ne- messzivü emberekhez fordulunk, járuljanak 1—2 ko­ronával a gyermek jövőjének előmozdításához. Az ado­mányokat nyugtázni fogjuk s megjegyezzük, hogy a pénzre szeptember 1-ig szükség van. — A Nagybánya és Vidéke szerkesztősége. Szives figyelembe ! Felhívjuk a közönség b figyel­mét a deésaknai só fogyasztására. Ugyanis a deésak- nai nagyáruda itt helyben a gróf Dégenfeld-féle ház­ban sóraktárt nyitott. Ezen só úgy minőségben mint béltartalom tekintetében 40 %-al jobb az eddigi hasz­nálatban levő sónál, azért minden háziasszony el ne mulaszsza, hogy szükségletét ezen sóból fedezze, mert a háztartásban megtakarítást ér el. Ezen só külön e czélra berendezett gőzmalmon lesz megőrőlve és pe­dig szép darabos sóból, nem pedig törmelékekből, te­hát tisztaság tekintetében is inkább ajánlható. A gazdasági munkás és cselédpénztárról szól 1900. évi XVI. t.-cz. kiegészítéséről alkotott 1902. évi XIV. t.-cz. 1902. évi julius hó 1-én életbe lépett, kik ezen pénztárba tagokként belépni óhajtanak, jelentkezzenek Csüdör Lajos városi tanácsosnál, ki is az e tárgyban szükséges mindennemű útbaigazításokat megadja. Te­kintettel azon kiváló előnyökre, melyeket a hivatko­zotttörvények s az azok végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítás épen a legszegényebb s a legmos tohább helyzetben élő néposztály részére biztosit, a város összes közönségének figyelmét és érdeklődését ezan jótékony intézményre felhívjuk. Igyekezzék min­denki megragadni az alkalmat a belépésre, hogy él­vezhesse egykor ezen valóban jótékony törvénynek nagy áldását. Gyászlapot vettünk, melynek tartalma következő : Alulírottak a fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a forrón szeretett drága nő, anya, napa és nagy­anya, Besenszky Antalné szül. Gergelyffy Róza, áldá­sos életének 72-ik, boldog házasságának 46-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, folyó hó 20-án délután '/a 1 órakor az öröklétre átszenderült. A megboldogultnak földi része folyó hó 22-én délután 5 órakor a róni. kath. egyház szertartása szerint fog az örök nyugalomra helyeztetni. Lelke üdvéért az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 23-án d. e. 10 órakor fog az egek urának bemu- tattatni. Nagybánya, 1902. évi augusztus hó 20. Re- senszky Antal mint férje, Besenszky Kálmán, Besenszky Bálint, özv. Truppéi Béláné szül. Besenszky Mária, Besenszky Róza mint gyermekei. Besenszky Kálmánné szül. Jancsó Mariska, Besenszky Bálintné szül. Noszkó Miczi mint menyei. Besenszky Kálmánka és Laczika, Besenszky Gáborka és Liliké mint unokái. Áldás le­gyen porai felett! Az ipari gazdaságok jelentősége. Társadalmi és közgazdasági viszonyainknak jelentékeny átalakulása s az ezzel kapcsolatos fokozódó igények mindinkább szüségessé indokolttá teszik a gazdálkodási üzemrend­szerek megváltoztatását. S ha vizsgáljuk a hazai me­zőgazdasági üzemrendszereket, tényleg konstatálhatjuk is, hogy a múlthoz képest a változás óriási mérveket öltött. Az ősapáinktól reánk maradott háromnyomásos rendszert, mely az ugar, az őszi és tavaszi gabona felváltásában nyilvánult, követi a rendszeres istálló- trágyát és műtrágyát alkalmazó s t.alajművelés okszerű követelményeihez ragaszkodó váltógazdaság, majd a csak most elmúlt évszázad utolsó két tizedében mindjobban szaporodik ama gazdaságok száma, melyek gazdasági mellékiparágakat pl. szeszfőzdét, czukorgyártást, kemé­nyítő gyártást, malomipart, olajütést stb. folytatnak közvetlenül, avagy közvetve. S igy van ez helyén. Mert az ipari gazdaságok nemcsak a növénytermelés, hanem az állattartás irányát is lényegesen befolyásolják. Jelentőségük ugyanis abban áll, hogy alkalmat adnak bizonyos terményeknek, pl. burgonyának, répának biz­tos értékesítésére ; a mellékesen nyert hulladékok pedig igen értékes takarmányt szolgáltatva, lehetővé teszik az állattartás fejlesztését és a trágyatermelés fokozá­sát. Minthogy továbbá az ipari gazdaságokból főként csak a légkörből származó anyagok vétetnek ki, pl. szeszben czukorban zsírban stb. az ipari gazdaság egyúttal a talajerő fentartására és fokozására is felette alkalmas. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni azon körülményt, hogy az ipari gazdaságok jövedelmező kezelése első sorban kiválló szakértelmet, másodsorban jelentékeny tőkét igényel egyrészt a nagyobb munka­szükség, másrészt a föld intenzivebb megművelésével járó szükségletek beszerzése által pl. jobb földművelő- gépek és eszközök, műtrágyák stb. De ott a hol e két tényező, t. i. a szakértelem és a tőke rendelkezésre áll, biztosak lehetünk az iránt is, hogy az ipari gazdaság­nak nem csak nyers jövedelme, de tiszta jövedelme is, feltétlenül emelkedni fog. A madarak világa. Ez a negyedik kötete Brehm Alfréd nagy munkájának, mely a Légrády-testvérek kiadásában most jelent meg. A madarakról szól. Cher- ner István fordította magyarra oly ügyesen, annyi rá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom